Kérdés: Jelenleg a Föld lakossága 8 milliárd fő körül van. Ha korábban az ember élete során néhány száz emberrel találkozott, ma ez a szám több tíz vagy száz ezerre rúg. Van ennek bármi köze a vágyak növekedéséhez?
Válasz: Hogyne. Az a tény, hogy manapság rengeteg emberrel találkozunk, azt sugallja, hogy vágyaink hatalmassá és összetetté váltak. Önmaguk között differenciálódnak, összeadódnak, kivonódnak és összeszorzódnak egymással.
Ez az oka annak is, hogy képzeletünkben a korporális világ is rendkívül komplikált helyszín lett.
[313091] A KabTV „Előszó a kabbala bölcsességéhez” című műsorából; 2023.05.14.
Kérdés: Tegyük fel, hogy a felém irányuló megbecsülés miatt komoly örömöt élek át. Amikor a Teremtő feltárja majd magát előttem, valami többet is fogok érezni az emberektől kapott tiszteletnél?
Válasz: Sokkal többet. Ha tisztában vagyunk vele, kitől is kapjuk pontosan az örömöt, milyen típusú élvezetről van szó, stb., akkor nem fogjuk elszalasztani a lehetőségeket. Ellenkezőleg, egy bizonyos fokú fontossággal, lényegiséggel ruházzuk fel a Teremtőt, és akkor ebben a tekintetben élünk át örömöt. Itt különbség van: vagy kapok valamit egy szerettemtől, aki pozitív érzelmekkel halmoz el, vagy egész egyszerűen csak lementem a boltba, és vettem valamit.
Kérdés: Egyáltalán elmondható, hogy az elismertségből fakadó élvezet a vágyam mértékétől függ, és attól, hogy mennyire tartom nagyra az embereket, akiktől a tiszteletet kapom?
Válasz: Igen, mindez a vágy mértékének függvénye.
[312926] A KabTV „Bevezetés a kabbala tudományába” című adásából; 2023.05.14.
Kérdés: A világegyetem minden típusú tárgyak (emberek, bolygók és az összes többi) valójában vágy?
Válasz: Minden, a legteljesebb mértékben!
Kérdés: Tehát az összes bolygó és csillag is a megszerző vágy megtestesülése?
Válasz: Nem. Amikor érzünk valamit, azt a vágyainkban érezzük. Amikor nem rendelkezünk egy csomó féle tárgyra irányuló vággyal, akkor azokat nem érezzük. Nem léteznek számunkra. Ahogy vágyunk felébred irántuk, érezni kezdjük létezésüket. Vagyis, ha jelenleg megfigyelünk bolygókat és csillagokat, az annyit jelent, hogy van valamiféle kapcsolódó vágy bennünk.
Komment: Mi van, ha egy még fejletlen kisgyereket veszünk, aki nem tudja, hogy ilyen sokféle tárgy létezik?
Rav válasza: Ő csak a mi érzékeléseinkben létezik, és a sajátjában csak addig a mértékig, amennyire vágyak kifejlődtek benne.
[313044] A KabTV „Bevezetés a kabbala tudományába” című adásából; 2023.05.14.
Válasz: Baal HaSulaam a legnagyobb lélek, aki minden korábbi Kabbalista bölcsességet magába szívott, és elmagyarázott nekünk. Ez egy különleges lélek különleges célja.
Nem tudunk felnézni rá. Nem azért, mert nekünk nem kéne nagyra törnünk, hanem azért, mert az ő lelke különbözik a miénktől. Nekünk fejlődnünk kell, ő pedig megadta nekünk a korrekció módszerét, és még ma is velünk munkálkodik.
A Kabbalisták húsz generációja Ádámtól Ábrahámig, aztán Ábrahámtól Rabbi Shimonig, Rabbi Shimontól folytatólagosan Ariig, majd Aritól Baal HaSula-mig és Rabashig mind együtt dolgoznak velünk, és fényt hoznak a számunkra.
Kezdjük megkapni ezt a fényt, és megkíséreljük korrekciónk szolgálatába állítani. De mi magunk teljesen más lelkek vagyunk.
Kérdés: Ez nem azt jelenti, hogy a lelkük jobb, a mostaniak pedig rosszabbak?
Válasz: Nincsenek jobb és rosszabb lelkek semmilyen módon és semmiben. Egyszerűen létezik egy cél, amely a közös lélek szerkezetén alapul.
Vannak olyan lelkek, amelyek elsőként emelkednek fel. Őket ősatyáknak, atyáknak, tanároknak nevezzük, és soruk Rabash-sal végződik.
Nemzedékünktől kezdve vannak lelkek, akik felismerik, mit kaptunk tőlük. Természetesen továbbra is fejlesztjük magunkon ezt a technikát, és sokféle információforrást és stílusú információt adunk le. De végül ez annak a feltárása, amit a korábbi Kabbalisták adtak nekünk.
[312577] A KabTV „Van egy hívásom. A kabbalista szerepe” című adásából
Kérdés: Mi volt előbb, a Kabbala vagy a tudományok?
