Dr. Michael Laitman

A törött tányér jó szerencsét hoz a helyes szándékkal

A törött tányér jó szerencsét hoz a helyes szándékkal

Kérdés:

Hogyan ne okozzak kárt cselekedeteimmel, hogyha ugyanakkor még nem rendelkezem a helyes adakozás iránti szándékkal, és rossz szándékot használok?

Válasz:

A legfontosabb az, hogy erőfeszítést tegyünk annak érdekében, hogy elérjük a helyes szándékot. Tegyük fel, hogy a kisgyerek segíteni akar anyukájának a terítésben, de eltöri a tányért. A szándéka jó volt, nem? Mindez azt jelenti, hogy ő jó cselekedetet végzett még akkor is ha közben eltörte a tányért!

Senki nem nézi a tányért, mindenki csak a szándékot figyeli. Honnan tudhatnánk miért tört el a tányér is mit kell abból tanulnunk?

Mi vágyainkra nézünk és azt hisszük, hogy a Teremtő a vágyainkat ítéli meg. Ez egyátalán nem így van. Ő csak szándékaink által ítél meg minket. Az már előre el lett határozva, hogy mi eltörjük a tányért. Ez egyátalán nem probléma mivel már előre nyilvánvaló volt, hogy mi nem tudjuk a cselekedetet megfelelően elvégezni. A legfontosabb az, hogy szándékunkon dolgozzunk.

Csak a szándékok mennek keresztül a spirituális szűrőn, míg maguk a cselekedetek, mely a vágyak és azok beteljesülésének változásai, megaradnak a szűrő, a Maszach másik oldalán. Csak a szándék számít! Én rengeteg erőfeszítést tettem, több ezer különböző cselekedet végeztem, de csak szándékaim mentek a szűrőn keresztül. Azon az oldalon ahol vagyok nem számít, hogy mint egy őrült dolgozom. Csak szándékaim vannak a Maszach-ra kivetítve.

Ennél fogva nem értjük meg mi is történik. Mi annyi mindent tettünk, és hol vannak az eredmények?! De először is le kell ellenőrizzük, hogy vajon mindezeket a cselekedeteket helyes szándék kíséri vagy sem? Lehet, hogy nem is volt szándékunk, ami azt jelenti, hogy az égvilágon semmit sem tettünk.

Ez az ami megmarad amikor az ember élete véget ért. Hát milliárd ember él a világban, de vajon hány helyes szándék megy keresztül a szűrőn, és íródik bele a spirituális számlába? Zéró. Ennél fogva azt mondja, “Én eljöttem és senki sem volt ott”. Az emberi lény “szándék”-nak van megnevezve, és nem pedig fizikai cselekedetei által. A spirituális szűrő mindent megtisztít bármi keresztül megy azon, és csak a szándékot hagyja meg. Egy tiszta, gyönyörű kép jön létre, mintha semmi sem történne a világban.

Ne zavarjon minket, hogy még nem tudjuk, hogyan érjük el a helyes szándékot ebben a pillanatban. A legfontosabb dolog az erőfeszítés amit tettünk, hogy mi megpróbáltuk megtartani a helyes szándékot, olyan feltételek között melyek nem tőlünk függenek. Lehet, hogy már előre meg volt határozva, hogy kudarcot kell valljak. Végül is mi nem vagyunk egyedül, bele kell épüljünk az általános hálózatba melyben különböző feltételekkel találkozunk. Mindez azt jelenti, hogy a végeredmény nem rajtunk múlik, csak az erőfeszítésért vagyunk felelősek.

Ennél fogva bárki aki a valóságot a helyes szándékon keresztül figyeli, a világot egy teljesen más formában látja. Ez a személy közelebb kerül a spirituális világ képéhez, a világ csak szándékokból áll. Az összes kérés csak a szándékokra vonatkozik, a cselekedetek a szándékok és a kapcsolat alapján történnek, minden a szándékban történik. Minden csak a szándékok alapján van lemérve, azaz milyen erősek és tiszták azok és mennyi mocskot tartalmaznak még. A szándék a cselekedet eredménye, annak legalacsonyabb szintjétől, vagy annak eredményéből, és semmi nem marad meg a cselekedetben magában.

(2012 szeptember 12., Reggeli lecke, 1.rész, Beszéd a Zohár befejezéséhez)

(HZS)

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

66 queries in 0,758 seconds.