Kérdés: A virtuális kapcsolat közel áll a spirituális kapcsolathoz?
Válasz: A virtuális kommunikáció közelebb vihet valamilyen módon. Minden bizonnyal arra késztet minket, hogy kommunikáljunk és elmerüljünk a világ gondolataiban, de meg kell tanulnunk, hogyan kell ezt helyesen csinálni. Kétségtelen, hogy ez a kapcsolat közelebb visz minket fejlődésünk végső céljához.
Kérdés: A virtuális világ biztonságosabb az emberek számára, mint a fizikai világ?
Válasz: Amíg létezik a fizikai világ, képesek vagyunk elpusztítani egymást. Ami a virtuális világot illeti, minden azon múlik, hogy miként fog elhelyezkedni a fizikai világhoz képest: szolgálni fogja vagy éppen ellenkezőleg.
Megjegyzés: A 20. század elején gyönyörű városok épültek: London, Párizs, New York, Hong Kong és mások. Emberek, vállalkozók, ötletek és pénz áramlott ezekbe a városokba, és csodálatos volt.
Mit tett a vírus? Hirtelen kifelé áramlott az élet ezekből a városokból. Lehetetlennek tűnt, de az emberek elmennek, és a városok fokozatosan szellemvárosokká válnak. Az elme elutasítja ezeknek az elfogadását, még a lehetőségét is.
Válaszom: Lehetetlennek tűnik, de így van!
Megjegyzés: Megáll-e ez az kiáramlás a városokból egy bizonyos ponton, és az emberek visszatérnek-e a városokba?
Válaszom: Nem, nem térnek vissza. Minek térnének? Mit találnak New Yorkban? Lehet, hogy egyszer elmennek a Carnegie Hallba, egy bizonyos étterembe vagy máshová, de úgy gondolom, hogy általában véve mindez eltűnik. Minden megváltozott, a feje tetejére állt!
Nem hiszem, hogy a vírus okozta ezt. A természet belső ereje felelős ezért a változásért.
Kérdés: Kabbalista szempontból mi változott meg, ilyen drámai módon az emberekben?
Válasz: Az élet lényege változott meg. Nem arról a fizikai helyről van szó, ahol együtt lehetünk, hanem arról, hogy megtaláljuk a megfelelő helyet, ahol létezhetünk, nem fizikai, hanem virtuális létezésről van itt szó.
Manhattan elhagyása például, a fizikai “Nagy Alma” elhagyása azt jelzi, hogy nincs szükségünk minden emberre itt, az irodaházakra és a bankokra, és hogy otthon maradhatunk a kanapén ülve pizsamában és mindent intézhetünk. Miért kellene fizetnünk az ilyen drága irodaházakért? Hogy az emberek jöhessenek és ott ülhessenek? Nincs rá szükségünk. Nézhetjük a képernyőt vagy az előttünk lévő több képernyőt, és egy egész vállalkozást irányíthatunk.
Kérdés: De mi a helyzet az emberekkel való összekapcsolódással, az összekapcsolódás álmával?
Válasz: A Tóra az emberek közötti fizikai kapcsolatra utal, és azt mondja: „oszlasd szét a gonoszokat, ez jó nekik és jó a világnak is”.
Kérdés: Ez a fizikai kapcsolat illúziója volt?
Válasz: Ez nem illúzió volt. Egyáltalán nem volt fizikai kapcsolat. Azért mentem dolgozni, mert szerettem az ottani embereket, mert közelebb akartam lenni hozzájuk?
Kérdés: Természetesen nem. Most változik valami? Hogyan fog ez gyakorlatilag bekövetkezni, ha csak a képernyőn látok másokat?
Válasz: Virtuálisan kapcsolódom hozzájuk, és majd valamikor talán fizikailag. De a legfontosabb az, hogy szabad leszek, és semmi sem helyez nyomást rám, és nem kényszerít semmi, hogy mosologjak az egyik vagy másik emberre, azért hogy kapcsolatba kerüljek velük stb. Az emberekkel alapvetően csak üzleti alapú kapcsolataim lesznek.
Kérdés: Érdekes elgondolkodni azon, hogy az emberek hogyan fognak összekapcsolódni a szívükben, hogyan valósul meg ez a kapcsolat a képernyőkön keresztül?
