A kapu nyitva áll előttem
Kérdés:
Mitől van azaz állapot, amikor az ember közeledik a kapuhoz, amely elvezeti a spirituális világhoz, és az utolsó pillanatban vissza-vissza fordul?
Válasz:
Ez a mechanizmus része. Mivel ez a kapu csak akkor nyílik ki, ha elfogadjuk a Felső Feltételeket, amik a kapu mögött vannak. Mindaddig, amíg közeledünk, részleteit fogadjuk el a feltételeknek lépésről-lépésre, mert nem vagyunk képesek egyetlen mozdulattal levágni magunkat a múltról, és elfogadni a jövőt. Ez a kapu egy határ a múlt és a jövő között. Ezért van az, hogy többször visszafordulsz, hogy újra megtedd azokat a lépéseket ahol előzőleg elbotlottál.
Kérdés:
Mi hiányzik nekünk ebben a pillanatban?
Válasz:
A kölcsönös támogatás hiányzik, a környezet támogató ereje. Mert csak azzal vagyunk képesek felébreszteni a Teremtő felemelő erejét, ha kölcsönösen szeretjük és támogatjuk egymást. Te nem tudsz áthaladni ezen a kapun a környezet segítsége nélkül, anélkül hogy tolnának hátulról azzal, hogy az emelkedésedet kérik a Teremtőtől.
Átmenni a kapun a spirituális világhoz, azt jelenti, hogy összekapcsolódunk más edényekkel, azért hogy felfedezzük egymás közt azt a valóságot, amely a kapun túl létezik. Mi egymás közötti kapcsolatban nyitjuk ki az ajtót, s ezt lehetetlen lenne kezelni egymás támogatása nélkül!
A felőlem irányuló támogatás azon múlik, hogy mennyire tudom felébreszteni a szeretet által a barátokat. Ők a puszta létezésükkel támogatnak engem, azzal, hogy én azt az ajándékot kapom hogy látszólag felébreszthetem őket, de ők az én lelkem részei. Csak úgy tűnik, mintha volna szabad választás, és mintha időnként ellenem lennének. De mindez azért történik, hogy így ki tudjam javítani magam, és ehhez megkapjam a támogatást, az által hogy kinyilvánítom a szeretetemet a társak felé. Ehhez le kell nullázzam az egómat. Ez a játék szabálya.
Ez egy színjáték egy színházban, ahol mindenféle színészek vannak velem a színpadon. Itt van néhány barátom, ellenségem, egyesek szeretnek, vagy gyűlölnek és a meglévő eszközök (Könyvek, Tanító, csoport) segítségével, és tanult eszközökkel (csoport munka, work shop, terjesztés..stb) el kell vinnem az egóm a korrekcióra.
De valójában ők nem léteznek. Ők csak azért vannak, hogy általuk hajtsam végre, jó és rossz cselekedeteimet. Egyszer úgy viszonyulok feléjük mint a barátaimhoz, akik mellettem állnak, máskor meg mintha az ellenségeim lennének. Ez azért van mert, egyszer az értelmemmel látom őket az egómon keresztül, és egy másik alkalommal az értelem feletti hitemmel érzékelem őket. Ebből a két nézőpontból kapjuk meg a Tóra egészét. Mert valójában a csoporttársaim a Teremtő játékosai.
2013.02.14, Baal HaSulam írásaiból, a 23. Levél
BS
KA
