Támadásból mindennapos háborúba lendülve
Nagyon fontos részt venni a kongresszusokon és találkozókon melyeket tartunk, mivel egy ilyen támadás valóban képes a személyt tovább hajtani, és lehetővé teszi számára. hogy közelebb kerüljön a többiekhez.
Vannak olyanok is. akik még azt is nehéznek tartják, hogy leüljenek mások közé, és számolják az órákat ameddig mindez végre véget ér, és végre hazamehetnek. De még ezen állapotok mély érzékelése is fontos, mivel ez jó módja a tanulásnak. Csak az a fontos, hogy próbáljunk meg nem benne ragadni hosszú ideig egy ilyen állapotban, és, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges mozduljunk tovább. Minden csakis attól függ mekkora mértékben vagyunk képesek magunkat a környezet hatása alá vetni.
Nem szabad arra gondolnunk. hogy mi csak akkor vagyunk képesek előre haladni amikor ezen támadások során egy erőteljes környezet hatása alatt vagyunk, magunkat megadva annak, mivel ilyenkor nincs szabad választásunk.
Ennél még gyorsabban haladhatunk előre a szokásos napi reggeli leckék során. Minden egyes lecke során nagyon erőteljes Fény fedődik fel számunkra, még annál is erősebb. mint a kongresszus során.
A lényeg az hogy a reggeli lecke során nem vagyunk képesek megtartani az érzékek ugyanolyan élességét, és az odaadást ugyanazzal az intenzitással. A kongresszusok során a különleges cselekedetek, a speciális feltételek, és a támadás érzete befolyásol minket. A napi reggeli leckék során ez egy mindennapos háború.
Nekünk egy hatalmas erőt kell felépítenünk a kongresszus során, azt az erőt melyet a támadással nyerünk, de később azt be kell teljesítenünk minden egyes nap, és meg kell értenünk, hogy valójában ezek a napi harcok a háború valódi feltételei. A leckék során mi mindennapos háborúban veszünk részt, ameddig el nem érjük a valódi imát.
Nekem állandóan meg kell vizsgálnom magamat, és állandóan meg kell tartsam az ima három feltételét. Semmi más nem létezik csak az ima, a kérelem, mely magában foglalja annak érzetét, hogy milyen hatalmas a Teremtő, egy önvizsgálatot arról hogy vajon magam megtettem-e minden lehetségeset, és hogy valóban annyira csak a cél számít nekem, hogy teljes lelkemet arra szánom, és hogy azt életemnél is magasabbra értékelem azt. Annak érdekében. hogy ezt képes legyek megtenni, állandóan meg kell vizsgálnom magamat, mivel lényegében minden az én hozzáállásomon múlik a felső, magasabb szinthez, az egyesült rendszerhez.
2012 szeptember 23, Reggeli lecke, 1. rész Shamati 209
(HZS)
