Kérdés: A Teremtő köztünk van. Nekem a Teremtőtől azt kell kérnek, hogy engem korrigáljon, vagy korrigálja a 10-esemet, vagy az egész Világot mint egy tízest? Hall engem a Teremtő, bárhol is vagyok, vagy csak abban az esetben, ha a tízesben dolgozom?
Válasz: A Teremtő csak olyan mértékben érzékeli a teremtményt, amennyire az hasonló Hozzá.
Az Ő tulajdonsága az adakozás, míg az emberé, a megszerzés. Ebben az állapotában az ember nem érzi a Teremtőt. Ezt a magunk példáján is látjuk.
Amikor az emberben megjelenik a Teremtő felfedésének vágya, csak akkor tudja kitölteni azt, ha megteremti a megfelelő feltételeket. Úgy mint, hogy csoportban van, és komolyan dolgozik a barátokkal való kapcsolatán.
Amikor az ember egyesül a barátokkal a csoportban, a Tízesen keresztül elkezdi érezni a Teremtőt. Valójában olyan mértékben érzi a kapcsolatot a Teremtővel, amennyire beleolvad a Tízesbe. Nincs más út.
Az összes problémánk oka, a természeti katasztrófáktól a korona vírusig az emberi társadalmon belül kialakuló egyensúlytalansági helyzet, a megszerző vágyak és az adakozási vágyak között?
Dr. Laitman
Igen, az emberi társadalom szemben áll önmagával és mindennel, ami körül veszi. Ha valóban egyensúlyban lennénk egymással, egy korrigált, önzésmentes módon, ha egyensúlyban teremtenénk az egoizmusunk, valamint a szeretet és a kapcsolat között, azonnal megtapasztalnánk, hogy a természet lekövet bennünket.
Kérdés
Ahhoz, hogy az emberben egyensúlyba hozzuk ezt a két irányultságot, az egy komplex tudomány. Ez hatalmában áll az embernek?
Dr. Laitman
Ez az ember igazi feladata. Az embernek fel kell tárnia a saját és az őt körülvevő természet törvényeit, és mindezt egy abszolút integrál, teljes kölcsönkapcsolat hálózatán belül kell feltárnia és alkalmaznia. Ez az ember feladata, nem csak itt és most, hanem ez egy általános, kozmikus feladat.
Hogy történhet meg, hogy a természet királya, az ember, az illuzórikus elképzelések miatt képes nem csak másokat, hanem önmagát is lerombolni? Hogy lehet ezt összeegyeztetni, a magasztos ideálokkal, kultúrával, művészetekkel és a fenségesnek mondott intellektussal – amiket az ember önmagárnak tulajdonított?
Kérdés
Meg kell értenünk, hogy pontosan így lettünk megteremtve. Egyszerűen döbbenetes ahogy a természet megalkotott bennünket, egyfelől látszólag ésszerű működőssel, másfelől olyan egoizmussal felruházva, amely szinte felfoghatatlan.
Ha bármelyik állat elé leteszünk egy tál ételt, vagy azt érzi, hogy ez jó neki, vagy azt, hogy rossz. Ha rossz, nem eszi meg. Ha egy ember elé teszünk ugyan így egy tál ételt, akkor is megeszi, ha nem jó neki.
Ez a probléma az érzéseinkkel. Egyrészt a vágy mozgatja azokat, másrészt nem is értjük, hogy mire is vágyunk igazán. Azaz, nem tartjuk ellenőrzésünk alatt, a vágyainkat. Ezért azok irányítanak minket.
Az állatokat az ösztöneik irányítják. A jó és a rossz, csak egy-egy ösztön. Nincs bennük ragaszkodás, szeretet vagy gyűlölet, öröm vagy szomorúság csak a jó és a rossz döntési ösztöne, melyek a génekben vannak beültetve. Bennünk ez nem így van.
Kérdés
EZ azt jelenti, hogy az ember, mint a teremtés koronája, csak egy potenciális állapot?
Válasz
Az ember a teremtés koronája lesz, de csak miután feltárta a benne rejlő gonoszt, és teljessé teszi a korrekcióját.
[266209] KabTV program „a korona vírus utáni korszak” 20/4/16
Kérdés: Manapság egy olyan valóságban találjuk magunkat, amiben az általunk erősen érzett egyetemes kölcsönkapcsolat, illetve egoista elutasításunk természetes módon olvadnak egymásba.
