csoport

A személynek arra kell aspirálnia, hogy azáltal elégítse ki magát, hogy másoknak okoz élvezetet, saját maga élvezetének megszerzése helyett. Én kielégítelek téged, érzem a te vágyadat, és hogy az hogy teljesül be, és ezáltal kapok magam beteljesülést. Én a te elégedettséged érzete által telek meg, aminek okán afelé igyekszem, hogy akkora mértékben okozzak neked élvezetet, amekkora mértékben az csak lehetséges, mint ahogy egy anya boldogságot érez gyermeke megetetése kapcsán.

Én nem vagyok hajlandó magamat közvetlenül kielégíteni, csakis felebarátomon keresztül. Ez nem arról szól mennyi ételt fogyasztott el korporeális testem, mindez lelkem kielégüléséről szól. A lelkem attól lesz boldog ha kielégíthet másokat, amikor én a Teremtőt teljesítem be. És akkor én hasonlóvá válok Hozzá, mivel Ő is a mi beteljesítésünket élvezi. Amennyiben mi képtelenek vagyunk azt az élvezetet elfogadni, mely Tőle származik, mi a Shechina szenvedésének érzetét okozzuk a Teremtőnek.

A Teremtő a mi beteljesülésünkből kapja élvezetét, mi csak annyit tehetünk, hogy „megengedjük” Neki, hogy boldogságot okozzon nekünk. El kell érjük azt az állapotot, amikor csakis erre vágyunk.

Mindez egy paradoxnak tűnik: hogyan lehetséges „adás által kielégülni”? És erre szolgál a szeretet: hogy mindannyiunkat összekapcsoljon. Amennyiben nincs szeretet közöttünk, akkor nem kaphatunk elégedettséget, élvezetet az adakozásból. Nekem érzékelnem kell felebarátom vágyait, amint azok fontosabbak saját vágyaimnál.

Egy anya számára kisbabájának érzései fontosabbak számára, mint sajátjai. Az anya gyermeke fájdalmait magán belül érzékeli. Ez a természetes szeretet. Ugyanilyen fajta szeretet kell létrehoznunk a Fény segítségével, azáltal, hogy megengedjük annak, hogy korrigáljon minket. Ennek eredményeképpen ugyanolyan vággyal rendelkezünk majd mint a Teremtő, és elérjük a spiritualitást.

Képzeljük el, hogy több milliárdnyi kisbabánk van, és rendelkezésünkre áll valami, amivel képesek vagyunk őket kielégíteni, mivel hozzájuthatunk a végtelen Fény csatornájához. Micsoda csodálatot leszünk képesek érzékelni, miközben érezzük a többi ember vágyait, és képesek vagyunk érezni beteljesülésüket, mintha az a miénk lenne! Mi magunkat 62O-szoros módon leszünk képesek megtölteni, mivel képesek voltunk a gyűlölet felett szeretetet építeni.

Azáltal, hogy beteljesítjük őket, mi 62O grammnyi élvezetet érzünk ahelyett az 1 grammnyi élvezet helyett melyet mindegyikőjük egyenként megkap. Én az ő lelküket magamhoz kötöm, és úgy érzékelem őket, mintha hozzám tartoznának.

hzs

Kérdés:

Több Körbevevő Fényt (Ohr Makif) vonzunk magunkra amikor a csoporton belül tanulunk, és mindenki ugyanannyi Fény kap, vagy mindez az személy egyéni aspirációjától is függ?

Válaszom:

Minden erőfeszítésünk a csoporton belül gyűlik össze. Amikor sok ember egyesül egy csoporttá, mi egy különleges „teret” hozunk létre közöttünk, ahol mindenki kölcsönös adakozásban létezik. Ezen a téren belül történik meg a Körbevevő Fény felfedezése. Az előzőleg is ott volt, de egy elrejtett, passzív formában, és most ha még mindig rejtve marad is, mégis az már aktívan befolyásolja egységre vonatkozó aspirációinkat.

Kezdetben mi mindannyian a Fény terében vagyunk, de nem érzékeljük azt. Mi abban a mértékben váltjuk ki a Fény hatását, amekkora mértékben erőfeszítéseket teszünk azon a helyen, ahol kapcsolatokat vagyunk képesek építeni egymás között, és képesek vagyunk a Fényhez hasonlóvá válni. Az korrigál minket, és amikor az adakozás tulajdonsága kiemelkedik közöttünk, a Fény maga tisztán megjelenik.

Amint közösen a kölcsönös adakozásért igyekszünk, mi felfedezzük az adakozás erejének jelenlétét. Azonban minden egyes személy a Fénynek ezt az erőjét saját egyéni tulajdonságainak megfelelően fedezi fel, valamint annak az erőfeszítésnek a mértékében, amennyit a csoport egyesítésébe belefektet.

Ennek okán közös munkára van szükség. A személy egyedül nem képes felfedni a Körbevevő Fényt. Az adakozás iránti erőfeszítéseit és a Fény felfedezésére szolgáló tér felépítésére szolgáló próbálkozásait valakivel kapcsolatban, valakihez viszonyítva kell kifejtenie.

hzs

Ahogy mi előre haladunk spirituálisan, mi önző módon elkezdjük értékelni az adakozás tulajdonságát. Az szabadságot és beteljesülést ad, megengedi a személynek, hogy függetlenné váljon. Ez az attitűd az adakozás tulajdonsága irányában Lo Lishma (nem az Ő nevében) állapotának van elnevezve. De később a Fény hatására az adakozás tulajdonsága maga válik fontossá számunkra. Ezt az attitűdöt hívjuk Lishma (az Ő nevében)-nak.

Annak érdekében, hogy elérjük a Lishma állapotát csak a Kabbalisták tanácsait kell kövessük. A szívben található pont minket egy új környezetbe vezet, a csoporthoz, és mi elkezdünk egységre lépni másokkal függetlenül attól, hogy akarjuk-e azt vagy sem. Ezek a cselekedetek azonnal segítenek minket hogy magunkra vonzzuk a Körbevevő Fényt (Ohr Makif). Az mindig körülöttünk van, de ezennel mi azt már szándékosan vonzzuk magunkra.

Minnél több erőfeszítést fektetek a többiekbe, annál erősebb hatással van a Fény rám, és én elkezdek új benyomásokat kapni. Végül én az adakozást valami jó dologként értékelem, és azt magasztosnak és különlegesnek tartom. Mindez a környezet hatására történik meg.

A környezet nem embereket jelent. Erőfeszítéseink, közös vágyaink lehetővé teszik, hogy kiváltsuk a Reformáló Fény hatását. Mindannyian a Fény óceánjában vagyunk, és képesek vagyunk azt magunkra vonzani. Ez az amit a megfelelő környezet jelent: egy olyan környezet, mely segít engem a Fény magamra vonzásában.

Az befolyásol minket még akkor is ha semmit sem teszünk, de abban az esetben a folyamat lassan zajlik a Resimók (spirituális gének) természetes fejlődési sebességével. De amikor én elkezdem a Fényt a tanuláson, terjesztésen, barátok egységén keresztül kiváltani, akkor kiváltjuk a Fény környezetének hatását magunkra.

hzs