Dr. Michael Laitman

10-es gyakorlat, 10-es csoport

Az értékek egyetlen iskolája

Az értékek egyetlen iskolája

Rabash írásaiból:”A barátok szeretetének szükségessége”:

“Az embernek össze kell kapcsolódnia a közösséggel…mivel különleges erő található a barátok összeolvadásában. Ezen az összeolvadáson keresztül a meggyőződések és a gondolatok átáramlanak egyik emberről a másikra. Ezért aztán minden egyes ember ereje hozzáadódik a többiekéhez és mindegyikük egyenként is rendelkezik a csoport tagjainak összes erejével”.

A fizikai életben az egyén szükségszerűen vonzódik a közösséghez, mivel gonosz hajlama arra ösztönzi, hogy keresse a sikert és a hasznot hajtson önmaga számára. A legfontosabb, hogy a többiek között sikeres legyen. Ezért állandóan ellenőrzi önmagát, azt, hogy mi a jó és mi a rossz, mi fontosabb a többiek szemében. Eszerint építi ki értékei mérföldköveit és határozza meg a viszonyát ahhoz, ami történik vele.

Az egyén még tudatában sincs ennek, de mindent annak alapján épít fel, hogy milyen magasra értékeli a közösséget – ha nem értékelné magasra, akkor megmaradna az állati szinten.

A kabbala módszere is felemel az “állati” szintről egy magasabb szintre, az “emberi” szintre, de ez más formában történik. Az embernek saját elhatározásából kell erőfeszítéseket tennie, azért, hogy összeolvadjon a csoporttal, de ehhez pontosan tudnia kell, hogy mit is akar a csoporttól és mit tud adni a csoportnak. Ez csak akkor lehetséges, ha lenullázza magát a barátok előtt, de ugyanakkor az adakozásban mindenkit felülmúl, azért hogy átadhassa a cél fontosságát és a boldogságot.

Az ember az alsó szinttel és a felső szinttel levő kapcsolatán keresztül szerzi meg a hiányzó erőket. Ezek az erők nem egoista erők, nem növelik tovább az egót, nem úgy működnek, mint a fizikai világban megszerzett javak, hanem a környezet hatására az ember az egoizmus helyett egy tízszer nagyobb erőhöz jut hozzá tíz ember által.  Ezen a ponton lenullázza magát és ezen állapot segítségével a jó kapcsolatot és adakozást, boldogságot és a cél nagyságát akarja megépíteni, azért hogy mindenki, – beleértve saját magát is – megkaphassák, és minden erejükkel befogadják a célt az “értelem feletti hitben”. Így megszerzik a teljes adakozás erejét.

Erőfeszítéseinek köszönhetően, a Felső Fény hatására megjelenik számára az adakozás ereje. Ha van tíz emberből (Minján) álló csoport, minden résztvevő megkapja felülről az adakozás erejét, egyenesen az adakozás forrásától. Ily módon az egyén megszerzi az erőt, amely tízszerese annak, ami neki volt, és ez már egy korrigált erő, mellyel képes előre mozdítani őt.

Ez a spirituális út legelső lépése, az embernek folyamatosan ellenőriznie kell önmagát, hogy tényleg lenullázta-e magát a csoport felé, és nem az egója az, amely szól belőle azért, hogy zavart okozzon a csoportban és az egyénben egyaránt. Meg kell próbálnia az embernek ravaszabbnak lennie, mint az alattomos kígyó (önnön egója), amely mindent elkövet, hogy megakadályozza, hogy beintegrálódjon a közösségbe.

Ez az első szint a legnehezebb, amelyről mondva van: “Ezren lépnek be a palotába, de és csak egy jön ki onnan, azzal, hogy tanítóvá válhat.” Figyelembe kell venni, hogy a mi “iskolánk” egyedülálló abban az értelemben, hogy a tapasztalatszerzés alapú és laboratóriumszerűen lehet benyomásokat gyűjteni akár a tízes csoportban, akár a regionális csoportokban, akár a világcsoportban is. Ha a világot, és a barátokat nem a csoport szemével nézzük, akkor mindig tévedünk.