Az egyetlen kiút ebből a konfliktusból, megváltoztatni az emberek közötti viszonyokat, illetve a közösségi értékek rendszerét, vagy várni kell addig, amíg a természet csapásokon keresztül korrigál bennünket (mint a koronavírus napjainkban). Haraggal fordulunk a természethez, és azt kérdezzük: „Mi történt? Miért szükséges ezt a büntetést elszenvednünk?” Ön szerint a természet rendelkezik elmével? Elkövettünk valamit, ami miatt büntetést kaptunk, vagy csak evolúciós folyamatokról van szó?
Válasz: Az ember egységet képez a természettel. Teljes mértékben zárt rendszerben élünk, így képtelenség különválnunk a természettől, vagy a természetnek az embertől. Ezért ha valami történik, az a teljes természetben történik, a globálisan integrált rendszer egészében.
Mindebből az következik, hogy nem tehetünk fel külön az emberre, és külön a természetre vonatkozó kérdéseket, hiszen a természet részei vagyunk. Ezzel együtt lehetőségünk van, hogy valamennyire uraljuk önmagunkat, képesek vagyunk értékekkel felruházni a természetet, és eltérni tőle. Tanulmányozhatjuk a természettől való függőségünket vagy függetlenségünket. Ezek a lehetőségek csak minket illetnek meg.
De nagyon tiszta különbségeket kell tenni. Először is, hogy mit tanulmányozhatunk és érthetünk meg, másodszor pedig, hogy azokban és önmagunkban miket változtathatunk meg. Alapvetően teljes nehézségünk a természettel abban ragadható meg, hogy megsértjük harmóniáját, és a hozzá fűződő természetes kapcsolatunkat. Amikor az ember még állati szinten volt, ahonnan később tovább fejlődött, még nem léteztek problémák. Ő is érzékelésének, öntudatának és megértésének alapján hajtott végre cselekedeteket, akár a természet bármely elemi része.
De ezt követően, amikor az elméje kifejlődött, amikor kb. 6000 éve önző minőségekkel gazdagodott, elkezdte elszakítani magát a természettől. Elvonult tőle, ellentmondott neki. A természettől különböző, önző és meghazudtoló típusú kapcsolatok fejlődtek ki az emberek között. Ezen a ponton merültek fel a nehézségek, a természet és az ember, a természet és az emberi közösség itt csaptak össze legelőször.
Kérdés: Hol láthatók a természetben azok a minimális jelek, melyek érzésre vagy racionális gondolkodásra utalnak.
Válasz: Nem láthatunk semmit a természetben, mivel mindent önmagunkon futtatunk át. A természetben nincs semmi, minden csupán rajtunk halad keresztül.
Kérdés: Van a természetnek célja?
Válasz: A természet célja, hogy mindannyiunkat az integrál egyensúly állapotába juttasson.
Az az élet, melyet az ablakon túl látunk, az az egymás közötti belső kapcsolataink kivetülése. Az erőszakos demonstrációk az amerikai városokban, a fajgyűlölet elleni tüntetések, és a koronavírus újabb hulláma az egész világon, az mind amiatt a történik, mert nem vagyunk hajlandóak cselekedni, nem vagyunk hajlandóak korrigálni egymás felé való attitűdünket, hozzáállásukat.
A koronavírus betört az életünkbe és deklarálta, hogy „Ti mindannyian egyetlen integrál kapcsolatban léteztek. Mindannyian a Sínai hegy lábánál álltok (gyülölet hegye). Hogyha, nem léptek egységre egymással, ha nem kéritek a Felső Erőt, hogy korrigáljon titeket, akkor ez lesz temetkezési helyetek”.
A koronavírus azt a célt szolgálja, hogy megmutassa nekünk mennyire egymástól függ az életünk. Ez a függőség „kölcsönös garanciának” hívjuk, mely azt jelenti, hogy nem arra kell gondolnunk, hogy magunkat, hogy védjük meg a koronavírustól, hanem hogy másokat hogy védjünk meg a betegségtől, a helyes egymáshoz való hozásállásukon keresztül.
Mi történik most? Most, mint egy született egoista azt mondom, hogy elegem van már abból, hogy otthon a karanténban üljek, ki akarok már menni, szórakozni akarok, étterembe akarok menni, kávézni akarok, parkban akarok sétálni, el akarok menni a tengerhez. Ezt és ezt akarom! Mindeközben nem gondolok másokra, mivel semmilyen kölcsönös garancia nem létezik közöttünk. Egyáltalán nem tekintem a többieket fontosnak, nem érzem, hogy hozzám tartoznának, én csak azt teszem ami nekem jó.
