Dr. Michael Laitman

az egész emberiség összefogásának módszere

Az egyenlőség kritériumai

Kérdés: Mik az egyenlőség kritériumai?

Válasz: Akkor beszélhetünk egyenlőségről, amikor mindkét fél beleegyezik a többé-kevésbé egyenlő feltételekbe. Más szóval, veled egyenlő mértékben akarok részt venni abban, hogy a megélhetésünkön túl mindketten mindent másnak adunk. Ha ez megtörténik, akkor egyenlőek vagyunk. Ez kell, hogy legyen a kiindulópont, más közös nevező vagy meghatározó tényező nincs. 

Komment: Egyszer azt írta, hogy az egyenlőség nem az egyenlőségre törekvés, hanem egymás kiegészítése. „Ki kell erőszakolnunk, hogy lehetőségeiket valóra váltva adakozzanak a közösség számára.”

Dr. Michael Laitman válasza: Az „erőszakolás” talán kicsit durván hangzik, inkább úgy fogalmaznék, hogy segítenünk kell, hogy az ember megvalósíthassa önmagát.

Mindegy, hogy háztartásbeliről vagy kormányfőről van szó – mindegyik a lehető legtöbbet adja a saját területén. Ebben bizonyosan egyenlőek. Mondjuk azt, hogy miután befejezték az életüket, feljutnak egy mennyei törvényszékszerű helyre, ahol a kormányfő megpillantja a háztartásbeli asszonyt önmaga mellett.

Kérdés: Isten előtt mindannyian egyenlőek vagyunk? Vagy ott is létezik valamiféle hierarchia?

Válasz: Mindenki egyenlő, abszolút mindenki.

Kérdés: Vagyis úgy tűnik, hogy nem a hasonlóság hozza meg az egyenlőséget, hanem az, hogy közös cél elérésére törekszünk.

Válasz: Igen, és megértjük, hogy ez a cél a közösség részére történő adakozás.

Az egyenlőséget mindig annak tükrében határozzuk meg, hogy mennyi erőfeszítést teszek, hogy közel kerüljek másokhoz. Én például napi tíz órát szánok arra, hogy egységet alakítsak ki más emberekkel, egy másvalaki pedig két órát. De ez a tőle telhető legtöbb, így van megalkotva, és ebben egyenlőek vagyunk.

Kérdés: Hívhatjuk ezt spirituális egyenlőségnek?

Válasz: Hogyne, bár a spirituális egyenlőség magában foglalja az önkéntes adakozást is. Minden alkalom, minden óra, amit az ember azzal tölt, hogy mindentől függetlenül a társadalmi jó érdekében adakozik, nos, ez spirituális adakozásnak számít. Ez az az ismérv, ami alapján megítélhetjük az emberek közötti egyenlőséget. 

[274137]
KabTV “Kommunikációs Készségek” 20/09/11
Forrás: The Criteria For Equality | Laitman.com

12 dec 2020

Az individualizmus történelmétől a kollektív intelligenciáig

Kérdés: A kollektív intelligencia és a csoporthatások elfelejtett bölcsesség. Valamikor őseink felhasználták ezt az ismeretet, aztán sok éven át megfeledkeztek róluk. Ma a tudomány feltárja, hogy kiderült, hogy a tömeg furcsa módon bölcsességgel rendelkezik, és a kollektív intelligencia sokkal nagyobb lehet, mint az egyéneké.

Miért felejtették el ezt a bölcsességet, és miért csak ma kezdjük felfedezni és használni?

Válasz: Korábban az emberiségnek nem volt szüksége kollektivitásra. Először az egyéniség, az egyén egoista elszigeteltsége, valamint az egyén és a kollektíva szembenállása felé fejlődött.

Ilyen esetekben mindig az egyéni személyiség győz, mert az erős emberek tudják, hogyan kell irányítani, jelezni, győzni, előre húzni és vezetni a társadalmat. Ezért a társadalom utánuk nyúl, kész meghajolni előttük, mivel a kollektívának könnyebb így létezni.

