Kérdés: Különbséget teszünk erkölcsi elvek, és erkölcsi normák között.
Erkölcsi normának számít, ha például átadom a helyem a tömegközlekedési eszközön. Erkölcsi elv az emberség, altruizmus, közösségi szemlélet, igazságosság, könyörület, békeszeretet, hazaszeretet és tolerancia.
A legtöbb ember betartja az erkölcsi normákat, a morális elveket azonban nem. Ennek talán az az oka, hogy ez utóbbiak kevésbé specifikusak, és mindenki a maga módján értelmezi őket?
Válasz: Igen, kevésbé specifikusak. Meg kell tanulnunk megvalósítani őket saját bensőnkben. Ennek eszköze a gondolatainkból és érintkezéseinkből álló belső rendszer. Ha ezzel készen állunk, fokozatosan közelebb kerülhetünk a kivitelezési szakaszhoz.
Bármilyen normáról is beszélünk, legyen ez akár az ülőhely átadása a tömegközlekedésen, ezeknek semmi köze az ember korrekciójához. Az ilyen normák csak azt a célt szolgálják, hogy az egyénből társadalmi terméket állítsanak elő, semmi mást. A Kabbala Tudománya más üzenetet hordoz. Az ember követ néhány tanult erkölcsi alapelvet, de ezzel nem dolgozik saját korrekcióján.
Kérdés: Mi van akkor, ha ez az elv a „Szeresd felebarátod!”-ból jön?
Válasz: Akkor ez azt jelenti, hogy a tanítás a felebarát iránti önző szeretetből táplálkozik. Át kell látnunk a cselekvéseink mögött meghúzódó okokat. Arról van szó, hogy egy bizonyos módon viszonyulunk a közös kapcsolathoz, hogy létrejöjjön egyetlen egységesült rendszer, és meg kell értenünk, hogy ennek az egységnek a Felső Erő is része? Vagy egyszerűen azon ügyködünk, hogy egy kissé jól fésültebb arculatot kölcsönözzünk az emberi közösségeknek?
Kérdés: Világunkban az egész emberiségek van egy közös megértése azzal kapcsolatban, hogy mi is az, hogy hit, azaz mondanak nekünk valamit, és bármi is az, és ha azt nem láttuk még, nem éreztük még, nem értük azt el, mégis elhisszük azt. A tudás pedig az, amit elérünk az öt érzékszervünkön keresztül. Ugyanakkor a Kabbala egy olyan állapotot tanulmányoz, melyet úgy nevezünk, hogy értelem feletti hit. Mit jelent ez?
Válasz: A Kabbalában minden teljesen más, mint ebben a világban. Az értelem feletti hit állapota egy hosszú, kemény munkával telt időszak után érkezik el az emberhez, amikor az ember elkezdi megérteni, hogy a Kabbala mit mond világunkról, és a spirituális világról.
Különböző gyakorlatok során az ember elkezdi érezni, hogy mindaz, ami vele történik egyetlen erőtől, egyetlen Felső intelligenciától, Felső akarattól érkezik, és egy bizonyos programot követ, melyet nevezhetünk úgy, hogy a Teremtő, vágya, a Teremtés terve, és akkor az ember látja, hogy gyakorlatilag csak egyetlen cselekedete van ebben a világban, hogy az összes érzékelését a Teremtővel összekapcsolja, és akkor ő lassan elkezdi ezt megtenni.
Mindent, ami körülötte történik az Egyetlen Erőhöz kapcsolja, nem azért, mert ez valahol így van megírva, hanem azért, mert elkezdi érezni, hogy van egy bizonyos tendencia, jelentés és cél mindezek mögött, hogy az élet minden egyes történése az embert, az egyetlen forráshoz, a Teremtőhöz köti. Ennek következtében, -és ezt vehetjük szabálynak- az ember mindenfajta kellemetlen érzéseken, tapasztalatokon megy keresztül, különböző fenyegetettséget, félelmet, és vereséget érez az önzőségén, büszkeségén és öntudatán belül. Elkezd egy bizonyos ellenségeskedést érezni a világ részéről saját maga felé, különböző forrásokból, és akkor mindezen források mögött, elkezd érezni, látni egy bizonyos erőrendszert, melyet Teremtőnek nevezünk. Mely íly módon működik az emberen, annak érdekében, hogy az embert a Teremtőhöz irányítsa, azaz a különböző formájú élettelen növényi, és állati természet mögött létezik egy bizonyos Erő, terv, egy program. Egyetlen Forrás létezik, és maga a Forrás az elrejtve marad az embertől, az szándékosan mutatja magát egy ilyen módon, hogy az ember elkezdjen a Forrás irányába tekinteni.
