csoport

Egy Anya, aki mindenkié

Szerző: nandor | Kategória: csoport, egység, ima, más

Kérdés: Minden a Felsőhöz intézett kérésünktől függ. De hogyan lehetek benne biztos, hogy a Felső rendelkezik azzal, amit kérek, és nekem is akarja adni azt, amennyiben a kérésem helyes?

Válasz: A helyes kérést, imának (MAN-nak) nevezzük. Ha szándékodban áll valamit kérni, ami nagyon fontos neked, akkor nem elég, hogy pusztán csak kérd azt. Nagyon sokan vannak, akik hozzád hasonlóan kérnek valamit. Szükséged van valamire, hogy megnyerd a felsőt, hogy segítsen, hogy elnyerd az együttérzését. Szükséges, hogy jobban megismerd Őt, és megértsd, hogy hogyan kerülhetsz közelebb Hozzá, és ellenőrizd, hogy mit szeretne. Ez azt jelenti, hogy különböző tetteket kell végrehajtanod, hogy örömet okozz Neki és közel legyél Hozzá.

A kérésednek olyannak kell lennie, hogy a te Galgalta ve Enaym-od, vagy a Reshimo –d (spirituális géned), ami felemelkedik a Felsőhöz, pontos egyezésben kell, hogy legyen a Felső, az Ő vágyával, annak AHAP-jának megfelelően.

Az alsó rendelkezik egy Reshimo-val, az új állapot beteljesedéséért, akkor hogyan nyerheti el a Felső válaszát? A Felsőnek van egy rendszere, amit úgy hívunk, hogy „az állat emlői”, amelyek mindig készen állnak, hogy táplálják az alsót, de az alsónak kell felkészíteni a helyes edényt, hogy be tudja fogadni a kitöltést.

Ha hozol egy zsák érmét, ebbe nem fogsz tudni tejet elfogadni. Az edény, amire szükséged van, úgy van megtervezve, hogy befogadja a Fényt, tehát minőségében, mennyiségében és céljában is pontosan megfelelő erre. A cél, főleg azt jelenti, hogy neked mihez van szükséged a Fényre.

Ez az „állat” mindenkinek az anyja, nem csak a tiéd. Ha mindenki más nevében kérsz, és ezért akarsz kapni tőle, adni fog, de csak is ebben az esetben. Azonban nem igazán érzed, érted vagy fogadod ezt el. Nem értesz vele egyet! Reménykedsz benne, hogy ő favorizál téged, és ez az összes probléma gyökere.

Az anya dagad a tejtől… neked azonban mindenkiért kell kérned, különben nem fogsz egy cseppet sem kapni. Ha eléred a helyes kérést, a MAN-t, megígéred, hogy mindent, amit az emberiségért kaptál átadod, ami a te AHAP-oddá válik és csatlakozik a Galgalta ve Enaym-odhoz. Mivel ez az anya mindenkié, ő képtelen kevesebbet adni ennél, ez az ő útja. Ő 100%-ot ad, ezért neked 100%-ot kell kérned. 100% vágy az adományozásra, szemben vele 100% edény és a hiány.

100%-ban egésznek kell lenned, amit adni tudsz az edényeddel, Resimo-dal. Mivel csak az „egész tud az egészhez tapadni”. Ha a baba sír, kérve az anyát, hogy táplálja őt, meg fogja kapni, és ha 10 gramm tejet kér, akkor 10 grammot fog kapni. Azonban először is neki meg kell ígérni, hogy ezt mindenki hasznáért teszi. Ha nem így tesz, a kérés nem teljes, és nem kap semmit. Ez kicsit lehűtheti az embert és kiábrándítóan hangozhat.

Kérdés: Hogyan tudom megígérni, hogy átadom mindenkinek, amit megkapok, amikor a természetemből fakadóan tolvaj vagyok? Mi van, ha hirtelen lopok valamennyit?

Válasz: Ezt úgy hívjuk, hogy „ima az ima előtt”. Kérj egy vágyat a vágy előtt, és ez lesz a te helyes vágyad, és kérd a Felsőt, hogy helyezze a megfelelő imát a szívedbe. Természetesen ezt saját magad egyedül nem érheted el.

2013.10.3. A napi Kabbala lecke harmadik részéből, Tíz Szfíra Tanulmánya

ford: MT

lekt: KN

forrás :http://laitman.com/2013/11/one-mother-for-all/

Tovább >0

17 nov 2013

Megérteni az ember természetét

Szerző: nandor | Kategória: csoport, egó

Kérdés: Az integrált körökben létezik egy uralkodó jelenség, amikor egy ember nem foglaltatja magát a többiek problémáiba, de meg akarja oldani, a saját belső kényelmetlenségét a kör számlájára, és folyamatosan magára vonzza a figyelmet. Ezáltal megtöri a kör hatását. Hogyan kell dolgozni az ilyen emberrel?