Hogyha, én biztos lennék abban, hogy mindenki más egészséges és én vagyok az egyetlen beteg, akkor továbbra is gondtalanul sétálnék mindenki között, mindenkit megfertőzve. Tudnám pontosan, hogy senki nem fertőz meg engem, hiszen a többiek egészségesek de nem érdekel hogyha ők megfertőződnek. Mit érdekel az engem? Pontosan ez az ami történik, most az emberi társadalmakban Amerikában, Izraelben, Európában és mindenhol máshol. Mindenki csak magára gondol, semmilyen felelősség érzetünk nincs egymás felé.
Csak akkor kezdünk el a helyes utat járni, amikor otthon ülünk, anélkül, hogy az orrunkat kidugnánk, mivel félünk attól, hogy megfertőzünk másokat, és többé nem gondolunk magunkra. A koronavírus egy ilyen változáshoz vezet el majd minket, és a vírus addig nem tűnik el, ameddig ez a változás el nem kezdődik. A vírus arra kényszerít majd minket, hogy arra gondoljunk hogyan ne károsítsuk, fertőzzük, bántsuk a másikat. Azaz félni fogunk attól, hogy nehogy másokat bántsunk, másoknak kárt okozzunk és ezért választjuk azt, hogy inkább otthon maradunk.
A koronavírus azt érezteti velünk, hogy mi egy integrális világban élünk, ahol csak akkor maradhatunk egészségesek, hogyha mindannyian betartjuk a kölcsönös garancia feltételeit.
Ez még nem minden, de ez az első szükséges lépés, annak érdekében, hogy elkezdjük a korrekciót.
Akkor majd nem lesz többé szükség megszorításokra, mint például az országok közötti lezárt határokra, a kötelező két méter megtartására, vagy maszkokra, senki nem lesz kötelezve, hogy bármit meg kelljen tennie. Végülis mindenki gondoskodni fog a másikról és mindent megtesz azért, hogy mások egészségesek maradjanak.
Mélyebben bele kell tekintsünk ennek a vírusfertőzésnek a lényegébe, mivel az megmutatja nekünk, hogy ez nem egy biológiai betegség, hanem egy spirituális állapot amitől szenvedünk, azaz egyenlőre rossz viszony van közöttünk, és hiányzik a kölcsönös garancia amit egymásért vállalunk. Annak érdekében, hogy egy ilyen kölcsönös garanciát, kölcsönös gondoskodást fenntartsunk, szükségünk van a Felső Fényre.
Ennélfogva a koronavírus az felülről érkezett, és felébresztett minket azért, hogy a figyelmünket fölfelé fordítsuk, és kérjük a Felső Fényt, hogy korrigáljon minket, és megadja nekünk az egymás iránti felelősségérzetet, amellyel egyelőre nem rendelkezünk. Akkor majd, elkezdünk gondoskodni, aggódni mások felől, hogy nehogy kárt okozzunk nekik, hanem azt keressük majd, hogyan tudjuk őket segíteni, hogyan lehetünk hasznosak számukra. A kölcsönös garancia az a legnehezebb, az összes erőfeszítés között, mivel ez a korrekció elsődleges része.
Nekem másokra kell gondolnom, részt kell vennem az ő életükben, gondoskodnom kell róluk, éreznem kell a vágyaikat, meg kell értsem, hogyan segíthetek másokat, hogy közelebb kerüljenek a Teremtővel való összeragadáshoz, és összeolvadjanak a Felső Erővel.
Ezek nagyon magasztos koncepciók, melyek a Adam HaRishon lelkének korrekciójához tartoznak. De mi efelé közeledünk, napról-napra mind megértésben mind érzésekben.
Az emberek egészsége, az egységükön és kölcsönös garanciájukon a múlik. Mindenki felelős felebarátja egészségéért, és mindenkinek biztosítania kell, hogy a másik egészséges marad. Ilyen módon megszabadulunk majd a koronavírustól mivel azáltal, hogy így cselekszünk mi az egység integráció felé irányulunk, a kölcsönös garancia felé haladunk, ahogy egy közös integrál edényt építünk.
Mi akkor teszünk majd ilyen lépéseket, amikor már mindenki azért aggódik, hogy hogyan ne fertőzze meg a többieket és nem pedig arról, hogy ő maga hogyan ne fertőződjön meg. Azaz a gondolataink iránya meg kell, hogy forduljon és az értelmünk számításaink ugyancsak ellentétessé kell, hogy váljanak.
