Dr. Michael Laitman

Szerző arhívuma: bogi

Az ember célja

Az ember célja

Baal HaSulam “A Kabbala tanítása és a lényege”: A legfontosabb dolog ebben az egész változatos valóságban az az érzékélés, amely adva volt az állatoknak, hogy mindegyik érzékelje a saját létezését. A legfontosabb érzékelés, az a szellemi érzékelés, amely egyedül az embernek lett megadva, amely által az ember érzékelheti, hogy milyen fájdalmat vagy megelégedettséget érez a másik “.

A teljes teremtésen belül, az ember a legfejlettebb teremtmény a vágyait tekintve.. Hogyan ismerhetjük meg ezeket a vágyakat? A mozgása, és cselekedetei az embernek lényegében a belső vágyak kifejeződésén alapulnak.

Láthatjuk, hogy az ember milyen rendetlenséget csinál a világban. Másfelől az állatok semmit sem változtatnak meg, csak abba az irányba haladnak, hogy kitöltsék a vágyaikat, és a növényi szinten nincs elég vágy még a mozgásra sem. Ebből az következik, hogy az embert motiválja a legnagyobb vágy.  Mert nem csak mozogni akar és növekedni, hanem megakarja, változtatni a világot és önmagát is. Erre használja a belső erőit.

Ennél fogva az ember a teremtés a központja, a teremtmény, amely a teremtés végén fejlődött ki, és akiért valójában az egész teremtés létrejött. Ezért meg kell, hogy értsük, a teljes valósága az egész ásványi növényi és állati szinteknek, az ember szolgálatára kell irányulnia és csak arra használhatja ezeket, hogy elérje a Teremtés célját.

Mi is ez a cél? Az embernek el kell érnie a Felső erőt, amely megteremtette őt. Ez el van rejtve az emberiség elől, a formaegyezés törvényének eredményképpen és az embernek meg kell változtatnia magát annak érdekében, hogy formaegyezést érjen el új minőségében a Felső erővel.  Ezáltal teljes egészében feltárhatja azt az erőt, amely megteremtette őt.

2013.11.14, Baal HaSulam, “A Kabbala tanítása és a lényege”

ford: B.S

lekt: KN

forrás:

The Goal Of The Human

Posted on November 19th, 2013 at 11:01 am

המטרה של האדם

פורסם: 15.11.13, 13:02

 

30 nov 2013

Hogyan szökjünk el a magánytól?

hogyan meneküljünk el a magánytól

Kérdés: Gyakran előfordul frusztráció és depresszió a mély félelem miatt, hogy egyedül maradunk ebben a világban, leszakadva a szeretteinkkel való kapcsolatról. Más szóval, létezik egy szilárd alap, amelyre építeni lehet a családi kapcsolatokat?

Függetlenül attól a ténytől, hogy ma már nincs szükségünk egymásra úgy, mint korábban, nyilvánvaló a családi hagyományok hanyatlása és a szexuális partnerek könnyebb elérhetősége szélesre tárja azon ajtókat, amelyek eddig a múltban zárva voltak. Annak ellenére, hogy ma, a családtagok lényegesen kevesebb időt töltenek együtt naponta, még is van valami belső késztetés bennük, ami összetartja őket ősidő óta: egyfajta egzisztenciális félelem a magánytól, amit ma sokan megtapasztalnak.

Válasz: Mégis, az emberek egyre kevésbé valószínű, hogy megtalálják a választ a házasságban erre a félelemre. A kölcsönös bizalom és a kölcsönös támogatás nem társul többé a korunkbeli családokhoz. A félelem ott van, de a megoldás még nem látható.

Igaz, hogy jobb együtt lenni valakivel, mint egyedül maradni. Az emberek, rengeteg “poggyászt” terhet vettek magukra az életük során, úgy érzik, hogy a partnerük tőlük függ; megértik, hogy felelősek értük, ha másért nem is, akkor legalább azok miatt a szokások miatt, amik beépültek. Mi csak emberek vagyunk.