Az emberek különböznek az önzés szintjében. Ezért a legönzőbbek rohannak előre. Az úgynevezett „az egyén történelemben betöltött szerepe” nagyon fontos az emberi társadalom fejlődésében. Valójában évezredek teltek el azelőtt, hogy e tendencia hanyatlani kezdett volna. Az egyén szerepe kezd eltűnni, és helyébe a közösség lép.

Mindenhol látjuk ezt: vállalkozásokban, sportban, csoportokban. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyesülés erejét hordozó csoport, bár sok emberből áll, még is egy ember. Ez egy olyan csoport, amely képes újat teremteni és előrehaladni.

Megjegyzés: Az emberiség a primitív kommunális rendszer óta fejlődik, amikor az emberek a tűz körül ültek, és mindent együtt döntöttek el. Aztán 500–600 évvel ezelőtt, a reneszánsz idején, a személyiség fejlődése megugrott. Ma már elmondható, hogy az individualizmus ideje elmúlt, és megkezdődött a kollektív fejlődés.

Megjegyzésem: A csoport, egyénként lép fel. 

[273412]
KabTV “Vezetői Készségek” 20/09/25
forrás: https://laitman.com/2020/11/from-historic-personality-to-collective-intelligence/

25 nov 2020

Mi határozza meg az élet és munka iránti motivációt?

Megjegyzés: Két tényező áll a motiváció hátterében. Egyrészt az, hogy az ember hogyan értékeli a siker lehetőségét, másrészt pedig a cél fontosságának mértéke. Amennyiben valaki nem látja a siker lehetőségét, akkor nem veszi a fáradságot, hogy elvégezze a munkát.

Dr. Michael Laitman kommentje: Három típusú motivációval kell számot vetnünk: ezeknek a szándék, a megszerzés és a kielégülés adják az alapját. Mindebből kiindulva, az embernek nem elég tisztában lennie a jövővel, de tisztán és részletekbe menően is kell látnia azt, képesnek kell lennie, hogy elemezze, összetevőkre bontsa és újra összeillessze a részeket. Meg kell értenie, milyen módon jut el az ilyesfajta jövő állapotába.

A motiváció mindössze egy szó. De amint elkezded képletek, grafikonok, táblázatok és projektek segítségével formába önteni, máris kezdetét vette a komoly munka. 

Kérdés: Vagyis ha az ember a jövőt vizsgálja, kell, hogy lássa az adott cselekvésből származó hasznot?

Válasz: Ez szükségszerű, hiszen ez biztosítja a motivációt. Olyan a természetünk, hogy képtelenek vagyunk energiát fektetni olyasvalamibe, aminek nem látjuk a minket szolgáló hasznát. 

Kérdés: Miért alakította úgy a Természet, hogy léteznek motiváció nélküli emberek? Még az élethez szükséges motivációnak is híján vannak. Mi ennek az oka?

Válasz: Az ok a lélek gyökerénél keresendő. Itt nincs mit mondani. Vannak olyan emberek, akik élni akarnak, és olyanok, akik kezdettől fogva elutasítják az életet. Mindez annak függvénye, hogy az illető milyen mértékben látja jövőjét, illetve saját magát ebben a jövőben.

Kérdés: Ön képes volna megadni az élethez szükséges motivációt olyan embernek, aki nem rendelkezik ezzel?

Válasz: Én senkinek sem tudok adni semmit. Csak abban tudok segíteni, hogy az ember kifejlessze motivációját.

Kérdés: Lehetséges, hogy az ember ezt a motivációt saját bensőjében fejlessze ki?

Válasz: Igen, ha apránként teszi. Képtelenség azt mondani neki: „Gyerünk! Állj neki!” mivel nincs az önálló fejlődéshez elégséges ereje. De ha lépésenként halad, szert tehet rá. Ez főleg attól a környezettől függ, amelyben él.  

