A vágyak mely maga alá gyűrik az elmét
Kérdés:
Mit jelent az hogy “Ádám” (Ember)? Ez egy gondolat vagy vizuális kép?
Válasz:
Ádám két részből áll, vágyakból és gondolatokból, mivel mi szívből és értelemből állunk. Fontos azt megérteni, hogy a vágyak az elsődlegesek, és azok irányítják értelmünket. A gondolatok vágyaink minőségének megfelelően alakulnak ki bennünk.
Létezik egy közmondás, “Valaki minél több verés kap, annál bölcsebbé válik”. Mindez azért van mert minél inkább meg akarunk szabadulni a szenvedéstől, annál gyorsabban növekszünk. Mi találékonyabbá és okosabbá válunk amikor keressük hogyan meneküljünk meg a szenvedéstől, és, hogyan kapjuk meg azt a beteljesülést amit nagyon akarunk. Ennél fogva teljesen mindegy mennyire tartjuk nagyra értelmünket, az továbbra is csak egy szolga érzelmeinkhez.
Amennyiben ezzel egyetértünk magasabb vágyakat kell kiváltanunk magunkban. És akkor értelmünk is emelkedni fog, hogy azokat elérhesse.
Mondjuk azt, hogy a csoportban tízen vannak, akkor mi abban a mértékben emelkedünk amekkora mértékben mindannyiunknak ugyanazok a vágyai vannak melyek a testi vágyak fölé emelkednek. Az összes érzékelhető vágyainkat, és földi dolgainkat otthon kell hogy hagyjuk.
Ahogy a csoport belép egy helyre, a stúdióba, az osztályterembe, és így tovább, amit laboratóriumnak hívhatunk – ennyi! Az ajtó bezárul. A külvilág megszűnt létezni. Csak azok számítanak akik a szobában vannak.
Mindez olyan mintha beszálltunk volna egy űrhajóba mely egy ismeretlen helyre utazik meghatározhatatlan időtartamra. Elveszítjük az idő érzékelését, a földi problémák többé nem érintenek minket. Semmi sem számít! A célunk az, hogy elérjünk egy bizonyos struktúrát mely Ádám-nak van nevezve.
Milyen fajta vágyakkal kell rendelkeznünk? Azoknak egyszerűen össze kell olvadniuk egymással, hogy teljes egységgé váljanak.
Ennek megfelelően elkezdjük megérteni, hogy az a struktúra melyet megpróbálunk definiálni hasonló a természethez, mely manapság magát egy integrált, egyesített, teljes organizmusként, élő szervezetként mutatja be. Amennyiben megértjük ezt a tényt, sokkal jobban és könnyedebben érezzük majd magunkat.
A természetet is jobban leszünk képesek megérteni, azt olvasni. Akkor, amennyiben a természetet abból az integrált nézőpontból tekintjük melyet egymás között hoztunk létre, ösztönösen érzékelni és követni fogjuk annak törvényeit. Megértjük majd hogy szükségszerű életünk újrarendezése, még a szokványos, materiális, rutin szinten is.
Hozzunk létre ilyen vágyakat magunkon belül. Aspiráljunk arra, hogy magunk fölé emelkedjünk, függetlenül földi céljainktól és reményeinktől. Fel kell emelnünk és fel kell erősítenünk ezt az integrált “valami”-t közöttünk, és azt a materiális dolgok fölé kell emelnünk. Az a feladatunk, hogy teljességgel támogassuk egymást ebben a feladatban.
2o12. március 2., Beszélgetés az Integrált Oktatásról
(HZS)
