Dr. Michael Laitman

egoizmus

Üres és száraz délibáb

laitman_744

Kérdés:
Akármennyit is tanulom a Kabbalát, nem érint meg igazán, száraznak és érthetetlennek érzem, és nem tudok közelebb kerülni hozzá. Mit rontok el, mi kell tennem?

Válasz:
A Kabbala valóban egy üres, száraz sivatagban rezgő délibáb mindaddig, amíg nem kapcsolódsz össze azokkal, akik szintén keresik a Kabbala által leírt világok forrását. Amikor a kapcsolat első szintje létrejön, a sivatagban feldereng egy csodálatos, termékeny oázis. Ahogy a köztetek kialakuló kapcsolat ereje növekszik, az oázisról kiderül, hogy ez maga az Éden Kertje, amiről a Tóra beszél. A kapcsolat erejével összhangban csodálatos részletek bontakoznak ki. A Bölcsesség Fényének hömpölygő forrása, a szépség, a természet erőinek csodálatos harmóniája, és a mindezeket működtető hatalmas szellemi Intelligenciák tárják fel titkaikat, tíz, gyámánt ragyogású elv megnyilvánulása mentén. A szeretetnek és a kiáradó, adakozó bőségnek soha el nem apadó ragyogása tölti ki azt a teret, ahol a magányos lélek, a többiekkel való kapcsolat előtt, üres por és kő sívatagot érzékelt. De tudnod kell, hogy a Szentség akkor is ott volt, csak számodra láthatatlanul, mert benned nem volt elég belső Szentség az érzékeléséhez. Azt is mondhatjuk, a Szentség benned a porba hullott. Amikor a többiekkel való kapcsolatban, a többiek rád irányuló szeretete felemeli benned a Szentséget a porból, azonnal felragyog a közös vágyatok erejében a külső Szentség. Így vált meg téged a Szeretet. ha mered kérni, hogy szeressenek, mert te csak őket akarod szeretni.

KA

07 Júl 2015

Nincs semmi, ami nem a Teremtőtől ered

Ezek csodálatos ellentétek

Ha valaki tényleg szíve mélyén átéli, hogy egyetlen cselekedet, jelenség nem létezik a mi világunkban, amelyik ne a Teremtőtől eredne, azaz elfogadja annak a bölcsességnek az igazságát, hogy “nincs más Rajta kívül,” az gyűlölhet és elutasíthat bármit vagy bárkit  ebben a világban?… Az egyetlen, amit elutasíthat és gyűlölhet, az a saját magában megnyilvánuló egó…

Kivonat a reggeli leckéből 2014.07.09

KA

09 Júl 2014

Különleges jelenség az ember

különleges jelenség

Világunkban van egy nagyon különleges jelenség, embernek hívják, aki generációról generációra fejlődik. Fejlődik elméje és ezáltal változtatja környezetét.

A tudat azonban a környezetnek köszönhetően fejlődik, amin nem képes felülemelkedni csak annyira, amennyire megérti, hogy miként képes jobban hasznosítani mindezt. Ez teszi olyan különbözővé az embert az állattól. Jobban megérti és használja a természetet és környezetet, ennyi az egész. Az állatok vágyai korlátozottak és meghatározottak. Generációról generációra az nem változik, egyszerű dolgokkal van megtöltve, mint például az evés, a párosodás, valamint a család iránti igény. Mindössze ennyi van az állatoknak elrendelve.

Persze az emberek is élvezik ezeket az örömöket, de nekik több van. A vagyon, a hatalom és a tudás iránti vágyuk is megvan.Ez teszi az emberi lényt olyan tevékennyé, egyben rosszabbá is, mint az állatok. Mindez azért van így, mert az ember egója határtalan, mikor ezekhez az örömökhöz jut. A személy le akarja győzni az egész világot és ezért rombolni is képes. Tönkreteszi a környezetét, így egyre bonyolultabbá válik a túlélés ebben a világban, amely állítólag az ember javát szolgálja.

