Dr. Michael Laitman

Szerző arhívuma: bogi

Ki ellen háborúzunk valójában?

laitman_572_02

A Kabbalisták felemelkedtek a spirituális világba, és megértették, hogy egyetlen Erő van, amely irányítja a világot, és amely Erő kizárólag adni tud, és adni akar. Ha minden ennek az Erőnek az irányítása alá tartozik, akkor azok, akik háborút viselnek egy másik ember ellen, akik gyűlöletben élnek, ki ellen is háborúznak valójában?… A Teremtő ellen. Aki mindezeket a történéseket annak érdekében rendezte így el, hogy az emberiség felfedezhesse, hogy a gyűlölet forrása az emberi gonoszság, vagyis az egó, és hogy a gyűlölet fájdalmát kizárólag az egymás iránti szeretet és az összekapcsolódás gyógyíthatja meg. Így tekintsetek mindenre, ami a világban most történik, és nekünk tiszta szívünkből hinnünk kell abban, hogy amikor az emberiség összekapcsolódik, egységre lép, minden baj, nyomor, fájdalom és háború egyszerűen megszűnik. A hadseregek, a politikusok soha nem fognak gyilkos konfliktusokat megoldani, azokat kizárólag a szabad akaratukból összekapcsolódó emberek fogják, egy belső teremtési folyamattal harmóniába fordítani.

Kivonat a reggeli leckéből 2014.07.09

KA

09 Júl 2014

Az egység útja

thumbs_laitman_222_0

Lehetetlen elérni bármilyen kapcsolatot a Teremtővel kivéve, ha az egységen keresztül kapcsolódunk. Összességében vannak a teljesen összetört lelkek, aki ott találják magukat elválasztva egymástól azáltal, hogy ellentétes minőségűek a Fénnyel és ezért nem érzik azt.

Ha ezek a részek erőfeszítéseket tesznek a kapcsolatra, akkor az erőfeszítéseiken keresztül érezni fogják, hogy mennyire nem állnak készen a kapcsolatra. Tehát amikor felismerik, hogy nem állnak erre készen, akkor imát emelnek a Felső Fényhez, hogy az ragyogjon rájuk és kapcsolja őket össze. Ez az amiben hiányunk van, ez az egység hiánya, a „tudatos együtt cselekvés„ hiánya.

Az együttes cselekvés, azt jelenti, hogy megpróbáljuk az összekapcsolódást, de nem állunk rá készen és ezért imádkozunk, és ezzel kötelezzük a Teremtőt arra, hogy összekapcsoljon bennünket. Ez a feltéttele a Tóra átadásának, hogy ”egy emberként egy szívvel kapcsolódjunk össze”. Ha ezt az állapotot el akarjuk érni, akkor, megkaphatjuk, a Tórát megszerezhetjük a Fényt, amelynek a segítségével visszatérhetünk az örök jósághoz. Csak amikor ezt az egységet elértük, csak akkor jelenik meg a Tórára való igényünk. Ha nincs meg a kapcsolatra való igény, akkor nem kapjuk meg a Tórát és nem is tudjuk megszerezni azt.

Tehát nekünk ezért dolgoznunk kell,és csak ha összekapcsolódunk egy emberként egy szívvel, érjük el a Teremtő felfedezését, leszünk képesek Hozzá fordulni , mert akkor már nem csak a Reformáló Fényre lesz szükségünk, hanem arra is, hogy már a kapcsolatunkon belül a Teremtőt magát tárjuk fel. Tehát kétszintű folyamatról beszélhetünk. Az első szinten a köztünk lévő kapcsolaton dolgozunk, a második szinten pedig egy olyan szándékkal dolgozunk a már elért egységen belül, hogy  az egyesített edény képes legyen a Felső Fénnyel formaegyezésbe kerülni, és ez által elérjük a kapcsolatot a Felső Fénnyel.

Reggeli Lecke Baal HaSulam írásaiból „Egy Parancsolat” 2014.Június 20

ford: KN

KA

05 Júl 2014

A pókháló közepén

thumbs_laitman_232_07

Az oka annak, mikor valakinek elfogy a lendülete munkában, hogy csalódottnak érzi magát, elveszíti az erejét. Egyszerűen semmiféle vágya nincsen. Nem érez semmit sem. Csak azt ismétli magában: “Hagyj békén!”.