Ugyanis, a kölcsönös garancia azt jelenti, hogy én nem gondolhatok magamra tovább, és nem is kell, hogy magamra gondoljak, mivel mindenki más rám gondol. Nekem, pedig a többiekre kell gondolnom, legalább a tízesemre. Így, akkor képesek leszünk mindannyian kölcsönös garanciával létezni, mely fokozatosan kiterjed, majd az egész világra, és akkor a Teremtő megjelenik közöttünk és korrigál minket.
A kölcsönös garanciát együtt kell elfogadjuk most és mindörökre. Egy garancia természeténél fogva nem létezhet megszorításokkal bármilyen feltételekkel, hiszen az a szereteten alapul. A szeretet az nem kompatibilis megszorításokkal, feltételekkel.
A jó létünk a kölcsönös garancián múlik, mivel ez a korrigált rendszer legalapvetőbb törvénye. Annak érdekében, hogy egészségesek legyünk az embereknek egy olyan “testekben” kell élnie, melyek korrekt módon kapcsolódnak össze egymással, és a korrekt kapcsolat az emberi társadalom összes tagja között a kölcsönös garancia, ahol mindenki, mindenki másra gondol, és mindenki másnak csak jót akar. Így össze kell gyűjtsük az egyelőre törött, szétszéledt részeket, és azokat egyetlen “egészséges testbe” kell összekapcsoljuk.
Amikor a kapcsolat és a garancia az összes rész között megjelenik, ebben a “tökéletes testben”, akkor elkezdjük majd az új életet érezni ebben a “testben”, és nem a jelenlegi, mostani, “beteg létezést” érezzük majd, ahol a “test darabokra van szaggatva”, és a “darabok szét vannak szóródva”. Hanem, majd egy új életet érzünk, ahol a Felső Fény kering a “testen” belül, és kitölti az összes részét. Ez azt jelenti, hogy el kell érjük a korrekciót és ezzel együtt az örökkévaló és tökéletes életet.
Az állam az a kívánatos keret, amelyben az emberek szépen és kényelmesen, biztonságban és jólétben élhetnek életük során. Mindenekelőtt egy államnak azért kell megalakulni, hogy az emberek élhessenek és elégedettek legyenek országukkal. Egy állam az emberek érdekében létezik.
A megfelelő kormányzat célja, hogy a lakosságnak megadja a fejlődés lehetőségeit, egy olyan módon, hogy az alehető legközelebb legyen a természethez, a kapcsolathoz, sőt a szeretet állapotához is a társadalom tagjai között. Természet álltal, mi csak egoista vágyból állunk, és csak magunkra gondolunk, hogy mindannyian különlegesebbek vagyunk, mint a többiek, és ezért többet érdemlünk, mint mások.
Ennek eredményeként a jövőnket csak mások rovására építhetjük, ami függővé tesz minket egymástól. Ez viszont megköveteli, hogy kapcsolatot létesítsünk egymás között.
Az általunk választott mindenféle kapcsolat közül, csak egyfajta kapcsolat lehet teljes, jó és biztonságos, a szeretet kapcsolata. Ugyanúgy, mint egy családban, meg kell alapoznunk a szeretet kötelékeit, így az egész világ egyetlen család lesz, és ezután elmondhatjuk, hogy elértük a korrigált társadalmat.
A Talmud bölcseinek korszaka korrekciókat hajtott végre a közös lelken, amely egyszerűvé tette a Teremtő feltárását, s amihez nem kellett többé testi megszorítás. Ehetünk amit csak akarunk, amennyit csak akarunk, a legfontosabb az, hogy gondolatainkat és a szívünket Tórával töltsük meg.
A mi generációnkban a Kabbala tudományának tanulása, még inkább elérhetővé vált, azaz bárki tanulhat. Nincs semmilyen fajta megszorítás és a Kabbala megnyílt az egész világ számára, nemcsak a zsidók felé.
Ma visszatérünk a Kabbala tudományának eredeti, valódi definícióihoz. Izrael, zsidók, a Tóra, ezek a fogalmak már léteztek az ősi Babilonban, Ábrahám csoportjában, most azonban alkalmazhatóak az egész emberiségre. Ezek a definíciók most spirituális jelentést nyernek, eddigi fizikai jelentésük helyet.