Az ember része lehet a csoportnak úgy, mint bármilyen szervezetnek, de ha nem dolgozik önmagán, nem tapasztal a tízes csoport segítségével, akkor nem fejlődhet, és egyedül marad egójával.

2013.05.30, Felkészülés a reggeli leckéhez

KN

02 jún 2013

Felemelkedő körök

Felemelkedő körök

Kérdés:

Ha a tízes csoportban mindenki le akarja nullázni önmagát, akkor miért érezzük a gyűlöletet?

Válasz:

Ha mindenki lenullázza önmagát, akkor az egó elkezd emelkedni, és egy plusz egó adódik hozzá. Tegyük fel, hogy együtt vagyunk és elértünk magunk között egy bizonyos kapcsolatot, és ezen a kapcsolaton keresztül mindenki kap valamilyen erőt, hogy lenullázza önmagát a barátok előtt.

Kép1

Az előző körben mindannyian egyenlők voltunk, ennek következtében közös munkánk által felemelkedtünk és létrehoztunk egy új kört, amelyben mindannyian egyre nagyobbá és nagyobbá váltunk, mint amilyenek azelőtt voltunk. Ez olyan, mintha mindegyikünk továbbra is ugyanazon a helyen maradna, de felemeli az egész kört és alulról nézi. Minden barát felül van, csak én vagyok alul. Nem a felső körben látom magam, hanem alul. Így látja mindenki a csoportot, hogy az magasabb nála.

Mindannyian lenulláztuk magunkat a többiekkel szemben, és így kaptunk egy nagy, közös erőt. Ezáltal felemelkedtünk és korrigáltuk magunkat. Ez azt jelenti, hogy az új állapotban megszereztük a közös lenullázást, de hogyan tudunk tovább növekedni? Itt mindannyian hozzáadunk egy plusz egót, hogy növekedjünk, mint egy embrió, amely egyre több húst tesz magára, és akkor ez a hús különböző formákat vesz fel. Az embrió az anyja véréből kapja, amely mintha megfagyna, hússá válik, ebből növekszünk tovább.

Ez a plusz egó gyűlöletet szül bennünk, és ezt érezzük meg minden szinten. Ha felemelkedünk és lenulláztuk magunkat, és készek vagyunk arra, hogy felemelkedjünk a következő szintre, akkor a törés eredményeként kapunk egy plusz korrigálatlan megszerzési vágyat. Tehát most az Aviut-nak (a vaskosságnak) a gyökér azaz, nulladik szintjén vagyok, de az új állapotomban, már az Aviut-nak (vaskosság) első szintjén leszek. Azaz a nulladik szintről az első szintre emelkedtem. Tehát megkaptam a szintek közötti különbséget, a hozzáadott egóval és az feltárult, mint egyfajta gyűlölet. Valójában pontosan ez az ami segít minket növekedésben.

2013.05.24, Rabash írásaiból

Ford: BS
Lekt: KN

02 jún 2013

Menj a mesteredhez, aki megteremtett téged

Menj a mesterhez, aki megteremtett téged

Mivel a jó spirituális tulajdonságok lezuhantak a megszerzési vágyon belülre, a BYA világaiba, törött formában kezdték el fejleszteni a megszerzési vágyat, azaz durvává, ravasszá, korrupttá és kegyetlenné váltak. Így a korrupt, törött ember ki tudja javítani magát a jövőben.

Az állatnak nem kell korrigálnia magát, mivel nincs adakozási vágya, nincs ravaszsága. Ezért mondják azt, hogy légy ravasz. Még a kisbabának sincs ravaszsága, csak amikor nőni kezd. Amikor felnő, ember kezd lenni, akkor elkezdi megtanulni a csalást. Két-három éves korig úgy viselkedik, mint egy állat, még nem “okos”.