Kérdés: Néha előfordul, hogy a motiváció egyszer csak eltűnik, majd ugyanolyan hirtelenséggel megint felbukkan. Képes lehet ezen a hullámzáson úrrá lenni az ember?

Válasz: A környezeted bármikor igénybe veheted. Gondolok itt könyvekre, emberekre, mindenre, amiből energiát tudsz meríteni. 

[273449]
KabTV “Vezetői Készségek” 20/08/28
Forrás: https://laitman.com/2020/11/what-determines-the-motivation-to-live-and-work/

25 nov 2020

A kudarcról szól, vagy az emelkedést szolgálja a szégyen?

Megjegyzés: A szégyenérzet kizárólag az emberi faj veleszületett jellemzője, és felosztható a vágyszintek alapján. Minél fejlettebb az adott ember, annál gyakrabban éli meg a szégyen állapotát.

Dr. Michael Laitman kommentje: A szégyen a tökéletlenség érzése. Állatoknál teljes mértékben hiányzik. De néha, akár még kidolgozottabb személyiségű embereknél is, a szégyen elnyomás alá kerülhet. Azok érezhetnek szégyent, akik közelebb állnak a természethez, és nagyobb fokú összhangban állnak vele. 

Kérdés: A szégyen a leggyűlöltebb érzés az egyén számára. Az emberek akár még öngyilkosságot is elkövetnek, csak hogy ne kelljen nyilvános megszégyenülést átélniük. Mi a gyökere ennek a fájdalmas jelenségnek?

Válasz: Az a tény, hogy a szégyen az énre, az egoizmusra, azaz az ember lényegére van hatással. Ezért, az önző módon fejlődő embernek a szégyen a lehető legnagyobb vereség. Elviselhetetlen.

Megjegyzés: Azt mondják, hogy tanúk hiányában nem keletkezik szégyen.

Dr. Michael Laitman kommentje: Ez így igaz. A szégyen általában valamivel vagy valakivel kapcsolatban mutatkozik meg. Különösen akkor, amikor a minket körülvevő társadalom meghatározott szabályairól van szó. Mindig környezetünket alapul véve értékeljük önmagunkat.

Kérdés: Azt írja, hogy az embernek szüksége van a Teremtő előtti szégyenre. Vagyis, ha eljutott a szégyenérzetig, a korrekció lényeges eszköze van a kezében. Az érzés csak magasztos lelkeknek adatik meg. Mi ennek a kijelentésnek a lényege?

Válasz: Ha az egyén elkezdi megérezni a Teremtőhöz fűződő kapcsolatát, akkor már Hozzá képest szemléli önmagát. Ilyenkor érez szégyent, ami a Teremtőhöz való felemelkedés eszköze.

[273176]
KabTV “Kommunikációs Készségek” 20/08/07
Forrás: https://laitman.com/2020/11/is-shame-a-means-of-defeat-or-an-ascent/

22 nov 2020

Útmutató a kerekasztalokhoz, 22. rész

A kör módszerének hatása

Megjegyzés: A körök folyamata erős kapcsolatokat épít ki, és megoldja a konfliktushelyzeteket. Elősegíti a párbeszéd nyitottságát és a motiváció megváltoztatását külsőről (azaz, mint egy ostorcsapás) belsőre, ahol az ember már megérti, miért kellene valamit megtennie. Az emberek nem csak a külső problémákkal, hanem a probléma gyökerével, az egoizmusukkal dolgoznak. Ezenkívül a körök szisztémás jövőképet alkotnak.

Következtetés: a kör módszer nemcsak a kommunikációra, a döntéshozatalra és a konfliktusok megoldására hatékony, hanem a jövő társadalmának megalapozásának alapja is.

Megjegyzésem: Természetesen. Nekünk tovább kell lépnünk ezzel.

Kérdés: Ön a kerekasztalt tartja az egyetlen módszernek, amelyet mindenkinek használni kell, vagy vannak más módszerek?

