Dr. Michael Laitman

Szeresd felebarátodat,mint önmagad

Mit nem lehet megtanulni a természettől?

Mit nem lehet megtanulni a természettől?

Kérdés:

Azt mondjuk, hogy az elv a “Szeresd másokat, mint saját magadat” ez a természet törvénye, de mi tanulhatunk belőle?

Válasz:

Ha tudnánk tanulni a természettől, akkor nem lenne szükség az integrált oktatásra.
Azonban, lehetséges megtanulni a természettől az integrált rendszer felépítését. Látjuk például, hogy nem vagyunk képesek integrálódni a természetbe és nem tudjuk azonosítani magunkat vele.

A probléma az, hogy senki sem tudja, hogyan kell megépítenünk az egyensúlyt a természettel, hogyan érhető el a hasonlóság, az egység vele. Az emberiség nem találja a választ erre a kérdésre a saját erejéből. Itt szükség van ránk, mert nekünk, megvan a Reformáló Fény. Mi elmagyarázzuk az embereknek, hogy az integrált világ egy analóg rendszer, hasonló a mi testünkhöz, amelynek minden része kölcsönös harmóniában működik egymással, és az ember, hasonló egy rákos daganathoz, amely mindent felemészt maga körül.

Modern tudósok kiváló kutatásokat végeztek ebben a témában. A betegséget már pontosan diagnosztizálták és világos mindenki számára, hogy ez elterjedt, fenyeget, hogy elpusztítja az egész emberiséget. És mi történik, ha kihalnánk, mint a mamutok? Mi van, ha ez történik már az én generációmban, vagy a gyermekeim generációjában? Mit tehetünk?

Egyre világosabbá válik, hogy nincs megoldás. Végül is, ezt is meg kell, hogy kapjuk a természettől. A kutatók azonban csak a negativitásból tanulnak. Azt állítják, hogy a természet integrált, és mi nem, ők nem tudják mit kell tegyenek, hogy mi is integráltak legyünk, mint a természet.

Ebből csak egy következtetésre jutunk: “Lesz ami lesz”. Mindenki megtalálja a saját módszerét, a saját érvelését és indoklását. A közgazdászok mondanak egy dolgot, szociológusok egy másikat, a politikusok egy harmadikat, és még mindig nincs megoldás. Ők látják a (-) minuszt a mi világunkban, szemben a tökéletes természettel a (+) pluszal, de nem képesek megérteni, hogyan lehet elérni a kiegyensúlyozott állapothoz, hogyan hozzák létre az egyensúlyt. Ez nem tanulható meg a természettől.

Ezért a világnak szüksége van korrekciós módszerre és ez a Kabbala bölcselete. Ő tanít, hogyan lehet fejlődni a “három vonal” szerint, amikor a fény ellentétes az egóval, és mi tudjuk, hogyan kell építeni a “középső vonal”-at, hogyan lehet egyensúlyt köztük.

Azoknak az embereknek akiknek nincsen a “szívbeli pont” –juk (●), nem tudják ezt. Mert bennük az emberi ego, tárul fel, míg bennünk az Isteni ego, tárul fel,amely ellentétes a szeretetel. Mi igyekszünk elérni a szeretethez, és felfedezni a gyűlöletet, amelyet ők nem ismernek. Lehetséges, hogy a gyűlöletükkel kijönnek egymással, ezért nincs nekik eszközük a megoldásra. Olyanok, mint a tehetetlen gyerekek, és csak mi tudjuk megoldani a mai problémákat.

Mit nem lehet megtanulni a természettől?

Így a mi feladatunk, hogy felfedjük az emberiségnek az ellentétek közötti különbséget, a plusz és mínusz között. Az emberiség magában nem képes felfedezni a problémát a végéig, mert nem rendelkezik a megoldással. Miért kell “felnyitni, újra a sebet”? Hasonlóan, mint a házastársak akik elkerülik a problémás területeket, azért hogy ne ismételjék meg a veszekedést. Minek?

Csak mi tudjuk felismerni a betegséget, létrehozni a helyes diagnózist, mert meg van, rá a gyógymódunk…

2013.06.09, Báál HáSzulám, “A béke a világban” cimű leckéből

Ford: B S
Szerk: Sz I

26 Júl 2013

A spirituális valóság minimális mértéke

A spirituális valóság minimális mértéke

Rábásh cikke, “Mit ad nekünk az a szabály, hogy szeresd felebarátodat “:

“Mivel egész Izrael felelős egymásért”, ez megtartható mindenkin keresztül. Mintha mindenki megtartaná együtt az összes a parancsolatot. Így a 612 parancsolaton keresztül képesek vagyunk elérni azt a szabályt, hogy “Szeresd felebarátodat, mint saját magadat”.

