Dr. Michael Laitman

munka

A legjövedelmezőbb profit

A legjövedelmezőbb profit

Meg kell értenünk, hogy minél inkább haladunk előre annál nehezebbé válik a munka. Most, nem látjuk a jutalmat, könnyű nekünk dolgozni. Csak hinni kell, hogy mi megkapjuk a jutalmat. A barátok azt mondják, hogy egy nagy cél van előttünk, a Teremtő fontossága, és én rohanok előre, mintha látom hogy Ő milyen nagy.

Igazából nem látom a jutalmat, a környezet meggyőz engem, kapok energiát és hajtóerőt ettől. Csak egy feltételre van szükségünk, hogy dolgozzak a helyes cél érdekében: lenullázzam magam a barátok előtt. Ez azt jelenti, hogy minden feltétel közül csak egy feltétel szükséges, hogy lenullázom magam. Ezután a csoport elkezd hatni rám, és felébreszti bennem a cél nagyságát, a Teremtő nagyságát, a jutalmat, motivációt ad nekem. Ez elég ahhoz, hogy rohanjak előre.

Ez a legkönnyebb feltétel. Végtére is, később ha a Teremtő nagysága valóban feltárul számomra, hogyan leszek képes dolgozni, nem azért mert Ő nagy?. Ha csak a nagyságáért dolgozom, akkor megint eladtam magam, és a megszerzési vágyamért dolgozom. Ha megmutatják nekem a jutalmat, akkor hogyan lennék képes dolgozni az adakozásért?Anélkül mintha semmit sem kapnék meg, hogyha közben tudom, hogy a hónap végén megkapom az egy millió dollárt?

És ez a legkönnyebb munka, hogy például kinyitom az ajtót valakinek naponta egyszer, és ennyi. Hogyan tudom eldobni ezt a tudást a fejemből a jutalomról? Most egy nagyon kemény munka vár ránk a megszerzési vágyunk ellen.

Az egész útra vonatkozólag minden egyes szakaszban, ahogy mi haladunk egyre nagyobb mértékben, mi felfedezzük hogy milyen nagy és profitot hozó dologgal foglalkozunk, a legjövedelmezőbb üzlettel. Nekünk le kell győzni ezt a fogalmat, mintha nincs nekünk semmi jutalom, leválasztani magunkat a mi önző vágyunktól, és elrejteni.

Nagyon nehéz. Az első feltételünk most nagyon könnyű, és a legegyszerűbb a többi közül. Tehát végre ez a szakasz véget kell vessen! Én le kell nullázzam magam ahhoz, hogy megkapjam a környezettől a cél fontosságát, a Teremtő nagyságát, és hogy a csoport megadja nekem a hajtóerőt az előrehaladáshoz. Csak egy feltétel szükséges, és ez könnyebb az én egómnak.

Aztán az engedmények jóval nagyobbak, és már nem lesz csak puszta lenullázás, hanem elkezdek dolgozni a megszerzési vágyal. Minden alkalommal, egyet értek és nem értek egyet vele, addig amíg magunkra vonzzuk a Fényt.

Ha nem sikerült, hogy lenullázzam magam, akkor én össze kell kapcsolódjak a Reformáló Fénnyel. Először próbálom legyőzni magam, de aztán látom, hogy nem vagyok képes, és az ellenállás bennem csak növekedik. Aztán elkezdem keresni a módját, hogyan nullázzam le magam, és csak azután tudom érezni a szükségét, hogy magamra vonjam a Fényt, hogy segítsen nekem. Most már tudom, mit kell keresni az óra alatt.

Mi le kell írjuk azokat az alapelveket, amelyekkel fogunk dolgozni annak érdekében, hogy ez a munka közös legyen mindenki számára. Mindenki erőfeszítéseket kell befektessen, és biztosítsa a kölcsönös felelősség létezését, amely magába foglalja a közös alapelveket.

