Szerző arhívuma: geocosmos

Kérdés

Hogyan lehet mérni az elérést? Látjuk a történelemben, hogy az elfogadó – kabbalista – bölcsek egy részének könnyen ment, de a többségnek csapásokon át vitt az útja. Hogy lehet, hogy valaki öt év alatt eléri a Machszomot (ego-szűrőt), más harminc évig dolgozik rajta, s van, aki bármilyen erőfeszítést tesz, nem ér el semmit?

Válasz

Nem tudjuk összehasonlítani az emberek elérését, mert nem ismerjük a kezdőpontjukat, hogy honnan indulnak. Képzeljük el, hogy valaki a lélek-piramis ötödénél van, de rettenetes vágyakkal és nagyon megromlott tulajdonságokkal születik, és rengeteget kell ezért dolgoznia magán, nem elég harminc év, hanem kétszer annyi kell és tíz újjászületésen keresztül. Mennyi idő kell, míg eljut a lélek-gyökerének a foglalatához? És időközben mindenki fanyalog: „Micsoda nyomorult…”

És itt van egy másik, aki lentebbi, középszintről ered, de pár év alatt eljut a célhoz. Aki a „közös felépülési vágy”, a szívben lévő pont, vagyis az „Íz-ráél” lélekhez tartozik, annak rengeteg munkája lesz még ezzel. Hiszen voltunk feljebb, de összetörtünk, és lehulltunk az „egyiptomi”, a „népek” szintjére, a kapni akarás önző szintjére, ami nálunk megsokszorozódva jelentkezik. Ezért a felépülés is nehezebb nekünk. Ez látható azokban a bajokban és gyűlöletben, mely végigkíséri Ízráél népének történetét.

A szellem fennsíkjára elérni nekünk sokkal nehezebb, mint a népeknek. Az egyszerű embernek elég csak hozzánk csatlakozni: „Igen, készen állok…akarom ezt”, mondják. És valóban érzik, hogy megéri nekik. Mert éppen bennünk és nem bennük rejtőzik el a Gonosz ösztön (az egó), a megtört szív. Elhozzák a terheiket és a lábunkra kötik. És minekünk kell megtalálni az eszközt, hogy megkönnyítsük a terheiket.

Honnan kapunk majd egy lendítő-eszközt, hogy megküzdjünk ezekkel a terhekkel? Hogy működik ez? Ezt meg kell oldanunk. Az emberek elhozzák terheiket és odateszik a végső vonalra, mint egy repülőtéren s nekünk kell valahogy elhordani őket s kielégíteni őket.

Nincs miért panaszkodni. Sőt, nincs is módunk eldönteni, hogy ez vagy az az út könnyebb, vagy nehezebb. Egyszerűen ebbe vagyunk öltöztetve, nincs módunk összehasonlításra. A természet szerint bele vagyunk merülve saját magunkba és nem tudjuk mérni az elérést.

(geo)

Kérdés

Hogy juthatna el a Zóhár könyve az egész néphez túl azokon, akiknek van a Szívükben egy pont a közös felépülés vágyával? Hiszen a többieknek ez is csak egy a könyv sok közül.

Válasz

Eljön az idő, amikor feltárul az emberek közti közösség hálózata, az értelmesek már most látják, hogy mi történik, hiszen kutatják és tanulmányozzák a helyzetet. És máris van a lakosságnak egy tíz százaléka, akik érzik, hogy a kölcsönös függés és közös felelősség irányába kell menni. De a közös felelősség még nem jelenik meg semmiben. El kell magyarázni, hogy e társulás érdekében extra jósággal kell egymáshoz fordulnunk.

De ha látom, hogy a hálózatok akadoznak – nem működik az ellátás, a nevelés, az ipar, a kereskedelem – akkor világosan látszik, hogy nekem kell tenni valamit a helyzet kijavítására belül. Tanulni kell tehát. Honnan tudom meg ezt? Mit tanuljak? Hisz ezt sehol nem írják le…Melyik egyetemen tanítják? Hol van a térkép, mely lerajzolja az emberi kapcsolathálózatok vonalait, útjait? Nincs ilyen.