Az összes spirituális szabály integrált törvény, és csak akkor létezhet, ha a teljes struktúra áll. “Nincs részleges a spiritualitásban”, ezért az egész megközelítés azzal kezdődik, hogy megépítünk egy tíz emberből álló csoportot, a “tízes”, (a minián), egy teljes minimális mérték, amelyben létezhet a spirituális valóság.

Mint például Rabbi Simon csoportjában, a tanítványai maguk között kialakítottak egy helyes hálózatot, melynek segítségével elérték a korrekció végét, és ezzel meghódították az egész spirituális létra valamennyi (125) fokozatát. Ezért minden a “minián” megépítésén múlik.

Valamennyi törvény, amely az teljes valóságban létezik, felfedezhető egy kicsiny csoportban. Mivel ez az edény arra szolgál, hogy elégedettséget adjon a Teremtőnek. Ezt az edényt ki kell tágítanunk a maximumra és akkor képesek leszünk a tízen túllépni, adakozni és terjeszteni a tudást a világban, hogy az emberek összekapcsolják magukat az egész valóság rendszerével.

Az ilyen kölcsönös integrációt befolyásolja a “tízes” struktúrája és elegendő is az összehangoláshoz, azaz a belső korrekcióhoz, amely 613 micvára (parancs) vonatkozik. A gyülekezet segítségével és egymás támogatásával, a “tízes” elegendő a korrekció megszerzésére (azaz az összes 613 parancsolatok létezése). Mivel a szerkezete megfelel az eredeti “Tíz Szfirá” -nak.

Tehát egy csoport pontosan tíz emberrel – nem kevesebbel és nem többel – már elég a helyes korrekcióhoz. Viszont ha arról beszélünk, hogy hogyan valósítsuk meg a mások szeretetét és a Teremtő szeretetét, akkor ez a közösség által valósul meg. Ez a “minian” (tíz) egy teljes körű egységgé válik, amely működik az egész világ korrekcióján, és a “tízen” kívül található.

2013.05.21, Felkészülés a reggeli leckéhez

Lektorálta:PI
Ford.:BS

25 máj 2013

“Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből”

A teremtés célja, hogy a teremtménynek öröme legyen minden élvezetből, amelyet a Teremtő adni akar neki. De milyen élvezetről beszélünk? A Teremtő nem adhat kevesebbet a teremtett lénynek, mint az Ő saját szintje, egyébként ez nem tekinthető adakozásnak és szeretetnek. A Teremtő viszonyát a teremtményhez a “Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” törvénye határozza meg. Ő megkéri tőled, de meg tudod kérdezni, ha te is megteszed ezt Vele, vagy nem? Ha igen, akkor kell lennie egy ilyen törvénynek a természetben.

És ez a törvény létezik! Ez a “Keter” viszonya “Malchut” –hoz, a teremtményhez, “Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. És a “Malchut” a “Visszavert Fény”- ben el kell hogy jusson, hogy “Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. Ez jelenti a kölcsönös adakozást, a kölcsönös szeretetet. Minden nagyon egyszerű.

A Teremtő tökéletes, Ő csak a szeretet és adakozás, és direkt módon viszonyul a teremtett lényhez. Tehát az Ő hozzáállását nevezzük “Egyenes Fény (Or Jásár) állomásá”-nak. De a teremtett lény nem képes visszatérni a Teremtőhöz ugyanazon az egyenes úton, megszerezni az azonos formát, mert az “Egyenes Fény négy állomása”-ban csak kap a Teremtőtől. És, hogy ugyanazt a viszonyt végre tudja hajtani önmagától indulva a Teremtő felé, a teremtménynek át kell haladnia az összes útvonalon, egészen a végső korrekcióig.

Mert a viszonyról beszélünk. A probléma nem az, hogy élvezetet kapjon a Teremtőtől, hanem hogy érezze, hogyan tud hálát adni Neki. Nem az élvezet megkapása volt a probléma, a “Malchut de Ejn Szof”- ban ezt megkapta, de ez történt az “Első megszorítás” –nál (Cimcum Alef).A Teremtő egy olyan szikrát adott neki az “Egyenes Fény állomásá” -ban, hogy érezze az adakozás viszonzásának kötelességét. Azt, hogy Ő nem akar csak kapni, elfogadni.