A válaszom: Sok különböző mód létezik arra, hogy kiegyensúlyozzuk a kört. Ezért, egyrészt, a körben állandóan emlékeztetni kell mindenkit a körben való munka feltételeire, másrészt meg kell érteni az ember természetét.

Fogjátok és beszéljetek meg. Hogyan tárul fel az egó mindenkiben? Milyen a legfontosabb külső megjelenése az önzésnek? Pontosan hogyan fejezi ki magát egy egoista? Megtörténik, hogy valaki, nem hagy beszélni másokat. Vagy például egy nő csendben ül, minden aktivitás nélkül. Egy másik nem mond semmit, de a végén olyan fogalmakat kezd el kimondani, amivel megsemmisíti a többieket. Majd kivörösödve ül, mint a megfőtt homár, és úgy tűnik, hogy mindenkit darabokra fog tépni, vagy felrobban a dühtől, és így tovább.

Azaz, mi arról beszélünk, hogy milyen formán fedeződik fel az egó külsőleg, és hogyan kell nekünk gondoskodni, szeretni és lassan kiépíteni mindenki erőfeszítésével azt, hogy a barátunk negatív tulajdonsága fölé tudjunk emelkedni. Nem kell el magyarázni egyelőre azt, hogy a barátom negatív tulajdonságai az az én tulajdonságaim tükrözései, mert ez már egy nagyon magas fokú szint. Egyelőre a fentebb leírt a formában kell elmagyaráznunk nekik.

2013.09.21, “Az idő során”

ford: B S

lekt: BT;FB;KN

forrás: להבין את טבע האדם , 26.10.13

Tovább >0

10 nov 2013

Röntgen képe az Integrált világnak

Szerző: Szorinn | Kategória: csoport, Shamati

Kérdés: Ha én egy integrált világban élek, nem mondhatom, hogy a korrekció hiánya miatt kapom a csapást. Lehet, hogy csak eltévedtem az úton, és a Teremtő így térít vissza engem, és talán ezek a generációnknak a külső problémái. Akkor, hogyan tudja az ember leellenőrizni magát, hogy az úton a megfelelő munkát végzi e?

Válaszom: Az integrált világ tükrözi az Ein Sof világát (Végtelen világ). Mi már az Ein Sof világban vagyunk, de az elrejtésben van előttünk. Ehhez az Ein Sof-hoz kell irányítanunk magunkat, ahol “a végső cselekedet, a kezdeti gondolat”-nak felel meg. Tehát, megértem, hogy én magam előtt egy törött valóságot látok, mert én így érzékelem. De valójában, egyetlen valóság van, mert csak egy lélek létezik, amely tele van Fénnyel, és egy Erő, amely összetart mindent, tökéletes egységben.

Akkor, hogyan tudom ezt az érzékelést fenntartani az életem minden egyes pillanatában? Az erőfeszítéseim által?

Az ember kisebb problémákat kap, melyeket képes megoldani. Illetve kap Globális problémákat is, amiket pillanatnyilag még nem tud megoldani.

Mintha én elmennék csináltatni egy röntgen képet. Állok a gép előtt, megcsinálják a képet, és megmutatják nekem. Látom benne a csillagokat, a bolygókat, majd a föld bolygót, és a bolygón különböző lényeket, ásványi, növényi és állati és emberi lényeket. Valahol felrobbannak csillagok, galaxisok, a föld ég belülről, és mi a vékony kérgen élünk, ami úgy van beborítva növényzettel, mintha haj lenne fejen. Az arcon állatok és kis emberek sétálnak. Mindezt látom az én röntgen képemben.

De azt mondják nekem, hogy ne aggódjak a nagy kép miatt! Azt mondják, hogy egyelőre ne törődjek a csillagokkal és a Földel minden növényzetével együtt, és kezdjek el koncentrálni arra, hogy korrigáljam azt, ami az erőmből telik, itt és most.

Akkor, én beszűkítem a látásom, megszüntetem az aggódásom az egész világért, mert nincsenek eszközeim megjavítani azt. Nincs értelme kétségbe esni és sírni, hogy mi történik Honoluluban.

Ennél fogva, először is, adnak nekem egy csoportot tíz emberrel, mert tíznél többet nem tudok az elmémben tartani. Erre a tíz emberre koncentrálva és a kapcsolatunkat stabilizálva építem fel a Világgal való kapcsolatomat, amit én ebből látok az az én röntgen képem. Képes vagyok őket fókuszban tartani. A kapcsolatom mértékének megfelelően tudok helyesen viszonyulni mindenhez , és helyesen viszonyulok a bármi máshoz, ami történik, a csoport határán kívül zajlik.