18.12.2o12, “Bevezető a Tiz Szfira Tanulmányába”

BS

22 dec 2012

Amikor a cél nem fontos

Amikor a cél nem fontos

Kérdés:

Mit tegyünk, ha hiányzik a cél fontossága? Mindig ez történik: az emberek bejönnek az osztályterembe, és aztán álomba merülnek. Szóval milyen módszert képes egy csoport alkalmazni, hogy felemelkedjen a Teremtő nagyszerűségéhez és a cél fontosságához?

Válasz:

Az nem baj, ha valaki álomba merül, ez megtörténik alkalmanként. Összeszedi maradék erejét, eljön a leckére és végül elalszik. Ilyenkor mi van? Mit tehetünk ellene? Hogyan ébreszthetjük fel, ha ő “halott”?

Ebben a pillanatban ő nem egy emberi lény, inkább csak egy “növény”. Nem tudod inspirálni őt ilyenkor. Az embereknek szükségük van alvásra, táplálkozásra, valamint természetes szükségleteik vannak. Nem tehetsz ez ellen semmit sem, ezt egyszerűen számításba kell venni. Nem kérhetsz semmit sem a barátaidtól, ha nem alszik 5-6 órát és nem eszik néhányszor egy nap.

Kérdés:

Oké, ez világos. Azonban az még mindig nem egyértelmű számomra, hogy a csoport hogyan képes a cél növekvő fontosságát megóvni.

Válasz:

A csoportnak ezt a dolgot rendszeresen felügyelnie kell, de nem úgy, hogy unalmas szlogeneket mondanak egymásnak, amit az emberek már unnak hallgatni. Azt kell látnunk, hogy az egyének ezt az ügyet “a csontjaikban érzik”.

Hogyan tegyük meg mindezt? Csak meg kell próbálni! Gondolj erre állandóan. Ha elkezdesz gondolkodni ezen, meg lesz az eredménye.

Ez a munkánk, és nem menekülhetünk el előle. Az egoizmus által vagyunk vezérelve. Ebben mi ellentétesek vagyunk a Teremtőtől.

Amikor mi a következő szint felé haladunk, a spirituális munka teljesen eltérő és igazán nehéz körülményeivel foglalkozunk: gyűlölet, zavarok, süllyedések.

Mindezek a Teremtőtől származnak! Ezeket meg kell értenünk, máskülönben “egy lyukat fúr a személy a csónak falába”, amely ártalmas lehet a spirituális munkánkra. Ebben az esetben, nekünk jogunkban áll ezt a személyt kirakni a csónakból, kiutasítani őt a csoportból. Azonban, ha elalszik, egy párnát kell tenni a feje alá, mint ahogy a kis fiadnak tennéd.

08.12.2012, Novosibirski Kongresszus 4.leckéből

SzL

22 dec 2012

Az élet, a kapcsolatok végtelen áramlása

Báál HáSzulám, “A Tíz Szfíra tanulmányának bevezetője,” 54.-es pont: Amikor a Teremtő látja, hogy beteljesítette valaki az erőfeszítések egy lehetséges szintjét, és minden bevégzett az adott szinten, amely a választását, amely a Teremtőben való hitére irányul, megerősíti, akkor a Teremtő segítséget nyújt neki. Akkor ez az ember eléri a Felső Gondviselést, azaz a Teremtő arcának feltárulását. 

Ez az, ahol a csoportban való munka belép – az ember minden kötelezettségébe, a lelkének és a generációjának megfelelő módon, amely nagyon különböző lehet két generáción belül, illetve egyes emberek tekintetében. Senki nem tudhatja, mi a kötelező szintje az erőfeszítéseknek, mivel ez nagyon személyes, és mert mindenki a saját lelkének a spirituális gyökereiből táplálkozik. Még amikor korrigáljuk is magunkat és összekapcsolódunk, akkor is különböző állapotokban vagyunk, habár egyetlen hatalmas edényben vagyunk összekapcsolódva.