Azonban, én nem gondolom, hogy csak az egyedülléttől való félelem tartaná bent az embereket, egy jó és egymáshoz hű családi környezetben. Ennek az “elméletnek” nem kell bebizonyítani az ellentmondását, és az sem megoldás, ha elrejtjük az árnyoldalát. Mindössze annyira van szükségünk, hogy pozitívan álljunk hozzá.

Kérdés: A Pszichológia kijelenti, hogy mi nem kapcsolódunk kizárólag a félelem miatt a másikkal, inkább egy mélyebb belső kapcsolatot keresünk, az egységet. De kétségtelen, hogy sok embert hajt a félelem. Ez az a pont, ahol elkezdődik a folyamat, de teljesen nyilvánvaló, hogy nem jön létre belőle egy megfelelő kapcsolat. Éppen ellenkezőleg, a félelem más jelenségeket okoz, gyakran akadályoz meg minket a hibás kapcsolat megszakításában.

Beszéljünk olyan helyzetről, amikor az emberek készen állnak kapcsolatot építeni, de nem tudják, mit tegyenek. A kérdés az, hogy mivel kezdjük?

A mai módszerek azt ajánlják az embereknek, hogy megismerjék önmagukat, és a természetüket. Azt kérdik, hogy “Milyen részt vagyok képes szentelni magamból a társamért?”. Miután valaki felteszi ezt a kérdést, “jegyzetet” készít: “Mit várok a társamtól és a közös életünktől?”. Továbbá, amikor megérti, hogy mik az elvárásai önmaga és a partnere felé, és mik az elvárásai az élettől, akkor készen áll egy más típusú kapcsolatot teremteni. Ez a gyakorlat nagyon elterjedt manapság. Ez helyes?

Válasz: Feltételezem, hogy ez nem csak napjainkban népszerű. Ez mindig így volt. Az emberek mindig kiszámították a befektetésüket és a partnerük hozzájárulását a közös családi életbe. A házasságközvetítők “segítettek” a fiataloknak és a szülőknek, hogy “Jó alkukat” hozzanak létre. De, ez az egész üzlet volt. Mindkét házasulandó fél egoista volt, és nekik kelletett, megfontolniuk, igazolniuk, hogy érdemes-e egymással lenniük. Az érzéseik egymás felé is csak egy volt a számos összetevő között ebben a képletben. Az érzelmeik “beszerzési hatalom” részei voltak csupán, és bekerültek az általános egyenletbe.

Ez a megközelítés a helyes? Nem hiszem. Természetesen, ez egy ideig működött, de azóta, drámaian megváltoztunk. Mi nem vagyunk biztosak abban, hogy mit akarunk ma, és főleg azt nem tudjuk, hogy mit akarunk majd holnap. Azonkívül a lélekismeretünket nagyrészt megrontja egy olyan hatalmas külső hatás, ami oldalról tol minket, hogy mesterséges megszorítások és szabályozások, képzeletbeli hasznok és veszteségek mellett álljunk.

Minden hóbort, az összes “szezonváltás”, ahogy alá vettjük magunkat teljesen megváltoztat bennünket a külső mellett, az összes belső változásért is felelős. Ezért, ez az előnyök és a hátrányok kiszámításai, a jövőbeli családi életünkre, nem biztos, hogy helyesek fognak hatni. Csak akkor, ha a cél érdekében beállítunk egy magasabb értéket, és elfogadunk egyfajta kihívást, és mind az egyéni és a társadalmi akadályok és zavarok fölé emelkedünk. Akkor, de csak akkor, a társadalom, és az elemei is a fiatal párok, nem csak hogy túl fogják élni, de virágozni is fognak.

2013.11.06, Az “Új élet” TV. programjából, 195. beszélgetés

ford: B.S

lekt: FB;KN

forrás: How Do You Escape Loneliness?

Posted on November 20th, 2013 at 8:56 am

כיצד להינצל מהבדידות?

