vallás

 Híradás: (az Elementy által fordítva):

A hat alapvallás követői között végzett kutatás alapján azt láthatjuk, hogy azok, akik rendszeresen járnak Istentiszteletre, könnyebben válhatnak vallásos fanatikusokká, és gyűlölhetik más vallások képviselőit, és valószínűbb, hogy megértik az öngyilkos merénylőket.

A közös Istentisztelet egy igen hatásos módja annak, hogy a hívők odaadóbbá váljanak saját társaik iránt, és gyűlöljék a “kívülállókat”. Az öngyilkos merénylők jelensége a parochiális altruizmus extrém formája: az emberek feláldozzák magukat annak érdekében, hogy saját “fajtájukat” segítsék (altruizmus) annak érdekében, hogy kiírtsák a kívülállókat (parochializmus), amit mint “jó tettet” értékelnek.

Kommentárom:

A vallás ellenkezik a kabbalával minden szempontból (van egy idézet, mely azt mondja, hogy a “Tóra ellenkezik az egoisták véleményével”). A kabbala abba az irányba mozgósít mindenkit, hogy szerezzék meg a többi ember iránti szeretetet. Azt magyarázza, hogy mindenki egyenlő, és “ugyanolyan fajta”, mindannyian ugyanannak a testnek a sejtjei vagyunk.

A vallások ezzel szemben gyűlöletet keltenek a “kívülállókkal” szemben, akár az önfeláldozásig bezárólag, mely annak érdekében történik, hogy megöljük, aki nem a “mi fajtánkhoz” tartozik. Ezért van az, hogy a vallások el fognak tűnni, amikor az emberek felfedezik a “szeresd felebarátodat, mint saját magadat” tulajdonságát. Akkor a vallások a népi kultúra, vagy népszerű tradíció szintjére kerülnek majd.

Más szóval a vallások elhagyják majd a Teremtővel, a Felső Világgal a túlvilággal és jutalmazással és büntetéssel kapcsolatos elképzeléseiket. Ez mind azért történik majd, mivel a Teremtő felfedezése lehúzza majd a leplet a vallások ürességéről, és hazugságairól.

Mindez megmagyarázza a vallások erős gyűlöletét a kabbalával szemben. Azonban a kabbala azt mondja az embereknek, hogy megtarthatják eredeti vallásukat, mint egy tradíciót, és emellett bővítsék azt ki a Teremtő felfedezésével. Azonban a vallási vezetők akkor elvesztik majd ütőkártyájukat a “túlvilági jutalmazással” kapcsolatban, és egy nemzeti kultúra és tradíció vezetőivé válnak majd.

 Kérdés:

Szeretném tudni, hogy miért viselnek a kabbalisták “zsidó fejfedőket”? A körülöttem levő emberek úgy vélik, hogy a kabbalisták csak “szokványos zsidók”, és a judaizmust követik, amely azt jelenti, hogy Istent szolgálják, míg meg nem halnak, és utána a mennybe jutnak, mivel mindig ezeket a fejfedőket viselik, és állandóan a Tóráról beszélnek. Próbálom nekik megmagyarázni, hogy biztos vagyok benne, a kabbalisták nem ilyen típusú zsidók.

Mi a különbség a “szokványos vallásos zsidó”, és a “kabbalista zsidó” között, és miért hívják a kabbalisták zsidóknak magukat, ha tudják, hogy mindez zavarodottságot okoz az egész világban, mivel az emberek emiatt azt hiszik, hogy a kabbalisták is vallásosak, pedig ez nem így van?

Válaszom:

Önnek igaza van: a kabbalának nincsen köze valláshoz, vagy a judaizmushoz, és ez nyilvánvaló abból, ahogy a vallásos zsidók reagálnak a kabbalára. Azonban, ha egy kabbalista nem a judaizmus felől közelít a kabbalához, senki sem veszi őt komolyan, mivel a kabbalát a judaizmuson belül tartották több ezer éven keresztül, annak ellenére, hogy a mindennapi hívők nem is tudtak róla, és nem tanulták azt. Generációkon keresztül a kabbalát tanártól, tanítványnak adták át, és csak néhány személy tudott róla az adott generációkon belül.

 Híradás: (a BBC News által):

“Egy ateista hírdetési kampányt indítottak buszokon Nagy Britannia szerte” A kampány indítói belefáradtak a túlfokozott vallásos hírdetésekbe. A kampány azt a szlogent alkalmazza, hogy: “Valószínűleg nincsen Isten. Szóval hagyd abba az aggódást, és élvezd életedet.”