Kérdés: Mit jelent az, hogy Annak irányába?
Válasz: Egyelőre, ez még nem nyilvánvaló, nem tiszta. Itt még csak arról van szó, hogy bármi is történjen az emberrel ő elkezdi látni, hogy ez mind, egyetlen forrásról ered. Azáltal, hogy ebben erőfeszítéseket tesz az ember úgymond felemelkedik egy teljesen új szintű attitűdre, hozzáállásra azzal kapcsolatban, hogy mi történik a világban, mi történik az univerzumban, és hogy mi is ez az értelem feletti hit. Az értelem az, amit az ember az öt érzékszervén keresztül érez ebben a világban, mint bárki más, és a hit az a képesség, hogy bármi is történjen velem, azt a következő szinthez, egy bizonyos Erőhöz rendeli, amely ily módon elkezdi őt fokozatosan oktatni.
Kezdetben, ez csak egy érzés, mivel az ember még mindig nem képes pontosan elérni, felismerni magát a forrást. Semmit nem tud még a Teremtőről mondani, kivéve egy dolgot, hogy ez az a forrás, mely küldi neki az összes próbatételeket. S a próbatételek felett, ugyanez a Forrás segíti őt abban, hogy ő a Teremtőhöz forduljon. Ennélfogva a Teremtő az embert maga felé irányítja, mintha azt mondaná ” Figyelj oda rám, te mindent tőlem kapsz! Én vagyok az egyetlen uralkodó ebben a világban, én vagyok az egyetlen, aki uralkodik fölötted, az összes cselekedeted, állapotod, gondolatod, érzésed felett, mind efelett, amely körülötted történik, az egész univerzum felett, S minden, ami befolyásol téged, az tőlem jön.” Ez a kezdete annak, hogy az ember eléri a Teremtőt, mint az egyetlen forrását mindannak, ami történik. Amikor pontosan a kritikus állapotokban, azért, hogy az ember valami nagyobbat elérjen, ez megjelenik az emberben. S bár az ember nem érti, hogy mi történik vele, hogy miért történik vele, mégis elkezd felemelkedni. Ez mind elönti, és összezavarja őt, és akkor ennek a hatalmas belső felfordulásnak, zavarnak a következtében, hirtelen egy érzés ébred fel benne, hogy ez mind a Felső Erőtől érkezik.
Kérdés: A multikulturalizmus olyan fogalom, amely elismeri, hogy minden kultúrának egyenlő és ugyanaz a létjogosultsága. Egyetért ön ezzel az állítással?
Válasz: Attól függ, melyik kultúrák és mihez vezetnek minket. Nem hiszek a szép szavakban. A „multi” egyáltalán nem létezik a természetben. A természetben csak egy Felső erő létezik. Ha ilyenek akarunk lenni, akkor egy közös, jó nevezőre jutunk. Ha nem, akkor a rosszhoz jutunk.
Megjegyzés: De van ilyen változatosság a természetben!
Válaszom: Ez a változatosság csak az emberi természetben létezik, amelyben mindig az erősek győznek. Ha természetünk fölé akarunk emelkedni, hogy ne emésszük fel egymást, akkor a kedveseknek kell győzniük, nem az erőseknek. Csak akkor tudunk túlélni.
