Dr. Michael Laitman

integrál oktatás

Annak az erőnek a megtalálása, mely képes szeretetet kiváltani.

Annak az erőnek a megtalálása mely képes szeretetet kiváltani.

Kérdés:

Az integrált társadalomban létezik egy bizonyos “absztrakt” cél, mely gyönyörű és tökéletes és melyet mindenki szeret. Nem lehet, hogy mi is ugyanazokba a csapdákba essünk mint korábbi utópisztikusok?

Válasz:

Mi a lényege az egész problémának? Csakis az emberi természet megváltoztatása.
Amennyiben ez lehetséges akkor az integrált társadalom utópiából valósággá változik. Amennyiben nem lehetséges, akkor mindez megmarad utópiának és jobb ha távol maradunk egy ilyen társadalomtól.

Először és meg kell tudnunk, hogy vajon képesek vagyunk-e egy bizonyos erőt magunkra vonzani, egy olyan tulajdonságot mely olyan feltételeket teremt, ahol minden egyes személy alaptermészete képes megváltozni egoisztikusról altruisztikusra.

Mindez kicsiny embercsoportok fokozatos, kitartó megváltoztatásán keresztül lehet elérni, melyet aztán be lehet vezetni egyre növekvő embercsoportokra. De alapvetően ennek a folyamatnak az egész emberiséget magába kell foglalnia.

Lehetséges-e az hogy egy ember, aki totális egoistának lett megteremtve, aki csak magára gondol és semmi másra (ez az ahogy alapprogramja működik), megváltoztassa “operációs rendszerét”? Sőt mi több képes-e a programot úgy megváltoztatni hogy az alany aki az élvezetet kapja az nem én leszek többé, hanem az engem körülvevő feltételeknek köszönhetően, az én saját élvezetem onnantól abból származik, hogy látom a körülöttem levők jólétét, melyet én okoztam.

Az élvezet megmarad. Annak léteznie kell, hiszen az természetünkhöz tartozik, csak a beteljesülés karaktere változik meg. Minek a számlájára? Az anya például abból kap élvezetet hogy mindent gyermekének ad – ez a természetes szeretet. Képesek lehetünk elérni azt, hogy ugyanezt a fajta természetes szeretetet érezzük olyan emberek irányában is, akik teljesen idegennek és távolinak tűnnek számunkra. Mikor kezdem el érezni, hogy ők (a csoport társaim) az én elválaszthatatlan részeim, úgy mint a kisgyerek anyja számára? Képesek lehetünk egy ilyen erőt találni?

Amennyiben igen, akkor képesek leszünk a fenti kísérletet elvégezni, és meglátni hogy ez lehetséges.

2012 július 1., KabTV, “Az Integrált Világ: Az Integrált Társadalom Formulája”

(HZS)

29 Sze 2012

Belső rekonstrukció

Belső rekonstrukció

A nevetés az integrált csoportok megbeszélése során  jó állapot, mely eljuttatja az embereket, annak a ténynek a megértéséhez, hogy mindannyian állatok vagyunk. Mi teljesen megnyílhatunk mindenki előtt. Nem én teremtettem magamat ilyen módon, a természet tette azt, és ha neked problémád van mindezzel, akkor a probléma benned van mivel képtelen vagy megérteni, hogy mi semmiben nem különbözünk az állatoktól. Az egyetlen dolog amitől szégyent kellene éreznem az, hogy nem használom fel teljes mértékben azt a lehetőségemet, hogy felemelkedjek az integrált állapot felé, azon dolgok felé melyek az én fennhatóságom alatt léteznek az “ember”-i szinten, és minden más nem tartozik “Én”-emhez.

Általában az “ember” a lélek/szellemiség az “állat” felett, mivel annak nincsen korporeális menifesztációja/megjelenése. Az ember bennünk a belső tartalmunk. Ennek okán mindaddig amíg belső tartalmam, mely ember-nek van nevezve, nem győzedelmeskedik, dolgozza fel és foglalja magába összes állati ösztöneimet, funkcióimat, vágyaimat és gondolataimat, nekem valahogy azokat vissza kell tartanom, szorítanom.

Azonban összességében fel kell fedjem és meg kell vizsgálnom azokat a csoporton belül, mivel nem rendelkezem más eszközzel. A csoport az a laboratórium, ahol teljesen megnyithatjuk magunkat, mint egy újszülött édesanyja előtt feküdve. Ki is ő, mi is ő? Valójában csak egy húscafat, de az anya megtesz mindent amit csak megtehet, és meg kell hogy tegyen a kisbaba megfelelő növekedése, és funkciója érdekében. Ugyanennek kell megtörténnie a csoportban is.