Kommentárom:

Volt olyan idő, amikor a vallás vonzotta az embereket, pszichológiai kielégülést, biztonságot, és reményt adva nekik. Azonban évszázadokon keresztül a vallások csak kihasználják az embereket, ahelyett, hogy segítenék őket. A bürokrata rendszer melyet a vallások kialakítottak, túlnőnek még az állami bürökrácián is.

A vágy, hogy minden áron uralkodjanak a kongregáció gondolkodásán, az mely meghatározza a mai vallásokat. Nem is számít, hogy van-e Isten, vagy sem. Azáltal, hogy szabaddá válunk a pszichológiai vallásos agymosástól, önmagában belső nyugalmat ad.

A kabbala azt mondja, hogy nincsen túlvilág (avagy egy a “síron túli világ”, mely vár ránk fizikai halálunk után). Csak az van, amit életünk folyamán felfedezünk. Amennyiben képesek vagyunk felfedezni többet annál, amit az öt fizikai érzékszervünk ad, akkor megőrizzük ezt a érzékelést akkor is, ha fizikai testünk, mind az öt érzékszervével elhalálozik. Ez az érzés megmarad velünk mindörökké, mivel az adakozás és szeretet az önzőség felett létezik, és e tulajdonságok a személyt a tér és idő és mozgás érzete felé emelik.

A személy Univerzummal kapcsolatos érzékelése a következő szakaszokból áll:

– Olam Hazeh – “A mi világunk”, melyet önzőségünkön belül érzékelünk, más szóval “Malchut”-ként is nevezzük.

– Olam HaBa – “A Következő Világ”, a kabbalában úgy ismert, mint az Atzilut Világában elhelyezkedő Abba ve Ima szintje. A kabbalista erre a szintre jut élete folyamán. És amennyiben a személy nem éri el ezt a szintet fizikai haláláig, újra meg kell születnie.

– L’Atid Lavo – “Érkezés a Jövőben”, az Arich Ampin szintje, Atzilut Világán belül. Mindezt ugyancsak életünk során kell elérnünk.

– Gmar Tikkun – “A Végső Korrekció” (önzőségünké). Ez az az állapot, ahol a személy eléri a “végtelen Világot”, ahol minden végtelenül össze van kapcsolódva.

 Híradás (a University of Miami News által):

Az önkontroll az az élet egyik fontos eleme, és egy új tanulmány, melyet a Miami Egyetem Pszichológia Professzora, Michael McCullogh készített, azt találta, hogy a vallásos embereknek erősebb önkontrolljuk van, mint nem vallásos kortársaiknak. A kutatócsoport által megállapított legérdekesebb következtetések közül a következőket emelnénk ki:

– a vallásos rituálék mint imák, és meditáció az agynak azt a részét befolyásolják, mely az önszabályzásban és önkontrollban vesz részt,

– Amikor az emberek céljaikat, “szent” céloknak tekintik, több energiát és erőfeszítést fektetnek beléjük, és ezért valószínűleg sikeresebbek azok elérésében,

– a vallásos életstílusok hozzájárulhatnak az önkontrollhoz azáltal, hogy tiszta, nyilvánvaló viselkedési normákat állítanak fel, és azt követelik, hogy az emberek jobban figyelemmel kísérjék, és ellenőrizzék saját viselkedésüket, és azáltal, hogy az emberekben azt az érzést keltik, hogy Isten figyeli viselkedésüket.

Kommentárom:

A mi időnkben mindez a végéhez közeledik, mivel az önzőség minden emberben növekszik. Az embereknek nincsen a továbbiakban “naív hitük”, mint az előző századokban. Csak azok, akik még önzőségükben nem eléggé kifejlettek rendelkeznek még ilyen fajta hittel bizonyos mértékben. És közvetlenül, vagy a világ többi részével való kapcsolatuk által ők is elérik majd azt a pontot, ahol önzőségük tovább fejlődik majd.

Így a hit lassan eltűnik, és a vallások, mint szokások, kultúrák, vagy az otthoni élet keretein belül maradnak majd meg. A vallásosság lassan eltűnik, és az egyetlen dolog mely segíthet nekünk a globális önzőség, és a kölcsönös gyűlölet ellen állva maradni, az amit a kabbala tanít nekünk: a globális összefüggőség képe, és annak szükségessége, hogy kövessük azt a parancsolatot, hogy: “Szeresd felebarátodat, mint magadat!”.