פורסם: 6.11.13, 11:57     

 

25 nov 2013

A Fejlődés nyila

A fejlődés nyila

 

Az utóbbi időben, a külső tevékenységünknek köszönhetően, úgy érezzük, hogy a leckék egy új formát öltenek. Kabbala Bölcselete már nem úgy tűnik számunkra, mint valami, ami spekulatív, elméleti, és a családi élettől független, nem lebeg valahol a csillagközi térben, vagy valamilyen ismeretlen dimenzióban.

Nem gyakorlati formában érkezik, nem is csak egy elméleti tudomány, hanem azért adatott a világnak, hogy itt köztünk tárja fel a Teremtőt.

Pontosan ez az oka a jelenlegi válságnak. Ez nem ér véget magától, nem számít, hogy mennyire is próbálják fényezni, vagy elsimítani. Egyrészt, legalizálják a kábítószereket, és ígérgetik a válság végét. De a válság továbbra is fennáll. Ahogy a Kabbalisták mondják, hogy csak akkor lesz vége, amikor a Teremtő vagy a szenvedés útján haladva korrigáljuk a természetünket, és elérjük az összeolvadást a Teremtővel, azaz, megvalósítjuk a teremtés célját.

Ebben a folyamatban úttörők vagyunk az emberiség élén. Legyetek büszkék arra, hogy megadatott minden erő nektek erre a munkára. Mivel kaptunk egy esélyt, amely nem volt megadatva a korábbi generáció Kabbalistáinak. Több millió évnyi fejlődés során, az összes világ, és a mi világunk is, minden, amelyen átmentünk, minden csak a jelen érdekében történt. Te és én, vagyunk az a pont, amely a fejlődés “nyilának” a csúcsa, amit a teremtés célja felé kell irányítanunk.

Mindenkinek büszkének kell lennie, és telve kell, hogy legyen energiával, hogy elvégezhesse ezt a nagy feladatot. Ennek megfelelően, mindenkinek a csoportban nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk, mert a Teremtő csipesszel választja ki a barátot a sok milliárd ember közül.

Tartsuk tiszteletben egymást, szeressük egymást, és a köztünk levő szeretet által, adjuk meg a Teremtőnek azt a helyet, ahol feltárulhat.

2013.11.16, A virtuális amerikai lecke első részéből

ford: B.S

lekt: FB;KN

forrás: The Arrow Of Development

Posted on November 22nd, 2013 at 10:47 am

חץ ההתפתחות

פורסם: 21.11.13, 13:00

23 nov 2013

Mi is az eredmény?!

Mi is az eredmény

Kérdés: Mi a legfontosabb a terjesztésben, maga a cselekedet, vagy annak az eredménye?

Válasz: A válasz nem függ tőlünk, hanem magától a cselekedettől függ. A cselekedetet befolyásolja a Felső Fény, először is az csoport központjába irányuló erőfeszítéseken keresztül, majd pedig a nyilvánosság felé irányuló erőfeszítéseken keresztül.

Ezzel a két a ponttal dolgozik az ember. Ha kezdetben megpróbál belépni valaki a csoport középpontjába, hogy ott megtalálja a Teremtőt, és dolgozhasson ebben a középpontban, akkor ehhez a forráshoz kapcsolódik, és óvja azt önmagán belül. Majd kimegy a tömegek közé, összekapcsolódik velük, megkérdezi a kérdéseiket, magyarázatokat kínál nekik, és közben folyamatosan arra gondol, hogy a Felső Fényt átadja nekik, hogy felébredhessenek, és még ha tudattalanul is de érezhessék, hogy közvetve, de működni kezd e Fény rajtuk.

A szándéka az, hogy mint közvetítő átadja a Felső Fényt a forrástól, a csoport központjából, amely pontban feltárul a Teremtő a külső csoport irányába is, és ezt cselekménynek nevezzük, a Fény szétterjedésének a lelkek közötti hálózaton belül.