Kérdés: Az önfejlesztő irányzatok közül több is használ olyan fogalmakat, mint a tudatos élet vagy a jelenben élés. Azt ígérik, hogy ez lesz az az állapot, ami lehetővé teszi, hogy élvezzük az életet, jobban átéljük, és kielégítőbben tartsuk befolyásunk alatt. Ön szerint, miként lehet az itt és most-ban élni?
Válasz: Meg kell értened, mit jelent az, hogy az itt és most-ban élni. Csak ennyi kell! Meg akarom érteni létezésem értelmét, össze akarok kapcsolódni azzal a Felső Erővel, ami irányít.
A természet a legfelsőbb hatalom: ő kormányoz minket. Értsük meg, hogy mit vár el tőlünk életünk minden pillanatában, hogyan alakíthatunk ki egy kölcsönös kapcsolatot vele, olyan módon kommunikálva, hogy megértjük, milyen módon hat ránk, és mi az erre adott helyes reakció!
Ha ezt megtesszük, életünk megtelik értelemmel. A természetben partnerre lelek, és elkezdem az itt és most-ban érezni, ahogy interakcióba lépek a külvilággal.
Kérdés: Ez az irányultságunk valamilyen módon semlegesíti a jövővel kapcsolatos gondolatokat?
Válasz: Azt akarom, hogy itt, most, ezen a helyen megvalósuljon ez a jövő. Ez az én jövőm.
Kérdés: Egy vallásos ember számára, a hit a legnagyobb motiváció. Mit tud felajánlani a világi embereknek?
Válasz: Nekik hit helyett a tudás lehet vonzó ajánlat. Hogy megérthetik a természet legmagasabb rendű alkotását, a Teremtőt, és nem csak hinniük kell abban, amit mondtak nekik.
Kérdés: De miért van a vallásban elegendő hit a Felső Erőben, és miért hiányzik ez a világi emberek esetén? Ön most beszél, de nincs hitem abban, amit mond.
Válasz: Mert már kinőttük ezt az állapotot. Nem élhetünk többé az alapján, amit mondanak nekünk.
Kérdés: Jóval nehezebb dolguk van a világi embereknek, igaz?
Válasz: Hogyne.
Kérdés: Ha vallásos volnék, egyszerűen hinnék a szavainak, és tudnám, miként haladjak tovább az úton az életem hátralévő részében. Ön pedig most elmondja a receptet, és nem is tudom, talán igaza van, talán téved.
Válasz: Abszolút egyetértek veled. Ezért szükséges, hogy felfedezd az igazságot.
Kérdés: Ön azt mondja, hogy a játék segít megteremteni egy jövőbeli állapot modelljét. Leírná, mi ez a modell? Milyen erőket használunk fel ezzel?
Válasz: Ha helyesen játszunk, és arra törekszünk, hogy az egyetlen helyes döntésre jussunk el, akkoregyensúlyt teremtünk atermészet erőiben. Ebből az következik, hogy a játék során a tökéletes állapotunkat játsszuk el.
Kérdés: Tegyük fel, hogy dönteni akarunk. Ehhez elképzeljük, mi legyen az optimális megoldás, és megpróbáljunk azt elérni. Megpróbáljuk egy szinttel magasabb állapotban bemutatni szervezettségünket, és ebben az állapotban játszani. Mi történik akkor?
Válasz: Gyakorlatilag felhúzzuk magunkat, ehhez az állapothoz. Erőket hívunk meg, amelyek aztán ebbe az állapotba fejlesztenek bennünket.
Kérdés: Kiderül, hogy vannak valamilyen titkos erők a természetben amelyek potenciálisan megalapozzák ezt az új állapotot?
Válasz: Minden megalapozott a természetben, minden jövőbeli állapotunk. Így egy játék révén is meghívjuk ezeket erőket.
Kérdés: Honnan tudják az emberek, hogy mi a jövőbeli állapotuk? El kellene képzelniük, hogyan szeretnék érzékelni ezt?
Válasz:Nem számít, hogyan játszanak; a lényeg a játék. Ahogy a gyerekek fejlődnek, amikor játszanak, fejlődünk mi is, de nem vesszük észre. Az egész élet egy játék.