Mindez azért van, mert ő nem tanulta meg azt, hogyan vonzza magához a világ minden táján szétszóródott részeit. Nem tudja, hogyan ragadja meg azon üres edényeket, melyekből megkaphatja a kiteljesedését.

Ezért csak magát okolhatja, mert az ember olyan, mint egy pók a pókháló közepén, ahol a hálón keresztül elkaphat vágyakat másoktól, amelyek aztán saját lelke részeivé válnak
Ez egy nagyon fontos dolog, mert hajlandóságot kell éreznünk folyton folyvást, hogy integráljuk és megragadjuk a barátaink vágyait. Valójában hatalmas egoistának kell lennünk és tágra nyílt szemekkel kell járnunk a világot, keresnünk kell, hogy mit tudunk megszerezni másoktól: milyen fajta felébredést, milyen fajta fontosságot és milyen fajta kapcsolatot bizonyos dolgokkal.

Tehát irigyelnem kell a többieket állandóan. Nem szabad megvetnem őket, épp ellenkezőleg, mert talán ők rejtegetnek előlem valamit, valami olyat, ami nekik már megvan. Ez biztosan így van, máskülönben nem állnának előttem. Ugyanis ha én beazonosítok valakit, mint egy létezőt, akkor az annak a jele, hogy neki van egy hiánya (vágya) amire nekem van szükségem, annak érdekében, hogy teljessé tegyem a lelkemet.
Ezért van az, hogy mindenkire úgy kell tekintenem, mint egy barátra, mert “mindenki hoz magával számomra valamit, amit használnom kell önmagam megalkotására”.

Felkészülés a leckére  2014. június 22.

ford: SZL

KA

05 Júl 2014

Alagút egy ellentétes világba

alagút

Számomra, az egész világ fel van osztva azon az alapon, hogy mi az, ami bennem található és mi az, ami rajtam kívül.  Van a testem, amely kitölt valamilyen helyet, és van a körülöttem levő világ. A számomra a legfontosabb dolog én magam vagyok, minden egyéb csak másodlagos, amely szintén fel van osztva annak a fontosságnak az alapján, hogy mi az, ami előnyös a számomra és mi az, ami kárt okoz nekem.

De tételezzük fel, hogy én megcserélem önmagamban ezeket a részeket és elérek egy állapotot, amelyben a rajtam kívül levő dolgok fontosabbá válnak számomra, mint önmagam. Ezáltal, egy belső forradalmat csinálok magamban, egy belső fordulatot hajtok végre a felfogásomban, amely egy új viszonyt épít ki a valósággal önmagamon belül. Elkezdek birtokolni egy ellentétes értelmezést az idő, a mozgás, a hely a jó és a rossz koncepciójával kapcsolatosan, azaz minden teljesen ellentétessé válik az előző érzékelésemmel

Egy olyan világban találom magam, amely ellentétes (egy anti-világban), azaz amely teljesen ellentétes a jelenlegi világommal!  Ez teljes egészében más fajta irányban mozog, a múltban a jelenben és a jövőben, minden korlátozás nélkül.

A térérzékelésem megváltozik, többé nem vagyok egy bizonyos helyhez kötve. A fizikusok beszélnek a világegyetem féregjárataiban való létezéséről, és hogy ezekbe képesek vagyunk belépni. Be kell hatolnunk abba a világba amely túl, van, az anyagon.

Természetesen, én úgy tekintek önmagamra, hogy az sokkal fontosabb számomra bárminél, amit kívül találok, azonban ha én képes vagyok a fent említett érzékelést magam köré kiterjeszteni, azaz magam által döntöm el, hogy mi a fontos a számomra, akkor ezen a szinten az idő urává válok.

Azonban a fizikusok a tér elhajlásáról is beszélnek, egy elméleti nézőpontból megfigyelve, mintha egy különleges eszköz segítségével vizsgálná a teret egy földi ember (aki a tér elhajlását nem érzékelte azt megelőzően).  Lehetetlen átlépni a fizikai világ határait ezen, módon, azaz egy eszközzel. Ilyen módon ugyan azt az anyagot fogják látni az idő a tér, és a mozgás egy nagyobb felbontásán keresztül.

Eközben a Kabbala bölcselete az ember valóség érzékelésének megváltozásáról beszél váltakozó érzékeléséről beszél, amennyiben képes felszámolni az anyagtól való függőségét. Lemeztelenítve és megszabadulva az anyagtól az Univerzum közepén és keresztültekintek rajta, minden behatároltság nélkül, és megláthatom azt a helyet, amelyből Kiáradó Erő okozta az Ősrobbanást. Ez az Erő biztosította az energiát ennek a hatalmas univerzumnak a megteremtéséhez és fejlődéséhez és juttatta el addig a pontig ahol én most vagyok.