Tehát az ember rendelkezik értelemmel csak azért, hogy jobbá és kényelmesebbé tegye környezetét. De pontosan mi is rombol akkor? Az ember egoisztikus vágya.

Ha ebből a perspektívából szemléljük életünket, akkor jobban tennénk, ha meg sem születnénk, így elkerülvén szenvedéseinket és minket sújtó csapásokat. Baal HaSzulám a “Béke a Világnak” írásában azt mondta, hogy amennyiben kiszámolnánk azt, hogy mennyi örömömet kapunk az életben és mennyi szenvedést, akkor gyakorlatilag az életnek semmi értelme nem lenne, nem lenne értelme megszületni.

De a létezésnek mégiscsak van célja ebben a világban. Minden mozdulatlan tárgy, vegetatív növény és állati szint, nem különben az ember ezért a célért van teremtve. Ez a cél határozza meg a karakterünket és minden belső és külső környezetet. Mindez a spirituális fejlődésünk végett létezik.

A mi spirituális fejlődésünk a jelenlegi szintünkről a spirituális világba mutat, ami az egység, az adást és a másik szeretete. De ez respektáltan van számunkra meghatározva, épp ezért Teremtőnek, Fénynek, Egynek van nevezve, ami ad és szeret.

Amit mi képesek leszünk felfedezni az a Teremtő természete, ezt spiritualitásnak hívjuk, ami a Fényből származik, az adás és szeretet erejéből fakad. Amit már ismerünk, az a mi természetünk, vagyis a korpolaritás azaz testiség, ami a megkapás vágyából ered.

2014-05-13 Napi kabbala lecke 4. részéből, Baal HaSulam írásai

forrás: A Strange Phenomenon Called Man

ford:SZL

lekt:KN

22 máj 2014

Ez reménytelen világ

Ez reménytelen

Vélemény: (Yakov I. Gilinsky, a jogtudomány doktora, professzor, jogtudós, kriminológus): ” Az alaptalan félelem, apokaliptikus előrejelzések, és a depresszió, a leggyakoribb pszichiátriai diagnózisok manapság.  Olyan érzés mintha mi egy repülőn ülnénk, személyzet nélkül és egy olyan repülőtér felé tartanánk, ami még meg sincs tervezve.
“Az emberi faj legjobb képviselői, mindig arra törekedtek, hogy egy ideális társadalmat hozzanak létre, és mutassanak be.  De a ragyogó jövő reményei soha nem valósultak meg. Az egyre növekvő mértékű erőszak, egy sorozatos degenerációt szült.

“Az emberiség az önpusztítás felé halad. Erőszak kísérte végig a teljes emberi történelmet. Ez a szociális élet elemévé vált, és jellemzőjében totálisan kiteljesedett (otthonokra, a társadalmi életre, a bűnügyi helyzetre, a politikára, a gazdaságra, a vallásra, a sportokra, az oktatásra).

“Idővel, az erőszak rendszeressé válik, áthatja a társadalom valamennyi szféráját, beleértve a kultúrát, oktatást, és a gazdasági erőszakot, valamint az erőszakos bűncselekményeket.  Az erőszak beépült a rendszerbe. Az emberiség alapvetően és reménytelenül, az önpusztításra törekszik (nukleáris erő, biológiai fegyverek, különböző technológiák, környezetszennyezés).

Hozzászólásom: Amikor felismerjük, az abszolút reménytelen helyzetünket akkor elérhetjük annak a megoldásnak a megértését, amit a Kabbala ajánl – igen, a fényes jövő, nem a mi kezünkben, hanem a természet Legmagasabb Erejének a kezében van.

ford: BS

lekt: KN

forrás: This Irredeemable World

Posted on January 26th, 2014 at 9:16 am

העולם חסר התקנה הזה

23 feb 2014

A bevándorlók asszimilálják az Európaiakat

A bevándorlók asszimilálják az Európaiakat

A hírekből (Oroszország hangja hírállomástól): “Botrány tört ki Nagy-Britanniában, a muszlim pénztárosokkal kapcsolatban, akik nem hajlandók kiszolgálni az angol őslakosokat, mert sertéshúst és alkoholt vásárolnának, és ez csak egy előfutára a visszafordíthatatlan demográfiai és kulturális változásoknak, amelyek Európa felé közelednek.”