Kérdés: Az elmúlt évtizedekben a személyes növekedési tréningek nagyon népszerűek voltak a világon. Az embereket megtanítják új célok elérésére, kijutni a komfortzónájukból és szó szerint megváltoztatni az életüket. De érdekes, hogy ezek a képzések nem működnek, és az általuk okozott frusztráció egyre fokozódik. Az emberek semmit sem tudnak megváltoztatni, annak ellenére, hogy hatalmas erőforrásokat fektetnek bele.
Hogyan válhatsz valójában saját sorsodnak urává?
Válasz: Ehhez tudnod kell, mi az élet, ki irányít téged, és milyen cél felé vezet a természet. Akkor ennek megfelelően képes leszel legalább megérteni, hogy mi történik veled. Ezután végezz el egy további tanfolyamot a természettel való helyes kölcsönkapcsolatokról az élet céljának elérése érdekében.
Kérdés: Hogyan érhetsz el sikert bármilyen törekvésben, vágyban, célban?
Válasz: Ne menj a természet ellen, hanem haladj vele, vagyis tudd, merre vezet, mi a személyes célod (a természet oldaláról), és tegyél meg mindent annak megvalósítása érdekében.
Felhívjuk figyelmét, hogy a Blog bejegyzéseihez írt posztok egy harmadik fél véleményét jelzik. A véleményeket, tényeket és az azokban található médiatartalmakat kizárólag a szerzők mutatják be, és sem a The Times of Israel, sem partnerei nem vállalnak felelősséget értük. Kérjük, lépjen kapcsolatba velünk visszaélés esetén. Visszaélés esetén jelentse ezt a bejegyzést.
Ez egy zsidó ünnepi időszak, amelyet nem szabad elfelejteni. Az idei Sukkot megünneplésének módját, a világjárvány miatt korlátozzák. Várni kell a hagyományos összejövetelekre és vendéglátásra. Miért zajlanak így az események? Azért, hogy elgondolkodtassanak minket, és rádöbbentsenek arra, hogy a pandémiával kapcsolatos helyzetünk nem büntető csapásként jelentkezik, hanem ébresztésként, illetve a gyűlölet és a köztünk lévő megosztottság állapotának vizsgálatára. Azzal, hogy ez a helyzet fizikailag elkülönít minket, a természet megpróbálja megfordítani az elkülönülés állapotát, és közelebb hozni “próbálja” egymáshoz a szívünket, egy igazi szeretet és egységes Sukkah (sátor) felépítéséhez, amely az egész emberiséget felöleli a jobb jövő érdekében.
A Sukkot (A sátrak ünnepe) fesztivált örömteli ünnepnek tekintjük. Idén sincs ok arra, hogy másként érezzük magunkat, hiszen remek alkalmat kaptunk arra, hogy elemezzük az egymással szembeni rossz bánásmódot és kijavítsuk azt. Ehhez mély lélekkutatást kell végezni. Ez hasonló ahhoz, amikor pontos diagnózisra van szükség, mielőtt megfelelő gyógyszert kaphatna az ember, a betegségből való teljes felépüléséhez.
Megszoktuk, hogy az életünket kényelmes partner-viszonyban éljük az egóval. Őszintén szólva nem játszhatjuk úgy az áldozatot, mintha levágásra váró ártatlan bárányok lennénk, akik akaratlanul állnak, mások egoista cselekedeteinek kontrollja alatt, mondhatni mintha szabad akarat nélkül lennénk. Önző magatartásunk szándékos, és teljesíti az énközpontú érdekeinket, függetlenül attól, hogy ezek a körülöttünk élők kárára történnek-e. Ezért jelzi a természet nekünk, hogy nem vagyunk méltók arra, hogy együtt üljünk egy közös Sukkah-ban, és üdvözöljük az Ushpizint (vendégeket), amíg nem korrigáljuk az egymáshoz való viszonyunkat. A vírus arra tanít minket, hogy egymásra utaló világunkban az egész civilizáció túlélése veszélyben van, ha a kölcsönös előnyök érdekében történő együttműködést nem tekintjük elsődleges célnak.