Szeretjük az állati formát, amely egyszerű és ártatlan, és szeretnénk így látni az embereket. De meg kell értenünk, hogy a mi rendeltetésünk embernek lenni, így éppen ellenkezőleg “bárki nagyobb, mint a barátja, még a gonosz hajlama is nagyobb mint a barátja .” Csak az egót kell kijavítani és minden rendben lesz.

Tehát az összes ravasz negatív forma, amely minden egyes személyben benne van, azt mutatja, hogy a káros erő hogyan változtatható át egy pozitív formára. Mit lehet tenni a primitív emberrel, aki elmaradott és buta? Ő nem képes elérni a magassághoz. Általában a nagy emberek nagyon kellemetlen, nyers, durva emberek, amíg nem korrigálják magukat.

Így a “tízes” csoporton belül szeretnem kell a barátaimat minden korrigált és nem korrigált tulajdonságaikkal együtt. Mivel ő is a Teremtőtől kapta ezeket a tulajdonságokat, ki szeretné javítani és mindannyiunknak segítenünk kell neki ebben. Át kell vizsgálnunk a barát tulajdonságait, azaz meg kell látogatnunk a Teremtőt, aki teremtette őt”. “Menj a Mesteredhez, aki megteremtett téged”, segítenünk kell egymást, hogy elérjünk a korrekcióhoz. Baal HaSulam gyakran írta: “Boldog vagyok, hogy felfedezhettem a gonoszt”.

2013.05.27, A Tíz Szfíra tanulmánya”-ból

ford: BS

lekt: PS;KN

30 máj 2013

A Felső Fény frekvenciájának a hatálya

A Felső Fény frekvenciájának a hatálya

Minden változás a Reformáló Fény által történik. A vágy változása azonban a környezetből jön. A Teremtő a köztünk levő szövetségben létezik, mi megtartjuk ezt, ahogy mondva van: “A fiaim legyőztek engem”.

Nekünk itt lenn egy olyan környezetet kell megszerveznünk magunknak, hogy létrejöjjön köztünk a “Kneseth Izrael”,(Izrael gyülekezete), amely sóvárog a Teremtőhöz, ez a “minian”, a “tízes” gyülekezet.

A Felső Fény frekvenciájának a hatálya

Ha valamennyien lenullázzuk magunkat a többiekkel szemben, akkor a Felső Fényt arra kötelezzük, hogy feltáruljon. A Fény elkezd felderengeni bennünk, és abban a pillanatban felépül bennünk egy közös rendszer: olyan formában kapcsolódunk össze, mint egy elektromos összeköttetés, amely hasonlóvá válik az Ő(a Teremtő) természetéhez.

Ezt nevezzük a spirituális indukció törvényének, mely a minőségek formaegyezése. Nem te változol meg, hanem annak érdekében cselekszel, hogy magad felé vonzod a Fényt hogy az megváltoztasson. Így történik ez minden lépcsőfokon és ennek alapján azt kérdezzük: ha elvégzem ezen műveleteket és a változtatok magamon – olyanná válhatok, mint a Teremtő? Ha a tetteid még nem hoztak sikert ez annak a jele, hogy nem sikerült hozzákapcsolódni a megfelelő Fényhez. Még nem érted el ugyanazt a frekvenciát.

2013.05.20, Reggeli leckéből, “Bevezető a Zohár könyvébe”

KN

26 máj 2013

Köszönet a szövetségnek és a kölcsönös segítségnyújtásnak

Köszönet a szövetségnek és a kölcsönös segítségnyújtásnak

Kérdés:

Mit jelent az “alsó felemelkedése a Felsőhöz”?

Válasz:

A felemelkedés a Felsőhöz attól függ, hogy a Felső szerint milyen mértékben képes a személy lenullázni magát. Természetesen minden a Reformáló Fény által történik és a nem a belső manipuláción keresztül. Csak egyetlen kötél van. A Teremtő elhozza őt a megfelelő környezethez, a jó sorshoz, és azt mondja: “Vedd magadhoz”. Ha sikerül megragadnia a kötelet és elkezd dolgozni ezzel a ponttal, akkor sikeres lesz.