Ha valaki így tesz, akkor az eredmény nem tőle függ. Hagyni kell, hogy tömegekhez tartozó emberek tárják fel az eredményt önmaguknak, és még ha nem is az első kísérletre, de a második vagy harmadik alkalommal elérjék ezt. Akkor a terjesztésben résztvevő is megláthatja, mindez, hogy működik.

Látni fogja, hogy ennek megfelelően a hétköznapi emberek hogyan kezdenek megváltozni, hogy a közönség mennyire lesz éhes ezekre a találkozókra, ahogy újra és újra eljönnek és összekapcsolódnak, és azt mondják, “Itt egyre nagyobb melegség van! Itt újratöltődök, bölcsebb, és energiával telibb vagyok”. Meg fogják ezt érezni belsőleg. Számukra ez olyan, mint az oxigén. Ez lesz az eredmény.

2013.10.20, “A csoport és a terjesztés” leckéjéből

ford: B S

lekt: KN

forrás:  What A Result!

Posted on November 19th, 2013 at 9:24 a

איזו תוצאה!

פורסם: 8.11.13, 9:51

23 nov 2013

Ima a jövőbeli Énhez

Laitman_707

A probléma az, hogy a Kabbala Bölcsességéhez eljutott ember milyen gyorsan kezdi el a valódi munkát. Lehetséges, hogy már hosszú ideje foglalkozik Kabbalával, figyeli, mit mondanak, de nem tesz olyan erőfeszítéseket, ami a másokkal való kapcsolatra irányul.

Talán, csak hosszú idő eltelte után kezdi el megérteni, hogy a spirituális út az a csoporttal való kapcsolatban jelenik meg, és ehhez meg kell találnia az egység középpontját. Végül is csak ott érdemli ki a kapcsolatot a Teremtővel

Hosszú idő telik el addig amíg az ember kialakít egy elképzelést, a Teremtő koncepciójáról. Végül is a Teremtőnek nincs képe nincs formája, a legkisebb fogalmunk sincs róla.  Teremtőnek nevezzük az adakozás erejét, amely bizonyos feltételek mellett tárul fel az ember számára, és ezt a feltárulást a saját erőfeszítése által kell elérnie. Az embernek alkalmassá kell válnia az adakozás minőségének megszerzésére. Csak amikor az adakozás ereje megjelenik az emberben, hívhatjuk ezt úgy hogy Teremtő, de ez nem az emberen kívül van.

Az ember lényegében a saját jövőbeli formája által kap benyomásokat. Magára vonja azt a tényt ami majd feltárul benne, az az amely majd a jövőben feltárul benne. Teljesen világos kell legyen a számára, hogy semmi nem fog megváltozni kivéve ő maga. Törekednie kell erre a jövőbeli formára, és meg kell szólítania egy imával.

Ezért erről az útról az van mondva, hogy: “Dolgoztam és megtaláltam”. Ez nem jelenti azt, hogy én az úton maradok és körülöttem minden megváltozik, az emberen belüli teljes világ és emberen belüli egész valóság megváltozik. Ezért mondjuk azt, hogy „Dolgoztam és megtaláltam, ezért hiszek benne”. Lehetetlen eljutni ehhez a megtaláláshoz, anélkül, hogy magamat megváltoztatnám. Megtaláltam mivel, eljuttattam magam a Reformáló Fény által a helyes formámhoz, és önmagamon belül feltárul a kölcsönös minősége az adakozásnak és a szeretetnek, amely minőséget Teremtőnek nevezzük.

Erőfeszítés nélkül lehetetlen elérni ezt.  Erőfeszítések által megtalálom, kifejlesztettem azt az alapot, amelyen az adakozás képét, a Teremtő minőségét felfedezhetem. Ez az egyetlen módja az előrehaladásnak. Ezért az erőfeszítésemnek túl kell mutatniuk az ember hatalmán azaz, nekem alapot kell teremtenem az erőfeszítéseim által, de mindig meg kell várnom, hogy a reformáló Fény változtasson meg engem, és az készítsen fel az adakozás és a szeretet minőségének feltárulására. Akkor mindez kialakul bennem, ez fog uralkodni és megváltoztatni engem olyan módon, hogy a teljes értelmem és szívem, teljes kapcsolatban fog dolgozni a többi részemmel, amelyek most idegennek és tőlem leválasztottnak tűnnek még.