Bárki képes a Kabbalával foglalkozni, az önzés fölé emelkedni, hogy a Teremtő felé törekedjen. Teljesen mindegy, hogy az ember hol született: Japánban, Kínában vagy Szíriában, mindenki képes magára vonzani a reformáló fényt és korrigálni a világot.
Mindannyian láthatjuk, hogy a csapások hogyan jelennek meg a világban, amelytől a világ egyre inkább integrállá váli. Már most lehetetlen elválasztani Izraelt a világ nemzeteitől. Csak nézzük meg a helyzetet az Egyesült Államokban, a zavargásokat, a problémákat, ahogy mindazok meg ismétlődnek más országokban ugyancsak. Az egész világ felkavarodott.
Mi még csak most kezdjük, a koronavírus időszakának folyamatát, de ez már mindenkit eljuttatott a teljes tehetetlenség érzéséhez. Senki nem tudja mit tegyen, senki nem érti hol vagyunk, és hogyan lehet kikecmeregni ezekből a problémákból. Nincs hova menekülni, mint hogyha a kezeink lábaink meg lennének kötözve. A vírus,kevesebb áldozatot követel mint bármelyik háború, teljes mértékben lekötöz bennünket és nem hagy minket mozdulni.
A világ nem tudja, hogy mit tegyen, és keresi a kiutat a helyzetből, keresi azt, hogy valaki mutassa meg ez utat. Ez minden országban megtörténik. Az emberek azt hiszik, hogy elmúlt a globális járvány első hulláma, meg lehet nyitni a karantént, ameddig jön a következő hullám.
De ki mondta azt, hogy könnyebbé tehetjük életünket? Elvégeztük a szükséges korrekciókat? Hozzá igazítottuk magunkat a teljesen integrál és globális természethez? Kijavítottuk az emberi társadalom hibáit?
Ebből semmi nem történt még meg. Akkor miért érdemelnének meg a megnyugvást, felszabadulást? Miért érdemelnénk meg a feloldozást, hiszen nem a helyes irányba cselekedtünk.
Mondhatjuk azt is, hogy a mi generációknak “új” Tórája van, mivel a korábbi generációkban ez személyes, egyéni volt. Manapság a Tóra globális és integrál lesz, mely arra kötelez minket, hogy olyanná váljunk mint, a globális és integrál természet.
Az egész emberiségnek így kell cselekednie, de az erre való igény, fokozatosan lépésről-lépésre növekszik. Ha ezt azonnal megkövetelnénk minden embertől, az teljesen összetörne bennünket. Ezért ez fokozatosan növekszik, mint egy gyermek, akitől minden egyes évben egyre többet követelünk a korának megfelelően. Ez ugyanígy történik velünk is.
De ez egy teljesen új állapot, az úgynevezett “utolsó generáció ”, ahonnan nincs hova menekülnünk. Meg kell valósítanunk a küldetésünket, melyet nem lehet elkerülni és az egész emberiséget egy globális integrál rendszerbe kell vezetni, ahol a reformáló fény keresztül folyik majd a csoportjainkon, egész világba. Ezt nevezzük integrál oktatásnak, mely belőlünk egy integrál rendszert épít, melyben mindenki, mindenkivel összekapcsolódik.
A “Torah” szó instrukciókat (Oraa) jelent, mely útmutatás,mely teljes egészében elvezet bennünket, az összes zuhanáson és emelkedése, minden köztünk lévő kapcsolaton a Teremtőhöz. A legfontosabb, hogy ez az eszköze annak, hogy magunkra vonjuk a korrekció fényét felülről, Adam HaRishon közös lelkének korrigált rendszeréből, a mi törött rendszerünkbe.
[265625]
Napi Kabbala lecke első részéből 20/06/01 “Kabbala Bölcsessége tanulásának megközelítése”
A koronavírus 180 fokban megfordította életünket, de éppen ennek köszönhetően megtanuljuk, hogyan tekintsünk helyesen az életre. Az élet értelm,e nem a reggeltől estig tartó rohanás, a különböző üzletek körül forog, és nem az összes egoista vágyunk, és hajlamunk kielégítésére való törekvés. Nem támogatom az aszketizmust, de a beteljesedés akkor lehetséges, ha ezzel együtt elérjük az élet lényegét és célját, és ez a legfontosabb dolog számunkra. Ezért az élethez való hozzáállásnak olyannak kell lenni, hogy mindenekelőtt azt akarjuk felfedezni, hogy ez hova vezet bennünket.