Ennek a társas viszonynak az életünkben kell feltárulnia. Hogyan? Amikor érezzük a lét szükségleteit: jó és rendezett és biztonságos életet akarunk magunknak és gyerekeinknek, természeti katasztrófák és veszélyek nélkül. Ehhez kell odaadóbb szeretettelibb kapcsolatokat feltárnunk magunk között. Hogyan lehetséges ez?
Az Elfogadás bölcsei a kabbalisták azt mondják: “Egy különleges könyv, a Ragyogás – Zohár – könyve az emberi kapcsolatokat tárja föl /a Biblia szövegében/. Ha jobb életet akarsz, olvasd! Akkor kinyitom a könyvet és olvasni kezdem egyik oldalt a másik után, s látom, hogy működik.

Az emberek látni fogják, hogy ez működik, ha majd elég nagy tömegben kezdik tanulni, akkor megtörténik a javulás. Kapcsolatba kell kerülniük a kabbalisták forrásaival, úgy ahogy a vallásosok külsőséges szinten, a belső értelem nélkül ma is naponta olvasgatják. Hiszen az egész Tóra az emberek lelki kapcsolatait meséli el, csak rejtett módon, s a külső héját tanulják, hogy fennmaradjon legalább a burka.

geo

Kérdés

Az adósság válság az európai államokat a befelé fordulásra és a nemzeti elszigetelődésre csábítja

Válasz

Minden az egyenlőségtől függ, hogy a fény és a sötétség egyensúlyban legyen.

Meg kell érteni, mi okozz az elszigetelődést, a határok mögé való visszavonulást, az egység elleni lázadást, tiltakozást. Ezek komoly csalódások miatt alakultak ki. Európa “darabokra szaggatja magát”. A kormányok értik ezt, a népek még nem.

Németország mai gazdasága Európa egységének eredménye. A szétesés még a görögországinál is nagyobb bajt okozna. Remélem, az európaiaknak lesz elég eszük s megértik, hogy közösen kell működniük.
Képzeljük csak el: kényszerítő erővel kapcsolódunk a családunkhoz. Szeretnénk leválni, eltűnni a rokonok elől, elutazni messzire, de nem lehet. Az állami és társadalmi törvények köteleznek a család életében való részvételre. A szerkezet bele kényszerít s nincs hova menni. Csak a halálba. Így vagyunk egybefűzve a globális faluban: nincs menekvés, nincs mód különállásra. El lehet válni, de ez sem oldja meg a gondokat, a közös felelősség marad.
/geo/

Bál HaSzulám, “Világbéke”: “Hiányzik a béke reménye mint érték és kényszer, hogy mindig legyen egy fontos és az adott feltételekkel elégedetlen kisebbség a társadalomban és ők mindig készek a veszekedésekre, s így a békecsinálók számára újra meg újra előlről kell kezdeni mindent “

Láthatjuk, hogy a legjobb akaratú szándék mellett sem lehet elérni a nyugodt békét, mert a civakodók mindig szétszedik az új és új béke-hullámokat.

Mit lehet tenni? semmit sem kell tenni. Az emberi társadalom s az emberi természet szándékosan van így elrendezve, hogy mi mégis megtaláljuk az életünk értelmét. Csak így érthetjük meg, hogy mindezek felett tehetetlenek vagyunk, s ezek nem tőlünk függenek.

Menyi vérnek kel még folyni, mennyi csapást kell kapnunk, hogy felismerjük, hogy az ember tehetetlen a helyzetek fölött és minimálisan sem lehet kijavítani semmit akaratból. A világ egyre globálisabb, integráltabb, kölcsönösebb, mutuálisabb, és napról napra jobban megszorítja azt a kis helyet, ami még a régimódi egoizmus helye bennünk. Hatalmas léptekkel közelednek az új idők törvényei.
Csak a társas közösség segít nekünk abban, hogy felismerjük, csak egységben, közös felépülési vággyal lehet majd működni, s ehhez kell a kedvesség. De ma még az látjuk, hogy még e kedvesség ellenére is a pusztulás felé haladunk. Erről mondja Bál HaSzulám /Aslag rabbi a háború előtt/, hogy a pusztulás akkor is eljön, ha sokan igyekeznek a békére.