Ezért kilép az első állomásból a második állomásba, egyébként véget érne az első állomás. A probléma nem az, hogy kapjon a Teremtőtől, hanem érezze azt, hogy viszonoznia kell az ajándékot, de nincs mit adnia! Mit adhat vissza? Visszaadhatja a Fényt, amit kapott Tőle? Ez lehetetlen, mert a Teremtő jelenik meg előtted tebenned.

Ő kimutatja jó viszonyát feléd, amely mint élvezet tárul fel és kitölti a vágyad. De mit értékelsz te belőle? Az Ő viszonya feléd, a szeretete vagy az élvezet, függetlenül a Teremtőtől? Mondjuk, hozok neked valamit, amit nagyon szeretsz és elutasítod. Te elutasítod magát az ételt azért, mert én szeretetből adom neked és te nem vagy készen arra, hogy elfogadd?

Ha egy pincér az étteremben hozná az ételt, akkor ezt elfogadod habozás nélkül és élvezed az ízét. De tőlem nem akarod elfogadni, mert nem vagy képes visszaadni a viszonyomat, a szeretetemet. Te megszorítást végzel a szeretetre, nem tudod elviselni, mert kölcsönösséget igényel.

Egy számítást kell végezned a szeretetre vonatkozóan, mert valóban az okozta a szégyent. Magától az ételtől nem szégyelled magad, mert azt gondolod, hogy a Teremtő megteremtett téged, akkor Ő kell hogy megetessen és kitöltsön téged. Ez nyilvánvaló. De nincs válaszod a szeretetére! Ezért, “Cimcum Alef ” fölött elkezded megvizsgálni, hogyan kell kezelni ezt a szeretetet, mi a szeretet, hogyan tárul fel, honnan jelenik meg, mi a kapcsolat a Bina és az élvezet között, mi a szerepe NaRaNHaJ Fényének, amely kitölti az edényeket?

A “Nikudim világában” egy olyan állapothoz értél, ahol úgy tűnik, hogy képes vagy elfogadni az adakozást, te összetörsz, és mindez a törés csak a szeretetért történt, mert nem tudtad figyelembe venni a szeretetet. Még mindig nem érted a gyökerét, hogy ő a Teremtőhöz tartozik, a szeretet Tőle érkezik, ez az Ő érzése. Ő ébreszt fel benned valamiféle jeleket, amelyek nem nyilvánvalók számodra.

Nem érted mi ez az érzés, és miért érzel hirtelen szégyent, rossz közérzetet, nem vagy képes elviselni őt. Mert minden szégyen feltárul a szeretet ellen. Ő szeret téged, és nem tudod ezt elviselni, elkezdesz harcolni vele, a lényeg, hogy elpusztítsd azt a kellemetlen érzést, amelyet érzel az Ő irántad való szeretete miatt.

Az “edények törése” lehetővé teszi a szeretet elleni gyűlölet megépítését. Ezért a “Sinai hegy” volt az emberek kialakításának a kezdete. Az egyiptomi száműzetés előkészítése és a sivatagi vándorlás nélkül nem tudtunk volna elkezdeni a munkát. Így mondva van: “Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből”, ez a kapcsolatot értelme.

2013.05.17, A “Tíz Szfira tanulmányából”

Ford.:BS
Lektorálta:PI

21 máj 2013

A középső vonalon végzett munka művészete

thumbs_laitman_558

Kérdés:

Mi a középső vonalon végzett munka, és hogyan érezhetem?

Válasz:

A középső vonal valójában nem létezik. Végső soron két működő erő van a természetben: az adakozás ereje (pirossal) és a megszerzés ereje ( feketével). Az ember egyikkel sem azonos. A két erő felülről árad ki. Ott van az adakozás ereje, ami létrehozta a megszerzés erejét, ami ellentétes vele. Ez a két erő, nevezzük pozitívnak és negatívnak, jelen vannak a természetben és minden belőlük ered: az ásványi, a növényi és az állati szintek. Az ember természetesen egy spirituális teremtmény, és a két erő összevetéséből, egymáshoz mért különbségében létezik, ennek a két tényezőnek a benne lévő két jellemző közötti kapcsolatából.