“Általánosságban, az Európai társadalom már elérte annak felismerését, hogy a politikai multikulturalizmus által kialakított helyzet, túllépte a józan észt. Másrészt, a folyamat már javában zajlik. A visszafordíthatatlan demográfiai változások már folynak.”

“Ha általánosságban Európában a muszlimok aránya még nem is elég nagy, akkor a következő húsz évben a demográfiai helyzet megfog változni.”

“Eközben a valós tények azt mutatják, hogy a muszlim bevándorlók radikális Iszlamistái már támadják a nyugati értékeket, és az Európai őshonos életmódot: ők nem ihatnak sört, a mini- szoknya vagy a rövid- nadrág tiltott. A muszlim radikálisok valóban razziákat tartanak, Londoni Brick Lane turista negyedében, és veszélyeztetik a helyi bárok, és üzletek tulajdonosait, és fenyegetik az alkohol árusítás büntetésével. Belgiumban a muszlim szélsőségesek ígéretet tettek, hogy ki fogják dobni a belgákat a Belgiumi Királyságból.”

“Ezek az események, melynek szemtanúi vagyunk ma, csak előhírnökei az ideológiai, demográfiai és kulturális változásoknak, és mindezt a multikulturalizmus politikája okozta. Idővel, a bevándorlók Európában kétségtelenül asszimilálni fogják az Európaiakat.”

Hozzászólásom: Ilyen hasonló folyamatok felgyorsítják az egoizmusnak,mint gonosz dolognak a felismerését,és ezért ezek pozitív folyamatok.  hogy az egoizmus gonosz, de ezek pozitív folyamatok. Ezeknek köszönhetően, az emberiség hamarosan rájön, hogy az egoista civilizált fejlődésnek határa van, és hogy meg találnunk kell egy másik utat. Csak az integrál Oktatás módszere által vagyunk képesek felülemelkedni a természetünknek.

ford:BS

lekt: KN

forrás: Immigrants Assimilate Europeans

Posted on January 15th, 2014 at 9:12 am

19 jan 2014

Hogyan szökjünk el a magánytól?

hogyan meneküljünk el a magánytól

Kérdés: Gyakran előfordul frusztráció és depresszió a mély félelem miatt, hogy egyedül maradunk ebben a világban, leszakadva a szeretteinkkel való kapcsolatról. Más szóval, létezik egy szilárd alap, amelyre építeni lehet a családi kapcsolatokat?

Függetlenül attól a ténytől, hogy ma már nincs szükségünk egymásra úgy, mint korábban, nyilvánvaló a családi hagyományok hanyatlása és a szexuális partnerek könnyebb elérhetősége szélesre tárja azon ajtókat, amelyek eddig a múltban zárva voltak. Annak ellenére, hogy ma, a családtagok lényegesen kevesebb időt töltenek együtt naponta, még is van valami belső késztetés bennük, ami összetartja őket ősidő óta: egyfajta egzisztenciális félelem a magánytól, amit ma sokan megtapasztalnak.

Válasz: Mégis, az emberek egyre kevésbé valószínű, hogy megtalálják a választ a házasságban erre a félelemre. A kölcsönös bizalom és a kölcsönös támogatás nem társul többé a korunkbeli családokhoz. A félelem ott van, de a megoldás még nem látható.