Válasz: Különböző megpróbáltatásokat kapnak az életben, és így megértik, hogy csak akkor képesek legyőzni a felmerülő problémákat, ha belsőleg, érzelmileg közelebb kerülnek egymáshoz.
Kérdés: Ez azt jelenti, hogy egy ember nem tud elmenekülni a fájdalom elől, ha elhagyja New York Cityt vagy Londonot?
Válasz: Természetesen nem, de amikor leül a gyepre fűnyírójával és kutyájával, akkor azt gondolja, hogy a normális élet részeként továbbra is jó viszonyban kell lennie másokkal. Ezen elgondolkodik, és olyan csapásokat kap, hogy megérti, hogy még mindig másokhoz kell kapcsolódnia.
Kérdés: Meg fogja-e érteni, hová vezetnek ezek a csapások, vagy úgy fut a kapcsolatba, mint egy állat?
Válasz: Meg kell értenie, és ez nagyon hosszú és fájdalmas folyamat lesz, de meg fogja érteni. Mert a csapások magasabb szintű gondolkodást fejlesztenek ki az emberben.
Megjegyzés: Folyamatosan visszatérünk a csapásokhoz.
Válaszom: Lehetetlen más módon változtatni. Ez nagyon könnyű és békés is lehet, vagy sok problémán, sőt háborúkon keresztül zajló.
Kérdés: Hogyan látja ezt személyesen ön?
Válasz: Minden erőmmel megpróbálom elmagyarázni az emberiségnek, hogy nincs választási lehetőség, és hogy olyan állapotban vagyunk, amelyben az emberek közötti megfelelő kapcsolatok elengedhetetlenek, és még mindig nem látszik, hogy ezt az emberek megértenék.
De legalább már beszélhetünk róla, és nem riadnak vissza, nem hallgattatnak el vagy tesznek nevetségessé, mert ma mindenki olyan állapotban van, amelyben nem tudja, hogy mit kezdjen önmagával, gyermekeivel, és a jövőjével.
Megjegyzés: Kicsit gyerekesnek tűnik a kapcsolatra való felhívás, hogy mondjak valami szépet másoknak, pozitívan gondolkodjunk másokról, és ez lehet az oka annak, hogy még nem képesek meghallani téged.
Válaszom: Megértem őket.
Kérdés: Mit tehetünk hozzá, hogy amit mondasz, olyan legyen, mint egy nyíl, amely eltalálja a szívet, hogy érezzék, a mélységet az egyszerű szavak mögött?
Válasz: Meg fog történni, és elkezdik majd megérteni, hogy nincs más választás, hogy ezek nem csak szavak, hanem a természet ebbe az irányba vezet bennünket.
Kérdés: Lesz-e olyan érzése az embernek, hogy a természet törvénye szerint élünk?
Válasz: Határozottan! El fog jönni, beteljesül, és megvalósul a gyakorlatban.
Kérdés: A holisztikus rendszer alapelve az, hogy az egész tulajdonságai, néha nem redukálódnak a részek tulajdonságainak egyszerű összegére. Egy team-nek potenciálisan saját intelligenciája van. Ha tíz embert veszel, akkor egyesülve, sokkal több erőt kapnak, mint mindegyikük külön-külön. Mitől lesz több egy ilyen kapcsolat?
Válasz: Hozzáadódik az egoizmusuk, amelyekkel előzőleg elutasították egymást, és most ez kötelezi őket arra, hogy vonzzák egymást a kölcsönös kapcsolatuk érdekében. Ezért itt mind a pozitív, mind a negatív minőségek a kapcsolat többleterejéért dolgoznak. Végül is az elutasítás fölé emelkedünk, elkezdjük használni az egymással való megegyezésre, és ezért az eredmény nagyobb.
Kérdés: Tegyük fel, hogy két kilogramm önzésem van, neked három. Egyesülünk, és nem öt kilogramm lesz belőle, hanem több. Miért?
Válasz: Mivel az egyesülés mellett döntöttünk, mindegyikünk legyőzi egyéni egoizmusát. Egyszerű mennyiségben ez öt kilogramm egoizmus, és mégis, ha legyőzzük az egónkat, akkor sokkal nagyobb összeget kapunk, az egység mindent átfogó ereje által. Így olyan tartalékokat keresünk, amellyel meghaladjuk önmagunkat!