Ez az amit tennünk kell túlélésünk érdekében, ahelyett, hogy más önző vallási parancsolatokat követünk! A vallások nem fognak nekünk segíteni modern bizonytalanságunkban, szenvedésünkben annak ellenére, hogy az emberek még mindig a vallásokhoz fordulnak annak reményében, hogy megszabaduljanak balszerencséiktől. Mindenkinek át kell ezen esnie, és meggyőződnia arról, hogy a vallások pszichológiai hatása nem működik már a globálisan növekvő önzőségünk ellen.

Ennek az az oka, hogy a vallások a “Domem de Kdusha” szinten vannak, ahol a személy természetesen “szót fogadó” a társadalomban, mint egy jó gyerek. Ez az önzőség kövületi, növényi és állati szintje bennünk. Azonban manapság az emberiség az “emberi” (Ádám) szintre emelkedett az önzőség szempontjából, ahol az önzőség arra hajt minket, hogy egyéni önzőségünket hajszoljuk, és aztán ennek az egyéni önzőségnek a meghódításával ismét egyesüljünk a Teremtő felismerésének érdekében.

Ezért mondja a kabbala azt, hogy a vallások a kultúrális tradíciók és nemzeti szokások szintjére fognak csökkenni, de nem lesznek képesek továbbá az embereknek pszichológiai támogatást nyújtani. A hit a Teremtő ismeretével lesz felváltva, mint ahogy az írva van: “Mivel mindannyian ismerni fognak majd, a legkisebbtől a legnagyobbig!”. Azonban a kabbala nem ellenzi a vallásokat, hanem azokat kiegészíti – kitölti azt az űrt, ami a folyton növekvő, modern önzőség által képződik, és amit a vallások képtelenek kitölteni.

 Híradás (a Science Daily által):

Az az Illionis Egyetemi Jesse Preston professzor és és Chicago Egyetemi kollégája, Nicholas Epley által vezetett új kutatás szerint az emberek tudat alatti viszonya a tudományokhoz és Istenhez valószínűleg alapvetően ellentétes egymással. Azok, akiket arra kértek, hogy különböző jelenségeket végérvényesen Istennel magyarázzák meg, pozitívabb viszonnyal rendelkeztek Istennel, és negatívabb viszonnyal a todományal szemben, mint azok akiket arra kértek, hogy más dolgokkal magyarázzák meg Istent. A kutatók legnyilvánvalóbb következtetése az volt, hogy ” ahhoz, hogy a tudomány és a vallás kompatibilisek legyenek egymással, mindkettőnek meg kell maradnia a saját területén belül, saját magyarázataikkal”. Azonban mint azt Preston is kijelentette: “a vallás és a tudomány soha nem voltak erre képesek…”.

Kommentárom:

A hit ellentétes a tudománnyal, mivel a tudomány az megalapozott tényeken alapul, és nem fogad el be nem bizonyított adatokat. Az Isten hit egy olyan elméletben való hit, melyet mások állítanak. A tényekhez való hozzáállása alapján a kabbala tudománynak számít: a egyén egy új valóságot fedez fel, és azután azt tudományosan (kísérleteken keresztül) kutatja. Adatokat gyűjt, és utána azt másoknak átadja, akik ugyanazt a valóságot fedezik fel ezáltal, és maguk is kutatni kezdik azt. Az eredményeket évezredeken keresztül hasonlítják össze – és ebből áll a kabbala tudománya.

A kabbala és a vallás közötti ellenállás több ezer éve nyilnánvaló. A vallásos emberek gyűlölik a kabbalát, és át akarják annak szerepét venni elméleteikkel, hogy megzavarják az embereket minden lehetséges módszerrel, hogy saját kitalálmányaikat adhassák el nekik a kabbala neve alatt (áldások, gyógyítások, különböző magyarázatok). Érthető, hogy a kabbala miért teszi a vallásos embereket idegessé: mivel a kabbala átveheti a vallások szerepét, azzal, hogy felfedezi a Teremtőt – mely a kabbala tudományának az alanya definíció szerint. Így a kabbala megszünteti a vallást, mindazt egyszerű társadalmi és családi tradíció szintjére csökkentve.