Válasz: Nem. A kerekasztal kivételével nincs semmi. Arra kell törekednünk, hogy ezt a módszert alkalmazzuk, ahol csak lehetséges, minden olyan tevékenységi körben, ahol egynél több ember vesz részt.

Kérdés: Ön és tanára is ezt a módszert alkalmazta?

Válasz: Ketten voltunk, és hittük, hogy egy csoport vagyunk.

Kérdés: Tehát két ember is dolgozhat a kerekasztal-módszer szerint?

Válasz: Igen. Ahogy az elmondatott: „A többség, minimum kettő.”

Kerekasztalok annak érdekében jöttek létre, hogy egy embert, egy embercsoportot, illetve az egész emberiséget, a természet integrál törvényéhez hasonló állapotba hozzák. Ha valóban összefogunk és meg akarunk oldani egy problémát, akkor a lehető legközelebb kerülhetünk a helyes megoldáshoz, vagy legalábbis a probléma megoldásának legmagasabb szintjéhez.

[271488]
KabTV „Vezetői készségek” 20/07/09
forrás: https://laitman.com/2020/10/guide-for-round-tables-part-22/

15 nov 2020

Nem halljuk meg egymást

Kérdés: Mindenkinek szüksége van arra, hogy képes legyen másokra figyelni. A szülőnek meg kell hallgatnia gyermekét. A gyerekeknek hallgatniuk kell tanáraikra, akik feladatokkal látják el őket. A vezetőnek meg kell tudnia hallgatni beosztottait, és így tovább. 

A legtöbb ember nagyszerű hallgatóságnak tartja magát. Olvastam egy kutatásról, ami szerint csak 10%-unk rendelkezik mások meghallgatásának képességével. Mi ennek az oka? Miért gondolják az emberek, hogy meg tudnák egymást hallgatni, miközben ennek az ellenkezőjét látjuk. 

Válasz: Mivel az ember hagyja, hogy az egója vezesse. Azt akarja, hogy mindenki lássa, milyen figyelmes, barátságos, érzékenyen reagáló emberrel állnak szemben. A helyzet azonban az, hogy az egyén csak magát hallja, csak magát látja, és kizárólag önmagát igazolja vissza. Éppen ezért igen nehéz jól kommunikálnunk egymással. Képtelenek vagyunk meghallani egymást.

Annak dacára, hogy manapság mindenféle video- és audió-összeköttetési módok állnak rendelkezésre, szükséges volna ellenőrizni, hogy valójában milyen mértékben kapcsolódunk egymáshoz. A társas készségünk semmivel nem vált fejlettebbé. Ülünk, és mindenféle műsort hallgatunk, amelyek azt lennének hivatottak elősegíteni, hogy kapcsolódjunk, de nem látunk, és nem hallunk senkit magunkon kívül. 

Kérdés: Az interperszonális kapcsolatok egy alapvető szabálya szerint nem lehet tisztán kivenni a másiktól érkező üzenet jelentését. Élettani akadályai vannak, hogy megragadjuk a beérkező üzenetet.

Az általam olvasott kutatásban leírták, hogy hallási észlelésünk mindössze 25%-os hatékonyságú. Még az informális, barátok közötti beszélgetésben is az információ csupán 60-70%-a kerül feldolgozásra.

Mi az oka ennek a hibás működésnek? Talán léteznek olyan dolgok, amikre különösen befogadó az egó.

Válasz: Nem számít, hogy mire befogadó az egó, és mire nem. Mivel mindenkit beburkol a saját önszeretete, és csakis önmagát akarja érezni, bármi, ami elér hozzánk, helytelen módon kerül értelmezésre, és ezért feldolgozás helyett ott reked a két ember közötti térben.