Kép1

A Masach (szűrő a pozitív jelű erő), és az egó ami a negatív. Helyesen összekapcsolva ezeket az emberen belül, képesek vagyunk az egó fölé emelkedni, és az értelem feletti hit által stabilizálni a középső vonalat. Az egész művészet lényege ez.

Ez azt jelenti, hogy egyrészt közelebb akarok kerülni a barátokhoz az egó ellenére, mivel a spirituális világot csak a közöttünk lévő kapcsolatban fedezhetjük fel (a sárga rész a rajzon). Miközben az egónk (a fekete körök a rajzon) megmarad és nagyobbra nő.

Kép2

Szfírák és világok, amelyekben minden feltárul,  közöttünk jelennek meg. A Felső világ az a mi valódi külsőségünk kívül, felette van az egónknak a köztünk lévő kapcsolat felett.  Ezért a Kabbala bölcsességének teljessége  a “szeresd barátodat, mint önmagadat” elvén alapul. Miért? Mert amikor ezen dolgozunk, kilépünk önmagunkból, kiépítünk egyfajta érzékelést a külső formában és elkezdjük érezni a Felső Erő teljességének kitöltését. Hívhatjuk ezt a Teremtőnek, vagy Felső Erőnek, vagy ahogy szeretnénk.

Ez a mi munkánk, és ez a középső vonalon teljesedik be.

2o12 December o7,  A Novoszibirszki Kongresszus 1.leckéjéből

SzL

KA

13 dec 2012

Egy lábon állva a következő szinten

Állj egy lábon a következő szinthez

Rabash: “Az önszeretet és a Teremtőre irányuló szeretete “: Van az önszeretet, és van a Teremtőre irányuló szeretet, és létezik egy átmeneti fázis, amely a másokra irányuló szeretet, és a másokra irányuló szeretettel lehet elérni a Teremtőre irányuló szeretet. Ezért mondja Rabi Akiva: “Szeresd felebarátodat, mint önmagad, ez a legnagyobb törvénye a Tórának”. Ahogy Hillel mondta a hozzá betérőnek, aki azt kérte tőle: “Taníts meg engem az egész Tórára, annyi idő alatt, amíg én egy lábon állok”. Hillel azt mondta neki: “Ne tedd azt felebarátoddal, ami a magad számára is utálatos. A többi csak magyarázat.” Mivel a másokra irányuló szeretet által juthat el valaki a Teremtőre irányuló szeretethez, és ez által a teljes Tóra és annak minden Bölcsessége megjelenik az ember szívében.”

Nagyon nehéz az embernek egyetérteni belsőleg azzal, hogy a Teremtő felé vezető út, a másokra irányuló szereteten keresztül vezet, és hogy igazság szerint, ez ugyan az a szeretet csak kétkülönb9öző edényben érzékelhető.  A többiek nem is éteznek, csak ezen a módon jelennek meg a számunkra, hogy ez által lehetőségünk legyen olyan cselekedeteket végrehajtani, melyek kiterjesztik az edényünket. Később fel fog tárulni, hogy nincs semmi más, mint az ember és vele szemben a Teremtő.

Az ember korrigálta, kijavította majd pedig hozzákapcsolódott azokhoz a vágyakhoz, melyekről előzőleg azt gondolta, hogy másoknak a vágyai, az egész hatalmas világé, ami körülveszi őt.  Először, egyre több és több kapcsolatot tár fel a világban, s azt látja, hogy egyre növekvő számban kapcsolódik össze a világ részeivel, majd végezetül megérti, hogy mindezek az ő edényei és ezáltal, a Teremtőhöz kapcsolódik.

Az hogy a “Teremtőre irányuló szeretethez, a másokra irányuló szereteten keresztül lehet eljutni “, az nem csak egy jól hangzó szlogen, hanem annak az egyetlen vágynak a kitöltése, amelyben az ember képes feltárni a felső világot.. Ez az út edények törésének eredménye, amely pontosan annak érdekében történt, hogy biztosítsa érzéseink kiterjedését, és ugyanakkor megadja a függetlenséget és a Teremtőre irányuló örök hűséget.

