Dr. Michael Laitman

spiritualitás

A világgal minden rendben, a probléma benned van!

Kérdés:

Ön azt mondta, hogy a természet változásra kényszerít majd minket, amennyiben mi azt nem akarjuk szabad választás által megtenni. Milyen változást képes a mi kicsiny Kabbalista csoportunk tenni a világban, amennyiben annak túlnyomó többsége nem akar ilyesmire gondolni egyátalán?

Válaszom:

Sokkal könnyebb a világ többségének megváltoznia, mint nekünk saját magunknak, mivel nekik nincs szabad választásuk. Neked van szabad választásod, mivel neked van önző szíved, és abban egy pont egy másik világból.

Két erő létezik benned, és ezért van az, hogy te állandó vitában, és surlódásban vagy a kettő között. Ez rád vonatkozik, de nem a teljes világra! Velük minden rendben van, amikor ők rosszul érzik magukat, akkor az rossz, amikor jól érzik magukat, akkor az jó, szóval milyen spirituális világról beszélsz?

Enélkül a két erő nélkül, nem létezik szabad választás a közöttük történő választásra, nincsenek felemelkedések, zuhanások, nincsenek gondolatok, kérdések az előrelépéssel kapcsolatban, nem létezik értelem feletti hit. Értelem, és értelem feletti hit? Malchut, és Bina annak tetején?! A legtöbb embernek nincsen kapcsolata e között a két világ között. A közöttük levő kapcsolat csak számunkra létezik, mindegyikőnkben! Mindez a mi problémánk, és a világ többi részének ez nem létezik.

Ezáltal, amilyen gyorsan mi döntést hozunk, mi behatással vagyunk az összes többi lélekre, akiknek nincs szabad választása, mi “öntjük ki” választásunkat, akaratunkat, és sóvárgásunkat számukra, és mi vezetjük őket, mint egy pásztor, akik tehenek nyájának ezreit vezeti. Nyilvánvalóan, könnyebb tehénnek lenni, mint pásztornak, mivel a pásztornak kell ismernie az utat. De ez nem tőlünk függ, nekünk pásztorrá kell válnunk!

27 ápr 2011

A Teremtés alapképlete

“És a Teremtő beszélt Mózessel, és mondta, Én vagyok az Úr”

(Semot, 6 resz)

Lényegeben ez a legfontosabb alapelv. Mivel a Kabbala Bölcseletenek difiniciója által, arra a  magasztos célra szolgál: a Teremtő megjelenitése a Teremtménynek számára ebben a világban. És ez pedig  a módszere a Teremtőnek a felfedezésének, mely Teremtő a felső erő, az egyetlen erő, amely a világban létezik, a legfontosabb alapelve a természetnek.

Mint a fizikában, Einstein arról vágyott hogy felfedezze ezt az Univerzális képletet az egész teremtésnek. Érezte, hogy léteznie kell egy irányitó törvénynek, szabálynak, amely okot ad az egész valóságnak és a célnak. Ezt az erőt akarta felfedezni ami befolyásol mindent, ezt az egyetlen erőt.

Ez az amit a Kabbala Tudománya megad nekünk, de nem ezen a világon belül adja ezt meg, mivel ebben a világban ez lehetetlen, hogy felfedezzuk ezt a végtelen faktort.  Ez a világ csak a végeredmények világa, és minden ami benne taláható a Felső vilagból ereszkedik le. A Kabbala Tudománya felfedi ezt az egységes formulát, ezt egyetlen erőt, amelyet úgy hivunk, hogy: “Nincsen nenki más rajta kivül” – és ez az alapvető ereje a természetnek. Ezt hivhatjuk különböző neveken, a”Teremtő”, Isten, Kádos ha Baruch hu, Zeir Ampin az Acilut világa. Ennek a Felső erőnek sok neve van, amelyeket mi a megszerzési vágyunkon belül adjuk. Ezt a “tiz eltörölhetetlen” mi egy erőnek nevezzük, amely felfedezödik nekünk a kilenc alapvető arculaton keresztul, amiket ugy hivunk, hogy “az első kilenc Szfira”, –  amelyeket mi érzékelünk és megszerzünk, abban a mértékben, mint amekkora mértékben a tizedik Szfira, a Malchut, a formák azonosságába kerül az első kilenc szfirával.