Tehát szükségünk van az erőfeszítés helyes definíciójára. Ezért telik el annyi idő, attól a pillanattól kezdve, amikor valaki megérkezik a csoporthoz és elkezd tanulni, addig a pontig amikor elkezdi megérteni és érezni, hogy minden változásnak benne kell megtörténnie és nem rajta kívül. A megközelítésnek ezt a váltását nevezzük helyes valóságérzékelésnek, amikor érezzük, hogy minden az emberen belül van mivel az egész világ az ember saját minőségeinek lenyomata, és a spirituális edényébe bele kell foglaltatni mindent, azaz ennek az edénynek „integrálnak” kell lennie. Csak akkor éri el ennek a megvalósulását, amikor a teljes teremtés benne van, mint elválaszthatatlan rész az egész ásványi, növényi és állati természet és az emberek részei a léleknek és nincs semmi ezen kívül.

2013.11.12, Felkészülés a reggeli leckéhez, a “Shamati56–os levélből

ford: B S

lekt. KN

Forrás: The Prayer To One’s Future Self

14.11.2013, תפילה לעצמי העתידי

23 nov 2013

A vágy titka

A vágy titika

Baal HaSulam cíkkéből, 3 -as “Shamati”, “A spirituális elérés lényege”: “Annak érdekében, hogy elérjük azt, amit Ő akart, hogy elérjük és megértsük a Teremtőt, az az “Az Ő vágya, hogy jót cselekedjen a teremtményeinek” Megteremtette és elültette bennünk ezeket az érzékeket, és ezekkel az érzékekkel elérjük, a Felső Fény benyomásait. Ennek megfelelően számos érzéki különbözetet kapunk…”.

 A végül is, mi elérjük azt, amit adtak nekünk, hogy elérjük. Miért van minden elrendezve pontosan ilyen módon? Ez ismeretlen a számunkra.

 A Teremtő megteremtett valamit, amelyet úgy hívunk, hogy:”vágy az élvezetre”, ez kap valamiféle “kitöltést”, ami érzelmileg stimulálja őt, ami által “örömet érez”. Mi annak vágynak a reakciójáról beszélünk, amelyet a Teremtő teremtett. Ez az egész életünk. Ezek vagyunk mi.

 A vágy valódi lényege ismeretlen számunkra. Pontosan mit teremtett a Teremtő, ami”létezés a semmiből”? Mi ennek a lényege? Miért ébred fel valami fajta reakció, érzelem, stimuláció, bármikor, amikor kitöltésre van szüksége? Nincs rá válaszunk. Mi csupán a megfigyelésekről beszélünk, amelyeket már az észlelésünkben léteznek, de mi nem állunk készen arra, hogy összehasonlítsuk őket a “semmiből” fogalmával.

 Ki tudja, mi fog történni a jövőben? Mert ott, a felfoghatatlan mélységben található a dolgok lényege, amelyek úgy jelennek meg, mint “Létezés a létezésből” és “Létezés a semmiből”. A “Létezés a létezésből” az a kitöltés, és a “Létezés a semmiből” az a hiány.

 Mindenféle jelenségeket észlelünk a megszerzési vágyunkban. Itt a Kabbala Bölcselete a segítségünkre siet, amely tanulmányozza és kutatja a megszerzési vágyat, a “teremtés anyagát”, és a megszerzési vágy stimulációját, amely “kitöltést” jelent.