“Szeresd felebarátodat, mint önmagad” ez egy hatalmas törvénye a Tórának, amely magában foglalja a teljes általános vágyat, amelyben minden Fény feltárul. Ezt egy lábon állva is megtanulhatjuk, ami azt jelenti, hogy egyetlen cselekedettel megszerezhetjük a teljes elérést. Felfedezzük, hogy amögött, ami úgy tűnik a számunkra, mintha, a többi ember lenne, egy teljes valóság ragyog.

Az egyetlen probléma ennek a belső érzékelése. Ebben rejlik a teljes munkánk. Itt van szükségünk a  kölcsönös garanciára, mivel évekig csak halljuk mindezt, mielőtt elkezdünk közelebb kerülni ehhez. Majd ismét néhány év kell ahhoz a döntéshez, hogy alkalmazni is akarjuk. Ezáltal, jó-néhány év eltelik és csak a kölcsönös garancia, a kölcsönös felelősség vállalás, és minden egyéb eszköz, ami az ember rendelkezésére áll tud segíteni neki abban, hogy elkötelezetté váljon, s ezeket az elveket magáévá tegye olyan mélyen a szívében amilyen mélyen csak lehetséges. Annak a mértékében fogunk előrehaladni, amilyen mélyen belénk lép mindez és amilyen mértékben elhozza számunkra az egyetértést

2012 December 02, Felkészülés a reggeli leckére

ford: BS

KA

05 dec 2012

A terrortámadások és háborúk elleni tabletta

A terrortámadások és háborúk elleni tabletta

Különleges kiadás: Dél-Izraeli események

Barátok! Testvérek! Megoldást kell találnunk problémáinkra. Ehhez meg kell értenünk azok valódi okait. A megoldás a természet törvényéből származhat, amely egy bizonyos irányba tökéletesít minket — az egység felé.

Igazából, ez nagyon egyszerű, habár ez az elhatározás ellentétes saját egoizmusunkkal, és így nem vagyunk képesek azt meglátni. Nem vagyok képes elfogadni azt az elképzelést, hogy nekem szükséges megváltoznom; nem értem azt, hogy mit jelent “szeresd felebarátodat úgy, ahogy magadat”. De az idő fogy, és nekünk egységre kell lépnünk, vagy a legrosszabb esetben a teljes pusztulás fenyegetésével kell szembe néznünk. A definíció szerint, Izrael népének “egy emberként, egy szívvel”  kell egyesülnie. Majd amikor elkezdeni a sorsát Izrael megvalósítani, akkor a bajok áradata visszahúzódik, és a viharok elcsendesednek.

A legfontosabb dolog, hogy ezt elkezdjük. Végtére is az ember, a környezetből merít erőt. Így, ha együtt cselekszünk, mindenki el kezd megváltozni, azáltal, hogy bele van foglaltatva a folyamatba.   Azt tanítjuk a gyermekeinknek, hogy legyenek kedvesek és megértőek; rosszalljuk ellenségeskedésüket és konfliktusaikat. Elérkezett az idő a felnőttek számára is, hogy dolgozzanak magukon. Ez egy nagyon egyszerű megoldás – olyan, mint egy tabletta, melyet könnyű bevenni. Próbáljuk meg és az eredmény azonnali lesz. Miért van szükségünk háborúkra és terrorizmusra? A háború helyett nekünk a közös véleményt és az együttes munkát kell használnunk a Hamas (Palesztin szervezet) félre fog állni.

Mérlegeljük a kölcsönös garanciát – nem az a cél, hogy győzelmet arassunk valamiféle külső ellenség felet, hanem, hogy a bensőnket legyőzzük. A többi önmagától jön. Izrael népének nevezzük azokat, akik elindíthatják ezt a folyamatot, mely az egész világra átterjed.

ford: SzL

KA

23 nov 2012

A Teremtő az egységünkön belül tárul fel

A Barátok Szeretete utáni szint az, hogy “Szeresd felebarátod, mint Önmagad.” Nem csak a szívben lévő ponttal kapcsolódunk össze, hanem mindenféle más értékek mentén, amelyek kiegészítik egymást, mint egy együtthangzásban működőd kórus. Majd elkezdem szeretni minden barátom összes minőségét, mivel ezek kiegészítenek engem, és így alkotunk egy teljes egységet.

A szívben lévő pontokat nem vagyunk képesek összekapcsolni annak érdekében, hogy formaegyezést érjünk el a Teremtővel. Ezt akkor fogjuk elérni, amikor minden minőségünk teljesen összekapcsolódik, kiegészítve egymást. Ezért mondjuk, hogy a “szeresd felebarátodat mint önmagad” a szint, ahol az egység, azaz a Teremtő felfedezhető.