[272619]
KabTV “Kommunikációs Készségek” 20/08/14
Forrás: https://laitman.com/2020/11/we-dont-hear-each-other/

14 nov 2020

Útmutató a kerekasztalokhoz, 21. rész

Az emberiség fő feladata

Kérdés: Ön folyamatosan beszél, a kör módszeréről, mint az emberek közötti erős kapcsolatok létrehozásának módszeréről. A kör cselekedeteinek a kimenetele, a természet pozitív ereje.

Miről szól ez? Azt mondja ön, hogy ez a jövőben az emberek munkája lesz. Mit fognak létrehozni?

Válasz: Az emberek általános összekapcsolódását és egyesítését, ami az egész emberiség integrációjához vezet. Ez jelenleg a világ minden emberének legnagyobb és legfontosabb munkája.

Megjegyzés: Képzeljen el egy országot, ahol a munkahelyen és a családban élő emberek kerekasztalokat használnak, és így jó és, önzetlen kapcsolatokat teremtenek.

Megjegyzésem: Ez a tevékenységük, tényleges kimenetele. Nem kell mást tenniük.

Kérdés: Néhányuk fizetést fog kapni ezért?

Válasz: Biztosítaniuk kell a normális életszínvonalat. Nagyon is lehetséges, hogy a társadalom egy bizonyos része, -fele vagy még több- folyamatosan részt vesz az ilyen, cselekedetek szervezésében a kölcsönös kapcsolat érdekében, körök formájában.

Kérdés: Gondolja ön, hogy ezt néhány méréssel, vagy kutatással ellenőrizni lehet?

Válasz: Mindenki meg lesz győződve arról, hogy ez az emberek közötti kapcsolat vezet a bőséghez, ahhoz, hogy mindenük meglegyen.

Kérdés: Más szóval, ennek a hatása, – amelyről beszélünk- a mérhető gyarapodás, az orvostudományban, a gazdaságban, és mindenhol máshol megfigyelhető lesz?

Válasz: Semmi probléma. Mindezt le lehet mérni.

[271419]
A KabTV „Menedzsment képességeiből” 7/9/20
forrás: https://laitman.com/2020/10/guide-for-round-tables-part-21/

14 nov 2020

A legnyereségesebb befektetés

Kérdés: Az elmúlt évszázadok folyamán az amerikai dollár volt világszerte a legstabilabb valuta. Az utóbbi időben az Egyesült Államok komoly adósságot halmozott fel, ezen kívül nagyfokú békétlenség jellemzi az országot, nem is beszélve az USA által vívott különféle kereskedelmi háborúkról, és a többiről. Mi a tanácsa? Érdemes befektetni amerikai valutába?

Válasz: Nem számítottam rá, hogy ilyen kérdéssel fordulsz hozzám. Ez egyáltalán nem az én szakterületem. De mivel minden zuhanásban van a világon, az egyik dolog zuhanása természetes módon mindig a másikhoz viszonyítva történik. 

Hogy mibe invesztálnék? Oktatásba. Ha jó sok pénzt adnál nekem, mindenképp az oktatásba fektetném. Semmi más nem maradandó, csak ez! Az ember örök fejlődése.

Kérdés: Azt mondja tehát, hogy tekintet nélkül a pénznemre (virtuális, bitcoin vagy dollár), jó, ha az ember mindenét az oktatásba fekteti be.

Válasz: A legnyereségesebb befektetés, ha az ember állandóan növeli az tanulmányi-szintjét.

[271502]
KabTV “Kabbalah Express” 20/09/01
Forrás: https://laitman.com/2020/11/the-most-profitable-investment/

11 nov 2020

Útmutató a kerek asztalokhoz, 3. rész

A kerekasztal szakaszai

Megjegyzés: A kerekasztal módszertanának alkalmazása előtt, workshoppot kell tartani. Melynek célja egy meleg, biztonságos légkör megteremtése, a téma és a résztvevők fontosságának felemelése.