 A kitöltés lehet pozitív vagy negatív. A pozitív kitöltésből a vágy „élvezetet” kap, a negatív kitöltés, vagy a kitöltés hiánya, a vágynak szenvedést okoz. Ilyen formán jönnek létre a vágy reakciói.

 Ezek a dolgok egyéniek, egy azon vágyhoz tartoznak, miközben más vágyak másképpen érzik, és más módon határozzák meg őket. Minden mérték és definíció, azon a módon van meghatározva, ahogy az adott jelenség feltárul.

 Ily módon, mi nem tudjuk, hogy mi alkotja önmagát a megszerzési vágyat. Mi csak az érzelmeinket ismerjük, amelyek kitöltenek bennünket. Ezeket az érzelmeket hívjuk „életnek”, vagy „életerőnek”. A vágy maga megmarad titoknak. Amit a vágy akar, az egy dolog, és ami a vágy valójában, az egy másik dolog.

 

ford: B S

forrás: The Secret Of Desire, 2013.11.16

 הסוד של הרצון,  2013.11.14

ford: BS

lekt: PS;KN

 

23 nov 2013

A harc, amely fizikai és spirituális egyszerre

a harc amyle spirituális és fizikai is egyzserre

Kérdés: A terjesztésben felmerülő akadályok, a helyes haladásunk jelei? Illetve a hatalmas lelkesedés a cselekedetek után, a sikeresség a jele?

Válasz: Az egység és a kapcsolat az akadályok fölött, az a siker jele. Ugyanakkor, nem kell, hogy úgy lásd őket, mint akadályokat. Úgy kell tekintened rájuk, mint olyan erőkre, amelyeket korrigálnod kell, hiszen ezek a te belső nehézségeid, amelyek külsőnek érzékelsz, és tévesen viszonyulsz hozzájuk.

De ez nem azt jelenti, hogy meg kell bocsájtani mindenkinek mindent. Belsőleg kell, hogy dolgozz az akadályokon, amelyek feltárulnak, amikor próbálkozol az összekapcsolódással, miközben külsőleg, a belső munka által megszabadulsz tőlük. Semmilyen körülmények között, nem kell kezet csókolni az ellenségednek, azt gondolva, hogy ez a spiritualitáshoz vezethet. Ezért, az evilági szinten, pontosan úgy kell, hogy dolgozz, mint mindenki más. Ha van lehetőséged, hogy megszabadulj a felbukkanó zavaroktól, akkor ezt meg kell, hogy tedd. Nem szabad engedned az embereknek, hogy azt gondolják, hogy kihasználhatnak téged. Azonban minden a külső körülményektől függ.

Máskülönben is, mindent meg kell tenni óvatosság érdekében, nehogy foltot hagyjunk a Kabbala hírnevén. Állandóan, figyelembe kell venni a körülményeket, és azok által hozni egy döntést, minek alapján a lehető legjobb módon lehet eljárni. Mindazonáltal mindenesetben cselekednünk kell minden lehetséges úton és módon.

Például, Dávid király, aki a Zsoltárok könyvében írta, negyven évig uralkodott, és negyven évig harcolt, de számára a háború spirituális és fizikai is volt.

2013.10.21, “A terjesztés és a csoport” leckéből

ford: B S

lekt FB;KN

forrás: A Struggle That Is Both Physical And Spiritual,

Posted on November 19th, 2013 at 9:57 am

מאבק, גם רוחני וגם פיזי

2013.11.13   14:59

21 nov 2013

Helyes büszkeség

Helyes büszkeség

Kérdés: Hogyan kell viszonyulnunk a büszkeséghez?

Válasz: Mi az ami nem jó ebben a tulajdonságban? Büszkének kell lennetek. Mondva van: (Chronicles II 17:6)”És felemelte a szívét az Úr útjára”. Ez azt jelenti, hogy büszke vagyok arra, hogy az emberiség Felső szintjéhez tartozom, amelyet a Felső Fény teremtett, ahhoz a részhez tartozom, amelyet a Teremtő fel akar emelni. Ez a felemelkedés következő szintje, az emberiség legmagasabb szintje, és most ennek kapcsolatba kell lépnie a Teremtővel.