Amikor mi ezzel kapcsolatban  józan és intelligens megértéshez jutunk,  felnőtt, és érett hozzáállást tudunk nyújtani mindahhoz, ami velünk történik, és ahhoz, hogy mit kell kezdjünk magunkkal, akkor már egy olyan állapotba kerülünk ahol a természet együtt működik velünk, segítve, növelve, és fejlesztve minket az evolúció útján. Szóval mindez szükséges.

Így a személy érzi, hogy képes a csoportban teljesen megnyílni, és természetesen a csoportnak készen kell állnia minderre. Amennyiben ők folyamatosan ily módon kölcsönhatásban vannak egymással, akkor képesek lesznek mindezt elérni. Akkor a szégyen eltűnik. Nincs olyan hogy “szégyen” állapota, csak egy dologtól kell szégyent éreznünk: hogy nem vagyunk képesek felemelkedni és másokat magunkkal együtt felemelni. Mindez a gondolatok, érzések, vágyak fontossága teljes skálájának belső rekonstrukciója, az értékek újraértékelése, és mindez nagyon gyorsan történik meg, folyik le.

2o12 március 5, Beszélgetés az Integrált Oktatásról

(HZS)

26 Sze 2012

Fontosabb mint az élet maga

Fontosabb mint az élet maga

Az integrált oktatási csoportokban az emberek komoly változásokon mennek keresztül a beszélgetések során.

Ezt meg lehet állapítani  azáltal ha az ember rájuk néz, látva azt a vad fejlődést amelyen keresztül mennek. Végül is az anyag, amit tanulnak nem egyszerű. Amikor ezekkel az anyagokkal dolgozunk, a természet bennünk elrejtett erőit szabadítjuk fel. Amikor a következő szintről beszélünk, azon szint erői, az a tér interakcióba kerül velünk, és állandóan erős reakciókat és fergeteges változásokat váltanak ki. Az emberek nagyon komoly belső változásokon mennek keresztül.

És amikor a résztvevők elválnak egymástól, úgy érzik hiányzik számukra ez a fajta kommunikáció. Ezért fontos az hogy fenntartsák a virtuális kapcsolatot, állandó kommunikációt amit képesek egymás között létrehozni. Mindez nagyon fontos, mivel ez hasonló ahhoz, amikor valami hatalmas dologtól kellene elválnunk, valami olyasmitől mely még életünknél is fontosabbá válik.

Amikor a csoportok elkezdik ezt a belső életet élni, egy új forráshoz kapcsolódnak, a létezés következő szintjéhez. És akkor a csoporttól való elválás valami dramatikus élményként zajlik le a személyben, és gondoskodnunk kell arról hogy valahogy tompítsuk ezt az elválás érzést valamilyen helyettesítő, virtuális érzéssel, mert egyébként a személy úgy érzi magát mintha meghalna.

2o12 március 5., Beszélgetés az Integrált Oktatásról

(HZS)

26 Sze 2012

Az egoizmus az az erő, mely ellenáll az egységnek

Az egoizmus az az erő, mely ellenáll az egységnek

Mi azt tekintjük egoizmusnak amikor a csoport tagjai eltaszítják egymást, ahelyett, hogy azt néznénk amint a személy valamilyen kényelmesebb, előnyösebb, nyerő pozíciót akarjon elérni a szokványos társadalomban. Az utóbbi egyszerű mindennapos egoizmus.

Itt mi egy közösségi egoizmusról beszélünk, amikor a vágyott állapot precízen fel van állítva a csoportban, amikor a cél az, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, és hogy mindenki felemelkedjen saját természetes tulajdonságai és vágyai fölé, amikor a személynek maga fölé kell emelkednie és bele kell merülnie a közös, integrált vágyba, ahol a személy többé nem lesz “Én”, hanem ehelyett “Mi”-vé válik, és “Én”-je lenullázódik, és el lesz nyomva hogy valahol alul maradjon, míg a “Mi” lesz nevelve, táplálva. Egy ilyen állapotban a személy belső ellenállása ezen aspirációval szemben van egoizmusnak nevezve.

Azaz az egoizmus az erő mely a csoport egységével szemben áll.