Tehát csak egy megoldás lehetséges e gondokra: a kölcsönös felelősségről való nevelés. Ennek segítségével képes lesz elérni azt az érzést, hogy van valami szilárd,amire támaszkodni lehet. A helyes társ-kapcsolati környezettel lehet ezt elérni. A felvilágosító és racionális elemek mellett, ez az új nevelési mozgalom azt is meg ell tanítsa, hogy hogyan tud együttműködni egy csoport, úgy, hogy hasson ránk és adjon a tagjainak.
Ha elkezdenénk szervezni ilyen csoportokat, akkor feltárulnak bennünk az ezt lehetővé tévő belső erők, új tulajdonságok.

Geo

פ 16.10.11, 14:25

A Felső Erő, a gondviselés mindig elrendezi nekünk a jelen helyzetet és rávilágít a jövőbeli helyzetre és ha győzünk (az egó felett) a helyzetben a jelenben, akkor kérhetjük a jobb jövő elérését. A Jövő az pont az Egó ellentéte és ezért tudok erőt kapni a (felépülni vágyó) társaktól a környezetemben, s tanulástól, a támogatótól /tanítótól, a könyvektől, hogy hajlandó legyek felemelkedni ehhez a helyzethez, ami rossznak és kevéssé vonzónak tűnik nekem most még.
Nincs semmi fölösleges a jelen helyzetben, sem kívül, sem belül, hanem minden optimális, a célból van, hogy én gyűjtsek erőt hogy akarjam ezt a nem-egós Jövőt. HA nem vagyok képes erre, ez jelzi, hogy még hiányzik nekem az odafigyelés arra, hogy miért is történnek a dolgok.

A szellem, az adó-erő, a Jövő feltárulása egyszerűen egy kapcsolati háló, emberek között jelenik meg. Feltárul, ahogy az adó-teremtő,a Jövő-teremtő megjelenik az evilágban és betölti azt. Feltárul egy új erő, mely hat és működtet, ami korábban rejtve volt, s éppenséggel nem feltáruló.
Ha az ember tényleg teljes erejével igyekszik közelíteni magát ehhez az erőhöz, a Jövő világához, a magasabb világhoz, a teremtőhöz, amely integráló erőként minden minket most körülvevő alakban megjelenik – akkor ez elsősorban is segíteni fog nekünk, hogy ne legyünk bálványimádók, s ne süllyedjünk bele misztikus homályokba, hanem legyünk reálisak, valódiak. A lényeg, hogy egy kiegészítő világot tár fel, mely erőkből áll. Ha az ember elkezdi magát ebben a formában elképzelni, észreveszi, hogy itt van vele az eszköz, amivel elérheti ezt az újjá teremtett Jövőt. Az eszköz erre az a csoport, ahol más emberek is megpróbálják feltárni az adás, a szolgálat erejét, akik az odaadó szolgálatban vannak: a társai, ők képzik azt az erőt, s velük együtt most rögtön elkezdődhet ennek az új szerkezetnek a feltárása.
Minden attól függ, mennyire pontos a saját elképelésünk a szellemről, a spiritualitásról, amely a köztünk lévő adáskapcsolattal és általában az emberek közt az adás-kapcsolatokkal azonos.
Nem szabad ezért elfelejtenünk, hogy amikor másokhoz közelítek, akkor nem másokhoz közelítek, hanem a saját részeimhez, amelyek csak az egómnak tűnnek idegennek. De ha az egó felett kapcsolódunk (a közös vágyban a felépülésre) akkor tényleg részévé válunk az új Jövőnek.

Kérdés

Miért van szükség a világok mozgására, hogy minden világ felmenjen az Első Ádámmal a hatodik nap előestéjén a Briá-ig /teremtésig/, ha után az Ádám hibája miatt minden lezuhant ugyanoda,a hol született?

