Szerző arhívuma: Péter Spronz

Kérdés: Mit tud tenni a korrekció végső állapotában lévő kabbalista, amire alacsonyabb, illetve közepes fokon lévő társai nem képesek?

Válasz: Adakozni. Minden besorolás és mérce alapja az adakozási képesség. Minél csekélyebb az ember egoizmusa, annál inkább adakozik, és így egyre nagyobb korrekciós szintet ér el. Ezen a módon tárul fel számára fokról fokra a Teremtő, a felső világok, és saját állapota a Teremtő perspektívájából.

Kérdés: Mi alapján határozhatjuk meg az egoizmusunk erejét?

Válasz: Jelen állapotodban ezt nem tudod megmérni. Csak akkor lehetséges, ha a három vonalon (jobb, bal és középső) létezel. Csak így kapsz lehetőséget, hogy az egyik oldalt a másik oldal segítségével határozd meg, és mindezek fényében fognak feltárulkozni a spirituális lépcsőfokok. Ez az egoizmus dimenziója.

(részlet a 2018. november 25.-I, orosz nyelvű Napi Kabbala leckéből)

https://laitman.com/2019/04/the-degrees-of-a-kabbalist/

Kérdés: Hogyan segítsek a barátomnak? Olyan problémákkal néz szembe, amelyekkel a Teremtő igyekszik próbára tenni.

Válasz: Egyáltalán hogyan nem lehetséges a segítség? A Teremtő a problémák generálásával neked akar valamit megmutatni.

Ha látod, hogy a barátod nehézségekkel küszködik, az azt jelenti, hogy a Teremtő azért hozza ezeket létre, hogy megoldjad őket.

Semmilyen körülmények között sem hagyhatod ezeket figyelmen kívül. Tudod, hogy minden, ami veled történik, a Teremtő veled való kommunikálásának az eredménye. Ő teremtette meg a vágyadat, és ezen a vágyon belül bizonyos jeleket mutat neked. Olvasnod kell a vágyad jeleiből, és reagálni rájuk.

Meg kell felelned a Teremtőnek a barátokon, a csoporton, a világcsoporton, sőt az egész emberiségen keresztül, hiszen minden egyetlen lélek része. Minden beszélgetésünk a Teremtővel erről szól.

(részlet a 2019. február 11.-I, orosz nyelvű leckéből)

https://laitman.com/2019/04/a-friend-is-my-mirror/

Kérdés: Miért csak akkor értjük meg és hagyjuk helyben a szenvedéseket, és azok eredményeit, amikor már túl vagyunk rajtuk? Miért nem vagyunk képesek igazolni őket a szenvedés folyamata közben?

Válasz: Ez valóban nem lehetséges. Rendben van, ha a negatív események előtt azt gondolod, hogy készen állsz mindenfajta szenvedésre és megpróbáltatásra, mert rajtuk keresztül feltárul a világ és a spirituális érzékelési mód. De aztán elég egy perc a szenvedésből, és már ott hagysz csapot, papot, és messzire menekülsz, hogy semmit se érezz belőle.
Az ember úgy van megalkotva, hogy a szenvedést követően tud mindarra rábólintani, amin keresztül ment.

Kérdés: Ez valami fajta spirituális gyökérből fakad?

Válasz: Igen, ez a jobb és a bal vonal miatt van így, amelyek még nem képesek bennünk összekapcsolódni.

Kérdés: Tehát képtelen vagyok elfogadni a szenvedést a folyamat közben, és csak később értem meg, hogy hasznosnak bizonyult-e?

Válasz: Csak a csoporton belül élheted át megfelelő módon a szenvedést, ahol annak a következő okai lehetnek: a barátok közötti elégtelen kommunikáció, valamint a kölcsönös garancia, a kötelezettségek és egymás felemelésének hiánya. Minden ezen kívüli szenvedés szükségtelen, és legjobban tesszük, ha elkerüljük.

(részlet a 2018. november 18.-I, orosz nyelvű kabbala leckéből)

https://laitman.com/2019/04/the-spiritual-root-of-suffering/