Dr. Michael Laitman

Hogyan gyújtsak tüzet a lelkemben?

Hogyan gyújtsak tüzet a lelkemben?

Rábás írása “Tartasd magad egy Ravnak vagy vegyél magadnak egy barátot – 1 -”: Ha egy személy nagyon fáradt és aludni megy 11 körül éjszaka, és amikor 3-kor felébred, természetesen azt fogja mondani, hogy nincsen energiája, hogy felkeljen az ágyból és tanuljon, mert ő nagyon fáradtnak érzi magát. És ha úgy érzi, hogy egy kicsit gyenge vagy hőemelkedése van, a testnek ekkor minden bizonnyal nem lesz ereje, hogy felkeljen, hogy minden nap felkeljen.

De ha a személy nagyon fáradt, betegnek érzi magát és aludni megy éjfélkor, de 1-kor felébred és azt kiáltja: “Tűz van a telepen, és éppen a szobádba fog betörni. Akkor gyorsan felpattan és menti az életét minden erőfeszítése által, nem lesz semmiféle kifogása, hogy ő fáradt, figyelmetlen vagy esetleg beteg. Sőt, még ha betegnek is érzi magát, mindent meg fog annak érdekében tenni, hogy megmentse az életét. Nyilvánvaló ez, hiszen egy nagyon fontos dologhoz jut hozzá, a testnek lesz annyi energiája, hogy megtegye azt, amit akar.

Ezért, amíg dolgozom “Érezd magad egy Rav-nak”, és a személy higgye is azt, “Mert ők az életünk és napjaink hossza”. Amennyiben ő úgy érzi, hogy az az ő élete, a test elég erős lesz, hogy leküzdjön minden akadályt, amint ahogy az írva van a példázatban. Ebből kifolyólag, az ember az összes munkája közben, a tanuláskor vagy imádság közben arra kell fókuszálni, hogy megszerezzük a Rav nagyszerűségét és az ő jelentőségét. Egyedül csak a rengeteg munka és még több imádság vezet el az eredményhez.

A Zóhár szavai szerint ez úgy van nevezve: “A porból az Istenséghez való felemelkedés”

… Ebből következik, hogy minden ami hiányzik az az, hogy “Ravnak érezzük magunkat, amint a Teremtő nagyszerűségét érezzük. Ezek után mindenki képes lesz elérni a célt, azaz csatlakozni Hozzá.

Látjuk, hogy világszerte a csoportjainkban néha sok ember megy el a leckére, néha pedig csak kevesen. Nehéz dolog őket megítélni, ez van mondva: “Ne ítéld meg a barátot addig, míg nem voltál az ő helyében.” De nem az a baj, hogy nehézségeik vannak, hanem az, hogy a hiányzás oka a még mindig ugyanaz – nem érzik a leckék fontosságát.

A fontosság érzése a csoporttól függ és nem a személytől. Láthatunk különböző csoportokat a képernyőn a lecke folyamán: Kiev, Moszkva, Szent Pétervár, és még sok másikat. Néha azt látjuk, hogy a csoport szobák tele vannak emberekkel, néha pedig hogy csak alig. Mindennek az oka a cél fontosságának hiánya, ez nem fejlődött ki bennünk. A Felső, a fontosság érzését szándékosan csökkenti, azért hogy a személy szükségét érezze a csoportnak és érezze, hogy ő a környezettől függ, ami megnöveli számára a fontosság érzését. Olyan mértékben, ahogy ő a csoportnak a szerves része, olyan mértékben fog a cél fontossága megnövekedni benne, a csoporthoz fog tapadni és így halad előre.

Azonban, ha ő nem érzi a csoport fontosságát és nem tapad hozzá, akkor a cél fontosságát sem fogja érezni. Ezért nem lesz képes előrehaladni és végül elmarad.

Minden csak a cél fontosságának érzésétől függ: a vágyakozás mértékétől, és hogy mennyire tudatosan követeli azt meg magának a tanulás során. Ez úgy szolgálja őt, mint egy üzemanyag, amit a haladáshoz szükséges.

A fő gondunk az lehet, hogy a célt nem tartjuk fontosnak, az üzemanyagot, a Teremtő nagyságát. Ami elegendő lenne a haladásunkhoz, az, hogy folyamatosan Őróla akarok gondolkodni, és megállás nélkül azon aggódni, hogy érezzem mindennek a fontosságát, ami a csoport középre húz, ahol megtalálhatom a spirituális világhoz vezető ajtót.

“Rav” (nagy, nagyszerű” a Teremtő. “Érezd magad Ravként” azt jelenti, hogy a Teremtő felemeljen mindenfajta földi érték felé, amihez semmi sem hasonítható. Ilyen prioritások szerint, az egyén meg tudja határozni a napi programját és ezzel a hozzáállással pedig mindent.

“Vásárolj magadnak egy barátot”-ra azért van szükség, hogy növelje a Rav fontosságát. Ezért meg kell venned a barátodat; fizetni kell neki a hozzáállásoddal, az erőfeszítéseiddel, a szolgálataiddal, így ezekkel segítenek téged elismerni a Rav nagyszerűségét, a Teremtő nagyszerűségét.

A tanulás alatt, csak egyetlen dolog megszerzése miatt szabad imádkoznunk: a Teremtő nagyszerűsége. Minden ezen nagyszerűség körül kell koncentrálódnia: az imádságnak, a megvilágításnak, és a szeretetnek. Csakis a környezet képes segíteni nekünk, akkor ha a személy megidézi azt magának.

2012.12.19, Napi Kabbala lecke előkészülete

SzL

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

62 queries in 0,710 seconds.