A legfontosabb “parancsolat” ( “micva”), az, hogy ” Én vagyok az Úr !”, az az, hogy felfedezzük a Teremtőt, a vele való azonosságon keresztül, hogy  a teremtmény eléri a  forma azonosságot, az össeolvadást a Teremtővel. Eléri a Teremtőnek a szintjét, megvalósitja teremtésének a célját. És ennek eredményeként, egyensúlyt hoz létre, és elégedettséget okoz a Teremtőnek.

Mindig amikor lépéseket teszünk a spirituális megszerzésre, megérthető számunkra, hogy a cél felé haladunk a Teremtő megszerzésére, amely az adakozás és a szeretet ereje, és ilyen módon fedeződik fel. A mi összes cselekedeteink azok, melyek ugyanabban az irányban mennek: a Teremtőnek a felfedezésére a Teremtmények számára, ebben a világban. Mi elkötelezzük magunkat, rengeteg cselekedetekbe, számitásokba, szándékokba bocsátkozunk. A legvégén az adakozás, a cselekedet, a gondolat, mind annak a felfedezése, hogy: “Én vagyok az Úr!”, az egyetlen erő, amely nélkul nem létezik semmi.

bs

25 ápr 2011

Fény, gyere hozzám!

Kérdés:

Nem sikerül megérteni, mit jelent  a Fény vissztérit a jóra (ha Or mahzir le mutav)  Hogyan  kérjem a tanulás alatt?

Válasz:

1. Legalább  probáld azonositani  magadba  ugyanazokat a tulajdonságokat, amelyekről olvasunk a Zohár könyvben. Probáld azonositani, hogy ők benned  vannak, “ásal” a te vágyaidba, a gondolataidban, belül  magadban. Igy  te kiterjeszted az edényedet , vágyadat, az érzekelésed  tulajdonságát.Te keresel közöttuk, és kezdel  külömbséget tenni köztük.Ezek a tulajdonságok benned léteznek.

2. Hogyha nincs szükségem a javitásra, akkor ezek a szavak ” a jóra téritő Fény”.(Or ha Mahzir le Mutáv) számomra nincsen jelentőségük. Hogyha szükségem van a javitásra, akkor elvárásaim vannak erre a fényre.

De,hogyha nincs szükségem a javitásra, akkor nem tudom mi ez a Fény. A Kabbalisták mondják, hogy kell várjam a jövö Fényt. ” Jöjjön már…a Kabbalisták mondják, és én beleegyezek,hogy ez jo”, nem tudom a Fényt vonzani ugyanabban a a formában.

Irva, hogy minden pillanatban kell várjam a megváltást. A “megváltás  egy  szempillantás  alatt”, ez a javitó Fényről szol, visszatérit a jóhoz, a Teremtőhőz.

A vágy és a szükség kell legyen a a cselekedet előtt amit mi kérünk fentről. Másképp ez nem történik meg. Vagy, mi meghivjuk magunkban a “szenvedéseket”, “a szeretett szenvedést”,egy nagyon erős vágy a Fényhez, vagy kényszeritve jön szenvedések formájában,  a” hátulról ütve” utján.

Ha nincsen szenvedés, ha nincsen kérdés, ha nincsen vágy, nem  tudom megszerezni a Korrekció Fényét. Kell lássam azt, hogy az én állapotom nem jó,hogy meg kell javitsam. Én meg kell kapjam a bajokat az én allapotomban,de nem azért mert mások mondták nekem, vagy olvastam a könyvben, hanem  miután erőfeszitéseket tettem, hogy összekötődjek a barátaimmal, én felfedezem , hogy nem folytathatom igy tovább.

Igy bennem felfedeződik az igazi vágy a korrekcióra, azonnal Fény érkezik. A Fény abszolut pihenésben van. Csak arra van szükség, hogy a  Korrekció Fénye  befolyásoljon minket.

Mondhatjuk, hogy a Fény jelen van a vágyban, csak ugy fedeződik fel, ha a vágy megszerzi ezt az igazi tanulást.

bs

15 ápr 2011

Keressük a szabadságot.

A kabbalisták nagyon probálják magyarázni, azt a fontos pillanatát a munkánkba, amikor mi találkozunk a szabad választással.