Válasz: Elvileg a tudomány a Kabbalából származtatott. Ez utóbbit pedig Ádám hozta napvilágra több mint 5700 éve. Őt követően a Kabbalisták húsz generációja következett Ábrahámig, az ókori Babilonig, aztán pedig mások vitték tovább Ábrahám örökségét.
A Kabbala rendszert adott a kezünkbe. A filozófia is a Kabbalából vált ki. Ahogy azt a középkori német filozófusok írták, Arisztotelész és Platón a Kabbalából kölcsönözték a tudományos megalapozottságú tudást, és filozófiává alakították azt, amely aztán megalapozta a különféle tudományágakat.
Számos ókori tudós megírja, hogy Kabbalistákkal tanultak. Akkoriban az ember arra vágyott, hogy kérdéseket tehessen fel a természet azon részével kapcsolatban, amely nem befogható az öt állati érzékszervünkkel. Ma már hihetetlennek hangzik, hogy akkoriban az ember elsőként az élet értelmét kívánta tisztázni; nagyon közel állt a természethez, és ez volt az, ami igazán érdekelte. Ezt követően az emberiség egója növekedésnek indult, mindenféle technológiát eszelt ki, és ezek mellett mind a mai napig ki is tartott. Manapság azonban kezdünk visszatérni az eredeti alaphelyzethez, és a világunkra az úttörő felfedezők szemüvegén keresztül nézünk.
A mi világunk tanulmányozása a legalapvetőbb elfoglaltság. Ez határozza meg, hogy miért élünk, mi az, hogy materiális világ, és mi az, amiben létezésünk zajlik.
[312528] A KabTV „Van egy hívásom. Mi a tudomány?” című adásából; 2011.03.06.
Kérdés: A Zohár könyve sokáig el volt rejtve az emberek elől, most pedig egyesek hitetlenkedve viszonyulnak hozzá: „Na, egy újabb könyv bukkant fel.” Hogyan magyarázzuk el nekik, hogy ez a könyv óriási jelentőségű?
Válasz: Ezt lehetetlen elmagyarázni. Amíg nem kap valaki bizonyos számú csapást, nincs mód ennek az elmagyarázására. Azt fogja mondani: „Nem hiszem el!” Hát akkor ne higgye el. Majd szép fokozatosan megtanulja. Nincs mit tenni.
Látjuk, hogy a mi világunkban milyen sok ember foglalkozik mindenféle képtelenséggel. Mit tehetünk velük? Odamehetsz, és elmondhatod, megmutathatod, megmagyarázhatod, hogy miről ír a Zohár könyve? Az illetőt nem fogja érdekelni. De amikor keményen megpróbálja az élet, azonnal kinyitja a fülét. Így vagyunk felépítve.
[312652] From KabTV’s “I Got a Call. A New Religion?” 4/4/11
Kérdés: Miért van a szex ennyire elrejtve? Mi a szex?
Válasz: Mi a szex? A szex két ellentétes tulajdonság összeolvadása, amelyek összekapcsolódnak egymással, hogy a következő szintre emelkedjenek.
Kezdetben a szexet a természetben a teremtés és a Teremtő kapcsolataként fogalmazták meg. A teremtés egy feminin principium, amely a maszkulin princípiumtól, a Teremtőtől akar beteljesülést kapni. És amikor a Teremtő beteljesülést ad neki, ez a beteljesülés a női princípiumban fejlődik ki, és létrehozza a következő, kölcsönös, középső szintjüket.
Az egész teremtés célja, hogy eljusson egy ilyen egyesüléshez a Teremtővel. Az egyetlen teremtésnek az egyetlen Teremtővel való spirituális kopulációjának ezt az aktusát Salamon király az “Énekek énekében” írja le.
Mivel a teremtésnek a Teremtővel való egyesülésének állapota a legmagasabb, ez adja világunkban a legnagyobb örömöt. Ezért mondják, hogy a szerelem és az éhség uralja a világot, mint két alapvető ösztön.
Az éhség számunkra érthető, állati szinten is létezik. A szex pedig állati szinten ugyanúgy ösztönösen létezik, mint az étkezés. Az állatnak szüksége van a szexre, és ezt a program szerint teszi az év bizonyos időszakaiban.
Az embernek azonban nem, mert éppen ebben van szabad akarata, hogy eljöjjön és egyesüljön a Teremtővel. Ezért ezt az érzést az emberben nem a természet diktálja, hanem a tökéletességben adják neki, hogy ő maga irányíthassa.
Mivel egoista állapotban vagyunk, teljesen rosszul kezeljük. Ha pedig az ember spirituális állapotba kerül, akkor éppen ellenkezőleg, elkezdi helyesen irányítani a szexuális impulzusait.
[312409] A KabTV „Van egy hívásom. Mi a szex?” című műsorából; 201.02.27.
Kérdés: Tegyük fel, hogy egy egyszerű falusi ember felköltözik a városba. A körülmények folyományaként egyszer csak sztár lesz belőle. Pillanatok alatt az egész ország tudomást szerez róla.