Válasz

Az Első Ádám hibája után minden világ leereszkedik oda,a hol ma is van , s oda, ahol a nekudim (Pontok) világában van. És a felmenetelek és leereszkedések eredményeképpen születik meg a mai társas környezetünk, a Nesámá, a Lélek. Mostantól a lelkek, nesámák a világban, a környezetben s ennek jogán képesek létezni (hiszen ezt teremteni kell, azaz ok nélküli társ-szeretettel létrehozni).
A domem – kristályos, a coméách – növényi és az élő (háj) szintjei a világoknak (A teremtés-bria, a jecira -alkotás és az aszija- csinálás világai) a lelkeket “állati ” (behemót) szinten tartják fenn, hogy lehetősége legyen kielégíteni a feltételeket, amivel “élővé” válik. De ha az Ádám – ember – megkapta az életet, akkor eljuthat a Nesámá létéig, azaz a “beszélő”szintig , ami egy külön szint az előzőek felett. Ezért a lelkeknek, nesámáknak igyekezni kell társként közös vágyban /a felépülésre/ összekapcsolódni, s akkor kialakul köztük egy hálózati kapcsolódás.

Kezdetben a világok felemelkednek az ember részvétele nélkül, a teremtés terve szerint. Ezt a tervet hívjuk úgy, “idejében” , ami úgy tiktakol, mint egy óra, amely lépésről lépésre halad körbe. Ha erősítjük a társulást, akkor ezzel a tiktakolást gyorsíthatjuk, de ehhez sokkal erősebben kell társulni. “A végső tett a kezdő gondolatban”: minden a teremtés e terve szerint mozog s a forrásához tér vissza.

Az Acilut (a Közelség) “világát” (megvilágítását) úgy is hívjuk: Koponya-Szemek /Galgalta-Enájim/. Ha e pillantást (a G-Á-t) a “Fülre” /Hátra/ vetem, akkor eljutok a Bria /teremtés/ világához. Ha az Acilut szeme az orr-ra néz, ott a Jecira /teremtés/ világa. Amikor a G-Á a Szájhoz ér, ott kapjuk az Ászijá (tett) világát.
Tehát a B-J-Á világok azok az Acilut(=közelség/ lenyomatai a Fül-Orr-Szájban (F-O-Sz=AHAP), a Hátban: ezt úgy is nevezik, hogy a Bina összeolvad a Malkuttal. (Az értelem Anya – a Királysággal, Birtoklással a Fiún – mint szűrőn – át). Így jött létre ez a három világ, az Első Ádám környezete.
Ma az ember a kapni-akaráson belül létezik, de felbukkannak benne az Odaadás egyes programjai, azaz az Élet programjai. De ezekben a programokban nincsen Szabad Akarat, hanem ezek csak fokozatai az ásványi-növényi-állati szinteknek. Pontosan ezek a szintek azok, amik körülöttünk működnek, ezek teremtik az éltünk terét.
Minket a Közelség /acilut/ világa éltet, az Adó-erő, a teremtő program, amely benne van az ásványi-növényi-állati szintekben. Emiatt élünk. De ha fel akarok emelkedni az ásványi-növényi-állati szint,a Hátsó Rész rabsága fölé a Beszélő szintre, ami maga a Közelség, akkor oda fel kell emelkedni.
Akkor össze kell gyűjtenem a B-J-A világokból az élet lényegéről szóló tudást, arról, hogy van egy Odaadás program (Koponya-Szem, G-Á) amelyet magába foglal a Hátsó (az A-H-P, a nyílások). Össze szeretnék olvadni a G-Á erőivel, az odaadással, és ezt csak a társulás tapasztalatai által tehetem meg , mert az Ádám-lény szétesett részeinek az összekapcsolása így jöhet létre, s így jutnak vissza a Közelség-Acilutba.
De nem ám a kapni-akarás szétesett elemeit viszem föl a Közelség (az Odaadás Teremtése) világába, hanem az Adó-erő széttört részeit, amely a Szív-Pont, a Közös Vágy a Felépülésre, mely a kapni-akarás – attól, hogy közé állt a Hátsó, az A-H-P miatt széttört, szétesett. Én viszont azt akarom, hogy a megvilágító Fény azért is ebből a Hátsó kapni-akarásból jöjjön és ezért a Közös Vágy szívpontjait kötöm össze a csoportban.És akkor ők elvégzik az Elfogadás munkáját az A-H-P-pal, a Háttal együtt. Ezt nevezzük úgy, hogy felemeljük az A-H-P-ot, a Hátat a Szemhez, a G-Á-hoz /Galgalta/.