Megjegyzésem: Valóban, ez nagyon fontos. Végül is egyszerű, egoista embereket veszünk, akik az egoizmus szempontjából próbálnak megoldani valamilyen problémát. Meg kell győznünk őket arról, hogy csak akkor oldhatják meg a problémát, ha integráltan kapcsolódnak egymáshoz egoizmusuk felett.

A lényeg maga a feladat, nem az, hogy ki oldja meg a problémát, mert mindenki részt vesz ebben a folyamatban. A résztvevőknek közös döntést kell hozniuk, mert ez a helyes, és nem azért, mert valaki egyéni döntése, bármennyire is zseniálisnak tűnik.

Más szavakkal, mielőtt bármilyen döntést meghoznánk, fontos, hogy összekapcsolódjunk egy közös érzésben.

Megjegyzés: A második szakasz: A kör minden tagja önértékelést végez arról, hogy mennyire hajlandó részt venni, az egész csoport kapcsolatának erősítésében.

A harmadik szakasz a közösség és a résztvevők közötti kapcsolat érzékelése. Még ha nem is értem el,  mesterségesen mutatom mindenkinek. Nem tudják, hogy játszom.

A negyedik szakasz: mindenki megpróbál a legjobb tudása szerint beszélni, az egység és az összekapcsolódás előnyeiről, mert senki nem lenne képes elérni az eredményeket és megoldani a kitűzött feladatokat egyedül.

Megjegyzésem: A legfontosabb az, hogy mindenki egyetért abban, hogy a közös döntés lesz az egyetlen és helyes.

Kérdés: Az ötödik szakasz – az érzések teljességének állapotában a résztvevők a kerekasztal módszerével, kezdik közvetlenül megvitatni a témát és megoldani a problémákat. Ez a különbség az integrál módszer és a többi között, mert ez utóbbiak, azonnal elkezdenek egyes kérdéseket megoldani anélkül, hogy először kommunikációt létesítenének. Enélkül a megoldás lehetetlen.

Mit gondol, mennyi ideig tarthat ez a folyamat? Fél óra alatt, össze lehet így hangolódni?

Válasz: Alig hiszem! Nem is tudom elképzelni, hogy ezt néhány hónap alatt meg lehetne csinálni. De törekednünk kell erre. Dolgoznunk kell rajta. Attól függ, miről beszélnek az emberek, milyen témáról, és hogy milyen állapotban vannak kezdetben.

Tegyük fel, hogy sebészek, akik sok műtétet végeztek, most viszont van egy olyan betegük, akinek látszólag megoldhatatlan problémája van, és siralmas következtetésekre jutottak a korábbi önálló megoldási kísérleteikkel kapcsolatban. Aztán rájönnek, hogy nyilvánvalóan csak közös ötleteléssel képesek valamilyen új megoldást találni.

[270376]
 KabTV „Vezetői Készségek” 20/07/09
Forrás: https://laitman.com/2020/09/guide-for-round-tables-part-3/

25 okt 2020

Az Olümposz magasából

Kérdés: Jó, ha egy vezető is megmutatja a gyengeségeit? Hiszen ő is ember, nem pedig szuper-robot.

Válasz: Nem, ez nem elvárás a vezető felé. Neki a magasabb rendű célokat kell megmutatnia.

A menedzsernek, vezetőnek, vagy bármilyen főnöknek bizonyítania kell, hogy tudja, hogyan lehet kezelni az adott helyzetet, hogy el tud látni bizonyos feladatokat, és ugyanakkor kompenzálnia kell beosztottait az elvégzett munka fejében.

Kérdés: Szükséges, hogy az emberek kövessék a vezetőt? Vagy elérhetetlen magasságban kell neki lennie?

Válasz: Általában inkább az utóbbi, a távolból, saját Olümposzának magasából kell inspirálnia az embereket.

[270934]
KabTV “Vezetői készségek” 20/06/11
Forrás: https://laitman.com/2020/09/from-the-heights-of-olympus/

18 okt 2020

91 queries in 0,308 seconds.