Elkezd másképp nézni az emberekre, másképp viselkedik, hogy más oldaláról lássák. Mi ez az egoizmus játéka? Hogyan történnek ezek az átalakulások egy emberben?
Válasz: Az a helyzet, hogy most igen behatárolt, állati szempontokról beszéltél. Keresd fel akármelyik pszichológust, az majd minden tudnivalót elmond neked.
Komment: De ennek bizonyára spirituális összetevője is van.
Rav válasza: Miféle összetevő?! Hogy minden önző ember belássa jelentéktelenségét és élete értéktelenségét? Azt, hogy minden a helyes érdekek érvényre jutása nélkül fog lezárulni, hogy aztán végül feltegyék a kérdést: „Mi az életem értelme?”? Ennyiben össze is foglalható a jelenség. Az evolúció pontosan ebbe az irányba tart.
Az emberiség záróakkordként kap még egy két csapást, hogy aztán mindenki megkérdezhesse, hogy mindez mi célt szolgál, és elkezdje valóban kinyitni a fülét.
Komment: Úgy tudom, hogy az egoizmus meghatározott fejlődési szakaszokon megy keresztül, mint amilyen a becsület, hatalom, hírnév és a tudás.
Rav válasza: Igen, mindenki a saját maga által meghatározott irányba fejlődik.
[313748] A KabTV „Van egy hívásom. Hogyan váljunk sztárrá?” című műsorából; 2011.05.14.
Kérdés: Az Előszó a Kabbala bölcsességéhez című művében Baal HaSulam azt írja, hogy mind a gyönyör, mind a vágy a Teremtőtől jön. Ugyanakkor el kell őket különíteni egymástól, hiszen a gyönyörök az Atzmutoból származnak, a vágyak eredete viszont a „létezés a hiányból” állapotából. A Teremtő látszólag a semmiből alkotta meg a teremtést. Mit jelent a „semmiből teremtés” fogalma?
Válasz: Ahhoz, hogy érezzünk, vágyra van szükségünk. Kezdetben nem létezett teremtett lény, és amikor felbukkant, ott volt benne a Teremtő érzésére irányuló vágy. Közel akart kerülni Hozzá, Vele akarta kitölteni magát. Ezt mondja nekünk a Kabbala Bölcsessége.
Kérdés: Mondhatjuk, hogy a mi világunk minden vágya a Teremtőtől érkező gyönyör?
Válasz: Igen, abszolút minden, mivel a mi világunk benne foglaltatik a Teremtőben.
A Teremtőtől érkező általános gyönyör, amelyet az Ő általa teremtett összes lény érez, csak a teremtett lényben lévő vágy mértékében élhető át. Amennyire érezni akarjuk a gyönyört, annyira fogjuk megtapasztalni ennek kitöltését.
[312892] A KabTV „Előszó a kabbala bölcsességéhez” című adásából; 2023.05.14.
Komment: Azt mondta, hogy egyszer felajánlották, megismertetik a jövőjével, ám Ön erre nemet mondott.
Rav válasza: Igen. Mi értelme lett volna? Ahogy mondják: „Ne gyakorold a jóslást és jövendölést!” Miért tenném hát azt, amivel spirituális értelemben megrablom magamat. Nem akarom ismerni a jövőt, én magam kívánom azt alakítani. Vakon szeretnék belevágni. Minden azon múlik, milyen jövőbeli tervekkel indulok neki.
Kérdés: Nem csak a szabadság illúzióját adja a pillanat, amikor az ember önmagától belekezd a jövőjébe? Hiszen mindenképp egy előre lefektetett pályát fog befutni.
Válasz: A jövő előre lefektetett, ám az a mód, ahogy elérjük, korántsem. Vegyük az iskolába járás példáját. Teljességgel bizonyos, hogy be fogjuk fejezni. De az, hogy hány alkalommal végezzük el az egyes osztályokat, mennyi csapást fogunk elszenvedni, és milyen osztályzatokat kapunk, az senki mástól nem függ, csakis tőlünk. Tehát nem tudjuk, miként jutunk el egy jövőbeli állapotba, mivel az a mi kezünkben van.
Kizárólag két módja van, hogy bármely időpillanatban elérjünk egy adott állapotba. A jó és a rossz út. Tegyük fel, hogy munkába kell mennünk, és el kell végeznünk a napi kijelölt részt. Befejezzük, megkapjuk az ezért járó jutalmat, majd hazamegyünk. És ez így zajlik minden nap.
De hogy hogyan haladunk végig ezen a pályán, a kezdettől a végpontig, az tőlünk függ. Vagy megtanuljuk, hogyan csináljuk gyorsan és jól, miként legyen könnyű a kivitelezés, mivel megértjük, hogy mindez jó, szükséges és hasznos számunkra; vagy a boldogságig vezető úton egy bot fog végig ütlegelni minket.
[312180] A KabTV „Van egy hívásom. Mi az emlékezet?” című adásából; 2011.02.21.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