Az ők magyarázatuk igy kezdődik, mi egyáltalán nem vagyunk szabadok. Ez egyértelművé válik a biologiai, zoologiai, pszohologiai, a genetikai es a tudomány adataibol. Nem vagyunk szabadok. Mindegyik ember születik egy családba, amelyet nem ő választott, a társaságát nem választotta, az embereket nem választja ki, a tulajdonságokat sem, a helyet ahol tanul ezt sem választotta. Hogy tudott volna választani…..? a családot, az ovodát, az iskolát, ha ez a környezete, amelyben nevelkedett.

Későbbi esmények folyamán, mintha véletlenül, a személy valamilyen hatás alá esik, mondjuk, a könyvek, és ő kevesbé másképp fejlődik mint a kőrnyezete. Nagyon kevés olyan ember van, és akik felülről vannak irányitva.

Az összes többi, ahogy Báál HáSulám irja ” szabadság” cikkében, nem vagyunk függetlenek. Mikor én ülők, eszek, alszok, öltözők, beszélek….egyáltalán, én –  nem vagyok én. Mindent amit a környezet tanitott, a prioritások nagysága, kötelez engem viselkedni és tartsam magam, még hogyha egyedül is vagyok. Én beszivtam a környezetemtől az összes értékeket és én is benne vagyok foglalva. Kezdettől fogva egy magcsepp voltam, s mindent a környezetemtől kaptam: a szüleimtől, a közeliektől, az oktatoktól, a tanaroktól, a barátoktól, városomtól és igy tovább. És még ez a mag csepp sem vagyok én, hanem genetikai gyüjtemények, amelyek  maradtak a szüleimtől.

És e képpen, nincsen az embernek szabadsága, nincsen semmilyen dolog ami személyesen hozzá tartozik. Egyfelöl, nehéz ezt elfogadni, másrészt a tudósok már felfedezték és egyetértenek vele. Mi az emberi társadalomban keretében úgy   analizaljuk az embert, amilyennek Ő latszik, de Ő olyan mint amilyent a társadalom faragott belőle.

Spirituális szempontból, a feltételek, amelyben létezunk ma, egyáltalán nem adják meg a lehetőséget, hogy beszéljünk magunkról amilyenek vagyunk.

A spiritualitásban mendenki közülünk kezdődik egy csepp magból, a “szivben levő pontból”. Mikor az ember elkezdi érezni ezt a pontot, vezetik őt a helyes környezethez.

bs

07 ápr 2011

Mit kell kérjünk a Teremtőtől?

Kérdés:

Minden személy elér egy pontot, amikor minden ami korábban segítette őt az előrehaladásban és fejlődésben haszontalanná válik számára. Mi kell, hogy a személy Teremtőhöz szóló kérelme legyen egy ilyen állapotban?

Válaszom:

Kérhetünk bármit amit csak akarunk, de semmi haszna nem lesz! A Teremtő a természet tökéletes ereje. Az nem egy öreg ember, vagy egy erő mely befolyásolható. Egyátalán nem! A Teremtő az abszolút ennél fogva nem változik. Amennyiben a Teremtő megváltozna az azt jelentené, hogy Ő más volt korábban, és most jobbá vagy rosszabbá változott.

A Teremtőtől való kérelem azt jelenti, hogy új vágyakat akarok kifejleszteni magamban. Az oka annak, hogy én változást érzékelek az Ő állandó befolyásában az, hogy én magam változom. A Teremtő soha nem változik! Ő nem hall, vagy lát bármit is tőlünk. Ő egyszerűen egy hatalmas, örökkévaló, létező és tökéletes ereje a természetnek. Mi vagyunk azok, akiknek változnunk kell, amíg azonossá nem válunk Vele.

Az imáink saját magunk bírálatai, megítélései, önmagunk vizsgálata, és a vágy a megváltozásra. Semmi nem kérhetünk a Teremtőtől, egyébként az olyan lenne, mintha mi azt mondanánk: “Te nem vagy olyan jó. Kérlek váljál jobbá!”

Fokozatosan mi felfedezzük azt, hogy mi a természettel állunk szemben. A Teremtő a Természet. És ezen a természeten belül csak mi vagyunk képesek megváltozni. Az emberi lény az egyetlen, aki képes magát megváltoztatni. És akkor felmerül a kérdés: Milyen állapotot kell elérnünk, és hogyan vagyunk képesek azt elérni annak érdekében, hogy örökkévalónak és tökéletesnek érezzük magunkat mint a Természet?