Kabbala bölcsessége szerint az emberiség az „Utolsó Nemzedék” nevű fejlődési szakaszba lépett. Ez a változás arra a fokozatos folyamatra vonatkozik, amelynek során egy új társadalmat kell felépíteni oly módon, hogy annak működése megfeleljen a Természeti Törvényeknek és igazodjon is hozzájuk, vagyis kapcsolatban álljon, és egyensúlyban legyen a Természettel. Ennek az új társadalomnak tudnia kell, hogyan kell helyesen kezelni, a kiegyensúlyozott állapot elérését. Ez az átmeneti időszak lehetőséget nyújt arra, hogy ez a generáció, elsőként kezdhesse el, mások valódi szeretetét. Amíg azonban ezt az állapotot nem érjük el, ennek az ellenkezője tárul fel szemünk előtt – a kizsákmányoló és nemtörődöm hozzáállás, és cselekedetek. Ezt a visszatetsző szeparációs állapot azért tárul fel, hogy nézzünk magunkba, lássuk meg az általunk okozott kárt, és hogy kérjünk segítséget, az egész valóságot irányító Felső Erő-től, a korrekcióhoz.
A Sukkot szimbolizálja az egoista tulajdonságok belső változásának csodálatos folyamatát, amelynek során a „pajta és pince hulladékát” vesszük – olyan tárgyakat, amelyek (sajnálatosan) képviselik a mások iránti szeretet minőségét, és amelyek számunkra most egyáltalán nem értékesek – és felemeljük azokat a fejünk fölé, úgy mintha azok a legértékesebb és legfontosabb attribútumaink lennének, mint egy menedéknek a teteje, amely árnyékot ad az égető naptól. A Sukkot felhívás arra, hogy kilépjünk a kényelmes egoista „otthonunkból”, vagyis önszeretetünkből, és arra, hogy egy új struktúrát, Sukkát (sátrat) építsünk fel, mint az Új Világ szimbólumát, amelyet akkor teremthetünk meg, ha megszerezzük az adományozás és a testvéri kötelék tulajdonságait.
Ezért ennek a fesztiválnak az igazi értelme, a kölcsönös megértés, és támogatása az új valóságnak – a béke Sukah-jának (sátrának)- felépítése, az egységünk által létrehozott pozitív Erőn keresztül. Nekünk, a zsidó népnek példát kell mutatni az összetartásról, és utat kell mutatnunk másoknak az út követésre, összegyűjtve az egész világot, egy nagy nádfedél alá, ahol egyként egyesülünk. Akkor megvalósul az, hogy elkészül a Sukkah, az ideiglenes lakásunk, mint közös tér, amelyet egymás számára kialakítunk a szívünkben, biztosítva az emberiség számára az egészséges életet és a boldog együttélést, egy globális fedél alatt.
Válasz: Nem. Az emberi lények sem adnak életet egymásnak, csak úgy tűnik számunkra. Semmi újat nem hozunk létre, kivéve azokat a feltételeket, amik lehetővé teszik, hogy egy új kép felbukkanjon ebben a világban.
Ez annyit jelent, hogy az erők már léteznek, készen állnak a fejlődésre, így hát az új test növekedése látszólag az egyénen keresztül történik, aki személy szerint, vagy lány vagy fiú. Az igazság azonban az, hogy minden előre meghatározott.
Kérdés: A spiritualitásban két vágy egységesülésekor nem születik egy harmadik?
Válasz: Ez új a köztük lévő kapcsolaton belül, és a Felsővel való kapcsolatukban is, ahogy mondva van: „Van a férfi és van a nő, és köztük Shechina (Szentség)” mely utóbbi kifejezés a Teremtő megjelenésére utal. A Teremtő Erejéről van szó, ami arra buzdítja a férfi és női egyéneket (spirituális erőket), hogy belsőleg kapcsolódjanak, ami meghatározza fejlődésük következő stádiumát, és azt is, ami kapcsolatuk nyomán létre fog jönni.