Más szavakkal, Felülről további energiát kapunk, és hatalmas további erők adódnak teljes egoizmusunkhoz annak érdekében, hogy az öt kilogramm fölé emelkedjünk és egyesüljünk. Öt kilogramm helyett tehát ötszázat hoz.
Kérdés: A köztünk lévő ilyen fúzió magasabb szintre visz?
Válasz: Teljesen más, minőségileg új szintre!
Ha az emberek érezhetően egyesülnek, akkor megnyilvánul bennük a közösség, a kölcsönösség, a kapcsolat olyan különleges ereje, amely korábban nem volt közöttük. A korábbi szeparáció helyett megszerzik az egység erejét. És ez az új tulajdonság irányítja őket.
Ettől kezdve teljesen más természetet kezdenek el érezni, feltárul az integralitás. Ezt korábban nem ismerték. Úgy vélték, hogy a természet az egyéniségre, az egoizmusra épül. De kiderült, hogy a természet egyáltalán nem önző.
Kérdés: Háborús helyzetben mindig megvalósul az együttműködés, mivel ott közös a cél: túlélni, és véget vetni az öldöklésnek. Milyen közös cél lehet, ami békeidőben összeköti a társadalom összes szegmensét?
Válasz: Nem látok komoly különbséget háború és béke között, mert manapság is háborúban állunk egymással és a természettel, és ez rosszabb, mint egy atomháború.
Nem tudjuk, hogyan szabadítsuk ki magunkat a kölcsönös gyűlölködés ellentmondásainak béklyójából. Ezek az ellentmondások mindenhol jelen vannak. A kormányoktól és legmagasabb társadalmi osztályoktól egészen a családokig és egyénekig mindenhol megtalálhatók.
Az összes szinten egoizmusunk dominál, és olyan állapotot ér el, ahol teljességgel képtelenek vagyunk meghallgatni egymást. Ezért van szükségünk a kapcsolat módszerére.
Kérdés: Lehetséges, hogy ez a közös cél a természet meghódítása? Azé a természeté, ami folyamatosan nyomás alatt tart minket.
Válasz: Meglehet, hogy ez a cél megszervez minket, és helyes módon irányít egymás felé. Elkezdünk megfelelő lépéseket tenni az egység létrehozásának érdekében és azért, hogy elkerüljük a kataklizmákat, amiket a természet tartogat számunkra.
Kérdés: A felnőtt fiam és köztem negatív kapcsolat van. Mit tegyek, ha kapcsolatba akarok lépni vele, és ő nem ért meg engem? Hogyan segíthetek a fiamnak és magamnak a Kabbala bölcsessége révén?
Válasz: Ez egy probléma! A fiad nem akar kapcsolatba lépni veled, mert úgy érzi, hogy elnyomod őt, miközben te meg úgy érzed, hogy gondoskodnod kell róla, és neki el kell fogadnia a gondoskodásodat és cserébe ugyanezt adni.
Ellenben az anya és a gyermek közötti viszony olyan, hogy az anya nem ad okot arra, hogy a gyermek azt gondolja, hogy az anyja korlátozza őt.
A fiatal generációnak szüksége van az előző generációval szembeni szabadságára. Szükségük van a szülőkre, hogy biztosítsák számukra az összes szükséges dolgot, s aztán álljanak félre.
A tanárom Rabas szokta volt mondani: „Minden, amire a gyerekeknek szükségük van tőlünk, hogy zárjuk be a szánkat, és nyissuk ki a zsebünket.”
Ez az amire szükségük van. Szeretnél jó kapcsolatot ápolni velük? Ezután csukd be a szád, és nyissd ki a zsebed.
Természetesen ez némileg eltúlzott, de azt tanácsolom, hogy tartsd őt a gondolataidban (mert ezek befolyásolják a fiadat), és mutasd ki neki, hogy semmit sem követelsz tőle: ami az életében változást idézne elő. Lehetőség szerint csak hozzá szeretnél adni, az életéhez valahová, bárhová, ahová csak ő akarja.
Ezt tanuljuk a Felső gondviseléstől, amely így kezeli az alsó rendszert.
Minden Felső Szféra csak azt teszi hozzá, ami az alsónak szükséges ahhoz, hogy beteljesedjen, növekedjen és elérje a Felsőt. Semmilyen módon nem gondol magára.
