pénzügyi válság

 Híradás: (a The New York Times által):

“Az munkahelyek elvesztése bizonytalanságokhoz vezethet világszerte”. “Ez a legrosszabb válság melyet átéltünk 1929 óta” mondta a francia munkaügyi miniszter, Laurent Wauquiez.”Ami más ebben a válságban az az, hogy ez globális, és mindannyian állandóan erről beszélünk. Minden ország érintett, és ez a nagy különbség”

Kommentárom:

Így igaz: a ennek a válságnak a meghatározó jellemzője az, hogy globális. És ez minőségileg és nem mennyiségileg okoz különbséget. Ez nem csak egy olyan válság, mely több országot is érint, hanem egy olyan válság, mely mindenkit egyszerre érint. Ez még jobban összekapcsolta az összes országot a világon, mindenki számára nyilvánvalóvá téve egymásra utaltságunkat.

És most mindenkinek meg kell értenie ezt a jelenséget. Az új törvények, és tulajdonságok melyek a mai civilizációt kell, hogy jellemezzék, csakis a teljes összekapcsoltságra épülve hozhatók létre, minden ember, kultúra, ország és nemzet által kis falunkban. Nem leszünk képesek a válságból kilábalni, amennyiben nem teremtjük meg ezeket a tulajdonságokat.

A múltban, egyszerűen a versengés által fejlődtünk tovább, ahogy azt Darwin is leírta. Azonban most már egyetlen élőlénnyé váltunk, és nem vagyunk képesek a továbbiakban egymással versenyezni. Épp ellenkezőleg, az egyetlen módja a tovább lépésnek az, ha közelebb kerülünk egymáshoz, és nagyobb harmóniát teremtünk egymás között.

Híradás: (az Atlantic Monthly által):

“Soros György: a Kapitalista veszély” “…valami nem stimmel, ha egy civilizált társadalom az legerősebb túlélésének elvét teszi meg alapvető irányelvének…”

Kommentárom:

Igazából mindez helyes volt a múltban, de nem stimmel most, amikor mindannyiunk egyéni önzősége egy globális önzőségbe egyesült. Ez a változás a 2O.-ik század elejétől következett be. Már akkor Báál HaSzulam azt írta a “Nemzet” című újságában, hogy az egész modern világ már mint egy nagy család létezik.

 Híradás: (a The Economist által):

“A világgazdaság integrációja visszavonulóban van szinte minden fronton”. A globalizáció a termékek, fizetőszközök, és állások mozgásának integrációját jelenti. Mindezek az összetevők most veszélyben vannak… a folyamat visszájára fordult. A világpiac nagyot zuhant. Decemberben az International Air Transport Association jelentése szerint az air-cargo szállítás (mely a világ kereskedelem teljes értékének több, mint harmadát teszi ki) 23%-al csökkent a 2OO7 decemberi értékekhez képest.

Egy a Pew Global Attitudes Project által 2OO7-ben készített közvéleménykutatás szerint a töbség 47 országban úgy gondolta, hogy a nemzetközi kereskedelem jó a számukra, és 46-ból 41 örömmel látta a nemzetközi cégeket. Azonban egy a CNN által 2OO8 júliusában készitett közvéleménykutatás azt mutatta, hogy most először az amerikaiak egy része a kereskedelmet fenyegetésnek vette lehetőség helyett. A gazdasági összeomlás egy új kifejezést tett népszerűvé: deglobalizáció. A brit miniszterelnök Gordon Brown egyike annak, akik úgy vélik ennek rossz vége lesz.

Kommentárom:

És igaza van. Igazából mindez még akár világháborúhoz is vezethet. Ennél fogva szükséges, hogy megtaláljuk a módját, hogy mindenki mindenkihez kapcsolódjon “kis globális falunkban”. És ezeknek a kapcsolatoknak a megalkotásához azt kell, hogy felismerjük, hogy teljesen egymásra vagyunk utalva.

Pontosan ez az, amit a kabbala tesz: segít nekünk abban, hogy felismerjük egymásra utaltságunkat. Először mindezt az önző oldalról ismerjük fel, mely aztán segít abban, hogy felismerjük benne a rosszat, és ezek után a kabbala megmutatja nekünk, hogyan javítsuk ki önzőségünket, hogy változtassuk át hozzáállásunkat és kapcsolatainkat optimálissá “kis falunkban”.