Hinnem kell benne, hogy ha helyes viszonyt építek fel a csoporton belül, akkor az elég lesz ahhoz, hogy helyesen rendezzem a hozzáállásom az egész világgal szemben. Hogyha hozzám fognak jönni, panaszkodni, hogy miért nem aggódtam a Zulu törzsért, akik a világ végen laknak, akkor én azt fogom válaszolni, hogy nem tudtam, mert én a világot a csoporton keresztül néztem. Azt ajánlom nekik, hogy nézzenek bele a lencsébe és lássák! Ők eljönnek, megnézik és látják, hogy én tényleg nem tudtam tenni semmit, és akkor kitisztáznak engem minden hibáztatásból.

Szóval, én állandóan a csoporton keresztül látom a valóságot. Hogyha problémák közelítenek hozzám a teljes csoporton keresztül, akkor valószínű, hogy ezek megérintik az egész emberiséget illetve az egész bolygót, de tudnom kell, hogy ezek feltárulnak nekem, a kapcsolatomnak köszönhetően a csoporton belül, és én ez által már képes leszek fókuszban tartani ezeket. Már ők bele vannak foglalva a képbe, amelyet én a lencsén keresztül látok, és fókuszban tudom tartani ez által őket. Vagyis, ez az esemény már az én látóteremben található.

Így haladok előre. Egyelőre nem tudom az egész világot felölelni, és aggódni mindenért és mindenkiért. Csak azt az egy dolgot tudom, hogy ha én aggódom azért, hogy megtegyem, ami az én szintemnek megfelelő, akkor az, pozitív befolyással lesz a világra. Ennél többet nem vagyok képes tenni, és nem is követelik meg tőlem. Mint egy kisgyerektől, csak annyit követelnek tőlem, amennyit a koromhoz mérten végre tudok hajtani.

2013.10.28, a “Shamati” cikkéből

ford:B S

lekt: PS;FB;KN

forrás:: העולם האינטגרלי בצילום רנטגן

forrás a magyar oldalon: http://laitman.hu/?p=16360

Tovább >0

07 nov 2013

Tanácsok arra, hogyan kell reggel a helyes lábbal felkelni

Szerző: Szorinn | Kategória: csoport, Kabbala tanulás, Zohár

Kérdés:

Mit tehetek, ha az óra alatt az idegen gondolatok és szomorúságok, eltérítenek a leckétől?

Válasz:

Az ember különböző állapotokon megy át. Néha ül a leckén, teljesen le van választva a leckétől és néha még alszik is. Velem ez nagyon ritkán történt meg, de ha hirtelen elaludtam Rábásh meglökte a lábamat óvatosan az asztal alatt, vagy meghúzta az öltönyömnek az úját, anélkül, hogy valaki észrevette volna. Bár nem voltam fáradt, de valójában ez egy ilyen lelkiállapot. Néha aludhatsz két órát és teljesen ébernek érzed magad, és néha hét-nyolc órai alvás után, is aludnál még ennek semmi köze a fizikai állapothoz.

Mit tehetünk, ha elalszunk? – Erőfeszítéseket kell tennünk és harcolnunk kell minden erőnkkel, amennyire csak lehetséges, de ezzel együtt, egyetértünk azzal, hogy vannak olyan helyzetek, amelyek felülről vannak elintézve és nem tehetünk semmit. Akkor jövök a leckére és elalszom…. Soha nem nevetettem, vagy kiabáltam valakire, aki alszik a lecke során. Vagyis, nem képes akkor másképp, de mindenesetre itt van a leckén.

Ha az órák során idegen gondolatok mennek át rajtad, ez az előkészítéstől függ. Nagyon fontos “melyik lábbal keltél fel reggel” az ágyból: a “jobb láb”- bal, a bal láb”-bal vagy akár “négy láb”-on, azaz mi volt az első gondolatod. És ez attól függ, hogy milyen gondolattal mentél aludni, mit olvastál lefekvés előtt. Láthatunk este focit, de öt perccel a lefekvés előtt, kell olvasni valamit, amely felráz belülről, és a helyes irányba helyez. Ezzel a gondolattal kell elaludni. Ez olyan, mint a “Kriát “Shmá” ál hámitá” imádság, (“Halljad” olvasása az alvás előtt).

Akkor, felébredsz és fel kelsz a jó gondolatokkal, és azzal jössz a leckére. És ha később elalszol az osztályban, akkor jól készítetted elő magad. És ha hallod a leckét, akkor jobb gondolatok és szándékok érkeznek hozzád. Még ha hirtelen idegen gondolatok és szándékok jönnek hozzád, akkor is csak egy rövid időre. Te felfedezheted, megtalálhatod, eltávolíthatod, vagy elkergetheted őket.