05 ápr 2011

A kezdők ereje

Kérdés:

A Kabbalisták lecsökkentik a világ katasztrófáit spirituális fejlődésük által?

Válaszom:

Természetesen. Sőt mi több, senki nem számít nagyobbnak vagy kisebbnek ebben a tekintetben. Az emberek azt hiszik, hogy egy nagy Kabbalista egyszerűen csak imádkozik, és ezáltal elkergeti a járványokat. De a valóságban ez épp ellenkezőleg történik: pontosan a kezdők, újonnan jöttek, akik rendelkeznek a szívben található ponttal, amely épp hogy felébredt, akik össze vannak zavarodva és nem értenek semmit még, azok akik többre képesek mint a veteránok az ő távoli, kicsiny vágyukkal.

hasonlóan a kisgyermekhez, aki családfővé válik, az embereknek csak el kell indulniuk a spirituális úton, és azok akik még mindig úgy tűnnek, mint akik nagyon messze vannak a valódi munkától, pont ők képesek többet tenni, mint a “veteránok”, egyszerű vágyukkal és kérelmükkel.


18 Már 2011

Ki sugározza a spirituális filmet?

Kérdés:

Hogyan tudom felgyorsitani az én állapotomat, és gyorsabban cserélni a képkockákat a filmben amelyben én élek?

Válasz:

A kép változik, és benne én felfedezem az új realitásomat, az én anyagomon belül az megjelenik az én képernyömön (“maszah “). Ha az én képernyőm fejlett, akkor az én képem közelebb áll a spirituális világhoz. Ha a képernyöm nincs tovább fejlődés tulajdonságaiban, az én  gondolataim és az akarataim nem irányulnak az adás irányába és nem javulnak, akkor én ugyanazt a világot látom, vagy még rosszabb világot látok napról napra. Ezért az én egoista akaratom állandoan növekedik.

Ha én  ugyanolyan sebességgel haladok mint, ahogy az akaratom növekedik bennem, ez jele annak, hogy én természetes feljődésben vagyok. Azért, hogy ne érezzük a szenvedéseket az életünkben nekünk ugyanolyan sebességbe kell elhelyeznünk magunkat, mint amekkora sebességgel nő az akaratunk. De ha felakarom gyorsitani a fejlődési sebességedet, ezt ugy tekintjuk, mint hogy én a fejlődésben vagyok, de még nem vagyok a spiritualitásban. A spirituálitás akkor jön, ha felfedezem magamon belül a Resimokat, (informácios gének), a spirituális képeket, akkor én felgyorsitom a fejlődésemet, használom a Resimókat, a törött lelkekel.

“Én ébresztem fel a hajnalt, és nem a hajnal engem”. Ha én így én nyomom a “gázt”, spirituális kép fedeződik fel. Abban a pillanatban ha én lelassulok és elengedem a gázt, elvesztem az eredményeket, elvesztem a spirituális képet és az eltünik.

17 Már 2011

Élet az adakozás szintjén

Az újjászületés (reinkarnáció) folyamatában az egyetlen dolog ami változik az a külső forma, a mi attitűdünk, vagy “ruházatunk”, de a belső alapvető állapotunk nem változik. Lehetetlen arról az állapotról egyátalán beszélni az élet elvesztése, a halál tekintetében.

A Fény mely kiterjed a spirituális Parcifban van az élet Fényének nevezve. Amikor ez a Fény elhagyja a Parcufot, jön a halál. Azonban a spiritualitásban a dolgok soha nem mennek keresztül életen halálon, ahogy mi azokat értjük, mivel a személy az mindig beteljesülése felett található. Ő a szűrő és Visszavert Fény (Ohr Hozer) szintjén van, a Hafec Heszed (csak kegyelemre, adakozás vágyva) állapotában, mivel elérte az adakozás szintjét.

Amennyiben a Fény jön, akkor az jó, mivel a személy képes azt megkapni az adakozás érdekében, és az neki több életet ad. És ha a Fény eltávozik, de a Hasszadim Fény marad, az ugyancsak élet, csak annak egy kisebb szintje, ameddig el nem éri a legkisebb illuminációt, mely az abszolút minimumot nyújtja, egy álomszerű állapotot. Azonban így vagy úgy, a személy mindig kapcsolatban áll az élet erejével.