Hír

A hírmagyarázók globális forradalmi hullámról beszélnek. A tiltakozások már nem csak Görögországban zajlanak a csőd-közelség miatt, hanem a fejlettebb országokban is. Az Egyesült Államokban a nagyvárosokban tüntetnek. Tucatnyi városban internetes csoportok alakultak, hogy szervezzék ezeket. Kanadai és ausztráliai csoportok is részt akarnak venni a 99% tüntetéseiben a fenntarthatóságért, a virágzó tőkések egy százaléka ellen. Új képződmények jelennek meg: nem szerveződnek, a résztvevők az időről és a helyről a közösségi portálokon értesülnek és az occupytogether.org. site-on.
A válság kényszere a tüntető mozgalmak élesedését eredményezi, de ami új, az a globalitás. Európa, Amerika, az arab perifériák, végül a változás kiváltója lehet mindez.

Viszonyulásom

Az emberiség most kezd egyetlen közösségé válni, s a belső viszonyokban most először keveredhetnek össze a különféle gondolatok és vágyak mindenkiben, amíg végül egyetlen testületté olvad majd mindenki. Ez az emberi társadalom evolúciójának törvénye. Aki megérti, hogy ez a természet rendje és vele halad – az nyer. Aki ellene van, az veszít. Ahol a kormány nem érti, ott a nép szenvedni fog, de a válság mindenképp erősödni fog. Ahol ellene vannak, ott tanítani kell az Elfogadás tanát, a kölcsönös kapcsolatokat a természettől, az új egy testületté alakuló emberiségről, s tenni is kell érte. Máskülönben a tüntetések vérontássá fajulhatnak.

Kérdés

Politikai gazdaságtanban azt tanultuk, hogy a gazdaságot a racionális egoizmus vezérli. Később a modellt felváltották másikkal. Kiderült, hogy ember irracionális és ez mindig egy ismeretlen faktort vezet be a közgazdaságtanba.

Válasz

Nos éppen ez az “emberi elem” az, ami miatt a közgazdaságtan nem igazán tudományos. Mert semmilyen kritériummal nem tudjuk megmérni és osztályozni ezt az elemét.

A jövőben ez az elem sok problémát okoz majd. A szimpla kalkulációkat is érvényteleníti, hogy mögöttük emberi vágyak vannak. Hirtelen egy meg egy nem kettő lesz. Hogyan lehet ez? Hát úgy hogy az egész egy gépezet s törvényei vannak. Tehát a számítások nem a realitásból erednek, kimarad az emberek része, a vágyak.

Hirtelen észrevesszük, hogy sem a newton-i, sem az einstein-i mechanikával nem számolhatunk. A tudósok felfedezték, hogy az elektronnál kisebb részek a fénysebességnél gyorsabbak lehetnek. Tehát az összes tudomány, ami nem számol az emberi belső világbeli egységgel, beleesik ebbe a csapdába.

Az axiómák elvesztik változhatatlanságukat. Felfedezzük, hogy a világ az emberi természet minőségeiben létezik és ha az változik, a világ is változik.
Még egyszer számolunk valamivel hagyományos módon és hirtelen el fog térni a tényektől ez eredmény. Egy autó motorja nem hozza majd a lóerőt, ami rá van írva. Maga az anyag elveszíti eddigi tulajdonságait.

Kérdés

Izraelben próbáljuk megtalálnia válaszokat, amiket felvetettek a tüntetések. Mi a tanácsod?