Miközben én vissza pillantok, mert meg szeretném látni azt az Erőt, ami az ősrobbanást okozta, mert pontosan ez az amit meg akarok vizsgálni, azonban nincs mit megvizsgálnom a Világegyetemünkön belül,  mert ez az egész csak ennek a kezdeti Erő hatásának az eredménye. Ha én megértem és megismerem ezt a Forrást (eredetet), akkor bennem is azonnal megjelenik az eredet összes következménye.

Azonban magából a következményből nem tudjuk feltárni és tanulmányozni az Eredetet. Láthatjuk, hogy az emberiség még nem áll készen a fejlődésnek erre a szintjére és általánosságban ki is jelenthetjük, hogy a Forrás nem tárható fel ezen a módon.

2014.04.17, A Kab.Tv. “Egy új élet” cimű műsorából

forrás: A Tunnel To The Opposite World

Posted on June 13th, 2014 at 8:46 am

מנהרה לעולם הנגדי

פורסם: 8.06.14, 16:00

ford: BS

lekt: KA

 

 

 

18 jún 2014

Első lépés a gyakorlati kabbala felé

első lépés a gyakorlati

Kérdés: Hagyott hátra Baal HaSulam számunkra bármiféle információt a ránk váró állapotokról, arról, hogyan lehetséges megalkotni egy módszert az útmutatása alapján?

Válasz: Nem, Baal HaSulam nem hagyott hátra számunkra ilyen fajta útmutatást. Nekünk kell megtalálni saját utunkat. Bár az ösvény, amelyen végig kell haladnunk, egyértelműnek tűnik, de hogy hogyan haladunk végig azon, hogyan kerülünk egyik állapotból a másikba, azt senki sem tudja.

A probléma leginkább az, hogy mindenféle garancia és tudás nélkül kell, végighaladunk úgy, hogy csak annak szükségességének felismerése áll rendelkezésünkre, más lehetőségünk nincs. A világ taszít minket, ami azt jelenti, hogy a Teremtő présel minket keresztül a világon és nekünk, húznunk kell a többi embert magunkkal a Teremtővel való formaegyezés felé.

Abban a pillanatban, amikor meglátjuk a barátainkkal való kapcsolatunkban a jót, mi elkezdjük felfedezni ezt a módszert. Ez azért van, mert ez rendkívül fontos számunkra, mind szavakban, módban, stílusban, minden körülmény között. Nincs olyan Kabbalista aki tudna erről többet írni.

Mint tudjuk a kabbala bölcselete egy gyakorlati tudomány, ami tapasztaláson és kísérleteken alapszik. De az, aki nem a mi időnkben él nem ismeri és nem is ismerheti a jelen körülményeket, bármekkora Kabbalistának is számított. Hátrahagytak számunkra általános tendenciákat, választási lehetőségeket, de semmit nem írtak a jelen időnkről. Ezért volt Kabbalista minden egyes generációhoz irányítva. Most mi magunknak kell felfedeznünk saját magunkat, saját időnkben.

Igaz, Baal HaSulam írásaiban megtalálható néhány utalás a jelen időre, vannak utalások az “Utolsó generáció” című írásában, de az lehetetlenség, hogy azt vakon átvegyük, lemásoljuk azt. Még ha valaki fel is fedez olyan részeket, amik megvalósultak számos évvel később, a jelenben, azok csekély jelentőségűek.

Napi kabbala leckéből, 2014-05-21, harmadik rész, Zohár könyve

Forrás: http://laitman.com/2014/05/first-steps-in-practical-kabbalah/

ford: SZL

lekt:KN

29 máj 2014

Különleges jelenség az ember

különleges jelenség

Világunkban van egy nagyon különleges jelenség, embernek hívják, aki generációról generációra fejlődik. Fejlődik elméje és ezáltal változtatja környezetét.

A tudat azonban a környezetnek köszönhetően fejlődik, amin nem képes felülemelkedni csak annyira, amennyire megérti, hogy miként képes jobban hasznosítani mindezt. Ez teszi olyan különbözővé az embert az állattól. Jobban megérti és használja a természetet és környezetet, ennyi az egész. Az állatok vágyai korlátozottak és meghatározottak. Generációról generációra az nem változik, egyszerű dolgokkal van megtöltve, mint például az evés, a párosodás, valamint a család iránti igény. Mindössze ennyi van az állatoknak elrendelve.