Igaz, hogy jobb együtt lenni valakivel, mint egyedül maradni. Az emberek, rengeteg “poggyászt” terhet vettek magukra az életük során, úgy érzik, hogy a partnerük tőlük függ; megértik, hogy felelősek értük, ha másért nem is, akkor legalább azok miatt a szokások miatt, amik beépültek. Mi csak emberek vagyunk.

Azonban, én nem gondolom, hogy csak az egyedülléttől való félelem tartaná bent az embereket, egy jó és egymáshoz hű családi környezetben. Ennek az “elméletnek” nem kell bebizonyítani az ellentmondását, és az sem megoldás, ha elrejtjük az árnyoldalát. Mindössze annyira van szükségünk, hogy pozitívan álljunk hozzá.

Kérdés: A Pszichológia kijelenti, hogy mi nem kapcsolódunk kizárólag a félelem miatt a másikkal, inkább egy mélyebb belső kapcsolatot keresünk, az egységet. De kétségtelen, hogy sok embert hajt a félelem. Ez az a pont, ahol elkezdődik a folyamat, de teljesen nyilvánvaló, hogy nem jön létre belőle egy megfelelő kapcsolat. Éppen ellenkezőleg, a félelem más jelenségeket okoz, gyakran akadályoz meg minket a hibás kapcsolat megszakításában.

Beszéljünk olyan helyzetről, amikor az emberek készen állnak kapcsolatot építeni, de nem tudják, mit tegyenek. A kérdés az, hogy mivel kezdjük?

A mai módszerek azt ajánlják az embereknek, hogy megismerjék önmagukat, és a természetüket. Azt kérdik, hogy “Milyen részt vagyok képes szentelni magamból a társamért?”. Miután valaki felteszi ezt a kérdést, “jegyzetet” készít: “Mit várok a társamtól és a közös életünktől?”. Továbbá, amikor megérti, hogy mik az elvárásai önmaga és a partnere felé, és mik az elvárásai az élettől, akkor készen áll egy más típusú kapcsolatot teremteni. Ez a gyakorlat nagyon elterjedt manapság. Ez helyes?

Válasz: Feltételezem, hogy ez nem csak napjainkban népszerű. Ez mindig így volt. Az emberek mindig kiszámították a befektetésüket és a partnerük hozzájárulását a közös családi életbe. A házasságközvetítők “segítettek” a fiataloknak és a szülőknek, hogy “Jó alkukat” hozzanak létre. De, ez az egész üzlet volt. Mindkét házasulandó fél egoista volt, és nekik kelletett, megfontolniuk, igazolniuk, hogy érdemes-e egymással lenniük. Az érzéseik egymás felé is csak egy volt a számos összetevő között ebben a képletben. Az érzelmeik “beszerzési hatalom” részei voltak csupán, és bekerültek az általános egyenletbe.

Ez a megközelítés a helyes? Nem hiszem. Természetesen, ez egy ideig működött, de azóta, drámaian megváltoztunk. Mi nem vagyunk biztosak abban, hogy mit akarunk ma, és főleg azt nem tudjuk, hogy mit akarunk majd holnap. Azonkívül a lélekismeretünket nagyrészt megrontja egy olyan hatalmas külső hatás, ami oldalról tol minket, hogy mesterséges megszorítások és szabályozások, képzeletbeli hasznok és veszteségek mellett álljunk.

Minden hóbort, az összes “szezonváltás”, ahogy alá vettjük magunkat teljesen megváltoztat bennünket a külső mellett, az összes belső változásért is felelős. Ezért, ez az előnyök és a hátrányok kiszámításai, a jövőbeli családi életünkre, nem biztos, hogy helyesek fognak hatni. Csak akkor, ha a cél érdekében beállítunk egy magasabb értéket, és elfogadunk egyfajta kihívást, és mind az egyéni és a társadalmi akadályok és zavarok fölé emelkedünk. Akkor, de csak akkor, a társadalom, és az elemei is a fiatal párok, nem csak hogy túl fogják élni, de virágozni is fognak.