Akarom ezt, és büszke vagyok arra, hogy ezen a szinten együtt vagyok a barátaimmal. Miért ne? Léteznie kell egy helyes büszkeségnek, és ez nem az a büszkeség, ahol megvetünk másokat, hanem ahol a Felső Fény csatornájává válunk az egész emberiség számára, és elkezdünk aggódni értük, mint a felső az alsókért. Te szeretettel aggódsz, és ez egy teljesen más típusú, egy magasabb szintű büszkeség, mint ahogy egy apa aggódik a gyermekeiért.

Kérdés: Másrészt viszont a büszkeség elszigeteltséget és magányt eredményez az emberben.

Válasz: Ez attól függ, hogy milyen büszkeségről beszélünk. Beszéltem neked a helyes (jó, jófajta) büszkeségről. Most válassz közülük, és kérd, hogy csak a helyes büszkeség maradjon meg benned.

2013.10.21, “A csoport és a terjesztés” című leckéből

ford: B S

lekt: BT;FB;KN

Forrás: http://laitman.com/2013/11/proper-pride/

 Posted on November 18th, 2013 at 9:59 am

גאווה נכונה              

2013.11.14;15:21 

20 nov 2013

Kongresszus egy másik bolygón

Kongresszus egy másik bolygón

Kérdés: Ma elkezdődik az egyesített amerikai integrál kongresszus. Több mint 500 új tanuló vesz részt ezen, diákok a Tanuló Centrumokból, akik különböző csoportokhoz kapcsolódnak Észak-Amerikától Dél-Amerikáig. Sokaknak ez lesz az első találkozásuk a helyes környezettel, hogyan kell őket helyesen befogadnunk?

Válasz: .Fölül kell emelkednünk az evilági különbségeken, figyelmen kívül kell hagyni ezeket. Egy spirituális pontunk van, amit el kellene érnünk, és pontosan erre van szükségünk, hogy ettől függjünk, szóval ugorjunk a mi világunk fölé, hagyjuk hátra és felejtsük el a mindennapi tevékenységeinket, a számítgatásainkat, és egyáltalán minden egymás közötti különbséget az elkövetkező néhány nap során. Ne beszéljünk és ne is gondoljunk semmiféle fizikai problémára, mintha a kongresszus egy másik bolygón lenne.

El kell választanunk magunkat mindentől, ami felesleges és hátra kell, hogy hagyjuk az összes számításunkat. Nem áll szándékomban tisztázni, hogy a kongresszus alatt mi történik a szokásos evilági, és a mindennapos spirituális életemben. Olyan, mintha kicserélték volna a felhasználói felületemet, kitörlök mindent, ami eddig volt és belépek egy új bolygóközi térbe. Ez az egyetlen hely, ahol lenni akarok az elkövetkező három napban vagy legalább a kongresszus ideje alatt.

Kapcsolódom, mintha nem lenne holnap. A múlt egészen a tegnapi napig kitörlődött. Másképpen állandóan zavart érzek köztem és mások között, a tegnap és a ma között, és nem fogok semmit sem megérteni.

Szükséges, hogy létrehozzuk a létezés következő szintjét, ami teljesen új, és aminek semmi kapcsolata azzal, ami nekünk azelőtt volt, sem személyesen, sem csoportszinten. Nem kell emlékeznünk semmire. Most mindenkit kizárólag egy spirituális szinten látunk, ennyi az egész.