 Kérdés:

Az egyik legfontosabb eleme a kabbalisztikus belső haladásnak a “gonosz felismerése”. Nem kellene, hogy a kollektív tudatban is legyen hasonló felismerés? Ön azt írta:

“Csak egyetlen lehetőségünk van világunkban, hogy az eseményeket befolyásoljuk: azáltal, hogy egyre jobb környezetet, társadalmat teremtünk, mely minden embert befolyásol majd. Ez a környezet megváltoztatja majd mindenki prioritását a testiről (csak megszerzés, és a mások kihasználása) a spirituálisra (adakozás és szeretet).

Ez így is van. Azonban a Kabbala nemes alapelvei soha nem kerülnek majd alkalmazásra, mivel a teljes oktatás, gazdaság, média, kormányzás, és így tovább a Federal Reserve Bank, az IMF, Világbank, és más nemzetközi bankok által vannak kontrollálva, és intézkedéseik következtében a társadalom minden részét irányításuk alá vették.

Válaszom:

A válság mindenki tisztára mos majd, és azután mindenkiből “jó kifiú és jó kislány lesz”. Ez azért van, mert nem rendelkezünk mással, mint az élvezetek iránti vággyal, és amikor rosszul érezzük magunkat, akkor képesek vagyunk bárkivé, és bármivá válni. Minden megteszünk azért, hogy jól érezzük magunkat, anélkül, hogy haboznánk, hogy bármelyik alapelvünket is feladjuk. Pontosan ezért olyan könnyű minket irányítani az önzőségünkön keresztül.

Majd olyasmit látunk, ami még soha sem történt meg: hirtelen mindenki “jó kisfiúvá, és jó kislánnyá” változik. Az emberek altruisztikussá válnak annak érdekében, hogy túléljenek. És akkor majd mindenki megérti a felebarát iránti szeretet magasabb értékét. De az emberek nem csak azért fogják mindezt értékelni, mert az kényelmet és biztonságot ad nekik, hanem értékelik majd azt önmagában is. Igazából az emberek annyira értékelik majd ezt az tulajdonságot, hogy még akkor is, ha a világ minden gazdagságát felajánljuk nekik, akkor csak azért fogadják majd azt el, hogy másoknak hozzanak hasznot vele.

De van ennél egy gyorsabb és könnyebb út is, mely ugyanehhez az eredményhez vezet: felfedezhetjük a Teremtőt, a Felső Világot és a köztünk levő kapcsolatot a kabbala tanulása által. Amikor az emberek meglátják a természetben és minden ember között jelenlevő öszzekapcsoltságot, azonnal elkezdenek megfelelően viselkedni – és a válság eltűnik majd.

 Kérdés:

Van valami javaslata egy gazdaságosabb megoldásra a pénzügyi válsággal kapcsolatban?

Válaszom:

El kell kezdjük követni a természet törvényeit a megfelelő elosztással kapcsolatban, ahol minden egyes személy maximálisan megvalósítja magát, és mindent amit keres megosztja a között, amire mindenképpen szüksége van, és elfogyaszt, és arra ami ezen felül megmarad. A maradékot a társadalom részére bocsátja, hogy mindazok számára jusson, akiknek szüksége van rá. Mindezt megtanulhatjuk az emberi test megfigyeléséből, mivel annak részei pontosan ilyen módon kapcsolódnak össze.

Keressen minden személy mindenki számára képességeinek megfelelően. Keressen minden személy akár milliókat – és a társadalom élvezi majd annak hasznát! Amennyiben ilyen jellegű szerződéseket és megállapodásokat kötünk majd, amennyiben az emberek üzleti és menedzseri tehetségüket a társadalom maximális hasznára fordítják, akkor megkapjuk majd a szociális és társadalmi ellenszolgáltatásunkat – a Teremtő érzékelését. És akkor majd bármilyen üzletet alapítunk, az sikerre lesz ítélve!

Kérdés:

Mi segítheti az érintett országokat, hogy kiláboljanak a válságból?

Válaszom:

Az egyetlen dolog, mely mindenkit segíthet, az annak a valóságnak a felismerése, amelyben most (akaratunk ellenére) találjuk magunkat – a teljes összefonódás, és egymásra utaltság valóságában.

 Híradás: (a Bloomberg által):

“A globális önbizalom csökken, amint a recesszió növekszik, a munkanélküliség növekszik”. Februárban a világgazdaságba vetett bizalom tovább hanyatlott. A fejlett gazdaságok már most depresszióban vannak, és a pénzügyi injekciók önmagukban nem képesek a globális gazdaságot kirángatni a válságból. A központi bankok hivatalnokai azt jelentik, hogy a munkájukhoz szükséges kommunikációs csatornák továbbra is el vannak dugulva, ezzel is lassítva a kamatláb csökkentések hatását.

“Úgy gondolják, hogy ez a válság el tart még egy ideig” amint azt Yoshiki Shinke, a Dai-Ichi Life Research Institute egyik kutatója mondta. “Még nem lehetünk bizakodóak, ennek a recessziónak a legmélyebb pontja még nem látható”.