A Teremtő pontosan így viselkedik velünk: nem tartozunk felé semmivel, Ő tartozik kizárólag felénk..
Megjegyzés: Azt mondják, hogy kötelesek vagyunk betartani a parancsolatokat …
Válasz: Ezt azért teszed, hogy kijavítsd magad, és nem a Teremtő érdekében teszed mindezt! A Teremtő tökéletes. Nem adhatsz neki semmit, és nem is adsz neki semmit. Abszolút semmit! Végül is, ha tökéletes tulajdonságról beszélünk, akkor az nem nyer vagy veszít semmit, függetlenül attól, hogy hogyan viselkedik. Minden csak a te érdekedben történik, és semmi másért.
Megjegyzés: Több társadalmi viselkedési modell létezik, amelyeket már több ezer éve lejegyeztek. Néhány társadalom például az „ami az enyém, enyém, ami a tiéd, tiéd” törvénye alapján működik. Ez sajátosan igaz az amerikai álom koncepciójára is.
Dr. Michael Laitman kommentje: Ez a lehető legrosszabb jellemző, az úgy nevezett szodomita szabály. Ennél tényleg nincs lejjebb.
Ez az út gonosz, és ellene megy a Teremtőnek (természetnek), aki mindig el is pusztítja az efajta irányulást. Ha az amerikaiak az „ami az enyém, enyém, ami a tiéd, tiéd” szintjén maradnak, akkor egész egyszerűen zsákutcába navigálják bele magukat.
Ennél még az „ami az enyém, enyém, ami a tiéd, az enyém” állapot, a bűnözői hozzáállás is sokkal jobb, mivel nem szünteti meg az emberek közötti kommunikációt: én elveszek tőled, te elveszel tőlem. Még így is megmarad valami féle kapcsolat.
Aztán ott van az „ami az enyém, a tiéd, és ami a tiéd, az is a tiéd” felállás, ami a teljes adakozás törvényét írja le. Ez az abszolút igaz ember állapota, aki mindent a többiekért tesz. Készen áll rá, hogy egy jóságos és helyénvaló társadalmi berendezkedés tagja legyen, és helyes példát mutat a többieknek.
Erre a szintre kell, hogy az emberi társadalmak eljussanak a jövőben.
Az egész természet a komplexebb típusú kapcsolatok felé való törekvésre épül. Feladatunk az, hogy megtanuljunk belőle kapcsolódni annak érdekében, hogy életünket analóg módon építsük fel azzal, amit a természetben látunk.
Kérdés: Hogyan nyilvánul meg ez az együttműködés törvénye a társadalomban? Azt is látjuk, hogy más, meglehetősen szigorú törvények működnek a természetben. Nem vehetjük őket csak úgy, ahogy vannak, és nem alkalmazhatjuk őket a társadalomban.
Válasz: Még ezek a merev törvények is a természet összes tulajdonságának egyetlen egészbe való kompakt összekapcsolásának nevében járnak el. Ha valahol kölcsönös pusztulást, konfrontációt látunk, akkor meg kell értenünk, hogy ez még mindig ugyanabban az irányban működik, annak érdekében, hogy a természetet egyetlen rendszerbe hozzon minket.
Megjegyzés: Ha például a legerősebbek túlélésének egyszerű törvényét vesszük, nem a dzsungel törvényei szerint akarunk a társadalomban élni.
Megjegyzésem: Attól függ, hogyan értelmezzük a „legerősebb” fogalmát. Látjuk, hogy a fizikailag legerősebb ember nem éli túl. A gyakorlatias ember életben marad, mivel tudja, hogyan használja ésszerűen a környezetet, és hogyan irányítsa azt a természet magasabb céljának elérésére.
Amikor egy nyers erő működik, amely mindent maga alá akar gyűrni, semmi sem működik. Minden nagyon intelligens és sokoldalú rendszerben működik. Nem mondhatod, hogy most valamiféle hullám fog jönni, ami mindent elrendez vagy mindent elpusztít. Bármi történik is, ez mégis lehetőséget ad új kapcsolatokra. A természet a legegyszerűbb fajoktól a bonyolultabbak felé törekszik.