Persze az emberek is élvezik ezeket az örömöket, de nekik több van. A vagyon, a hatalom és a tudás iránti vágyuk is megvan.Ez teszi az emberi lényt olyan tevékennyé, egyben rosszabbá is, mint az állatok. Mindez azért van így, mert az ember egója határtalan, mikor ezekhez az örömökhöz jut. A személy le akarja győzni az egész világot és ezért rombolni is képes. Tönkreteszi a környezetét, így egyre bonyolultabbá válik a túlélés ebben a világban, amely állítólag az ember javát szolgálja.

Tehát az ember rendelkezik értelemmel csak azért, hogy jobbá és kényelmesebbé tegye környezetét. De pontosan mi is rombol akkor? Az ember egoisztikus vágya.

Ha ebből a perspektívából szemléljük életünket, akkor jobban tennénk, ha meg sem születnénk, így elkerülvén szenvedéseinket és minket sújtó csapásokat. Baal HaSzulám a “Béke a Világnak” írásában azt mondta, hogy amennyiben kiszámolnánk azt, hogy mennyi örömömet kapunk az életben és mennyi szenvedést, akkor gyakorlatilag az életnek semmi értelme nem lenne, nem lenne értelme megszületni.

De a létezésnek mégiscsak van célja ebben a világban. Minden mozdulatlan tárgy, vegetatív növény és állati szint, nem különben az ember ezért a célért van teremtve. Ez a cél határozza meg a karakterünket és minden belső és külső környezetet. Mindez a spirituális fejlődésünk végett létezik.

A mi spirituális fejlődésünk a jelenlegi szintünkről a spirituális világba mutat, ami az egység, az adást és a másik szeretete. De ez respektáltan van számunkra meghatározva, épp ezért Teremtőnek, Fénynek, Egynek van nevezve, ami ad és szeret.

Amit mi képesek leszünk felfedezni az a Teremtő természete, ezt spiritualitásnak hívjuk, ami a Fényből származik, az adás és szeretet erejéből fakad. Amit már ismerünk, az a mi természetünk, vagyis a korpolaritás azaz testiség, ami a megkapás vágyából ered.

2014-05-13 Napi kabbala lecke 4. részéből, Baal HaSulam írásai

forrás: A Strange Phenomenon Called Man

ford:SZL

lekt:KN

22 máj 2014

Útban a függetlenség felé

thumbs_laitman_229

Kérdés:Mit kívánhatunk Izrael népének, a Függetlenség napjának ünnepléséhez?

Válasz: Kívánhatjuk azt, hogy legyenek függetlenek. Hiszen nincs ettől fontosabb egy ember számára. Vagyis nincs attól fontosabb, hogy érezze saját maga függetlenségét.

De mit is jelent a függetlenség? Egyrészt azt, hogy rendelkezésre áll mindaz ami szükséges: az erő, a tudás, és a képesség ezek használatára a céljaink eléréshez.

Amennyiben biztosak vagyunk a célunkat illetően és tudjuk, hogyan érjük el, akkor mi egyben függetlenek is vagyunk. Mindezen érzések és körülmények halmaza van úgy nevezve, hogy függetlenség.

Tehát nem arról van szó, hogy ez egy tátongó, üres lyuk, egyfajta szabadulás a külső körülményeinktől. Ez a fogalom nem egy olyasmi, ami felé a mai globalizálódó világunk halad, ahol mindenki mindenkitől függ.

A függetlenné válás azt jelenti, hogy mi tudjuk, hogy mit akarunk elérni, és azt képesek is vagyunk megvalósítani.

Mindezt kívánhatjuk Izrael népének, de ehhez szükséges egy magas szintű bölcsesség megléte.

Reggeli Lecke 4-ik részéből 2014.04.15  Beszélgetés a Nemzet Egységesítéséről

forrás: Wanting To Be Independent

ford: SZL

lekt KN

22 máj 2014

Képesek vagyunk objektíven értékelni a valóságot?

képesek vagyunk objektíven értékelni a valóságot

Kérdés: Váltakozó évszakokat, nappalokat és éjszakákat érzékelünk, az élet és a természet körforgását. Létezik vajon az idő objektív érzékelése vagy mindez teljesen szubjektív észlelésen alapul?