 Kérdés:

Az interneten keresztül tanulok, és nem vagyok vallásos, és nem világos mit kell tennem a parancsolatokkal (például kóserség, Tefillin, Cicit, Kipa, imák, és így tovább) kapcsolatban. Még a vallásokkal kapcsolatos lecke után sem látom ezt világosan: elég-e az egyéni korrekció útja, vagy el kell kezdjem a parancsolatokat követni mindemellett?

Válaszom:

A kabbala arra bátorít mindenkit, hogy maradjon meg olyannak, amilyen előtte volt. Csakis a Felső Fény képes a személyt korrigálni, megváltoztatni, ezért nem kell semmi mást tennünk, mint tanulnunk (amely a csoportot, maaser fizetését, könyveket, a kabbala terjesztését, és a férfiak esetében amennyire lehetséges házasságban való élést jelenti). Minden belső korrekciót a Felső Fény (Or Makif) fog elvégezni.

Kérdés:

Csak a parancsolatokat kell betartsuk, vagy csak tanuljunk? És hogyan jutunk el ahhoz a ponthoz, hogy teljesen lenullázzuk önzőségünket és megszerezzük a szeretetet?

Válaszom:

Mint ahogy ezelőtt, csak tanulja a kabbalát. A Fény irányítani fogja azzal kapcsolatban, hogyan kell megváltoznia.

Kérdés:

Szükséges-e, hogy egy házas asszony, aki kabbalát tanul betartsa a fizikai parancsolatokat is? Amennyiben igen, mely parancsolatokat tartsuk be? És mi a spirituális eredete a család rituális tisztaságának?

Válaszom:

A fizikális parancsolatok célja, az, hogy megőrizze létezésünk határait, de nincs köze a lelkünk korrekciójához. Mi a Bnej Baruh központban megtartjuk a szokásokat tradicionális okokból. A kabbala nem kötelez senkit arra, hogy bármilyen fizikai tettet tegyen.

Kérdés:

Nem igaz, hogy a parancsolatok melyeket kaptunk, arra vonatkozó tanácsokat adnak, hogyan építsünk a spirituális gyökérhez megfelelő befogadó edényt? És így amikor megfelelő tapasztalatot szerzünk, hogy hogyan építsük fel a megfelelő szándékot, akkor közelebb kerülünk ahhoz, hogy a Fény befogadására alkalmas edényt építsünk?

Válaszom:

Természetesen igaza van. A 613 parancsolat a lélek 613 vágyának korrekciójára szolgál a 613 Fényen keresztül, melyek ráragyognak és korrigálják azt a kabbala tanulása alatt.

Kérdés:

Amennyiben valaki olyan környezetben él, ahol a parancsolatok és vallási törvények külsőséges betartása az elfogadott, akkor nem vagyunk arra kötelezve, hogy betartsuk a szociális normákat? Megmaradhatunk belsőleg “vallástalannak” vagy állandóan meg kell kérdőjelezzük a szándékaink valósságát és a vágyunkat a Teremtő megismerésével kapcsolatban? Lehet, hogy legbelül a Világcsoporthoz kapcsolódunk az internetes oktató programon keresztül, egy csoport részeként, de közben a külsőségekben az ortodox vallás álruhájában járunk?

Válaszom:

Természetesen, és ez az amit a Tóra elvár tőlünk: hogy a külsőséges rituálék követéséhez adjuk hozzá azok belső, valódi értelmét. Más szóval: adjuk hozzá a valódi Tórát az egyszerű Tórához. A kabbalát más szóval a valódi Tórának (Torah Emet) is nevezik, avagy a Belső Tórának (Pnimiut Torah).

KA

 Kérdés:

Hogyan magyarázzák a kabbala követői a kabbalisztikus amulettek eredetét és használatát, melyek démonok és angyalok neveit tartalmazzák, mint Lilithét a kisbabák óvására, Ashmodait a harcos védelmére, és Velzevuv nevét más célokra, és így tovább. Mindezeket a zsidó tradíciókról szóló egyik referencia könyvben találtam. Mindig is azt hittem, hogy káros akármilyen kapcsolatba kerülni ezekkel a teremtményekkel a nevük alapján, például ezeket a neveket védtelen gyermekek közelébe helyezni. A név az valaminek a lényege, és amikor egy démon látja a saját nevét, akkor állítólag nem bánthatja azt a személyt akit a név véd. De mennyire helyes ez az állítás, és min alapul? Azt hiszem, hogy pont az ellenkezője igaz, és ha valaki használja ezeket a neveket, akkor károsodik általuk.