A felemelkedés attól függ, mit tekintünk felemelkedésnek. Ha te, legalább egyszer egy nap jót gondoltál valamelyik barátodról, mint ahogy korábban nem gondoltál, akkor ez már nagy öröm, mert ez megmutatja a belső változást. Szívből kell aggódnod, hogy a tízes csoportban minden barát törekedjen a felemelkedésre, és ez maga a kölcsönös támogatás és a garancia. Ha aggódsz, hogy a barátok ugyanazt érezzék és aggódjanak egymásért, akkor az aggodalmat átadod a másiknak.

A barátok egy részének könnyű megtenni ezt, de néhányuknak nehezebb, ezért összegyűlünk, s a kapcsolatban kiegészítjük egymást. Azok, akiknek ez nehéz az ego súlya miatt, hozzáadják a csoporthoz (a tízes) az aviut erejét. És azok, akik érzik, hogy ma felemelkedtek, azaz érzékelik a Fény hatását, hozzáadják ezt a Fényt a csoporthoz.

Az “edények törése” lehetővé teszi számunkra az ilyen képességet. Én most nem vagyok képes a törött helyzetben vonzani a Fényt, képtelen vagyok szembeállni a Fénnyel, nincs kapcsolat köztünk. Ekkor egy egységbe kapcsolódom a barátokkal, ahol egyik adja az egoista vágy vastag erejét, a másik pedig hozzáadja a spirituális felemelkedést.

Az egyik húz felfelé, a másik lefelé, de mi ezt összekötjük. Aki felfelé vonzódik, azt befolyásolja a Reformáló Fény, s annak köszönhetően, hogy egy rendszerbe kapcsolódtunk hatással van rám is. Hogyan lehetséges ez? – A helyzet az, hogy áttörtük a köztünk lévő “Mahszom”- ot , a kapcsolatunkban elvégeztük a munkát , befektettünk erőfeszítést, azért hogy megszüntessük a köztünk levő szakadékot. Ez hasonló ahhoz, hogy a “Mászách”-ot egymás közé helyeztük, s akkor a Fény képes befolyásolni minket.

A Fény hatással van azokra, akik megérdemlik, mivel egyikünk jelenleg felemelkedésben van, rajta keresztül eljut hozzám is. És ha még most nem is vagyunk olyan viszonyban, ahogy régebben voltunk, és nem kötődünk még egybe, de szövetséget kötöttünk, és beleegyeztünk, hogy minden erőnkkel megtartjuk a kapcsolatot és áttörjük a közöttünk lévő falat.

Ezért a törés egy ajándék felülről, ez egy olyan bot, amellyel állandóan ütnek minket, de állandóan meg kell, hogy csókoljuk azt. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy állandóan kapcsolatban legyünk a többiekkel, és még a legrosszabb helyzetben is kapcsolatban legyünk a Fénnyel. És ha elveszítjük a kapcsolatot a többiekkel, akkor van egy szövetség közöttünk, amelyet elfogadtunk, s mivel a másik egy felemelkedett állapotban van, én is képes vagyok a Fényhez kapcsolódni rajtuk keresztül.

Ily módon működik együtt mindenki a többiekkel. Ez a speciális kapcsolat a törött vágyak között, az úgynevezett “az evilág”. Ez nem az, amit érzünk és magunk előtt látunk, nem az állatias egónk, hanem egy rendszer, különleges feltételekkel, amely lehetővé teszi számunkra, hogy összekapcsolódjuk a Felsővel. Bár a saját állapotomban nem érdemlek meg semmit, de össze vagyok kapcsolódva: vagy a barátok közötti szövetség feltétele által, vagy a kapcsolatnak köszönhetően, vagy a kölcsönös támogatás következtében.

Vagy összekapcsolódunk a vágy erejének hiánya miatt, s én hozzáadom nekik a zuhanásomat, vagy ők segítenek nekem átvinni a hiányomat és megerősítenek, mint ahogy az egészségesek kezelik a betegeket. Ez a kölcsönös segítség, amelyet egymásnak nyújtunk éppen ebben a törött állapotban, ez minden feltétel, ez az úgynevezett “e világ”, amelynek köszönhetően elérjük az érintkezést a Reformáló Fénnyel.