Ettől kezdve világos, hogy mennyire fontos a barátom a számomra. A fontosságuk lényege, hogy nélkülük semmit nem tudok elérni. Mindannyian egyetlen teremtmény részei vagyunk csak törötten azt érzékeljük, hogy el vagyunk vágva egymástól. Mindenki egoista, csak önmagát érzékeli, a többieket csak annak a mértékében, amennyire a saját elképzeléseinek megfelelően segítik vagy bosszantják őt. Ez azt jelenti, hogy a barátok csak a kölcsönösségi munkában lehetnek fontosak, és csak akkor, ha folyamatosan lenullázom magam előttük, hogy össze tudjak kapcsolódni velük. Ebben ragadható meg a csoport fontossága.

A cél elérése az állandó sóvárgásunktól függ, a kezdeti, egoisztikus pontból kiindulva minden emberben, a csoporton át, a Teremtő feltárulásához kapcsolódva ezen belül. Ez jelenti az Egyedi, Egyesült, Egynek a minőségét.

A Teremtő pontosan egy minőség, nem valami személyiségében létező entitás. Semmit nem tudunk az elválasztottságban érzékelni, csak az anyagban való megnyilvánulást érezhetjük. Így, amikor egy bizonyos erőről van szó, arra gondolunk, hogy az milyen módon nyilvánítja meg önmagát.

Ennek megfelelően, amikor a Teremtőről beszélünk, akkor az egység, egyediség, szeretet, adakozás és a végtelen bőség, a teljesség minőségeire gondolunk, amely feltárul a számunkra. Különben nem tudunk beszélni Róla, mivel nem tudjuk, hogy érinthetne meg minket ez a minőség “kívülről.” Tehát a csoportnak el kell érnie az állapotot, amely demonstrálja a csoport tagjai számára a Teremtő minőségeit.

Ebből több következtetés levonható: “Hogy “csináljak” magamnak egy barátot?” Hogy viszonyuljak hozzá, ő nagyobb, vagy kissebb nálam? Mint egy tanuló, vagy mint egy Ravot kezeljem?

Kiderül, hogy mindegyik válasz helyes: Azonosak is vagyunk, egymást tanulóként és Ravként is kezelnünk kell. Első pillantásra, hogy lehetne számomra valaki egyenlő, ha minden természetében különbözik?! Egyetlen dologban lehet egyenlő velem, képtelen vagyok elérni a Teremtőt a barátom nélkül, ő pedig nélkülem. Azaz, láthatólag a hányattatás kezdetétől sorstársak vagyunk egymással.

Ezek után elkezdünk a következő módon működni, mindannyiunknak szüksége van arra, hogy egy barátot kapjunk felülről, annak érdekében, hogy benyomást kapjak abból, ami ő, és megkapjam tőle a felismerését a cél fontosságának, és az egységre való sóvárgásnak. Ez a sóvárgás mindannyiunkból hiányzik, és mindig hiányozni is fog. Csak egymástól kaphatjuk meg.

Ezáltal a barátokkal együttműködök, mégpedig úgy, hogy egyszer a nagyságát látom, egyszer a kicsinységét, majd pedig azt, hogy egyenlőek vagyunk. Majd pedig megtörténik a valódi kapcsolat. A legfontosabb pontja a munkának, amit úgy nevezünk, “csinálj magadnak egy Ravot, és vásárolj magadnak egy barátot.”

2012 November 6, A Grúziai Kongresszus 2. leckéjéből

KN

15 nov 2012

Spirituális látás és hallás

Spirituális látás és hallás

Kérdés:

Mi a spirituális látás és hallás?

Válasz:

Az elérés első szakasza úgy van nevezve, hogy “Hallottam”, a második pedig úgy, hogy “Láttam”, de nem a füllel és szemmel látok és hallok, ez a spirituális elérés mélységi szintjei. Amikor az egyén elérkezik abba az állapotban, hogy “nem tesz semmi rosszat másoknak” az az “én hallottam” szint, és mikor ezen túljut és elérkezik oda, ahol már azt mondja, hogy “szeresd felebarátodat, ahogy magadat”, elérkezik a “láttam” szinthez.

2012 november 5, Georgiai Konferencia 1. lecke

SzL

09 nov 2012

71 queries in 0,155 seconds.