Kérdés:

Amennyiben az ember nehéz helyzetben van, bele kell, hogy merüljön mélyebben, és meg kell próbálnia átérezni a teljes érzelmi fájdalmat, vagy jobb, ha kevesebb figyelmet szentel a helyzetnek, és jobban elmerül a tanulásba és a disszeminációba? Én a második lehetőség szerint próbálok viselkedni, de nem lehet, hogy ezzel csak elmenekülök a fájdalom elől, és nem ismerem meg magam eléggé?

Válaszom:

Csakis a Fényre kell koncentrálnunk, és vágynunk, egy jobb állapot, gondolatok és vágyak felé. Hagyjuk a rossz helyzeteket magunk mögött olyan gyorsan amilyen gyorsan csak lehetséges. Nincs értelme annak, hogy szenvedjünk, és “együk magunkat”. Bárki, aki önkritikát gyakorol állandóan, csak boldogtalanná válik, és szenved. Mindez időpocsékolás, és ellentétbe helyez minket a Teremtővel. A Teremtő mindent érez, ami a szívünkben van.

Kérdés:

A Kongresszus ideje alatt úgy éreztem magam, mint valaki aki hirtelen szerelmes lesz, és egész létemmel azt kívántam, hogy egy az érzés maradjon meg örökké. Ez volt az első Kongresszus amin részt vettem, és hogy előben találkoztam a Bnei Baruch tagjaival, bár virtuálisan már 3 éve tanulok. Egy ilyen magas felemelkedés után azt várom, hogy a leereszkedés, vagy zuhanás ugyancsak igen magas lesz. Hogyan leszek képes ezt a helyes módon átvászelni?

Válaszom:

Minden erejét és szabad idejét a Kabbala világszerte való terjesztésének kell szentelnie. Ez önt sok más emberrel együtt korrigálni fogja, és önt az erőfeszítésének megfelelő magasab szintre fogja emelni.

 Kérdés:

Hogyan tudom megmondani, hogy felébredt-e bennem a “szívben található pont”?

Válaszom:

Az által tudja ezt megmondani, hogy azt találja, hogy csüng az általunk kiadott anyagokon, mivel azok tartalmazzák ennek a pontnak a kielégítését.

Kérdés:

Amennyiben engem soha nem érdekelt pénz, hatalom, vagy tudás, de valami más vonz ebben a világban, akkor lehet, hogy létezik bennem a “szívben található pont”? Ön azt mondta, hogy az egyénnek először át kell mennie a pénz, hatalom és tudás iránti vágyakon.

Válaszom:

Nem feltétlenül. Mindez a lélek tulajdonságain múlik – hogy a közös lélek melyik részről szállt le ebbe a világba. A kérdés a következő: Olyan kielégülésre vágyunk, mely ebben a világban létezik, vagy egy olyan forrásból próbáljuk ezt meríteni, melyet nem ismerünk?

 Kérdés:

Mi történik a lélekkel, amikor a test meghal?

Válaszom:

A lélek a “Teremtő része”, és a Teremtő pedig az adakozás és szeretet tulajdonsága. Így a személy akkor szerzi meg lelkét, amikor eljut a “felebarát iránti szeretet” tulajdonságához. Azonban addig nincs lelke, amíg ezt meg nem szerzi, és mindaddig hasonló az állatokhoz. Ezért olvashatjuk a kabbalisztikus írásokban: “Mindannyian olyanok vagytok, mint az állatok”, “A személy mint egy kis állat születik”, és így tovább.

A személy a Felső Fény hatására képes az adakozás és szeretet tulajdonságát megszerezni, mely erő képes önzőségét korrigálni. Ezt a Fényt a Körbevevő Fény (Or Makif)-nek nevezzük, azaz a Teremtőnek, mivel ez körbevesz minket, és mi benne létezünk. Ahogy az írva van: “A Teremtő olyan, mint a víz, mely megtisztítja Izraelt”, ahol Izrael azt jelenti, hogy “Egyenesen a Teremtőhöz” (Yashar Kel), azaz olyan valaki, aki a Teremtő felé igyekszik, a szeretet és adakozás felé.