Válasz: Meg kell állapítani, hogy olyan, hogy objektív érzékelés nem létezik, semmilyen formában. Ha én észlelek valamit, mint egy nézelődő, szemlélődő, akkor azt sohasem nevezhetjük objektívnek. Még akkor sem ha valaki elmondja számunkra, hogy ő mit lát éppen – még akkor sem, ha csak én vagyok az egyedüli, aki hallja amit beszél – elmondását én a saját magam módján fogom felfogni és értelmezni.

Az objektivitásnak semmifajta formája nem létezik. Ugyanis az ember csak saját maga érzékszerveivel képes érzékelni, a saját vágyai korlátain keresztül, s így nem tudja mi is történik másikban,  s azt sem tudja, hogy a másik hogyan dolgozza fel a tapasztalásait, tehát ekképpen az objektivitás, mint olyan nem létezhet.

Ez különösen igaz akkor, mikor az érzékelés, észlelés ideje, helye nem azonos. A szemlélődő különböző érzékeléssel egy teljesen különböző világot fog érzékelni és mint tudjuk, a mi érzékelésünk csupán egy nagyon apró része a valóságnak.

Mindamellett, mi észlelhetünk valamit abból, ami érzékszerveinkkel fel nem fogható, dacára a saját szubjektivitásunknak, egyéni világunknak. Bizonyos határok között képesek vagyunk észlelni, de felfogni már nem tudjuk azt.

Nincs ötletünk mi más létezhet a láthatón kívül, ami azért van mert nem vagyunk képesek felülemelkedni a saját elménk korlátain, így nem tapasztalhatjuk meg azt, amit még sohasem éreztünk azelőtt. Erre csak akkor lennénk képesek ha megváltoztatnánk érzékelésünk mikéntjét.

De még ha szert is tennénk egy újfajta érzékelési módra, ki tudná azt teljességgel garantálni, hogy az már egy objektív képet festene le számunkra a valóságról?

A valóság objektív felfogása csak abban az esetben válhat számunkra elérhetővé, ha kilépünk saját magunk érzékeléséből. Nem kell megváltoztatni azt, csupán felül kell emelkedni azon. Ehhez szükségünk van egy speciális észlelési és érzékelési módra. Ennek lehetőségét adja meg a Kabbala bölcselete.

Kabbala TV “Egy Új Élet”  2014.04.17

forrás: Is It Possible To Attain An Objective Picture Of Reality?

ford: SZL

lekt: KN

22 máj 2014

Egyetlen Forrás létezik a világegyetemben és ez okoz mindent

laitman_8862_wp

„Nincs más Rajta kívül” ami azt jelenti, hogy minden, amit látok és érzek, azt a Felső Erő vázolja elém. Ő a Teremtő az, aki lerajzolja ezt számomra és nyilván ez által azt a valóságot látom, ami Rajta keresztül érkezik hozzám, és minden egyes pillanatban ezt szem előtt kell tartanom, nem szabad erről megfelejtkeznem. Minden pillanatban egy új valóság érzékelési állapot érkezik hozzám, minden, ami körülöttem létezik, az ezen az erőn keresztül, jut el hozzám. Ez nem külső okból, vagy külső forrásból érkezik, így nekem minden egyes pillanatban arra kell fókuszálnom, koncentrálnom, hogy a valóságérzékelésem, a belső vízióm, a belső érzésem a gondolataim, mind annak  irányába koncentrálódjon amit érzékelek. Mert azt tudnom kell, hogy amit érzékelek az mindannak az eredménye, amit a Felső Erő okoz bennem. Tehát van egyfajta pont, amit ha elfogadok, akkor az, másként kezdi el ábrázolni számomra ezt a valóságot. Azaz minden, ami körül vesz engem, az megváltozik és egy másfajta szerepeket kezd el játszani és a legfontosabb, hogy minden, amit érzek, ami zavar, ami körülöttem (kavarog) ami tényleg engem konfúz-zá, zavarodottá tesz, a helyes valóságérzékeléstől eltaszít az, mind a Teremtőtől érkezik, mert Rajta kívül nincs senki más. Csak ami minden pillanatban ezt a valóságot eltorzítja és megzavar engem, az mind az én sajt helytelen valóság érzékelésem, ami az edényemből táplálkozik.  Minden zavar, amit látok magam körül: minden zavar, csalódottság, kellemes vagy kellemetlen dolog, minden, ami a Teremtő elutasításából, vagy a Teremtővel való forma egyezésből  származik, azaz minden, ami hozzám érkezik Tőle érkezik. Tehát mindent egy nagyon pontos módon szervez meg nekem a Felső Erő. Ennek megfelelően minden egyes pillanatban magamat arra kell, hogy irányozzam, hogy egyetlen Forrás létezik a világegyetemben és ez okoz mindent.  És ez a háborúskodás, ami köztem és a Teremtő között van abban hogy ő folyamatosan össze akar engem zavarni, hogy megmutassa ezzel a korrekcióra való igényemet, illetve azért  hogy ne lássam a világot olyannak amilyen. Mert én mindenféle embereket látok csak, akik befolyásolnak engem, és különböző benyomásokat hagynak bennem, miközben belül, folyamatos változások zajlanak állandó jelleggel, de nekem csak Őt kell látnom.  Nekem, mint Kabbalistának csak a Teremtőt kell látnom minden mögött, és ezen a módon meg tudom majd vizsgálni a reshimo-imat  spirituális génjeimet. Ami azt jelenti, hogy az összes formát meg tudom vizsgálni, és azt a hatalmas színházat is (átlátom majd), amely előttem kirajzolódik, és amelyben magam is szereplő vagyok.