Kérdés: Vehetjük-e a homeosztázis törvényét, amelyet egyértelműen érezhetünk a testünkben, és át tudjuk-e adni ezt a társadalomnak? Hogyan nyilvánul meg ez a törvény a társadalomban, vagy lehetetlen ezt látni?
Válasz: Mindez relatív. Bár társadalmunk korántsem tökéletes, mindenféle emberre van szüksége: erősre és gyengére, okosra és butára. Általánosságban az emberiségnek nagyon sokfélének kell lennie ahhoz, hogy helyesen kapcsolódhasson ebből a sokszínűségből, és egy integrált, teljes formát teremthessen.
A természet a sokszínűségre törekszik, nem pedig arra, hogy egy embert erőssé tegyen és hatalmat adjon neki az egész világon. Látjuk, hogy nem a legerősebb marad életben, de nem is a legbölcsebb. A jobb és a bal erő minden lehetséges kombinációjára szükség van. Az marad életben, aki a legoptimálisabban képes különféle tulajdonságokat felhalmozni és ésszerűen felhasználni.
Megjegyzés: Néhány mozi, földönkívüliek inváziójáról szól, akik ellen a Föld összes lakója egységre lép. Ilyenkor feltűnik a kölcsönös garancia jelensége.
Viszont napjainkban is, amikor a koronavírus beteríti a Föld egészét, azt látjuk, hogy a járvány nemhogy nem egységesíti az embereket, hanem megosztja őket.
Dr. Michael Laitman kommentje: Elértük azt az állapotot, amikor csak az segíthet minket egységet létrehozni, ha belátjuk: csak a kapcsolat emelhet a természetünk fölé, saját magunk fölé. El kell, hogy jussunk ide.
Megjegyzés: Ha mindenkinek egyetlen Istene volna, mindenki Vele kelne és feküdne, hinne benne, milyen csodálatos is volna.
Válasz: De ez nem így van, és nem is lesz így. Isten nem ilyen.
Csak egy Isten létezik, már amennyiben elfogadjuk Őt Istennek, ez pedig nem más, mint a kölcsönös kapcsolódás, az egység és a szeretet. Ezek a minőségek képesek közelebb hozni minket egymáshoz, és egyesíteni minket. Úgy is hívhatjuk, hogy a legmagasabb-rendű minőség a természetben. Pontosan erre van szükségünk.
Kérdés: A kommunikációs rendszerek heterogenitásának törvénye szerint az embereknek különbözniük kell. Ha ugyanolyanok volnának, kioltanák egymást. A kommunikáció egyik alapelve, az ellentétes emberek kapcsolata. A tízesbe is különféle embereket kell összeválogatni. A kiválasztást nekünk kell megtenni?
Válasz: Nem, egyetlen esetben sem járunk el így. A természet teszi meg. Mi még azt sem nagyon értjük, hogyan történik ez meg, hogy egyszer csak egy spirituális cél elérésén fáradozó csoportban találjuk magunkat, és el kell fogadnunk, mint olyan környezetet, amelyben lehetséges a megfelelő fejlődésünk.
Kérdés: Mondjuk azt, hogy nekem, mint a csoport felügyelőjének az a feladatom, hogy egy 200 fős közösséget integráljak. Természetes módon mindannyian más személyiséggel, státusszal, stb. rendelkeznek. Hagyjam, hogy spontán módon keveredjenek, vagy kérdezzem meg, ki hol dolgozik, ki hol és milyen tanulmányokat folytatott, és aztán a jellemzők alapján igyekezzek a hasonlóságokat figyelembe venni?
Válasz: Először is, általános bevezető kurzusban részesítünk mindenkit. Itt hallgatnak, nyitott szemmel járnak, és ahogy mondani szokás, körbeszimatolják egymást. Ezután fokozatosan megtörténik, hogy csoportokat alakítanak ki, mivel az emberek vonzzák vagy taszítják egymást. Ilyenkor látszik, hogy miként kapcsolódnak egymással a belső megérzésük alapján.
Nem szabad csoportokba kényszeríteni őket. Lehetővé kell tenni, hogy a kapcsolat kiépítése a helyes cselekedetekkel kezdődjön. Ezután világossá válik, ki kihez húz, ki kivel érzi jól magát. Majd a folyamat egy magasabb szinten megy tovább.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
