Dr. Michael Laitman

Jóság állandó, ezt nem lehet megváltoztatni

Jóság állandó, ezt nem lehet megváltoztatni

Nyilvánvaló, hogy nagyon sok panaszunk van amit szeretnénk a Teremtő elé helyezni a helyzetünkkel kapcsolatban, a házigazdának vagy bárkinek aki felelős azért, ami történik velünk. De ez nem fog segíteni. Mi vagy elfogadjuk a feltételeket, amelyeket megkaptunk, vagy a csapások által haladunk előre.

Azért, hogy beállítsuk a feltételeket, fel kell ismernünk az egész folyamatot, az egész rendszert, meg kell értenünk, hogy minden a legjobb. Lehetetlen teljesíteni a feltételeket ha mi nem ismerjük a rendszert és állandóan rejtettségben vagyunk ahogy haladunk alulról felfelé. Az egyetlen dolog ami maradt számunkra, azt hinni, hogy az egész munkánk az, hogy a panaszok fölé emelkedjünk.

Amikor mi mindent az egóból nézzük, nem vonhatunk le helyes következtetéseket, mert a fejlődésünknek épp az adakozási vágy számára kell történnie, és nem a megszerzési vágy számára. Szóval, a mi helyzetünkben soha nem leszünk képesek megérteni, hogy mi hogyan haladunk.

Írva van: “Nyissál meg nekem egy nyílást, mint a tű foka”, azaz fektessünk be egy kis erőfeszítést, mint a tű foka, és “Én megnyitom a Felsők kapuit”. De meg kell találnunk a “tű fokát” magunkban, és ezt nagyon nehéz megtenni. Mivel nekem meg kell hajtanom a fejem, hogy megöljem a büszkeségem, megértsem, hogy nem vagyok képes semmit érzékelni és értékelni az egómból, csak az alázatosság érzetében. Ha meghajtom a fejem, akkor elkezdem megérteni, hogy mi történik.

Mivel az ego elrejtésével elkezdjük felismerni a Teremtőt, aki szintén elrejti magát, és elkezdek valamilyen módon hasonlítani Hozzá. Az anya, aki gondoskodik a gyermekéről, elrejti magát, mert a kisbaba nem tudja, hogy ő mennyire gondoskodik róla. És neki nem is kell tudnia, a legfontosabb az összes erőfeszítés eredménye és a növekedés feltételei.

De ha sovárgunk a Teremtőhöz, akkor fel fedezhetjük a csekedeteit, és magunk felé fordíthatjuk. Magunkat is alázatossá kell tennünk, mint egy anya a baba előtt, vagy mint a Teremtő a teremtett lények előtt. Mi csak a Teremtő aggodalmának az eredményét érezzük, de az összes cselekedete nem tárul fel előttünk azért, mert mi babák vagyunk, akik nem képesek megérteni semmit.

Akkor hogyan lehet felébreszteni minket, hogy akarjuk megismerni a Teremtő munkáját?

Lehetetlen megismerni Őt, amíg mi magunk is szülővé nem válunk, majd értékeljük, amit a szüleink tettek számunkra. És azért, hogy növekedni tudjunk a spirituális világban, mahunknak is spirituális szülőkké kell válnunk, mert a Teremtő nem úgy gondoskodik rólunk 100 százalékig, ahogy mi azt akarjuk. Ő nem szolgál ki minket zabkásával, mint a szerető édesanya, nem cserél ki pelenkákat és nem szórakoztat minket játékokkal annak érdekében, hogy elégedettek legyünk. Ő nem kényezteti el a megszerzési vágyunkat, hanem ellenkezőleg, felébreszt bennünk különböző kérdéseket, szenvedéseket, kellemetlen diagnózisokat, amelyekkel dolgoznunk kell, azért hogy felfedezzük annak okát, hogy valójában jelennek meg. Így leszünk képesek felfedezni az Ő munkáját.

Ha nem kapok egy jó érzést, akkor fel kell fedezzem hogy miért? Világos, hogy először elégedetlenséget ébreszt fel bennem, ez a természetes reakcióm. Rossz néven veszem, miért érzem magam rosszul! A második gondolat már a Teremtőhöz irányít, miért csinálja ezt? Ez nem jó, a változtass! De ha a probléma továbbra is fennáll, és nem találok kijutni belőle, akkor a csapások köteleznek engem arra, hogy türelmesebb legyek. Én nem neheztelek csak úgy, hanem kérdezem, hogy: “Mi az életem értelme?” Ez elvezet arra, hogy vizsgáljam a Teremtő cselekvéseit.

Mondják nekem, hogy én vagyok a hibás mindenért ami történik. Ezt nem én csinálom, hanem a Teremtő! De kiderül, hogy minden ellenkezőleg van, és nem olyan ahogy nekem. tűnik, “Nincs más Rajta kívül”, aki “jó és jót tevő”, és minden jó amit Ő ad nekem, számtalan idegen erő ellenzik ezzel. Nem látom, hogy mindez a jó és jót tevőtől ered. Bár néha valami jó történik, de ez leginkább rossz.

Arra a tényre kell fokuszálnom, hogy minden amit kapok a jó és jót tevő Teremtőtől érkezik. És akkor kell eljuttatom magam az én változásom segitségével abba az állapotba, hogy valóban lássam és felfedezzem a jó és jót tevőt, és “Nincs más Rajta kivül”. Ha élek azzal, ami most adatott nekem, akkor elértem az első spirituális szintet.

Később ugyanaz a fajta munka várható tőlem, de jobb minőségű. A munkánk az, hogy először lássuk, hogy mi magunk vagyunk a probléma forrása és nem az Adakozó. Majd korrigáljuk magunkat amíg a probléma eltűnik. Az Adakozó cselekdeteim és én magam is egyesüljek a Teremtővel, ez az úgynevezett “összeolvadás”. Ez a bizonyíték arra, hogy elértem a formaazonosságot Vele.

2013.02.17, Báál HáSzulám irásai, 27 – es Levél

BS

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,738 seconds.