Minden alkalommal, amikor új emberek csatlakoznak hozzánk, azonnal egyetlen rendszerbe kapcsoljuk őket, és ennek megfelelően változások történnek bennünk is. Soha nem történik senkiben olyan változás, ami az emberből magából indulna ki. Ha egyedül létezne, soha nem is változna.

Az összes változásunk, az általános edényben megnyilvánuló folyamatos mozgás eredménye, amely mozgások, mindig a részek kölcsönkapcsolatára irányulnak. Ezt mindenkit aztán személyesen befolyásol, minden alkalommal egy új környezetet jelent, egy új hozzáállást valaki felé, akivel össze kell kapcsolódni, vagy a közös szenvedés, vagy a Tóra útján. Ez az, ahogy mindannyian működünk az életünk során.

A legtöbb ember tudattalanul megy keresztül ezeken a kapcsolatokon, felkészületlenül, nem értve, hogy mit is kell tennie, és miért is létezik egyáltalán. Ugyan ilyen módon születnek ezek az emberek újjá, generációról generációra, és a teljes korrekciójuk öntudatlan módon történik meg. Erre mondják, hogy “gyerünk, és éljünk egymásért.” Mindenki csak befolyásol mindenkit, a változások kizárólag a Reshimók felemelkedésének megfelelően történnek, az általánosan darabokra tört vágyakon belül.

Nincs vágy, amely önállóan, öntudatosan változna. Minden változás abból a tényből ered, hogy az ember különböző emberekkel, az adott pillanatban kapcsolatra lép. Ilyen módon működik az általános rendszer.

Ez vagy egy tudattalan szintem történik meg, vagy olyan emberekben, akik már elérték a felkészülési szintet, azaz már szeretnének a tudatos cselekedetek felé haladni. Közben azonban az erőfeszítéseik csak a felkészülési szintre irányulnak. Ezen dolgoznak, és értékesnek is találják mindezt az előre haladásuk érdekében, részt is vesznek ebben aktív módon.

2012 December 03, A Napi Kabbala lecke első részéből, “A Tíz Szfíra Tanulmányának bevezetője”

KN

10 dec 2012

Mindenki aki olvasassa ezt a levelet, ő is kiválasztott

Mindenki aki olvasassa ezt a levelet, ő is kiválasztott

Báál HáSzulám: 9-es”Igeret” (9.Levél):
“Most, hogy megismertük a dolgoknak a különlegességét, amit a Teremtő a mi kori embereknek adott, akkor az egy hatalmas munka, amelyet mi fel kell fedezzünk. Miért lettem én kiválasztva az Úr által és miért kell ezt az alantasságot követni, amely a gonosz naptól származik, amelyeket e klipák terjesztenek, és azt teljes mértékében tanusithassuk, hogy megismerhessük a Teremtő jóságát, hogy a szívünk állandoan letérjen, és mindig a gonosz kérdéseit hallgatva haladjak: “Mi ez a munka számunkra?”.

Mert én magamat elkötelezve találom, hogy állandóan csak egy ökörként, mint ökör a húzásra, és szamár a teherre haladjak, egész nap és egész éjjel. Nem maradhatok némán attól, hogy valami helyet keressek, ahol némi elégedettséget adhatok mesteremnek, és még az az állapot is amelybe benne vagyok, az valami olyasmi,ahol a hatalmas teherrel akarok dolgozni, akár 70 évig is, mindenfajta tudás vagy siker nélkül, kivéve hogy csak az úton legyek, és azon haladjak, teljesen a végéig, hozzá csatlakozhassak, és azt mind meghallgathassam.
És ugyanakkor nem menthetem fel magamat semmilyen gondolattól vagy elmélkedéstől, hogy semmilyen munkát ne végezzek a Teremtő érdekében, alantasságom miatt. És én arra sóvárgom egész nap, hogy elérjem az Úr szolgálatának a hatalmasságát, hogy a legmagasabb magasságokat elérjem, amit még nem is tudok írásba foglalni”.