Kommentárom:

A válságot csakis a következő módon lehet megoldani:

1. A valódi okok megállapításával

2. A megfelelő megoldás megtalálásával

3. Eme megoldásoknak az előkészítésével

4 És a megoldás alkalmazásával

És álljon itt a megoldás:

1. A válság oka az önzőségünk, mely globálissá vált, és egy egésszé állt össze.

2. Az egyetlen dolog mely megváltoztathatja és korrigálhatja önzőségünket, az az erő mely azt teremtette, és kontrollálja azt.

3. Meg kell tanuljuk hogyan kontrolláljuk azt az erőt, mely önzőségünket kontrollálja.

4. Annak az erőnek a befolyásolásával, mely önzőségünket kontrollálja, átváltoztathatjuk világunkat

Mindezt pontosan elmagyarázza a kabbala tudománya, és ez rendelkezésünkre áll, hogy használhassuk. A “beteg”-nek (saját magunk) mindezt addig kell használnia, ameddig még életben van. 

Képzeljük el, hogy egy személy felfedezi, hogy beteg, és ahelyett, hogy megfelelő orvosi segítséget keresne úgy dönt, hogy saját maga orvosnak tanul. Vajon túléli-e mindezt?

 Híradás: (a The New York Times alapján):

“A recesszió megváltoztathatja életstílusunkat”. Az Egyesült Államokban és más gazdagabb országokban a fizikai egészség javulóban van a recesszió ellenére. Az igaz, hogy a rendszeres fizetés elvesztése stresszel jár, de a munkával kapcsolatos stresszek kiiktatása előnyökkel is járhat. Talán még fontosabb, hogy az emberek kevesebbet használják autóikat, csökkentik a balesetek számát, és kevesebbet költenek alkoholra és dohányzásra. Emellett több idejük jut sportolásra és alvásra, és inkább házi kosztot esznek, mint gyorséttermi kaját…Az Egyesült Államokban a munkanélküliség 1 százalékos emelkedése átlagban O.5%-kal csökkenti a halálozási arányt…

David Potts a szociális történelmet tanulmányozta Ausztráliában az 193O-as évek alatt, és erről írt 2OO6-ban megjelent “A Nagy Depresszó Mitológiája” című könyvében. Az öngyilkossági arány kiugróan magas volt Ausztráliában 193O-ban, de az általános egészség növekedett, és a halálozási arány lecsökkent, és 193O után az öngyilkossági arány is alacsonyabbá vált…Interjúiban azt találta, hogy az emberek kellemesen emlékeztek a depressziós évekre…A mai tinédzsereknek kevesebb a lehetőségük, hogy buta döntseket hozzanak a tőzsdén. Mind emellett, annak érdekében, hogy kikerüljünk a recesszióból – mely legfontosabb célunk – sokunk kevesebbel is beéri majd, és inkább támaszkodunk majd saját és családaink erejére.

Kommentárom:

Ez az ami az előző válságok alatt történt, és mindez megtörténhet a jelenlegi válság alatt is. Azonban ez a válság nem fog mindaddig megszűnni, míg harmóniába nem kerülünk a körülöttünk levő világgal, mivel mi magunk okoztuk a válságot azáltal, hogy nem vagyunk a Természettel harmóniában.

Ebből kifolyólag nekünk kell megváltoznunk. Az idő önmagában nem fog semmit megváltoztatni. Remélem, hogy a válság gyorsan megtanít minket majd arra, hogyan változzunk meg: altruisztikussá kell váljunk egymás irányában. Remélem nem ringatjuk magunkat nyugalomba a fenti statisztikák által, hanem hamarosan felismerjük, hogy egy globális oktatási rendszert kell az emberiségnek nyújtanunk.

 Híradás (a The Financial Times alapján):

“Emlékszünk még a legalsó milliárdra bátor világunkban?” 1978-ban James Tobin, a Nobel díjas közgazdász egy minimális O.5%-os adót javasolt minden valuta tranzakció esetén, hogy megelőzze a spekulációkat és pénzt gyűjtsön a fejlesztésre. Néhányan úgy becslik, hogy egy ilyen adó akár évente 375 milliárd amerikai dollárt hozhatna. Akár csak ennek fele megegyezne azzal az összeggel, amit évente globális fejlesztésre kellene fordítani. Még ha ezt az adót csak O.OO5%-ra is csökkentenék megakadályozhatná a kis gazdaságokban tapasztalható kiszámíthatatlanságot, míg hatalmas összegeket generálhatna a szegények számára. És mind eközben semmibe sem kerülne az adófizetőknek. Ez egy okos, fájdalommentes módja annak, hogy bevételt és állásokat képezzünk, és a szegényeket a globális gazdaságba bevonjuk. Ez, mint a Tobin adó semleges a fogyasztó számára, miközben csökkenti a széndioxid túltermelést, és segíti a világ legszegényebb lakóit.