Ez a mi feladatunk. De a legfontosabb a cselekedet: gyere, ülj le, készülj a leckére, rajzolj vázlatokat, írjál mindent, azaz, tegyél mechanikus cselekedeteket, amelyek segítenek belemerülni a leckébe. Ezen kívül, neked szükséges rajzolnod egy kört, azaz, fesd le magad a csoportban. De lehet valóban is rajzolni egy kört a lap oldalán, azért hogy legyen előtted és emlékeztessen téged, hogy egy körben vagy a többiekkel.

Ezt a kör forma be kell, hogy legyen vésve a fejedbe, hogy csak rajta keresztül akard nézni a világot. Mintha az agyadban lenne egy szemüveg (“hal szem”), és most lekerekítve látnád a világot. Mert valójában ez az igazi formája, és te mindent a csoport központján keresztül akarsz látni.

2013.10.07, “Bevezető a Zohár könyyvébe”

ford: B S

szerk: SZ I

Tovább >0

14 okt 2013

A társaság nem vette észre egyik harcos veszteségét

Szerző: Szorinn | Kategória: Baal HaSulam (továbbiakban Baal HaSulam írásaiból), csoport, zuhanás

Kérdés:

Néha a zuhanás elveszi minden erőnket, és a személy próbál menekülni a munkától, a csoporttól. Hogyan lehet felgyorsítani a zuhanás áthaladását ilyen helyzetekben?

Válaszom:

Tilos elszaladni a csoporttól. Aki megáll, amíg a zuhanás tart, az kárt okoz az egész csoportban. És másokat meg egyszerűen hordágyon visznek. A tagoknak nagyon érzékenynek kell, lenniük arra, hogy mi történik a csoportban. Ha nem veszik figyelembe, hogy a barátai zuhannak és nem jönnek a leckékre, ez jelzi a komolyság hiányát és az együttes támadás érzését.

Ha minden nap a támadásban érezzük magunkat, akkor megértjük, hogy nem tudunk nyerni, azzal, ha elveszítjük az egyik tagunkat. Amikor az egyikünk zuhan, az kárt okoz a rendszernek és elpusztítja a láncolatot. De mi nem vagyunk ennek tudatában, és ezek a barátok sem, amelyek lezuhantak, nincsenek tudatában azzal, milyen kárt okoznak a többi tagoknak. Ez azt jelenti, hogy nem dolgozunk a kapcsolatunkon, és ez kárt okoz az előrehaladásban és blokkolja őt.

Mi sok cselekedetet végzünk, de mindegyiknek a kapcsolat érzéseivel és az Unió a szándékában kell lennie, ez az erőfeszítésünk és a jutalom központja. A fókusz középpontja a Teremtő felfedezése és a végső korrekció, mindezt fókuszáljuk a kapcsolat pontjára.

Ha csak a központi kapcsolódási pontot nézzük a csoportban, akkor felfogjuk fedezni a gyűlöletet, az elutasítást, és kölcsönös távolságot, majd a kapcsolatot, az Uniót és a Teremtőt is. Ez ugyanaz a pont, amelyet mindannyiunknak kell, folytatnunk és csak erre nézzünk. De ahelyett, mindenki a zsebét nézi.

2013.09.13, Baal HáSzulám, 33. “Shámáti”

ford: B S

szerk: Sz I

Tovább >0

19 Sze 2013

Az egyetlen probléma, amely megoldást igényel

Szerző: Szorinn | Kategória: csoport, kongresszus, zuhanás

Kérdés:

A csoport szétesett, a Szent pétervári kongresszus után, és csak egy vagy két ember jön el a reggeli leckére. Mi történt a csoporttal? Mindenkinek hirtelen súlyos személyes problémái vannak. Hogyan tudjuk legyőzni ezt a helyzetet?

Válasz:

Mi állandóan elfelejtjük, hogy semmi sem történik véletlenül, és mindent a Teremtő által hajtunk végre. Bármit is, amit kapunk, mi egy kiszámított módon az általános rendszer vezetése által kapjuk meg. Ez a rendszer az általános és az egyéni is.

Hirtelen, a barátok a csoportban rosszul érzik magukat, néhánynak külső és belső problémái vannak. Mindenkinek megvan a saját személyes vagy családi problémája. Nem értik, hogy valójában ez nem probléma. Csak egy probléma létezik és ez a kapcsolat hiánya a Teremtővel! Minden más csak a kapcsolat külső képe. Nincs ennél semmi több!

A te kapcsolatod fokozata a Teremtővel a szabály szerint, “jobb vagy rosszabb”, feltárul különböző eseményekben, amelyek láthatóak, a munkában, otthonban, a családban, a gyerekekkel, vagy magaddal, az egészségben, illetve a különböző belső érzésekben vagy különböző hangulatokban. A Teremtő teszi mindezt, annak érdekében, hogy alaposan átmosson téged mindenféle állapotban, hogy kicsavarjon, mint egy rongyot, és megmutatja neked hogy mit érdemelsz.