Egyikünk sem tudja, hogy mi az egyéni sorsa, hogy mi az ő lelkének a gyökere. Mindenki egy a kis spiritualitás vággyal kezd el dolgozni, és azt szükséges kifejlesztenie. Mindenki ugyanabban a mértékben, amíg a vágya dolgozik benne, és a személy megpróbálja hallani, végrehajtani a csoporton belül és építsen egy olyan környezetet magának, ahol ez működik.

A személy szerepe, hogy megépítsen egy olyan környezetet, amelyben fejlődik. Ez számunkra olyan mint egy anyaméh, amelyet mi építünk meg magunknak. Minden alkalommal, amikor haladunk előre mi építjük meg ezt az anyaméhet, a környezetet, a csoportot, és hozzácsatlakozunk a tanárhoz, barátokhoz, könyvekhez, amelyek az eszközök, hogy elérjük a Teremtővel való összeolvadást.

Ha a személy mindezt meghallja, és felhasználja ezt az egyetlen eszközt – megépít egy olyan környezet, amely képes támogatni az ő spirituális fejlődését, majd lassan megerősíti, és táplálja őt. Ő hozzátapad a csoporthoz és ezen az összeolvadáson keresztül, csatlakozik az erő forráshoz, amely átfolyik rajta a környezet által és megtölti őt minden egyes alkalommal, oly módon, hogy új erőket ad számára, új fejlődést és új látásmódot.  Így, képes a személy előrehaladni.

Mindenki ilyen módon kezdi el, mint a nagy kabbalisták és a közemberek is. Senki sem tudja pontosan, hogy mi lesz az ő útja. Csak az a feladata, hogy használja az egyetlen eszközt, amelyet megkapott, és építsen magának egy csoportot, válassza ki a helyes környezetet és valósítsa meg a szabad választását.

Ha a személy ebbe fektet be és semmi bármi másba, így megtakarít egy csomó energiát, akkor elég ideje és lehetősége marad a cél elérésére. Ha nem, akkor a végén rájön, hogy az élete eltelt, és nem végezte el a számára kitűzött feladatot. Minden attól függ, hogy mennyire precízen koncentrál erre a fogalomra, hogy legyőzze magát az egyetlen eszközzel szemben, amely a kezében van.

2o12 November 14, Felkészülés a reggeli leckére

BS

18 nov 2012

Folyamatos törődés

Folyamatos törődés

Kérdés:

St. Petersburgban élek. Mit tudok adni a Grúz csoportnak, amíg ezen a kongresszuson fizikailag is jelen vagyok?

Válasz:

Ez egy nagyon jó kérdés. Mindenek előtt melegséget és fizikai részvételt adhatsz nekik. Azzal a benyomással hagyod ott őket, mint ahogy számos ember a szerte a világból hagyja ott őket, hogy ők érzik, hogy nincsenek egyedül a hegységekben, ők a mi nagy családunk részei és mi együtt haladunk velük a cél felé; mi ezt nem tudjuk egymás nélkül megtenni, máskülönben nem érjük el a célt. Ha a Teremtő mindannyiunkat felébreszt, azt jelenti, hogy nekünk aszerint kell dolgoznunk, nem különülhetünk el egymás részeire, mondva azt, hogy “ velük később foglalkozunk. Ezt nem tehetjük meg.

Olyan ez, mint egy gyermek a családban: hogy lehet valakiről másnak a rovására gondoskodni? Minden egyes gyermekkel ugyanazt kell tenned, ugyanez vonatkozik ide is.

A legfontosabb dolog számukra, hogy megértsék, hogy látjuk őket, érezzük őket, nézzük őket és látni akarjuk, ahogy egyre erősebbek lesznek.

Egyrészt, segítséget és támogatást kell feléjük nyújtanunk, másrészt meg kell mutatni, hogy várjuk őket, hogy együtt naggyá és sikeressé válunk. Ezzel a fajta benyomással kell őket itt hagynunk, majd folyamatosan kell velük a kapcsolatot tartanunk.