2014.05.10 Párizs 2-ik Kongresszusi lecke

KA

16 máj 2014

A nácizmus nem csak Németország terméke

holokauszt

Baal HaSulam Utolsó generáció című cikkéből. „A nácizmus nem csak Németország terméke. A világ tévesen ítéli meg a nácizmust, miszerint ez (a nácizmus) végeredménye a német fejlődésnek. Igazából ez a demokráciának és a szocializmusnak az eredménye, amely a vallások és az igazság nélkül marad tömegeknek az igénye alapján alakult ki és ilyen módon itt már minden nemzet megegyezett abban, hogy nincsen már remény arra, hogy az igazságosság helyreálljon.”

Illetve minden nemzet megegyezett abban is, hogy a nácizmus az, amelyik legyőzheti az idegeneket, azaz ezt érezték azok, akik a nácizmust választották. A náci rezsimek egy fontos lépcsőnek számítanak a fejlődésben az emberiség egoista fejlődése során ez elkerülhetetlen. Egyszerűen teljesen szükségszerű, ha tovább akarunk lépni, fejlődni akarunk, akkor minden egyes országban megtörténhet, minden egyes rezsimben a saját fejlődésüknek megfelelően. Ez megtörténhet akár a Franciákkal is. Ők sokat szenvedhettek a németektől, de ez nem jelent semmit, mert látnunk kell, hogy bizonyos emberek megragadják a hatalmat lényegtelen hogy milyen országban, vagy nemzeten belül van ez. A rezsimnek egy bizonyos pontján meg kell jelennie függetlenül attól, hogy mi az egységhez vezető utunkon már elértünk valameddig. Mert az embereknek az egységét a Teremtővel való formaegyezését nevezzük egységnek. Csak ez az irányultság az, ami felé ha mindenki irányul csak ez tudja megvédeni a fasiszta náci rezsimektől az országokat. Különben mindegyik országgal meg fog történni ez, minddel. Nincs lehetőség arra, hogy ezt elkerülje akár egy ország is. Ugyan az az ország, ami annyit szenvedett a náci Németországtól pillanatok alatt maga is nácivá válhat, vagy rosszabbá.

/… /

A fasizmus egyébként egyfajta kapcsolatot jelent egységet a maga módján, tehát nekünk ezt az egységet nem az egó érdekében kell létrehoznunk, hanem az adakozás érdekében és csak akkor tudunk egy másik irányba ellépni, különben a fasizmus fogja egyesíteni az embereket. Most láthatjuk, hogy jó néhány helyen emelkedik föl ez, az egész világon a nácik elkezdtek megjelenni, mert ez pont azt jelzi, hogy a terjesztésen keresztül még nem voltunk képesek elhozni a Reformáló Fényt, ami megvédené ettől a folyamattól az embereket. Tehát, nyilván ez megvédené az egész világot, mert a náci rezsimek a harmadik világháború felé taszítják az emberiséget. Csak a mi korrekciónk és a mi általunk támogatott egység tudja (a világot ettől) megmenteni.

2014.04.28. Reggeli lecke 4-ik része Holokauszt emléknap

ford: KN

28 ápr 2014

73 queries in 0,659 seconds.