Egy szorosabb kapcsolat
Kérdés:
Hogyan lehetünk képesek úgy felhasználni a reggeli leckét, hogy az szorosabbá tegye a kapcsolatot közöttünk? Hogyan léphetünk be a csatornába melyet Rav megnyit, hogy ott egymásba kapaszkodjunk?
Válasz:
Éreznünk kell, hogy kölcsönösen össze vagyunk kapcsolódva egymással Ha te ma nem érzed, hogy mi összekapcsolódunk egy kicsit többel a szívedbe mint két nappal ezelőtt, akkor semmit nem értél el a kongresszuson, mert pontosan ezzel kapcsolatba tudod lemérni a kongresszus sikerét. Ma érezzük egy kicsit jobban a kapcsolatot, a melegséget, a közelséget köztünk, mi átmentünk egy adott folyamaton, megtapasztaltunk egy eseményt, és létrejött bennünk valami közös: megértés, érzés, cselekedet, erők befektetése, egy általános tudás, hogy mi is kaptunk. Mindez, megépített bennünk egy kapcsolatot, és most érezzük, hogy szükségünk van a kapcsolatra, amelyet egyre tovább kell fejleszteni.
Nekünk különösen a lecke során kell éreznünk. A lecke alatt, ez az idő, amikor valójában tovább fejlesszük a kapcsolatunkat. Ezért nekünk folyamatosan belül kell tartanunk az érzést, és igy haladjunk előre. Lépésről lépésre, leckéről leckére, nap mint nap kell éreznem, mint most a kongresszus után, hogy nőttünk kicsit közelebb egymáshoz.
Mindez se nem az értelemben, se nem a szívben érződik egyénileg, hanem a kapcsolat érzetében, ahogy mindannyian közelebb kerültünk egymáshoz. Még egy pár hasonló erőfeszités, és akkor elkezdjük érezni egy újabb jelenséget egymás között -hogy valami elkezd mozogni, megrázkódni belül, és ez már egy spirituális embrió, a Fény.
Tehát kell akarjuk, hogy a vágyaink és gondolataink e körül járjanak, mind beilleszkedjenek a kölcsönös kapcsolatba. Ez az úgynevezett “csoport központja” annak a kollektív érzésnek, amely a közös cselekedetek által van felépitve.
Nem lehet minden nap kongresszus, ez nem is jó, akkor azonnal éreznénk, hogy haszontalan. De szükségünk van arra, hogy a reggeli leckék során minden alkalommal felújítsuk a kapcsolatot, kérdésekkel és problémákkal, és a szivem elnehezülésével, egyik napról a másikra, mint minden nap. Ez az amivel rendelkezünk, amit meg kell tennünk, hogy érezzük mekkora mértékbe vizsgáljuk a kapcsolatnak a pontját és ezzel kell haladnunk előre.
Ez nyilvanváló kell legyen mindenkinek mint volt korábban, mindenkinek éreznie kellene már amiről beszélek.
Kérdés:
Akkor a reggeli lecke az csoportmunka?
Válasz:
Igen. Mi tudjuk ezt Rabbi Simon tanítványainak példáján keresztül, akik ugyancsak jártak reggeli leckére és felfedezték kölcsönös kapcsolatukat, és arról írtak a Zohár Könyvében. Először felfedezték, érezték a gonoszt, a gyűlöletet, a lángoló tűzet maguk között, képtelenek voltak egymásra tekinteni vagy egymáshoz kapcsolódni. Utána felül emelkedtek ezen az állapoton és elérték a kapcsolatot, a szeretetet, egységet, kölcsönösséget, és ezeket az állapotokat, szinteket magyarázták el könyvükben. Ez az ahogy a Zohár könyve létrejött.
Semmi több nem létezik ennél, csak az emberek közötti közelség, amikor tisztázzuk és felfedezzük egymás között a szinteket és a kapcsolatok típúsait. Ez a spirituális világ. Amennyiben a megszerzés helyett, ahelyett a vágy helyett hogy egymásból nyerészkedjünk, mi elérjük az adakozást, ahol mindenki csak adni akar mindenki másnak, és akkor a korporális világ átváltozik spirituális világgá, és mi ott megtaláljuk a transzcendentális valóságot.
Meg kell értsük azt hogy csak ebben az irányban leszünk képesek a forrásokat felfedezni és megérteni oly módon ahogy azt a Kabbalisták leírták.
2012 szeptember 23, Reggeli lecke, “Kérdések és válaszok”
(BS)