Ez egy igazán jó, jelentős csoport, akik jó állapotban vannak. Grúzia egy nagyon fontos régió. Furcsának tűnhet, de mindenki mindenkit befolyásol. Van néhány hely a Földön, mint például a Baltikum és Grúzia, ahol a népesség csupán néhány millió fő, de ők azonban nagyon érzékenyek.

Ez az oka annak, hogy nekünk segítenünk kell a grúz csoportnak és törődnünk kell velük.

Meg kell értenünk, hogy Grúzia vonatkozásában legalább akkora erő van, mint Oroszországban, Európában vagy Amerikában, ez egy meglehetősen gyengéd pontunk. Tehát, itt különösen fontos, hogy számos területen jó eredményeket érjünk el munkánk során.

2o12 november 6, Grúziai konferencia 2. lecke

SZL

16 nov 2012

Közös vágy tesz minket barátokká

Közös vágy tesz minket barátokká

Kérdés:

Hogyan tudom beteljesiteni a barátok vágyait, ha én egyáltalán nem értem, hogy ők mit akarnak?

Válasz:

Te tudod, hogy mit akarnak, mert azt akarják, amit te akarsz. Ők el akarják érni a korrekciót, fel akarják fedezni a Felső Erőt, amely működik a természetben. Azt az erőt, amelyet úgy nevezzünk, hogy az általános mindent magába foglaló természet.  Az egész valóság a természet.

Tehát, te tudod mit akarnak a barátaid. Ezenkívül, mindenkinek van mindenféle korporeális vágya, amelyek ismeretlenek számunkra, mindenkinek megvan a saját egyéni vonzódása, amely nem tartozik a spiritualitásra. De ami a spiritualitásra vonatkozik, azok a nagyobb vágyak és a magas célok.  Tehát mi tudjuk, hogy mi történik a barátokkal, ezért próbáljuk meg támogatni őket.

A támogatás azt jelenti, hogy  felemeljük a barátok hangulatát, hogy reményt adunk nekik és erőt. Azaz felemelkedett lelki állapotot a cél eléréséhez. Segítsünk nekik az úton, amennyire csak lehetséges. Felébresztjük bennük a cél nagyságát.

Elöljáró példával megmutatjuk nekik, hogyan lehet lenullázni magunkat a csoport előtt. Csak a kisebb tud a nagyobbtól befogadni, tanulni, így mindenkinek le kell nullázza magát a csoporttal szemben, hogy valamit megkaphasson a csoporttól.

Csoport egy spirituális erő, amely köztünk létezik. A csoport nem általunk épül fel. Csak úgy tűnik számunkra, mintha összegyűlnénk, és megépítenénk egy csoportot. De ez nem így van!

A Felső Erő gyűjtötte össze a csoportot, nem  mi találtuk meg egymást. Mindez az általános mező által történik, amely összekapcsol minket egymással.

Tehát meg kell értenünk, egyrészről, létezik egy elrejtésben lévő Erő, amely köztünk működik. De másrészt, ennek méltóan kell cselekednünk! Közeledni kell a  napi tanulás és kapcsolódás által Hozzá és egymáshoz, és akkor elkezdjük majd érezni ezt az Erőt. Így kezdődik el a közös munka köztünk.

Tehát mi a változások által elkezdünk lassan – lassan közeledni a Felső Erő feltárásához, és minden alkalommal felfedünk egy keveset a tulajdonságából. Akkor a magunkon belüli tulajdonságok által, azaz a Vele való formaegyezés által elérjük az Ő tulajdonságát, és ez azt jelenti, hogy Feltárjuk magunkban a Felső Erőt.

2o12 Oktober 12, Reggeli lecke, ” A barátok szeretete”, című cikkből

(BS)

KA

14 okt 2012

67 queries in 0,900 seconds.