Kommentárom:

Ezt a javaslatot 3O éve hozták, és még mindig nem lett bevezetve (és valószínű soha nem is lesz), mivel mindez ellenkezik önző természetünkkel! És ha valaha mégis bevezetik, akkor az csak azért lesz, hogy bevételhez juttassa a bevezetőket.

Nem kerülhetjük meg azt a tényt, hogy korrigálnunk kell önzőségünket. Semmilyen tettünk, akármennyire “jónak” is tűnik az nem segíthet, kivéve egyet – természetünk korrigálása. És igazából még erre sem vagyunk képesek. Csakis a kabbala tanulása korrigálhat mindenkit.

 Híradás: (a The New York Times által):

“Obama azt mondta az Amerikai törvémyhozásnak, hogy katasztrófához vezethet, ha a Mentő Csomag törvényt nem szavazzák meg”. Arra figyelmeztetve, hogy a tettek hiánya “a válságot katasztrófává változtathatja…” Obama elnök egy nyolc perces beszéd kapcsán riportereknek azt mondta: “Nem igérhetem biztosra, hogy minden, ami a Stimulus Tervben szerepel reményeinknek megfelelően fog alakulni, de teljse önbizalommal állíthatom, hogy amennyiben nem cselekszünk, az tovább mélyítheti a válságot”.

Kommentárom:

Ezek a tettek nem fognak más eredményt hozni, mint az utolsó források elpocsékolását. A katasztrófa elkerülhetetlen.

 Világunk (az Univerzum) egy üres tér megjelenésével kezdődött. Ez a tér nem létezett előtte. A Felső Dimenziókból emelkedett elő, egy információs részecskeként (mint egy resimo, rögzített emlékkép), mely addig terjeszkedett, míg ürességet hozott létre, az Univerzumunknak szolgáló teret.

Van egy hasonlatos kifejezés a közgazdaság tanban, mely egy új világ számára szolgáló tér kifejlődését fedi – “infláció”, mely azt jelenti, hogy “hirtelen kiterjedés”. Ez a kifejezés az “inflatio” latin szóból ered – mely azt jelenti, hogy “felrobban”. Ugyanez történik fizikális folyamatok kapcsán is, amikor az “infláció” adja az emberiség új állapotának megszületését.

Először a tér kiterjed (hasonlóan ahhoz, ahogy a pénzügyi készletek megnövekszenek a válság alatt). Ez azt a teret képzi, melyet később az anyag kitölt (azaz a gazdaságban mindez csak a pénzügyi forrásokat növeli, de nem növeli a szolgáltatásokat, vagy termelékenységet). Amint a tér végig ment az inflációs növekedésen, az anyag megjelenése megkezdődik, a gravitációs tér energiájának terhére (avagy a gazdaságban az emberek rájönnek a válság természetére, és új szocio-gazdasági kapcsolatokat hoznak létre, melyek az adakozásra és szeretetre épülnek, mely képessé teszi őket a Felső Szinten való élet érzetére, az anyagon felül).

A kiterjedés egy új érzet születésének ad utat – melyet léleknek hívunk, mely képes az új világ, vagy új valóság érzetére, mely túl van az idő, tér, és mozgás dimenzióján (mostani világunk jellemzői). A lélek képes egy örökkévaló és tökéletes létezés érzékelésére, és nincs jelenlegi világunk jellemzői által korlátozva.

 Kérdés:

Ön gyakran mondja azt, hogy egy több oldalú válság van folyamatban, beleértve a tudomány és a vallás válságát. De mi a helyes módja a válság leírásának, pontosan minek a válságát éljük át?

Válaszom:

Az általunk átélt jelenlegi válság megmutatja nekünk mennyiben nem egyezünk meg a Természettel. A Természetben minden összekapcsolódik egymással, és mivel mi is része vagyunk a annak, így a Természet integrált részeként kellene viselkednünk, a annak minden egyes részével harmóniában, mint egy élőlényben a sejtek és testrészek egymással.

Ebből kifolyólag én úgy szemlélem ezt a válságot, mint az új világ születését, ahogyan a tojáshéj megreped, és a kiscsibe kilép a világba, vagy ahogy egy nő a szülési fájdalmakat éli át, azokat a görcsös összehúzódásokat, mely az emberiség új állapotát megelőzik.