2012 március 4., Beszélgetés az Integrált Oktatásról

(HZS)

25 Sze 2012

A vágyak mely maga alá gyűrik az elmét

A vágyak mely maga alá gyűrik az elmét

Kérdés:

Mit jelent az hogy “Ádám” (Ember)? Ez egy gondolat vagy vizuális kép?

Válasz:

Ádám két részből áll, vágyakból és gondolatokból, mivel mi szívből és értelemből állunk. Fontos azt megérteni, hogy a vágyak az elsődlegesek, és azok irányítják értelmünket. A gondolatok vágyaink minőségének megfelelően alakulnak ki bennünk.

Létezik egy közmondás, “Valaki minél több verés kap, annál bölcsebbé válik”. Mindez azért van mert minél inkább meg akarunk szabadulni a szenvedéstől, annál gyorsabban növekszünk. Mi találékonyabbá és okosabbá válunk amikor keressük hogyan meneküljünk meg a szenvedéstől, és, hogyan kapjuk meg azt a beteljesülést amit nagyon akarunk. Ennél fogva teljesen mindegy mennyire tartjuk nagyra értelmünket, az továbbra is csak egy szolga érzelmeinkhez.

Amennyiben ezzel egyetértünk magasabb vágyakat kell kiváltanunk magunkban. És akkor értelmünk is emelkedni fog, hogy azokat elérhesse.

Mondjuk azt, hogy a csoportban tízen vannak, akkor mi abban a mértékben emelkedünk amekkora mértékben mindannyiunknak ugyanazok a vágyai vannak melyek a testi vágyak fölé emelkednek. Az összes érzékelhető vágyainkat, és földi dolgainkat otthon kell hogy hagyjuk.

Ahogy a csoport belép egy helyre, a stúdióba, az osztályterembe, és így tovább, amit laboratóriumnak hívhatunk – ennyi! Az ajtó bezárul. A külvilág megszűnt létezni. Csak azok számítanak akik a szobában vannak.

Mindez olyan mintha beszálltunk volna egy űrhajóba mely egy ismeretlen helyre utazik meghatározhatatlan időtartamra. Elveszítjük az idő érzékelését, a földi problémák többé nem érintenek minket. Semmi sem számít! A célunk az, hogy elérjünk egy bizonyos struktúrát mely Ádám-nak van nevezve.

Milyen fajta vágyakkal kell rendelkeznünk? Azoknak egyszerűen össze kell olvadniuk egymással, hogy teljes egységgé váljanak.

Ennek megfelelően elkezdjük megérteni, hogy az a struktúra melyet megpróbálunk definiálni hasonló a természethez, mely manapság magát egy integrált, egyesített, teljes organizmusként, élő szervezetként mutatja be. Amennyiben megértjük ezt a tényt, sokkal jobban és könnyedebben érezzük majd magunkat.

A természetet is jobban leszünk képesek megérteni, azt olvasni. Akkor, amennyiben a természetet abból az integrált nézőpontból tekintjük melyet egymás között hoztunk létre, ösztönösen érzékelni és követni fogjuk annak törvényeit. Megértjük majd hogy szükségszerű életünk újrarendezése, még a szokványos, materiális, rutin szinten is.

Hozzunk létre ilyen vágyakat magunkon belül. Aspiráljunk arra, hogy magunk fölé emelkedjünk, függetlenül földi céljainktól és reményeinktől. Fel kell emelnünk és fel kell erősítenünk ezt az integrált “valami”-t közöttünk, és azt a materiális dolgok fölé kell emelnünk. Az a feladatunk, hogy teljességgel támogassuk egymást ebben a feladatban.

2o12. március 2., Beszélgetés az Integrált Oktatásról

(HZS)

20 Sze 2012

Az integrált érzékenység növelése

Az integrált érzékenység növelése

Kérdés:

Amennyiben ön részt venne egy kerekasztal beszélgetésben, hogyan érvelne olyan módon hogy integralitást vigyen a beszélgetésbe?

Válasz:

Megengedném az embereknek hogy kifejezzék a legellentétesebb, legkülönbözőbb nézőpontokat, és utána megkérdezném, “Annak érdekében, hogy megegyezéshez jussunk, a rendelkezésre álló feltételeinkre alapozva, milyen feltételeket kell kiválasztanunk annak érdekében, hogy az összes lehetséges javaslatok közül a legmegfelelőbb, leggyönyörűbb és legszükségesebb változat maradjon meg melynek ezáltal meg lenne a joga a létezésre?” Ehhez kell egy kritérium.