Ennél fogva a Kabbala tudománya nem tulajdonít semmilyen jelentőséget a testi érzéseknek, melyek életünket illetve halálunkat alkotják. A Kabbalában ezek teljesen másfajta gondolatok, amelyek teljesen különböznek attól, ahogy mi értjük azokat.

11 Már 2011

Egy spirituális család

Kérdés:

Hogyan néz ki a korrekt család spirituális értelemben?

Válaszom:

Írva van: “A férj, a feleség, és a Shechina (Istenség) közöttük”. Amennyiben mi a spirituális elérés érdekében élünk, ha mi kezdetben ezt korrekciónk alapzatául helyezzük, amennyiben ez a célunk minden egyes szinten, amennyiben mindketten megértjük, hogy pontosan ez az amiért mi ebben a világban létezünk, hogy ez a család “csúcsa”, hogy ez az oka annak, hogy gyermekeknek adunk életet és ezért dolgozunk, és amennyiben érezzük hogy az a fonál mely összeköt minket egymással és gyermekeinkkel a Teremtőn halad keresztül, amennyiben én azt akarom, hogy a Teremtő uralkodjon közöttünk, hogy az egész család érezze az Ő jelenlétét, akkor ez a megközelítés korrigálja összes viszonyainkat.

Akkor egy sikeres családdal rendelkezünk.

09 Már 2011

Egyetlen szikra nem elég

Evolúciónk ebben a világban lépésenként történik. Több ezer éven keresztül mi kifejlődtünk a kövületi szintről a növényi, állati és emberi szintekre. A Kabbala tudománya elmagyarázza, hogyan emelkedünk fel a beszélő szintről tovább, amikor megszerezzük szabad választásunkat, egy lehetőséget, hogy tudatosan részt vegyünk saját fejlődésünkben. Ez a résztvétel elhozza számunkra a valódi megértést, tudatosságot, a Teremtő felfedezését, és legvégül mi azonossá válunk Vele.

Ebből áll célunk, de mi azt egy fokozatos fejlődés eredményeképpen érjük el, mely belénk van helyezve. Pontosan mit is kell cselekednünk a magunk részéről?

Összességében a teremtés a Fényből és az edényből áll. A Fény befolyásolja az edényt (Kli), a vágyat, és átváltoztatja azt. Akkor mi a vágy saját része mindebben?

A vágy, mely a mi világunkban található, rendelkezik a Fény egy szikrájával, mely abba behatolt a felső szinteken létrejött egyásba olvadás segítségével. A Fény és az edény összeolvadt, és együttesen, leerezkedtek ebbe a világba. Ennek eredményeképpen, létezik egy szikra az edényben most, mely epekedik a Fényért, nemcsak a Fényre magára irányulva, hanem ugyancsak vágyva az azzal való azonosságra.

Amennyiben ez az edény, vagy az ember, aki érzi a Fény iránti epekedést, a megfelelő úton történő fejlődésre vágyik, akkor magát a Fény hatása alá kell helyeznie. A szikra önmagában nem elégséges hogy önmagát megváltoztassa, és hasonlóvá váljon a Fénnyel. Szükséges magát a Fény hatását magára vonnia.

Ezáltal a Kabbala módszere megadja nekünk az eszközöket, hogy kiváltsuk a Teremtő cselekedeteit magunk irányában. Ebből származik az a kifejezés, hogy a “teremtő munkája”, azaz hogy a Teremtő az aki dolgozik rajtunk. Nincsen más Rajta kívül. De ezek a cselekedetek csak akkor valósulnak meg, amennyiben “kérés történik”, melyet könyörgésnek, azaz a korrekció iránti imának (MAN) tekintünk. Mi azt kérjük, hogy mi vágyunkban egyesüljünk a Bina vágyával. Ebből áll a munka: felkészítjük magunkat arra, hogy korrekciót követeljünk a felső Fénytől.

Az a személy aki meggyullad ezzel a szenvedéllyel tekintendő “ember”-nek (Ádám), mivel ő azon vágyától vezérelve cselekszik, hogy hasonlóvá (Domeh) akar válni a Teremtőhöz. De amennyiben nem rendelkezik ilyen vággyal, őt úgy tekintjük, mint aki csak az evolúció  “állati” szintjén van egyenlőre.

07 Már 2011

67 queries in 0,669 seconds.