Válasz

Teljes tisztelettel a pénzügyi (Trachtenberg) bizottság iránt, azt javaslom, hogy olyan szervezetet alakítsunk ki, ami előbb megfontolja, hová akarunk eljutni. Elsősorban az egységhez kell eljutnunk a népben és az államban. Ezen belül nézzük, mivel kezdjük. Világos, hogy a szegénységküszöb fölé kell juttatni azokat, akik lejjebb vannak. Azután teremtéssel kell foglalkoznunk: megteremteni az új pályákat az ipar, a kereskedelem, a vezetési, egészségi, a pénzügyi szerkezetek újrateremtésével. Lépésről lépésre fokozatosan teljesen át kell alakítani az egészet integrált szerkezetté.

Ezért az első feladat, hogy felvilágosítsuk erről és átneveljük az embereket ez irányba. A nevelés során a csoport-környezet ügyét kell középpontba állítani, hogy megértsék az emberek, hol tartunk, milyen válság előtt állunk, és hogyan lehet enyhíteni a helyzetet. Meg kell magyarázni, mi a megoldás, mi lehet az orvoslás módja e helyzetben. Ehhez bizonyos időre van szükség és be kell venniük ezt az orvosságot.

Kell legyen itt egy szerkezet, amely megmagyarázza és megfejti az emberek számára az ügyeket. Holnap reggel fel kell kelnem és úgy kell éreznem, hogy együtt az összes néppel van értelme a világnak, amiben élünk. Kimegyek az utcára, utazom az utakon, csevegek a kollégákkal a munkahelyen, hallgatom a rádiót, nézem a tévét, a netet : és mindenhol a lényegről hallok. Már nem vakok vagyunk, akik nem tudjuk, mi vesz körül, s mi történik és csak kiabálunk, mi t a kisgyerekek: “Jaj, eltörött!”

Ma a közgazdászok ránk ijesztenek, hogy éhség jön és gyógyszerhiány és az orvosok ijesztgetnek, hogy már meg is halt pár ember, mert nem kaphattam megfelelő ellátást. Elég ebből. Nézzük meg mi is ez a helyzet igazából. Nézzük meg, miért van, hogy az orvosok elégedetlenek, hogy a közgazdászok ijesztgetnek, hogy az emberek nem tudják a havi pénzüket beosztani. Nézzük az egész képet és ne csak a széthullott magán-érdekek mentén a részleteket.

A baj megoldásához a fel kell emelni a megvilágítás szintjét. Közben az emberek kimennek az utcákra, de maguk sem tudják, miért is. Általában nincsenek pontos követeléseik vagy világos programjuk, csak a fájdalom és az elégedettség hiánya. Hát nézzünk egy objektívabb szemüveggel a világra. Ez nem csak egy egyoldalú jelenség, nem egyetlen állam magánbaja, vagy sajátos törvényekkel megoldható baj. Hanem általános gond az emberiség egészét érintve. Mindannyian egyetlen válsághelyzetben leszünk. Nem lenne értelme ezt logikus és érett módon megtekinteni?

Meddig lehet még kiabálni, hogy “Jaj, zuhan a dollár! jaj, az euró összeomlik!”? Normális építő hozzáállás nélkül csak kiáltozni…Értem, hogy az emberek képtelen másra, sőt, képtelenek vagyunk megérteni, hogy képtelenek vagyunk, tehetetlenek vagyunk. Továbbra is csak a betegség tüneteit akarják leküzdeni, de ezzel csak elmozgatják a deszkákat a közös süllyedő hajó alján. Ezért óvatosnak kell lenni meggondolatlan lépések előtt.
י

