Érezni a Teremtőt magamban
Kérdés:
Magunkhoz húzzuk a Teremtőt azokkal a cselekedetekkel, amelyek a spiritualitás felfedését célozzák? Más szavakkal, felemeljük a cselekedeteket vagy lehúzzuk a Teremtőt?
Válasz:
A spiritualitásban nincsen olyan kifejezés, mint “fel” vagy “le” a szavak hétköznapi értelmében. A minőségnek megfelelően tudjuk szétválasztani őket: fel azt jelenti, hogy magasabb minőség és a le azt jelenti, hogy alacsonyabb minőség.
Minden cselekedetemmel a Teremtőhöz akarok kapcsolódni; érezni akarom, hogyan irányít engem belülről, érezni akarom, hogy minden gondolatom, érzésem és döntésem tőle ered. Ő bennem van, mint a kéz, amely a báb kesztyűjét viseli, a bábozó.
Nem számít mit teszek, az Ő, de minden attól függ, hogy milyen mértékben fedezem fel, hogy “nincs más Rajta kívül.” Ezért kérem ezt és vágyom rá, hogy felfedezhessem Őt magamban.
De ezt csak akkor tehetem meg, ha a csoporttal vagyok, mert lehetetlen az adakozás tulajdonságait egyedül felfedezni. Egoista vagyok, egy individualista, ami annyit tesz, hogy a csoporttal kell lennem és ragaszkodnom hozzá.
Benne vagyok a csoportban, kapcsolódom a barátokhoz, és próbálok együtt lenni velük egy vágyban, egy hajlamban. Rajtuk keresztül mindannyiunkért könyörgök, mert nem kérhetek magamnak, mert az ismét egoizmus lenne. Az egész emberiségért könyörgök – hogy a Teremtő feltáruljon bennünk és hogy érezzük Őt és érezzük, hogy Ő hogyan működik bennünk. Így akarom látni, hogy milyen elégedettséget és örömöt adunk Neki.
Ezt beteljesíti a “vég eredménye a kezdő gondolat” szabálya, mivel a spiritualitásban nincs idő és nincsenek egymást követő cselekmények. Egy állandó állapot van, és csak ránk tekintettel nyilvánul meg ily módon, így fokozatosan érzékeljük.
Meg kell értenünk a teremtés teljes szabályát a kezdetektől a végig, mivel egyébként ez nem működhet. Erőteljesen részt kell benne vennünk, mivel legkisebb részvételünk is ugyanabból a tíz Szfirából van az “általános és az egyedi egyenlő” szabályának megfelelően. Tehát mélyen éreznünk kell magunkat, a csoportot, az emberiséget és a Teremtőt egy átfogó képben és beteljesítenünk azt.
Kérdés:
Mi a Teremtő öröme?
Válasz:
A Teremtő öröme az az állapot, amelyben mi összekapcsolódunk, összetapadva Őbenne, ugyanazt a teljességet élvezve, ami voltaképpen a Teremtő Maga.
2o12.12.o9, A Novoszibirszki kongresszus 5. leckéjéből
FG