Ő kiszámított módon teszi ezt, a helyzettől függően és az egyetlen szándékkal, hogy mindig meglegyen egy esély a felemelkedésre. Ha nem tudok felemelkedni az állapoton, ez annak a jele, hogy nem használom megfelelően a feltételeket, amelyek nekem adottak.

Nincsenek az állapotok zsákutcában! Minden ki van mérve előre és a Teremtőtől érkezik egyetlen szándékkal, hogy felemelkedjek egy magasabb szintre, és nem, hogy letaszítson valahonnan. Mivel ez az állapot ellentétes lenne a teremtés tervével. Még ha úgy érzitek, hogy zuhanásban vagytok, ez az alacsonyabb szintnek az érzékelése, amely a Felső állapotból már előre el van határozva. Mi a szándéka az alacsonyabb állapotnak? Ez a Felső állapot, amelyet te érzel a korrigálatlan “edényedben”, és ezért tűnik alacsonynak számodra.

A zuhanás a vágynak a következő állapota, és bár még nem korrigáltuk, de ez már a következő állapot. Tehát nincsenek zuhanások és emelkedések! Mindig emelkedünk a modul szerint!

Itt most megtapasztaltok mindenféle ürességet, félelemet, idegességet, teljes apátiát és mindent, amit zuhanásként érzünk, ez honnan ered? Ez az én növekvő egómban történik, a nővekvő igényemben és érzésemben, amely már tartalmazza a következő állapotot, feltárul korrigálatlan formában és nem a Fényben.

Szóval, a nap az éjszakával kezdődik. Az éjszaka az a felkészülés a Fényhez. Mi tanuljuk a “Tíz Szfira tanulmányában”, hogy a korrekció az éjszaka folyamán történik. Majd eljön a reggel, de nem az óra szerint, hanem amikor a korrigáljuk ezeket az “edény”-eket, vágyakat.

2013.08.25, Az orosz nyelvű stúdió leckéjéből, “Kérdések és válaszok”

Ford: B S
Szerk: Sz I

Tovább >0

12 Sze 2013

A jó családokban jó gyerekek nőnek

Szerző: nandor | Kategória: Baal HaSulam (továbbiakban Baal HaSulam írásaiból), csoport, formaazonosság, Shamati, Teremtő

A jó családokban jó gyerekek nőnek

Ha van egy nagy, erős és jó közösségünk, én olyan vagyok, mint egy gyerek, aki követi a példájukat, azt akarom csinálni, amit a barátok. Ebben az esetben egyáltalán nem nehéz hasonlítani a Teremtőre, mert a közösség tanít meg engem, mint, ahogy a felnőtt tanítja a gyereket.

Egyrészt, mindez erőfeszítést követel, de minden egyes alkalommal jobb minőségben, mint az előbbi. A közösség egyre világosabb példát mutat, azért, hogy megvédje a személyt, de ezzel együtt meghagyja a szabadságát, a viszonyát a csoporthoz, a Teremtőhöz, hogy a szívben lévő lángolása és az egója állandóan növekedni tudjon.

A megszerzési vágyam folyamatosan növekszik, ezért állandóan együtt kell, hogy működjek a csoporttal és a Teremtővel, hogy leküzdjem a növekvő egómat. Ami olyan, mint egy gyerek, ami nő, lustább lesz, és már nem akar erőfeszítést tenni. Ennél fogva kap a személy egy esélyt, hogy jobban felemelje az érdeklődését, növelje a közösséget, a célját, a vágyát, hogy olyan legyen, mint a Teremtő. Mint a mi világunkban egy gyerek, aki arról álmodozik, hogy egy pilótává váljon. De egy bizonyos része belőle, az emberi részből, kötelezi (mint a saját befektetése a gyermek részéről), hogy növesztenie a közösség érdekeit.

Ha látom, hogy a közösség segít nekem, hogy hasonlítsak a Teremtőhöz, Hozzá érjek, ez azt jelenti, hogy csatlakozom az “Izrael, a Tóra és a Teremtő egy” -hez, és segít abban, hogy a cél felé irányítsam magam.

Ennél fogva, lehetetlen rendezkedni a közösséggel anélkül. Nekem folyamatosan kell, látnom a példáját, hogy megmutassa nekem a nagyságát. Annak érdekében, hogy megragadjam a Teremtővel való formaegyezést, hogy előbb-utóbb megkapjam Tőle a jót és jótékonyságát, rejtettség nélkül.

Most is megkapom a Teremtőtől a végtelen kitöltést, de a probléma az, hogy a megszerzési vágyam lassan nyílik ki, fokozatosan. Most csak mondjuk, egy százalékát használom az egész vágyamnak. Tehát, az Ein Szof világa (Végtelen világ) helyett, én csak egy százalékot érzek belőle. Ez az egy százalék feloszlik a jó és a rossz hozzáállásra a Teremtővel, ami azt jelenti, hogy még mindig van rejtettség.