2013.11.06, Az “Új élet” TV. programjából, 195. beszélgetés

ford: B.S

lekt: FB;KN

forrás: How Do You Escape Loneliness?

Posted on November 20th, 2013 at 8:56 am

כיצד להינצל מהבדידות?

פורסם: 6.11.13, 11:57     

 

25 nov 2013

Jöjj, láss, fedezd fel…

Jöjj, láss, fedezd fel...

Kérdés:

Mit jelent a “Teremtő felfedezése”?

Válasz:

A Teremtő (Bore) azt jelenti: “Jöjj és láss” (Bo-re), ami a felfedezést jelenti.

Hogyan érhetjük el Őt? Kizárólag az összetartáson keresztül tehetjük ezt meg. Mondjuk van tíz különböző emberünk. Ha fokozatosan építünk egy embert mindegyikből (mint egy ember egy szívvel), elérünk egy pontra ahol egy egésszé válunk. Akkor felfedezzük a Teremtőt; “Re” a “felfedezés”-t jelenti.

Más szavakkal, a Teremtő feltárul az egy általános Kli-ben (edény), az Ő új minőségében. Mi vagyunk azok, akik “megteremtik” a Teremtőt. Mi vagyunk azok, akik “felépítik” Őt tíz, húsz, ezer különböző pontból. Nem igazán számít, hogy mennyi pont vesz részt az egyesült egészben.

Jöjj, láss, fedezd fel...

Mondjuk van egy szerkezet, ami negyven emberből áll; ezt a szerkezetet nevezzük “egynek.” Ez a Teremtő. Más szavakkal, az, hogy a többséget egységbe egyesítjük, megadja nekünk a Teremtő érzetét. Csak ebben a formában érezhetjük a Teremtőt, ezért nevezik Őt”Bo-Re“-nak.

Ezt csak a mi tulajdonságainkon belül érezhetjük. Jelenleg a világot az egoisztikus minőségeinken belül érzékeljük. Mégis, ha elérjük, hogy megváltoztassuk a mi elszigetelt, összetört és elpusztított minőségeinket és egységbe egyesítsük azokat, képesek lennénk érezni “az Egységet”, az egyesülést, amit “Teremtőnek” nevezünk.

Kérdés:

Mi fedjük fel a Teremtőt a 99%-nak?

Válasz:

Mi felfedjük a Teremtőt, hogy mindenkinek a kedvére tegyünk, aki rajtunk kívül van. A Teremtőt csak az adakozás tulajdonságával lehet felfedezni, ezért dolgozunk azon, hogy erősítsük a kapcsolatot egymás között és hogy fokozzuk az egységünk fontosságát, azáltal, hogy feljebb emeljük az egoizmusunknál.

Ha fölé emelkedünk és kilépünk önmagunkból, egy közös spirituális testben egyesülünk, amit “Partzuf”-nak neveznek.

Jöjj, láss, fedezd fel...

Ez pontosan az a hely, ahol felfedezzük az egységet, amit “a Teremtőnek” neveznek.

2013.03.13, Az európai kongresszus 2. leckéjéből

FG

07 ápr 2013

A szégyen megnyitja a szívet

A szégyen megnyitja a szívet

Mi világunkban az egoista természetünk azonnal lefedi bennünk a szégyenérzetet. Ha például kihasználjuk a többieket, vagy ellopunk valamit, a legtöbb esetben azzal indokoljuk tetteinket, hogy jogosultak vagyunk mindenféle dologra. Általában észre sem vesszük, hogy mi egoista számítást végzünk, önző módon viszonyulunk mások irányába, és mindent a személyes haszon szemszögéből értékelünk.

De mi nem érzünk emiatt szégyent. Ha megnövelnénk az érzékenységünket a megszerzés és az adakozás irányába, és ha képesek lennénk ellenőrizni magunkat, hogy valóban hol kapunk és hol adakozunk, és milyen elv szerint nézünk a világra, akkor egyszerűen elégnénk a szégyentől.