Ma mindannyiunknak módunk van a világunkat vezetni. Igyekszem javítgatni a dolgokon: a pénzügyi rendszeren, a gazdasági rendszeren, a kereskedelmen, az államok közti kapcsolatokon, az emberek közt, a házastársak között – és nem sikerül soha.
Új és új zűrzavarok és feltételek támadnak, amiket nem vettem figyelembe s ezért semmi sem sikerül. Nincs elég tudásom, s nincs elég kapcsolatom az előttünk hirtelen feltáruló új világgal, s nem vagyunk képesek világos formában elérni, felfogni ezt.
Honnan jön mindez? A Vég-nélküliségből eredő fokozatokból jön. Ezek a fokozatok mibennünk vannak. Ezeket (hormonális) adó-erők irányítják lenyomatként bennünk.Például az odaadás, a csoport-szolgálat erői, melyek feltárulnak – szintén bennem léteznek, azokban az érzésekben, ahogy a külső összetettséget észlelem, érzem. Csak mintha ezek nem egoista erők lennének, hanem az adás erői, mint egy-egy réteg a tortán az érzéseim rétegei.Ez is én vagyok. Ez is bennem van. Ez is.Semmi nem lóg ki az “én” határain túlra.Ezt hívjuk Léleknek.
Ha elkezdem magam ebben a formában felosztani képzeletben, akkor láthatom, hogy a mai világ segít nekem. Feltárul a “rossz”, mint az egoizmus erői – s eltűnik a homály. Megjelenik az altruista erő is. Bennem jelennek meg ezek a rétegek: elkezdem érezni, hogy mindez nemcsak rajtam kívül létezik, hanem énbennem, belül, kivetülve érzésekben. Ezért vagyok annyira zavart, annyira tévelygő, azért nem találom a helyem a mai világban. /réteges torta rajza: a zöld az adás, a sárgában az én a kékben az egó és pirossal: a rajta kívül lévő ego s kékkel az egészre : Lélek van írva/
Mikor elkezdjük megérteni ezt a szerkezetet és valahogy beleérezzük magunkat, akkor látjuk, hogyan történik ugyanez a többi emberrel. Megértjük hogy egy rétegtett torta jelenik meg bennünk: a resimói (lenyomatai) a múltnak, jelennek, s a jövőnek. A múlt egoista erői, a jelen érzései és a határolatlan s értetlen sejtések a jövőről: az már az odaadó csoport-szolgálat /a “szeretet”-kapcsolatok / ideje.

Mivel ezek bennem feltáruló rétegek nincsenek még összekötve egyetlen szerkezetbe, ezért nevezhető mindez a “válságunknak” ,azaz a szétválásunknak részekké.Azért integrális világválság ez, mert lehetetlenné teszi az együttműködést, az összefogást nekünk, a részeknek. Nincs meg ez bennünk, s ezért épp az a jövő forrása, ha megtanulunk ezen uralkodni majd.
Mi a baj ezzel? Egyrészt a válság kérdést rajzoltam le, másrészt ezt együtt mégis Léleknek nevezzük. Mert ez az út, ez a lélek feltárulásának útja, amin járunk.
HA összekapcsolódunk belsőleg mint részecskék, akkor egy érdekes kép tárul elénk: látjuk, hogy három oszlopból állunk.

Egyik oldalon az egoisztikus erők – a torta alsó része. A csoport-szolgálat, az odaadás az altruizmus- ez a torta felső része. Középen pedig a társak közti kapcsolat van , ahogy ezeket mindet összegyűjtjük magunkban s amennyire képesek vagyunk együtt társként dolgozni. Ha összekötjük a pozitív altruizmust a negatív egóval , akkor mindkettővel együtt tudunk dolgozni. Ez a mi munkánk – a középső oszlop építése ez.

Így állunk ma, a válsággal és a belső zűrzavarokkal s ez a Lélek feltárulásának helyzete.Persze, a világ még messze van ettől. Nem ilyen formában fog nekik ez feltárulni , csak a segítségünkkel: ha csatlakoznak hozzánk egyszerű formákban. Mi már ennek a felárulásánál tartunk s folytatnunk kell ennek a feltárását. Mindez bennünk van lenyomatként, az első megszorítás és az szűrő-ernyő építése létrehozza a belső Parcufot /arculatot/

Ez az Arculat már a Jövő állapotot mutatja rétegesen. Van egy Fej része /”ros” feketével a vázlaton jobbra), itt a főben dől el, hogyan kell helyesen társulni a bennünk lévő másik két résszel: az egyik rész, amivel odaadó szolgálatot leszünk képesek tenni s a másik rész, amelyik nem bírja ezt megtenni. A fej ezek fölött van s ezért ő rendez el minket.