Nem az a lényeg mit teszünk, hanem az hogy mindebben látunk e több kommunikációt, melegséget, biztonságot, összeolvadást, magasabb elérést, megértés, azaz egy előrejutást, haladást az integralitásban? Amennyiben a természet ez elé állít minket, képesek vagyunk ez azzal együtt működni? Amennyiben igen, akkor jó. Amennyiben nem, az nem jó.

Mi az evolúció folyamatában veszünk részt. Hova halad az? Nekünk el kell képzelnünk, meg kell jósolnunk a folyamat következő lépését, és annak megfelelően ahogy ezt a következő lépést látjuk, cselekedeteinket ahhoz közelebb kell vigyük, és akkor leszünk sikeresek életünkben. Akkor az könnyebbé, szabaddabbá és egyszerűbbé válik számunkra.

Mi a természet következő lépése? Ezeket a gondolatokat kell a beszélgetésbe beleszőnünk, és akkor a magasabb integrál biztonság érzetével képesek lesznek meghatározni hogyan haladjanak előre megfelelőbben.

2012 március 1., Beszélgetés az Integrált Oktatásról

(HZS)

20 Sze 2012

Hogyan tartsam meg az egyéniségem?

Hogyan tartsam meg az egyéniségem?

Kérdés:

Azt mondjuk, hogy a jelenlegi egoista oktatás eltörli az ember egyéniségét. Nem értem, tudsz valami példát adni?

Válasz:

A filmek, az újságok, a média és az internet – mindegyike erre irányul.

Te azt feltételezed, hogy az internet segít abban, hogy összekapcsolódjál másokkal, ő segít neked, hogy olyan legyél, mint más. Az egész világot egoisztikussá teszi, ennek eredményeként összekapcsolta, integrálta a lehető legrosszabb módon, de mindenki ugyanazt csinálja. Segit, hogy a gonosz megjelenjen.

El kell ismernünk, hogy az internet segít a fejlődésre. Segit, hogy a gonosz megjelenjen, és közelebb visz a végső korrekcóhoz, mert feltárja a rosszat -, de a formája az negativ. Mi kapunk a hálózaton keresztül standard példákat és standard módon használjuk fel. “Virtuális gép”, amely lemásolja a részeket a futószalagon, mint az olom katonák, mindenki ugyanabban a formában.

És a spiritualitásba ez forditva van, kifejleszti az ember egyéniségét, te nem vagy hasonló a másik személlyel.Te teljesen különböző vagy, és senki sem tud, és senki nem nem képes megzavarni. Te mindig különböző frekvencián dolgozol, ez teljesen más tulajdonság. Bár mindenki tiz szfirával rendelkezik, de bármelyik szfira egy másik tiz, egy másik tiz és mindenki más szfirával. Összeségében mindenki olyan mint egy hatalmas szféra, ahol a kapcsolatok az összes tiz szfira között amivel rendelkezik a bizonyos tulajdonságban, de mindenkiben egy kicsit más. Mindegyiknek megvan a maga mértéke, a saját tulajdonsága. Te hasonló lehetsz egy másikhoz, de nem egyenlő.

Kérdés:

De spiritualitás környezet befolyásolja az embert?

Válasz:

Ott a környezet felébreszt téged, hogy felhasználjad az egyediségét és semmi több. A mi világunkban a hirdetések állandóan kényszerítnek valamire, de a spiritualitásba a barátok felébresztenek téged a féltékenység segitségével, provokálják az irigységet és a tiszteletet, és te dolgozol magadnak, benned. Lehetséges, hogy kapsz egy állapotot, de a motor az észlelés elemei – azok a tiéd.

Kérdés:

A mi világunkban, a környezet ugyancsak felébreszt vágyakat, egoistaként ezt is magamba szivom, ami rám vonatkozik. Hát nem így van?

Válasz:

Nem. Itt egy másik példát akarsz követni, ami nem te vagy. Bemutatnak neked egy standardot és te akarod vagy nem, ugyanazt akarod az öltözetben, a mozgáson, a külső cselekedeten keresztül, olyan akarsz lenni mint mások. A legfontosabb a belső észlelés. Ha tetszik, ha nem, a példa működik.

Ezért mi az integrál oktatást fejlesszük ki, ahol a példa az egy kerek példa, egy általános példa, ahol mindenki össze van kapcsolódva. Ebben nekünk össze kell törnünk mindenfajta más példát, mint a bálványok összetörése Ábráhám idejében.