Hogyan lehet megszabadulni a negatívumtól, a világjárvány idején és pozitívan nézni az életet? Úgy gondolom, hogy az emberiség előtt nagyon pozitív, és ígéretes perspektíva áll, ha az ember megérti, amit a természet készített elő neki.
És vica-verza, ha nem vagyunk egyetértésben a természettel, akkor szenvedni fogunk. A természet megtanítja nekünk, hogyan kell helyesen kapcsolódni az élethez. Elértük az érettséget, és most felnőttként lépünk be az élet új korszakába.
Lehet-e pozitív perspektíva az élettől, az ismeretlentől való félelem? Azonban nem hiszem, hogy félnünk kellene, mert olyan helyzetben vagyunk, mint a gyermekek, akik felnőttek, most szakmát kell szereznünk, és felnőttként kell felépíteni az életünket.
Az férfi (gever) a „legyőzés” – „hitgabrut” szóból származik, mert egy férfi legyőzi az összes nehézséget és problémát, és felépíti az életét: meg kell házasodnia, házat kell építenie, gyermekeket nemzeni, és minden szükséges dolgot biztosítani a számukra.
Így kell viszonyulnunk az élet ezen időszakához, hogy a legfontosabb ne az a vágy legyen, hogy meggazdagodjunk, különféle vállalkozásokat nyissunk, és a világ minden tájára elrepüljünk. Mindez lehetséges, de a legfontosabb, hogy megfigyeljük, miért csináljuk.
Tudnunk kell, hogyan lehet elérni az élet lényegét, annak célját, azaz egy új, korrigált emberiség, azaz korrigált önmagunk megépítését a világon. De nem a régi formában, amikor gyermekekként játszottunk, egymással versenyezve, hanem úgy, hogy komolyan vegyük magunkat és az életünket annak érdekében, hogy egy másik, tökéletes és örök, jelentéssel teli életbe való belépésként érzékeljük őket.
Az emberiség felnőtt, és felnőtt módon kell viselkednie; a koronavírus ilyen viselkedést követel meg tőlünk. Úgy kell viszonyulnunk ehhez, mint egy felhíváshoz, hogy vegyük komolyan az életünket. Ma az élet célja számunkra az öröm megszerzése. Holnap pedig felfedezünk egy új célt az életben, amely ezen élet örökkévalóvá tételét foglalja magában. A természet ezt követeli tőlünk.
Kérdés: Miért történnek ugyanazok a dolgok, az életünkben? Miért ismétlődnek, térnek vissza események?
Válasz: Azért, hogy fokozatosan korrigáljuk magunkat. Ezt nem tudjuk egyszerre megtenni. Ezért sok életcikluson, megyünk keresztül.
Sőt, minden alkalommal, amikor a lélek átmegy az úgynevezett újrateremtésen vagy reinkarnáción, a lelkek részleges újraegyesülése történik meg, amelyet újabb szétválasztás követ, és ismét néhány további egyesülés. Ennek eredményeként az összes lélek, teljesen korrigálódik.
A tanácsom az, hogy mindkeni olvasson a lelkek reinkarnációs ciklusáról szóló anyagokat. A lelkek olyan vágyak, amelyek fokozatosan átalakulnak az önmagukra irányuló szándékból, a a Teremtőre irányuló szándékba.
Kérdés: Felismerhető lesz a számomra, hogy mindenki befolyásol engem, aki korrigál valamit, vagy segít valakinek a világban?
Válasz: Természetesen, mivel befolyásoljuk a természetet az érzéseinkkel és az értelmünkkel. Ezekkel nagyobb hatást gyakorlunk a világra, még inkább, mint a fizikai jelenlétünkkel.
Ezért nagyon fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy kölcsönkapcsolatban vagyunk mindenkivel. Így egy közös integrál kölcsönhatásban lehetünk, egy Ádámnak nevezett egységes rendszerben, így a próféták hívása, hogy “egyek legyünk, mint egy ember egy szívvel” bennünk nyilvánul meg.
Azonban ez mindez még a jövő. A természet ezt a célt tűzte ki, és ehhez vezet el minket. Meg fogja értetni velünk, hogy egy egységes rendszer vagyunk.
Annak ellenére, hogy különálló egoisztikus fehérje testekben létezünk, fel kell ismernünk, hogy egy mindent átfogó energiamezőben létezünk, amely szenzoros és spirituális.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