Tehát a kabbalisták összes tanácsa és útmutatása egy pont köré sűrűsödik – Hogyan lehet egy teljesen leszakadt állapotban összekapcsolódni a Fénnyel.

2013.05.20, “Bevezető a Zohár könyvébe”

Lektorálta:PI
Ford.:BS

24 máj 2013

Az egyenlőség egy ajándék Fentről

Az egyenlőség egy ajándék Fentről

A “tízesség” a gyakorlatban (tíz barát kapcsolata), amelyben három állapot lehetséges: egyszer én vagyok az alsó, máskor én vagyok a felső, az adakozó és a harmadik állapot, hogy mindenki egyenlő. Az egyenlőség az első két állapot eredménye, ez a “középső vonal”.

Az egyenlőséget nem vagyunk képesek elviselni és lemérni.Ez a képesség egyáltalán nem található bennünk. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent fent vagy lent, de az egyenlőtlenség hol kezdődik, nos-itt elveszítjük az érzést. Még egy rakéta sem képes irányítani önmagát egyenesen a cél felé, állandóan éreznie kell a letérést. És úgyanígy van mindenben, nekünk is éreznünk kell a letérést.

Tehát az egyenlőség fentről adott, mint egy “középső vonal” és a Teremtő felfedezésével együtt érkezik. Az “edény” és a “Fény”, a “középső vonal” és a Teremtő, együtt érkeznek, mint egy jele annak, hogy már elegendő erőfeszítést tettünk és megszereztünk elég pontos különböző mértékeket, amelyek lehetővé teszik hogy megérezzük a “középső vonalat” és a Teremtőt egy bizonyos mértékig. Például, te mértél 10 kilónyi “edényt” és 10 kilónyi “Fényt” és elmondták neked, hogy a 10 kilóban van 10 grammnyi letérés.

A következő alkalommal megszerzed a “középső vonalat” úgyanabban a 10 kilóban, és akkor 100 kiló-nak értékeled, a pontosság már nem lesz 10 gramm, hanem egy gramm. Így állandóan jobban és jobban értékeled az összeragadást a Teremtővel és ezáltal egyre nagyobbá válik az “edény”-ed. A pontosság egyre nagyobbá válik, szóval a “középső vonal” egyre vékonyabbá válik, és ezért az intenzitása válik erősebbé.

2013.05.15, “A tíz Szfira tanulmánya”

BS

21 máj 2013

Imádság, amely a jövőhöz irányul

Imádság, amely a jövőhöz irányul

Kérdés:

Hova kell irányítani a szándékot az imádságban (a MAN) a “tizes” csoportban?

Válasz:

Az imádság (MAN) az állapottól függ, amelyben vagytok. Lehet, hogy te kérsz tőlük, és ők kérnek tőled, és kérhettek együtt. Kölcsönös módon működtök. Vagy máris összekapcsolódtok és mind a tízen közösen kérítek a Felsőtől.

Azt mondjátok: “A köztünk levő kapcsolatban található a Teremtő”. Ez a kapcsolat köztünk az anyaméh, ez a “Zat de Bina”, a mi Felsőnk. Nincs más fölötte, csak a csoport, amelyben összekapcsolódunk. De most még nem vagyunk összekapcsolódva, ezért ehhez a jövőbeli formához fordulunk, amely összekapcsolódott és korrigált, és ez a következő felső szintünk. Mi pontosan ehhez fordulunk és a Teremtőhöz, amely benne van elrejtve.

Azaz, az imádságom (MAN) irányulhat feléjük, vagy mindanyian együtt megyünk a jövőbeli felső formánk felé.