Ha felderülne előttünk a felső adakozás tulajdonsága, és látnánk a valódi formánkat,- mint egy apró fekete rovar, aki csak az tápláléka miatt aggódik, és csak arra törekszik, hogy mindent megragadjon magának és lenyeljen, amit csak meglát,- akkor a szégyen tüze elégetné az értéktelenség érzését a valódi adakozás tulajdonságával szemben.

Még a gondolat is ijesztő, hogy ez hirtelen feltárul az egész emberiség számára. Megkérdezhetjük: mit tehetünk? Elvégre ő csak egy teremtett, emberi lény, és a természet ereje szerint működik, amelyet nem képes ellenőrizni. Mindenesetre szörnyen szégyellné magát, inkább meghalna, csak ne érezze ezt a szégyent.

Nincsen nagyobb szenvedés mint a szégyen, mivel az egész a megszerzési vágy alapja. Az “első megszorítás” eredménye volt a szégyen: mert a szégyen eltörli az “Ádám” (egy emberi lény) fogalmát. A negyedik szinten megsemmisíti önmagát, érzi a szégyent, mert a negyedik szint egy független “Ádám” érzete, aki már készen áll arra, hogy döntéseket hozzon. A szégyen érzete azonban teljesen ellentétes érzés, és megsemmisíti az ő személyiségét.

Azonban, mi a jelenlegi állapotunkról beszélünk, amikor még nincs Ádám, hanem csak egy kis állat, aki nem felelős a cselekedeteiért. A teremtmény tulajdonságait a Felsőtől kapta meg, a Teremtőtől, hiszen írva van: “Menj a mesterhez, aki megteremtett”. De ha elkezdjük felfedezni az adakozás tulajdonságát,- a Teremtőt, aki ebben a világban lakozik,- és eszerint értékeljük magunkat, akkor minden értelemben megláthatjuk azt a köztünk lévő hatalmas különbséget, amit korábban el sem tudtunk volna képzelni.

A szégyen egy hatalmas erő, ennek köszönhetően esélyünk van talpon maradni az egó ellen, annak kijavítására. Csakúgy, mint a Malchut Ein Sof (Infinity) világban, ahol a szégyen miatt adott fel mindent. Nem azért szégyenkezik, mert a tulajdonágai ellentétesek a Teremtőéivel, hanem mert nem képes adakozni, úgy mint Ő. Ez egy teljesen másfajta szégyen, ez a szégyen már a végső korrekció szintje hozzánk képest.

Mi fokozatosan fedezzük fel az egót. Először is, szégyellem, hogy megtanítottak lopni, aztán azért, hogy kiderült a hazugságom, azért is, hogy ki akarok használni mindenkinek, és ártani akarok másoknak. A szégyen érzetének a felfedezése segít engem abban, hogy a helyes állapotba helyezzem magam. Nem mint most, mint egy rémült állat, aki elrejtőzik magában, és fél a szégyentől. Éppen ellenkezőleg, hajlandó vagyok kinyílni, felfedni a gonoszt, és szégyellni magam annak érdekében, hogy ebből megkapjam az erőt, a támogatást, a kitartást, az egóm legyőzőséhez, és az egóm elleni “Másách”(ernyő) építéséhez.

Szükségem van egy “Másách” – ra, nem azért, hogy kioltsa a szégyent, hanem, hogy átváltoztassa az adakozás tulajdonságává. Ameddig ez meg nem történik, addig elviselem a szégyent, mivel csak a szégyen képes megnyitni a szívemet, és feltárni az igazságot.

Szóval, az összeolvadás, a szégyen és a korrekció elválaszthatatlanok. Nem kell félnünk a szégyentől, hanem meg kell éreznünk és értenünk. A legfontosabb dolog az,- ha már rendelkezünk vele,- hogy fölé emelkedjünk, dolgozzunk ezzel a tulajdonsággal, amely elvezet minket a korrekcióhoz.