Kérdés:

Akkor, hogyan történik az integrált oktatással, én más óktatóhoz akarok hasonlitani?

Válasz:

Mindenkinek hasonlóvá kell lenni valami sikereshez. De amikor mi kezdjük végrehajtani a belső tulajdonságokat, akkor elkezdjük az egóból, magam felől átváltoztatni egy másik irányba. Ezért van az, hogy egy másfajta módon kapcsolódsz össze a többiekkel, te megépitesz valami újat ebben az integrált rendszerben.

Te összekapcsolódsz a világgal, mint egy csoport, úgy tünik mintha ugyanaz lenne kivülről, de a saját tulajdonságaidon keresztül összekapcsólodsz a baráttal, és a barát az más, mintha ő kapcsolódna a másik baráttal, és a másik számára is más amikor összekapcsolódik. Mivel a te belső tulajdonságod az más.Te nem kapcsolódsz egy olyan módon, hogy kihasználjad őket, mint egy egóista kép legyen benne ami benned van.

Te egy ellentétes módon az adakozás módján kell, hogy a képet átforditsad és ez csak a te erőfeszitéseden múlik, amekkora mértékben teszel erőfeszitést. Ez egy nagyon személyes, egyéni, senki nem képes ebbe beleavatkozni, még a legmagassabb Parcuf sem avatkozhat bele.
Elmondják neked, hogy el kell elérjed az egyenlő formát mint az adakozó.De ki az adakozó. Javasolják, hogy kapcsolódj össze a barátokkal, mint egy ember egy szivvel. De hol a példa? Honnan veszem a mértéket?

A környezettől! – hallod, ez világos?: “Ha nem teszed ezt, te nem érsz semmit”. Akkor mit tegyek? Nincsenek példák. Olvastam már ezerszer minden cikket, és még nem értem.

Mindez azért hogy magadban keressél. A környezet csak felkészit téged és nem többet. A barátok nem ragasztanak rád hirdetéseket, mint a hirdetéseket a falra. Nincs konkrét példa, és nem tudod mit tegyél?. Ez baj.

Tehát, te állandoan keresel:” Talán igy vagy másképp? Hogyan néz ki a Teremtő? Mi az adakozás tulajdonsága? Hogyan lehet túllépni a skálán? Mert én nem tudom ezeket a dolgokat ! Adj meg nekem legalább valamit, hogy lássak, érezzek!” De nem. Nem adták kézzel megfogni a spiritualitást a mi érzékszerveinkkel.

Pontosan ez jelenti, hogy valódi “önmegvalósitás”. Senki sem nyom még a tanár sem. A leckéken “mondhatja nyíltan”, de a hozzáállása feléd egyéni. Tilos megtámadni a személy belső világát.

Kérdés:

Ez azt mondja, hogy kétségbe kell essek, mert nem találok példát?

Válasz:

Keressél és ne hagyd abba. A legjobb példa a környezetben van, és te megtalálod őt ha oda adod magad a keresésnek. Meg kell találjad őt. A Teremtő formája el van dugva a barátok között, a köztük levő kapcsolatban. Te nem látod, de ha állandoan erre fokuszálsz, akkor felfedeződik a három dimenziós képben.

Ez egy belső munka és senki nem zavarhat meg. Itt te megépited a hozzáállásodat , amelyet nezezzük “csoport’. Te bemész belülre és addig müködsz ott amig magtalálod a belső képet, a formát, az adakozás tulajdonságát: határait, természetét, izeit amit te érzel egyénileg.

Kérdés:

De miért van elrejteni előlem ez a példa?

Válasz:

Hogyan mutassanak neked egy példát, hogyha ez a te példád? A Teremtő előtted áll. Léteznie kell forma azonosságnak, az adakozás tulajdonságánakl, a Felső Fény megtölt mindent. Neked kell adnod egy példát, tegyél belé erőfeszitést, (ezt hívják ima) -, és ő majd segít téged.

Akkor látni fogod őt, ez egy belső látás, sokkal érthetőbb, feltárul az összes érzékszerveidben, ez ezerszeresen világosabb mint amit a szemeinkkel látunk. A mi viziónkban semmit nem láthatunk.

(2012 szeptember 12.,Reggeli lecke, “Béke a világba”)
(BS)

16 Sze 2012

67 queries in 0,665 seconds.