A nyelvek, illetve a kultúrák közötti különbségek nem érdekesek. Az emberek összegyűltek egyetlen lángoló vágyban, hogy kapcsolódjanak, és ez által feltárják  a Teremtőt. Ez minden. Semmi mást nem akarok tudni róluk, mert a vágy és a belső ösztönzés, hogy másokkal kapcsolódjak és felfedjem a Teremtőt egy olyan vágy, ami nem tesz semmit az ennek a világnak a szintjén meglévő különbségekkel. Egyszerűen csak arra van szükségünk, hogy leválasszuk magunkat és elérjünk valami újat, olyan új kapcsolatokat, amik egy új bolygón léteznek. A régi világ elmarad messze mögöttünk és lassan eltűnik, és már egy új helyen vagyunk, új érzelmekben, új gondolatokban és a hátra tekintés és mindentől való elválasztás csak a tegnapé. Itt nincsen tegnap. Teljesen kizártunk mindent.

Ezek szerint az embernek minden nap újként kell tekintenie saját magára, szóval tegyük ezt meg végre.
[120560]
A 2013. 11. 15, Reggeli Lecke negyedik részéből. Beszélgetés az Amerikai Kongresszusról.

Fordítás: MT

Lekt: KN

forrás: http://laitman.com/2013/11/a-convention-on-another-planet/

 

 

 

20 nov 2013

A család az eszköz a spirituális felemelkedéshez

a család ezköz

Kérdés: Meg kell győznünk az embereket, hogy építsenek családot?

Válaszom: Mi átmegyünk az emberi fejlődés azon szakaszán, ahol a család szétesik, mert nincs már rá szükség. Befejeztük az előző lépést, átmentünk rajta, és most fel kell emelkednünk  a következő szintre. De az még meg sem született. Ezért áll fenn folyamatosan az értékrendek változása a fiatalok körében. Nem akarnak családot alapítani, nem akarnak gyermekeket, és nem akarják elkötelezni magukat egymással.

De ez egy átmeneti fázis. Meg kell, hogy találják a választ arra a kérdésre, hogy ” Miért  van szükség a családra?”. Alapvetően, ma már mindenütt megtalálható ez a kérdés: “Miért?”. Az embereknek szükségük van arra, hogy rátaláljanak a család értelmére, amelynek a célja nem a szaporodás, hanem a könnyebb túlélés és az életet elrendezése.  Mára már kifejlesztettünk olyan szolgáltatásokat magunknak, amik azt illuzionálják, hogy nincs szükség a családra. Mert a hozzám tartozó nő helyett kiszolgálhat engem például egy szupermarket, kaphatok közösségi segítséget, minden nap más nőtől, és lehet hozzám tartozó minden nap valaki más.

Ha szükségét érzem a családnak, akkor nyilvánvalóan létre tudom hozni magam körül, de az már egy új társadalmi sejt, amely felemeli az embert egy fejlettebb létezési szintre. Ha az ember megérti, hogy milyen nagy szüksége van a családra, akkor ő valóra váltja majd ezt a vágyát, és akkor lesz egy normális családja. Érezni fogja, hogy ez felemeli, általa majd, új  “edényeket” szerez meg, ezek által érezi, a létezését a világban.

Minden szempontból emel a család bennünket, mint például: a lelki szerkezet, a szociális biztonság, stb. Szándékosan jött ez létre, mint alappillér a természetes terv szerint, annak érdekében, hogy, ne anyagi szempontból legyen szükségünk egy családra. Illetve úgy érezzük ezt a hiányt, vágyat, mint egy különleges és csodálatos tulajdonságot, amely segít bennünket felemelkedni a következő szintre.

Kérdés: De minden ember akar valamit a családtól: melegséget, kapcsolatot…

A válaszom: Pontosan, az integrális családban kapja meg az ember mindezt. A legfontosabb dolog az, hogy magát, a természetét és a világot elkezdi egy teljesen más szinten érezni. Ha meglátja, hogy a családja elvezeti egy ilyen állapothoz, akkor fejet fog hajtani ennek a változásnak. Ha nem látja ezt át, akkor nem fog egyet érteni ezzel.

 2013.09.21, “Az idő révén” programjából

ford: B S

lekt: BT;FB;KN

forrás: המשפחה היא אמצעי לעליה הרוחנית, 30.10.13

19 nov 2013

73 queries in 0,665 seconds.