Én így haladok előre, lépésről lépésre, mint egy gyermek, aki növekszik ebben a világban. Én rejtettséget érzek a közösség iránt, a Teremtő és a jelenlegi fejlődésem iránt. Ez azért van, hogy ne növekedjek, mint egy állat, és ugyanaz a gyerek maradjak, de csak nagyobb, hanem inkább az emberi szintnek kell, bennem, hogy megváltozzon a jó felé.

2013.08.06, Báál HáSzulám “Shámáti” 8-as cikkéből: “Mi a különbség a “Szentség” (Kedusha) Árnyéka és a a “Szitra Achra” Árnyéka között”

Ford: B S
Szerk: Sz I

Tovább >0

10 aug 2013

Tanulj meg dolgozni, tekintet nélkül az eredményre

Szerző: nandor | Kategória: csoport, spirituális fejlődés, spirituális fokozatok, szintek (125), Teremtő

Tanulj meg dolgozni, tekintet nélkül az eredményre

A csoport helyes haladása az, amikor nem adnak nekünk fentről semmi motivációt. A Teremtő nem ad nekünk semmi igazolást az útra. Mi nem látunk jó eredményeket a tanulásunk során, a terjesztésben, és egyéb tevékenységben, hanem éppen ellenkezőleg teljes sikertelenséget fedezünk fel. Ekkor a köztünk található integráció által, kérjük a Teremtőtől, hogy fedeződjön fel bennünk, és ez válik üzemanyaggá számunkra. Ellenkező esetben, mivel mi egoisták vagyunk, nem vagyunk képesek felfedezni az “edényt” (Kli), a Teremtőt.

Nem szabad leesni olyan szintre, ahol a sikeresség az élvezet, az, hogy önző büszkeséggel dolgoztam, a terjesztésben, abban mérjem le a fejlődésemet az elért eredmények szerint, és az emberek véleménye szerint. Nem akarunk visszatérni a gyerekes bravúrok rangjára. Tiszteljük és értékeljük a helyzetet, amelyben már nincs remény, hogy megtartsuk az egót. A megszerzési vágyban nincs kitöltés, nincs sikeresség érzése, öröm, nincs semmi. És mi nem érzünk élvezetet ebből, különben keresnénk. Ha vannak olyanok, akik élvezik, ez növeli adrenalin szintjüket.

A Teremtő adja nekünk a terjesztés cselekedetéhez szükséges üzemanyagot, amely az adakozás erejét jelenti, de nincs semmi bizonyíték a sikerünkre. Mert ha nekünk sikerünk van nélküle, akkor nincs szükségünk rá. Nekünk meg kell hogy érezzük a sötétséget a megszerzési edényünkben, hogy kérjük a segítséget a Teremtőtől. Az egoistáknak nincs szükségük a Teremtőre, mert még nagyobb egoista kitöltést akarnak kapni.

Nekünk nincs szükségünk a kitöltésre, hanem a Teremtő segítségére van szükségünk, hogy a cselekedeteinkért kérjük az üzemanyagot, amely lehetővé teszi számunkra, hogy dolgozzunk, és nem kell ennél több. Meg vagyunk, mentve a kereslettől. A Teremtő kitöltést nyújt számunkra, az Ő felfedezését, és mi “Szürőt” helyezzünk magunkra és “tzim-tzumokat” (megszorítás). Mi egy nehéz helyzetben vagyunk, problémáinkban, úgy, hogy az autónk halad előre üzemanyag nélkül, és mi csak a féket nyomjuk a gáz helyett.

A spiritualitásban nincs pedál, te folyamatosan nyomod a féket, vigyázva magadra, hogy ne lépjenek be különféle kísértések a megszerzési vágyadba. Egyébként bűncselekményt végzel, és sikertelenséget érzel.

A mi feladatunk most az, hogy ne csodáljuk a sikert, hanem azt a lehetőséget, csodáljuk, hogy az emberek közelebb kerülnek az igazi kapcsolathoz a valódi törvénynek megfelelően. Ha van egy ilyen lehetőségünk, akkor nem kell nekünk ennél több. Ezt nevezzük úgy, hogy az úgy nevezett “Isten szolgája”: Csak nekünk adták meg az esélyt erre a munkára, nem többet “mint a tű nyílása”, ebben a munkában benne vagyunk, és ez elég is.

Ha az ember készen áll arra, hogy ezzel rendelkezzen, az eredmények a munkájában egyáltalán nem változnak. Ha megerősödik a csoport által, azt kell kérni a Teremtőtől hogy segítsen neki, így nem kell több. A “kabbala edénye” továbbra is üres, csak a csoport marad, nulla erővel, nagy alázattal, de valahogy mégis is összeszedi magát, és az utolsó erejével a Teremtőhöz fordul. Ez a legutolsó állapot, amelyből a következő szintre, ugrik egy magasabb állapotba.