2013.03.18, Napi Kabbala lecke, “Matan Tóra (A Tóra átadása”)

BS

01 ápr 2013

A szeretet szemén át látni a világot

A szeretet szemével látva

Kérdés:

Ön azt mondta, hogy amikor az integrál módszerről tanulunk, akkor elkezdjük mások negatív tulajdonságait pozitívként érzékelni. Mit jelent ez pontosan?

Válasz:

Ez az jelenti, hogy amíg felül nem kerekedek az egoizmusomon, addig én nem látom a többieket, csakis saját magamat. De amikor magamon felül emelkedek, hirtelen méltányolni kezdem a másik embert, oly módon, ahogy ő értékeli saját magát. Más szavakkal, helyesnek és jónak látom cselekedeteit. Rosszul értékeltem őt, mikor a saját korábbi önző szempontomból tekintettem rá.

Megjegyzés:

Akkor nekünk nem csak a szubjektív “én” összeroppanására van szükségünk, hanem az összes etika összeomlására.

Válasz:

Az egoizmusunkban egyáltalán nincs etika. Azonban meg kell próbálni annyit belevinni, amennyi csak lehetséges és olyan távolra tolni minden embert, az eredeti megszerző természetétől amennyire csak lehetséges.

Amikor egy másik embert nézünk, megpróbálunk hibát találni benne, alacsonyabb rendűnek  akarjuk érezni őt magunknál, és azt, hogy mi jobbak vagyunk nála. Ez egy természetes védelmi reakció az egoizmusunk részéről. Ily módon látjuk az egész világot.

Amikor látom a gyermekeimet és mások gyerekeit, a saját gyermekeim mindig jobbak, legalábbis az én véleményem jobb róluk.

Mindig egy előnyösebb helyzetbe kell helyeznem magam, önmagam előtt, máskülönben nem lenne okom a létezésre. Az egoizmus védekező reakciója támogatást nyújt számomra abban, hogy  jogom van létezni és hogy én létezek is.

De amikor ezen felül emelkedek, teljesen másképp látom majd a világot és benne magamat.

2012.11.27, KabTV. műsorából “Egy Integrált világ”

KN

04 feb 2013

A földi vágyak segítségként szolgálnak a lélek fejlesztésére

A földi vágyak segítségként szolgálnak a lélek fejlesztésére

Kérdés:

Amikor valaki átlép a következő lelki szintre, a törekvése a pénzért átváltozik egy anti-egoiztikus tulajdonsággá amit “Mászách”-nak hívnak. Akkor a szexuális vágy mivé változik?

Válasz:

Sem a szexuális vágy, sem a vagyonra irányuló vágyak, hatalom, hírnév vagy más egoisztikus világunk nem transzformálódik át a következő szintre. Mindezek pusztán csak egoista vágyak ennek a világnak a szintjén. Ezért mi egyszerűen csak lefedjük azokat.

A következő szinten új vágyak jelennek meg: vágy a közelségre, ami pont ellentétes az elutasítás vágyával. Minden vágy az egoista vágyak ellen irányul, azok kijavítására. Ha vágyad van arra, hogy két vacsorát egyél vagy valami másfajta élvezetet szeretnél, ezek nem azok a vágyak amiket korrigálni kell.

Kérdés:

Azokat a maximumra kell fejleszteni?

Válasz:

Ha spirituális fejlődésen mész keresztül, nyilvánvalóan korlátozódnak. Ez azt jelenti, hogy mikor azok felébrednek, fel kell azokat ismernünk valamilyen módon. Azonban, ezek pusztán csak eszközök a lelked számára az előrehaladás érdekében, csakúgy, mint a tested.

2012.11.03, A KabTV. műsorából, “Beszélgetesek Michael Laitmannal”

DH

02 feb 2013

76 queries in 0,168 seconds.