Megjegyzés: Azt mondják, hogy a leghatékonyabb gyógymód a stresszre, s ha rosszra fordulnak a dolgok, az, az éneklés. Még talán jobb kórusban énekelni. Az olaszok és a spanyolok kimennek az erkélyükre és énekelnek.
A tudósok azt mondják, hogy amikor énekelünk, agyunk nagy része aktiválódik. Mert, akkor az agy neuronhálózata teljes egészében aktiválódik. Ez egyfajta aerobic, amelynek során a test endorfint, boldogság-hormont termel. Ez csökkenti a stressz-szintet és javítja a hangulatot.
Válaszom: Ez nyilvánvaló.
Kérdés: Amikor énekelünk, olyan mintha érzelmeink és érzékeink kiszabadulnának belőlünk, és másokért dolgoznának?
Válasz: Másoknak, mindenkinek!!
Kérdés: Ez azt jelenti, hogy a dalnak mély, sőt spirituális jelentése van?
Válasz: Együtt énekelni.. Ha a dal közös, akkor természetesen teljesen más a hatás.
A kórusban való éneklés összekapcsol mindenkit egy, közös egésszé! Ha ugyanakkor valami olyasmit énekelünk, mint a Zsoltárok, akkor annak nagyon erős hatása van.
Dicsérjük közösségünket, egységünket és kérést intézünk önmagunkon belülről, a közös egészünktől kezdve a Természet Felső Erejéig, a Teremtőig, hogy kapcsolatba léphessünk Vele. Mi Őérte vagyunk, és Ő értünk van.
Olaszországban az emberek megpróbálták ezt megtenni, és ennek eredményeként szinte semmit nem értek el.
Megjegyzés: Először is arra van szükség, hogy Izraelben rendezzük el magunkat.
Válaszom: Ha magunkat nem tudjuk elrendezni, akkor az emberiség szenvedni fog, – de mi még többet.
Kérdés: Mi lenne, ha énekelni kezdenénk?
Válasz: Ha Izrael elkezd énekelni együtt, kórusban, akkor az egész emberiség csatlakozik, és ez valójában az egész emberiség kérése lesz a Felső Erő felé. Fel fogunk emelkedni a spirituális szintre, tökéletességben, egészségben és az örökkévalóságban találjuk majd magunkat. Ha Izrael elkezd énekelni, együtt, kórusban, az egész emberiség csatlakozni fog, és ez valóban az egész emberiség kérése lesz a Felső Erő felé. Fel fogunk emelkedni a spirituális szintre, tökéletességben, egészségben és az örökkévalóságban találjuk magunkat.
Kérdés: Amikor azt mondja: „Izrael kórusban fog énekelni”, mit ért ön ez alatt? Mi az Izrael? Ki az?
Válasz: Ők Izrael népe. Mindazok, akik társulnak velünk, és nem feltétlenül zsidó származásúak. Ha énekelünk, akkor az egész világ azonnal meggyógyul, és abszolút kigyógyul minden betegségből, minden belső és külső problémától megszabadul, – főleg a pszichésektől.
Kérdés: Azt mondod: „Énekelni fogunk”. Mit fogunk énekelni?
Válasz: A szív dalait! Énekeljük, hogy mindenkivel egységben akarunk lenni, és mindenkivel együtt a Teremtő felé fordulunk. Azzal a kéréssel, hogy segítsen, hogy együtt legyünk egymással és Vele.
Kérdés: A Teremtőhöz fordulva mit mondunk? Mit énekelünk Neki a szívünkkel?
Válasz: Csak azt, hogy érezni akarjuk a kapcsolatot az emberiség és köztünk és a Teremtő között. Semmi mást.
Kérdés: Úgy érzem, hogy ez a szeretet, hogy ez az adakozás..
Válasz: Természetesen ez a szeretet, ez az adakozás, és ez olyan, mint egy magzat érzése az anya méhében.
Kérdés: Más szavakkal, a magzat áldást énekel anyjára?
Válasz: Igen, természetesen. Ez a legjobb állapot. Nincs ennél jobb!
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