2013.05.15, “A tíz Szfira tanulmánya”

BS

15 máj 2013

Egy teljes tíz

Egy teljes tíz

Mindent elfogtok érni a “tízesség” -ben, amely egy csoport tíz tagjából áll, ahol működik a kapcsolat közöttünk (ez egy gyakorlat, amelyet már jelenleg végzünk), és nem csak a Zohár tanulása vagy a “Tíz Szfira tanulmánya”-n keresztül. Nem tudhatjuk, hogy milyen formában fog felfedeződni, de fel fog tárulni.

Kérdés:

Hogyan kell tartanunk magunkat a “tízes” csoportban?

Válasz:

Néha le kell ellenőriznem magam a “tíz” szerint. Néha úgy kell látnom magam, hogy a “tíz” fölött vagyok, adakozzak a többieknek, látnom kell magam alacsonyabban is mint ők, és így ők befolyásolnak engem. Néha úgy érezzük magunkat, mint egy erőtérben, egymásba integrálódva egyenlőnek, és mindegyikünk olyan, mint a “tíz” összességében.

Amikor mindenkinek megvan az ereje megkapja a tízes erejét, és akkor 10 ×10, azaz 100 –á válik. A százban ismét befoglalva a tízesség, így ezerré válik, és így tovább. Végül is mi kitöltjük ezt a teret egy olyan kölcsönös integrációval, hogy az valóban egy erőtérré válik, és ezen belül kezdjük el felfedezni a Teremtőt. Képzeld el magadnak, hogy mi elhozzuk nekik a hiányosságot, mint a “Zat de Bina”. Én benne vagyok, mint az anya méhében és kényszerítem őket hogy elhozzák nekem a Reformáló Fényt, azért hogy erősebben csatlakozhassak hozzájuk, hogy adakozhassak és segíthessem őket.

Kölcsönös viszonyt tudunk felfedezni a tízességben, amikor mindannyian teljes egésszé kapcsolódunk össze. Miután adakoztam nekik és kaptam tőlük, együtt velük egy olyan egységet érünk el, ahol érezzük, hogy minden partneség, és ebben a partnerségben – az egységben fel akarjuk fedezni a Teremtőt. Abban a pillanatban, amikor a “tízes” csoport eléri a “minian”-t (tíz személy egysége), akkor feltárul benne a Teremtő.

Mondva van: “Jöttem és nem volt senki”, ami azt jelenti, hogy nem volt olyan teljesség, amelyben a Teremtő feltárult volna. Ezért mondja a Teremtő: “Jöttem, és nem volt ember”. Az “Ember” az a kép, amelybe beleöltözik a Teremtő.

2013.05.15, “A tíz Szfira tanulmánya”

Ford.:BS
Lektorálta:PI

15 máj 2013

A világ elérése a csoport nagyító lencséjén keresztül

A világ elérése a csoport nagyító lencséjén keresztül

Az összes erőt, amit kapok egyetlen forráshoz kell rendelnem, hogy azáltal hogy azokkal együtt működve képes legyek magamat és az egész világot megvizsgálni, és utána elkezdjek az ellenkező irányba működni saját forrásom felé.

Létezem én magam és a felső forrás, és közöttünk létezik az egész világ. De az egész világ összesűríthető egyetlen csoport dimenziójára, hogy tisztábbá válhasson számomra, hogyan dolgozzak azzal a leghatékonyabb módon. És akkor nem kell attitűdömet, az egész világgal szemben tisztáznom, az egész valósággal szemben, hanem egyenlőre a csoport elég ahhoz hogy dolgozhassak. Az egész valóság a csoporton belül kerül fókuszba számomra, mintha egy nagyító lencsén keresztül nézném azt.

Amikor kilenc másik baráttal a Teremtő irányában dolgozom együtt, mint egy nagyítón keresztül, akkor ebben a lencsében képes vagyok az egész világot, az egész Univerzumot fókuszba állítani: tőlem a Teremtőhöz és onnan vissza. Ez az, ahogy az a törvény mely azt mondja, hogy az egyéni és a kollektív az egy és ugyanaz, működik.