Mit jelent mindez? A személy jelenlegi világunkat természetes önző tulajdonságain keresztül érzékeli.

Amikor megszerzi az adakozás és szeretet altruisztikus tulajdonságát, akkor elkezdi érzékelni a Felső Világot ebben a tulajdonságban. Ez jelenti azt, hogy megszerezte lelkét.

Amint hozzájutott ehhez a tulajdonsághoz, ez megmarad vele, még akkor is, ha önző tulajdonságai eltünnek, azaz más szóval akkor is, ha teste (az anyag melyet önző tulajdonságainkon keresztül érzékelünk) meghal. És ez azért van, mert csak egy teremtett anyag létezik – a vágy, és minden létező anyag ezen a vágyon belül érződik. Amikor ez a vágy a “saját magunk iránti” szándékkal jár, akkor a jelenlegi világot érzékeljük. Amennyiben a vágy a “a felebarát iránti” szándékkal jár, akkor képes a Felső Világot és a Teremtőt érzékelni.

A testünk születése, életünk és halálunk nem mások, mint az önző vágyainkban megjelenő és eltűnő Fény érzete. A spirituális születés viszont az adakozás és szeretet iránti vágy megjelenése magunkon kívül (azaz a mások iránt végzett tettekben, és nem abból a célból, hogy önzően kényelmesen érezzük magunkat).

Az adakozás iránti vágy független az önző vágyaktól, mely vágyakon keresztül mi a testünket és ezt a világot érzékeljük. Ebből kifolyólag, amikor az ember meghal, és az ennek a világnak az érzete megszűnik, az altruista vágyak érzete és a Felső Világ érzékelése megmarad.

Kérdés:

Hogyan képes a lélek “látni”, “érezni”, és “érzékelni” az agy működése nélkül?

Válaszom:

Mindent a vágyon belül érzékelünk. Az agy csak abban segít minket, hogy megkülönböztessük amit látunk, vagy inkább, amire vágyunk.

Kérdés:

Tényleg lehetséges az, hogy olyan valakinek a lelke, aki Alzheimer kórban szenved, és elvesztette minden memóriáját, és gondolkodását, mindent úja elő tud hívni halála után?

Válaszom:

Amint valaki kifejlesztette a lelkét, az adakozás tulajdonságát, az soha többé nem tűnik el.

Kérdés:

Miért történik az, hogy újszülöttek és kisgyerekek, akiknek a lelke még nem korrigálódhatott meghalnak olyan fiatalon?

Válaszom:

Azáltal, hogy addig is léteztek, ameddig éltek, korrigálták spirituális fejlődésük egy bizonyos részét.

 Kérdés:

Amikor az embereket arra kérem, hogy mondják el Önről való véleményüket, néhányan azt mondják, hogy Ön csaló, mivel a kabbalát csakis 4O év feletti zsidó férfiak tanulhatják. Azt mondják, hogy bárki, aki a kabbalát nőknek, fiataloknak, és nem-zsidóknak tanítja az csaló, tanulatlan, és semmibe veszi a szabályokat. Legyen szíves kommentálja ezt!

Kommentárom:

A kabbalával kapcsolatos tudásomat nyugodtan leellenőrizhetik, bár gyanítom, hogy van valaki aki eléggé képzett mindehhez. A minden napos reggeli leckék bemutatják tanításaim szintjét. Emellett mindenki tudja, hogy a Rabash tanítványa voltam.

A kabbalával kapcsolatos megszorításokkal kapcsolatban pedig, mint például a szabályok a 4O év alattiakkal, nőkkel, fiatalokkal, és nem zsidókkal kapcsolatban, azt javaslom, hogy olvassa el más kabbalisták ezzel kapcsolatos megjegyzéseit. Ne aggódjon arról, amit az emberek rólam mondanak, csak kövesse a példámat. Amit mások mondanak a jelenlegi szintjükből adódik. Adjon nekik időt, hogy felnőjenek.