Válaszom:

Úgy érzem, teljesen ki kell, hogy szellőztesse a fejét! A spirituális világban csak erők léteznek. Ezek az erők lehetnek jók – altruisztikusak (az adakozás és szeretet ereje), vagy gonoszak – önzőek. Azonban nincsenek képek, vagy testek! És igazából a mi világunkban sincsenek.

Általában nincs különbség a mi világunk és a spirituális világ között. Minden a személyen múlik, és azon, milyen erőket érzékel. Talizmánok, szerencsehozó amulettek és akármilyen nevek használata semmilyen erővel sem rendelkezik a személy bennük való pszichológiai hitén kívül. Mindezt ignoráns emberek találták ki, akik az erők neveit a kabbalából merítették. A vallások is így keletkeztek.

KA

 Kérdés:

Nem értem miért van szakadás a három alapvallás között. Amennyiben egy Isten van, miért léteznek ezek a különbségek?

Válaszom:

A vallások azért születtek, hogy a Teremtő rejtettségének ideje alatt is tovább fejlődhessünk. Amikor majd ismét felfedezzük a Teremtőt, akkor a vallások fokozatosan nemzeti tradíciókká, kultúrákká válnak.

A spiritualitásban három vonal segítségével haladunk előre. Ezek a vonalak világunkban a Teremtő rejtettsége folyamán a három alapvallásban nyilvánultak meg: az Iszlám képviselte a jobb oldalt, a Kereszténység a bal oldalt, és a Judaizmus a középső vonalat.

Ez azzal is összefügg, ahogy a naptárak vannak felállítva: az Iszlám naptár a holdhónaphoz igazodik, a Keresztény naptár a Naphoz, és a zsidó naptár luni-solar, vagyis a kettő között helyezkedik el. Honnan tudták az emberek, milyen naptárt állítsanak fel? Onnan, hogy jelenlegi világunkban mindennek meg van a spirituális eredete, és az emberek tettei ezeknek a spirituális gyökereknek felelnek meg világunkban. (Azonban egy kabbalista mindezt tudatosan teszi, míg mások mindezt véletlenszerűen, önkéntelenül).

A többi tanításról szólva, azok nem számítanak vallásnak, hanem hiteknek, vagy hiedelmeknek. Körülbelül 38oo létezik belőlük manapság.

KA

 Híradás:

November 11-én a moszkvai Matina Roscha zsinagógában Berl Lazar, Oroszország főrabbija találkozott Mordechai Shriki-vel, a Ramchal Intézet vezetőjével, aki a világ egyik vezető kabbala tudósa, és Pavel Zarifullin-nal a “Nemzetközi Eurázsiai Mozgalom” vezetőjével. A beszélgetés fő témája a tradicionalizmus feltámasztása volt Oroszországban.

Berl Lazar rabbi mély aggodalmat fejezett ki az orosz zsidók körében észlelhető sarlatán és szekta szerű aktivitás miatt, mint például az ál-kabbalisztikus nézetek, melyeket Berg és Laitman terjesztenek. Az ebben rejlő mély veszélyről beszélt, és arról, hogy mennyire fontos a tradicionális orthodox irányzat erősítése.

Kommentárom:

Teljesen megértem Berl Lazar urat: patrónusai milliókat vesztettek, és így ő is elvesztette részesedését. Az emberek kezdenek okosabbá válni, és nem néznek a szemébe olyan naivan, mint azelőtt, bólogatva mindarra, amit mond. A tradicionális irányzatok válságban vannak. Legokosabb tanítványai elhagyják Berg hatására, aki most nagyon divatos, míg azok, akik igazán értik a helyzetet elhagyják Laitman irányában, ami a helyes választás. Eközben szegény Berl Lazar lehet, hogy hosszú orrán kívül minden más nélkül marad, igazából sajnálatra méltó. Az idő ellene dolgozik. És ez azért van, mivel a Teremtő felfedezése a vallások végét jelenti.

A vallások azért maradtak fenn eddig, mivel a Teremtő rejtve volt, és ahogy felfedezzük Őt mindannyian – ami napjainkban be fog következni – a vallások megszűnnek. Olvassuk el Báál Haszulam “A vallás alapvető tartalma, és funkciója” című cikkét.

KA