Ezért van az hogy a végtelen teremtés, a végtelen számú Parcuffal, és világokkal az általam meghatározott tíz Szfirába koncentrálódik, melyen keresztül és ahhoz a végtelen valósághoz viszonyulok. Az egész valóság most abban a kifejezett szekcióban koncentrálódik amelyet én választottam ki.

Ez egy nagy segítség számunkra, és mindezt a törés tette lehetővé. A törés előtt nem létezett egyéni és kollektív, melyek csak a törés után jelentek meg. Ennek köszönhetően jobb eredményeket vagyunk képesek elérni ahogy az általános, a kollektívat az egyénin keresztül érjük el.

2o12 szeptember 3o., Beszélgetés a Belső Munkáról

(HZS)

10 okt 2012

Az egyszerű törvény felfedezése

Az egyszerű törvény felfedezése

Minden nagyon egyszerű: a Teremtő feltárul a köztünk lévő kapcsolatban. Ezért meg kell kapjam a nap folyamán, hol kell dolgozzak ezen a kapcsolaton köztünk? Hol vannak azok a szálak amelyeket ki kell nyújtsak, azért, hogy kössem össze egyiket a másikkal? Ki és ki között kell kinyújtódjanak, melyik vágyak között? Hogy kell összekötnöm az egészet, és mi által kell megtegyem ezt? Mi az én munkám?

Mondva van, hogy a Teremtő feltárul a köztünk levő kapcsolatba. Ha van tíz ember, akkor ez elég. Mi össze kell csak kapcsolódjunk, és Ő feltárul. De vajon én tettem valamilyen lépést a kapcsolat irányában? Amennyiben csak beszélünk a kapcsolatról,  a Teremtő nem tárul fel. Szóval mit tegyünk? Folytassuk, amíg a Teremtő feltárul?

Mert ez a törvény! Ő kétség nélkül feltárul, abban a pillanatban amikor köztünk létrejön megfelelő kapcsolat. Legalább egy kis mértékben meg kell felelnie a Nefesh de Nefesh legelső szintjének. Vagy, hogy felfedeződik egy forditott Nefesh de Nefesh kapcsolat, azaz, kimutatjuk a vágyat és a sóvárgást arra, hogy az összeköttetés megjelenjen, és valami fordított fog felfedeződni. És akkor felkiáltunk, hogy a Teremtő korrigáljon .

Ez a felkiáltás automatikusan jön, mivel az egyik cselekedet eredményezi a másikat. Így, amikor felkiáltunk, a Teremtő korrigálja a kapcsolat köztünk. Felfedeződik nekünk pontosan az a törött rész, a szétválasztás legdurvább formája a tíz ember között. Továbbá fel fogjuk fedezni a szétválasztás finomabb és finomabb formáját.

Először felfedezzük a törést a legprimitívebb formában: a tíz nagy részét az egoizmusnak, amelyek ellentétesek és próbálják a fogaikkal szétszakítani egymást darabokban, a helyett, hogy összekötődjenek a fogukkal együtt, mint a fogaskerekek. Akkor kérjük a korrekciót és a összekötődünk legdurvább közeledés formájában, és így kigyullad a Nefesh de Nefesh Fény. Ez már a Teremtő felfedezése a teremtett lénynek.

Egyelőre képesek vagyunk összekapcsolódni a legdurvább kapcsolat formájában, amely 1/125 a kapcsolatból. Továbbiakban ugyanez történik, csak egy magasabb felbontásban. Marad ugyanaz az tiz Szfirot, de mi mélyebbre hatolunk be bennük úgy, hogy felfedezzünk több és több egyéni részeket.

A legfontosabb az, hogy felfedezzük az első tíz Szfirát, az első szintet, mert ezen a módon születünk meg, és megkapjuk a spirituális struktúrát. Akkor ebben a struktúrában kezdünk el egyre jobban és jobban tökéletessé válni. A legnehezebb rész leküzdeni az első szintet.

2012 0ktober 5, Reggeli lecke, “Bevezető a Zohár könyvébe”

(BS)

10 okt 2012

65 queries in 0,586 seconds.