Ebben az irányban kell, hogy haladjunk a Szt. Pétervári kongresszus után, annak érdekében, hogy ne érezzük a sikert a “kabbala edénye”-ben, hanem épp ellenkezőleg kicseréljük az “edényeket” az “adományozás edény”-ére. Remélhetőleg meg tudjuk, tenni ezt a munkát egészen a következő Februári Kongresszusig Izraelben. Ez egy nagyon komoly előrelépés lesz.

2013.08.01, Felkészülés a reggeli leckére

Ford: B S
Szerk: Sz I

Tovább >0

07 aug 2013

Szeretné kicserélni a földszinti lakást az első emeleti lakással?

Szerző: nandor | Kategória: csoport, Teremtő

Szeretné kicserélni a földszinti lakást az első emeleti lakással?

Nagyon sok csoport létezik, amelyek a szeretetről és az egységről beszélnek. Az ember, és a közösség, az ember és a Teremtő közötti kapcsolatról, amelyet meghatároz a társaság, a mozgalom, a párt, a vallás vagy bármi.

Sokféle fajta ilyen összekapcsolódás létezik. Mi két részre osztjuk, a személy szüksége, vágya, a sóvárgása szerint, hogy elérje a Teremőt, ez nem engedi, hogy lenyugodjon, és csak egyetlen célt keres az életében, a Felső erőt, az élet okát, értelmét, “kinek adok élvezetet”. Az ilyen személy el kell, hogy érje a gyökerét, a léte forrását.

Ez az első feltétel, ez az első fajta emberek akik eljutnak a kabbalista csoporthoz. A belépéshez nem ellenőrizzük le az ember tulajdonságát semmilyen eszközzel, de ha az emberben nincs meg a szikra a Teremtő kereséséhez, a sóvárgása, belső éhsége, hajlama, akkor előbb utóbb elhagyja a közösséget. Ez megtörténhet 10 vagy 20 év után is.

Ezek az évek alatti vizsgálatok, amiket végez, az nem lesz kitörölve belőle az életében, mert ő elvégzett egy bizonyos munkát, ő már a lélek korrekciójához tartozik. De csak azok az emberek maradnak, akikben létezik a szikra, és szükséges, hogy elérjék a Felső erő felfedezését, mert csak ezt akarják.

Ez az egyetlen és egyedüli oka annak, hogy a csoportban maradnak, a többi csak eszköz a cél megszerzése érdekében. Fokozatosan egyeznek bele, ez nem történik meg azonnal, hanem lépésről lépésre egy belső harcban. Mert az összes eszköz a Teremtő felfedezéséhez, a megszerzési vágy ellenében működnek, a mi természetes tulajdonságunk, a szokásunk, az oktatásunk ellentétesek, mivel ezek mind anti egoista eszközök.

Ezért hosszú időt vesz igénybe, még az ember végre megérti és érzi az első szintet a Teremtő eléréséhez, amely a közös spirituális edényben történik, a köztünk levő kapcsolatban, és megköveteli tőlünk, hogy összekapcsolódjunk a valósággal.

Az egész valóság a kövületi, növényi, élő és a “beszélő” szintek az emberen belül vannak, az emberek közötti kapcsolatban, különösen a barátok közötti a kapcsolatban, a csoporton belül. A személy csak a csoportban választhat szabadon, hogy megerősítse vagy nem, hogy hozzá csatlakozzon-e vagy nem. Ez által építi fel a helyet a Teremtő felfedezésére.

Ez csak ilyen módon működik: az ember a felemelkedik a földszintről (a megszerzési vágyától) az első emeletig, és kijavítja a vágyait. És ott, a barátokkal együtt korrigálja a kapcsolat közöttük, felemelkedik a második emeletre, amely a Teremtő felfedezése, a beteljesülés, amely a közös edényben tárul fel, az úgynevezett “Sechiná”, (Isteniség).

Ezen az úton éri el a személy a célt, mivel ha nem lenne késztetése már kezdettől, akkor, nem venné észre, hogy mi vonzza, mire sóvárog, és, hogyan kell megvalósítani, ez a hosszú út, amin keresztül ment, csakis arra szolgál, hogy elérje a célt, amit tudat alatt érzett, mint egy fontos szükségletet az életében.

2013.06.06, Rábásh irásaiból, “Bo Él Páro” (Gyere a Fáraó-hoz)

Ford: B S
Szerk: Sz I

Tovább >0

25 Júl 2013

A csoportól a világhoz

Szerző: nandor | Kategória: csoport, spirituális munka, Teremtő

A csoportól a világhoz

Kérdés:

Amikor együtt dolgozunk olyan emberekkel, akik nem rendelkeznek “a szívbeli pont”-tal, mi érezzük, hogy ez örömet okoz nekik. Ez az érzés spirituális munka?

