Ömnmagunk lenullázása a Szeretet Ereje előtt
Rábásh Írásai, Második Kötet, 40. levél: És amikor a személy elkezdi érezni barátja szeretetét, élvezet és boldogság ébred fel azonnal ő benne, mivel az a szabály hogy az újdonság kellemes érzetet ad. Barátjának iránta mutatott szeretete egy új dolog a számára, mivel addig mindig úgy gondolta, hogy egyedül ő maga gondoskodott saját jólétéről. De abban a pillanatban hogy felfedezte azt, hogy barátja is gondoskodik róla, ez felmérhetetlen boldogságot vált ki benne, és többé nem képes saját magával törődni, mivel az ember csak ott képes kemény munkát végezni ahol boldogságot, élvezetet érez. És mivel most már abból érez élvezetet hogy barátjáról gondoskodik, természetszerűen nem gondol saját magára. Látjuk hogy a természetben létezik szeretet amíg a sóvárgás elviselhetetlenné válik…
Léteznek Resimók (emlékmorzsák) bennünk, emlékek a lélek általános edényéből. Az egész valóság melyet érzünk, és még azok a részek is melyeket nem érzünk bennünk vannak, és részei az edénynek, mint ahogy az edények törése előtt történt. Szóval abban a pillanatban ahogy elkezdi érezni egy másik szeretetét saját maga irányában, nem olyan önző vágyat, amit ebben a világban érzékelünk hanem egy olyan szeretetet mely a korrigált általános lélek magasságából ered, a korrigált forrásból, az általános edény Resimójából, mely ebben a pillanatban külső jelenségként érzékelődik, akkor bennünk is azonnal hasonló szeretet váltódik ki.
Ezáltal a személy azonnal érzi, hogy ez a forrás egy másik világból származik, egy felső állapotból, és önszeretete azonnal lenullázódik, megsemmisül. Nem képes többé megmaradni az önszeretet állapotában, és készen áll arra. hogy lelkét az új hajlamnak adja, annak a kapcsolatnak ami magán kívül létezik. Ez egy ilyen módon történik meg, mivel a külső edény a valós, általános felső edény ahhoz az egyéni önszeretethez hasonlítva mely egyenlőre őt uralja.
A személy lenullázza magát ez előtt az erő előtt. Amennyiben úgy érzi, hogy őt szeretik, és az ha hirtelen kiváltódik belőle is az a hajlam hogy spirituálisan szeressen valakit aki rajta kívül áll, akkor a korporeális, állati önszeretet eltűnik. Mindez azért van mivel a személy érzi hogy a hatalmas, általános edény sokkal hatalmasabb mint a kicsiny egyéni edény, és ezáltal képes magát lenullázni ez előtt a szeretet előtt.
2o12 október 2., Reggeli lecke felkészülése
(HZS)