Válasz:

Alapvetően, én dolgozom magammal, benne másokban. Én átadom a “a szívbeli pont” – omat a vágyamból, amely az úgynevezett “az én lelkem”. Bármi, ami rajtam kívül van a hétmilliárd emberben, ez az egész én lelkem, egy vágy, és ha feltárom az egészet, akkor elérem a korrekció végét.

Más szavakkal, én felfedezem a lelkem, és ami engem kitölt, azt hívjuk úgy, hogy “Teremtő”, a valódi végtelen hatály. Szóval, a cél az, hogy kilépjek magamból mások felé, és ezzel együtt érezzek mindenkit. A jelenlegi helyzetben ez lehetetlen!

Annak érdekében, hogy megadja számunkra a lehetőséget, az eszközt, a munka képzettsége tőlünk kifelé mások felé, és mindenki felé, szükségünk van egy csoportra. Ez a csoport csak a kezdeti eszköz. A kabbala nyelvezetén ezt “Gálgálta vé enaim”nak nevezzük, (Agy és a szemek).

Ahhoz, hogy megértsük helyesen a kabbalista fogalmakat, meg kell tanulni a “Bevezetés a Kabbala bölcseletébe”című könyvben írottakat, be kell fejezni az iskolai tanulmányainkat, különben nem lesz egy közös nyelvezet és nehezen lesz érthető, amit felfedeznek.

Így megfogjátok, ismerni, ami feltárul, Megfogjátok, érteni, hogy ez az elérés így vagy úgy van nevezve. Tudni fogjátok egyesíteni, ami belül, létezik, ami feltárul a spiritualitásban.

Elérjük az egész emberiséggel való összetapadást, kilépünk magunkból, mindenki, felé. Ezért először is meg kell szerveznünk a mi “edény”-ünket (Kli), mi a készülékünket, hogy előkészítsük a munkát a világgal. Ennek érdekében adták a Kabbala csoportot, és a Kabbala bölcseletének a módszerét, meg kell tanulnunk ezt a munkát a csoporban, és azután adjuk át a többi csoportnak.

A fő munka a csoporton belül, és a csoport segítségével dolgozzunk másokkal. Ezen a helyen tárul fel az összes probléma, feltételezések, és csak egy kis tudás, mivel ez csak most kezd kifejlődni, és készen állni a munkára, ahol teljesen más világ tárul fel a “bölcsesség fénye”-ben, Azaz a Teremtő elérésében, mélységében.

A csoporton belül elérjük az “edényeket”, hogy együtt működjenek a Teremtővel. Ennek segítségével kezdjük el, azonnal megérteni Őt, de csak külsőleg, mert a globális csoportban mi csak az adakozási vággyal dolgozzunk, a “Gálgálta vé enaim”-al, az adakozás tulajdonságával. Ezek nagyon kis önző tulajdonságok gyökér, az első és a második szint egy részén.

Ha minden globális csoport elkezd dolgozni a globális edény javára, akkor mi a hatalmas önző vágyakkal, fogunk dolgozni, amelyeket nem lehet felfedezni most, mert ők sokkal nagyobbak, magasabbak a miénknél, és ezért olyan messze a spirituális fejlődés.

Úgy tűnik számunkra, hogy a tömegek, mint az európaiak vagy afrikaiak és mások, áteresztők. Lehetetlen beléjük hatolni, mert bennük legnagyobb a spirituális ego. De amikor elkezdünk dolgozni a javukra, vagyis egyesíteni az ők, hatalmas vágyaikat a mi a vágyunkkal, hogy korrigáljuk őket, kiöltsük őket, boldogítjuk őket az állapotukban, akkor ott nem a puszta adakozás cselekedetét, kezdjük el megszerezni, hanem a Teremtő adakozó tulajdonságát a mélységében.

Nem tudom, mivel lehet ezt összehasonlítani. Vannak emberek, akik zenét hallgatnak és élvezik. Emlékszem, amikor volt a Leningrádi Filmharmoniában bérletem gyakran meglátogattam, de nem vagyok szakértő. Ezért megkérdeztem a zenészeket, hogy magyarázzák el egy pár szóban, hogyan érzékelik a “Hattyúk tava”- t, mondjuk, vagy a Rachmaninov koncertjét?

>Ez egy teljesen más világ, más érzelmek, beleértve az érzéseket és ezzel együtt a folyamatot, amikor az emberek megértik a mélységét. Te megismersz egy teljesen különböző érzést. Egyébként a kabbalában te nem ismered ezt az érzést, nem hatolsz be, te benne vagy, te leszel ő. Ezért a korrekció célja az egész emberiségnek, a Teremtő a legmélyebb megértése, amely az abszolút összetapadással fejeződik be.

2013.06.14, Krasznojarszk Kongresszus 5-ik leckéjéből

Ford: B S
Szerk: Sz I

Tovább >0

23 Júl 2013