Mi az oka annak a jelenségnek, hogy az emberek a halált annyira fájdalmasnak érzik?
Dr. Laitman
Mivel ez a végső ismert fázis, ami után nem elképzelni sem tudjuk mi következik. Mi marad akkor a számunkra? Semmi. A nemlét. Valami eltűnik belőlünk valahova.
Az egyén mozog, beszél, reagál, kommunikálni tudunk vele, majd hirtelen a biológiai test halála után ez a test lebomlik és és az ember valahova eltűnik belőle. A testet életerővel átható erőből semmi nem marad.
Kérdés
Egyetért azzal a megállapítással, hogy a halál nem az abszolút vége az emberi létezésnek és hogy az élet, a tudatosság áramlása ilyen vagy olyan formában folytatódik a fizikai test halála után?
Dr. Laitman
Természetesen.
Kérdés
Ki határozza meg egy ember halálának a módját?
Dr. Laitman
Ezt a rendszer határozza meg, amihez ez ember tartozik. Nem egy társadalmi szerv, vagy egyfajta hivatal, kormányzati szerv, hanem az általános, integrál rendszer.
Kérdés
Megváltoztatható ez valamilyen módon?
Dr. Laitman
Természetesen. Ha az ember jó erőkhöz kapcsolódik a közösségben, amely körül veszi őt, akkor a halálhoz való hozzá állás is változtatható.
Kérdés: A koronavírus időszakában vannak olyan emberek akik semmitől sem félnek. Láttam videókat olasz polgármesterekről, aki járkáltak városokban és szidják az embereket, hogy menjenek haza. Egyszerűen csak lófrálnak a városban. Olaszországban is! De vannak olyan emberek, akik természetesen betartják a törvényeket, otthon ülnek és figyelnek mindenkire. Mitől kell valójában félnünk, attól hogy valaki magát megfertőzi, vagy hogy a másikat fertőzi meg?
Válasz: Nagyon örülök ezeknek a kérdéseknek. Nekem elsősorban másokra kell gondolnom. Annak ellenére, hogy nem hiszek az orvosoknak, nem hiszek abban, hogy én esetleg megkapom a fertőzést és hordozóvá válok, mégis azt kell tennem, amit az orvosok mondanak, hogy az emberek lássák, hogy törődöm velük és gondoskodom róluk. Nem magamról gondoskodom, hanem róluk.
Kérdés: Ön úgy érti ezt, hogy az embernek maszkot kell viselnie és mutatnia kell, hogy nem akar másokat megfertőzni. Ez jelenti azt, hogy kölcsönös garanciát kell vállalnunk egymásért?
Válasz:Természetesen! Ez elsődleges! Hogyan tegyem úgy dolgomat, hogy közben megvédjem a másik életét? Az életét! Ma ez valóban élet és halál kérdése!
A vírus az egy program, mely azt akarja nekünk megtanítani, hogyan gondoskodjunk egymásról. Senki sem akar, másokról gondoskodni, a saját egoista vágyán belül? Nem akarunk arra gondolni, hogy egyetlen integrál rendszerben vagyunk az egész földi civilizációval? Akkor a vírus majd megtanít minket!
A vírus majd beteljesíti azt, amit mi nem voltunk képesek magunk tudatosan, önkéntesen beteljesíteni! Kényszerít minket, hogy mindezt megtegyük!
Kérdés: Képes lesz a vírus valamit kezdeni velünk, vagy sem?
Válasz: Természet bármire képes velünk. Mindez a közeljövőben meg is történik!
Kérdés: Lehetséges egy embert, teljes egészében invertálni? Minden pillanatban magamra gondoltam, ezen a módon éltem az életem.
Válasz: A szenvedés mindent képes megváltoztatni.
Kommentár: Ez egy nagy probléma, állandóan csak a szenvedés által fejlődni.
Válaszom: Nem csak a szenvedésen keresztül! Végül is mi megtehetjük mindezt önkéntesen! Mindez azért történik, mert nem akarjuk önkéntesen megtenni, nem akarjuk az értelmünkön belül meg cselekedni! Lehetetlen bármit is kezdeni velünk. Ennélfogva magunkra vonzzuk a természet ezen cselekedeteit, ezeket a csapásokat.
Kérdés: Ez azt jelenti, hogy a vírus az valami intelligens dolog?
Válasz: Az egész Természet egy intelligens rendszer. Egy nagyon specifikus meghatározott program alapján fut. Hogy ha mi nem teljesítjük ezt a programot, akkor más programok kapcsolódnak be, aztán megint ujjak, és így tovább. Nagyon sok úgynevezett, vírus létezik a természetben.
Mi mindezt „vírusnak“ nevezzük de ez valójában egy program, mely benne van foglaltatva az általános önző program rendszerben, és ez most elkezd lassan, fordulni változni.
Még nem értük el a törés pontot! Egyelőre még csak egy kis mozgást érzünk.
Most a vírus megjelent az állatokban, aztán majd madarakban, utána valahol a levegőben, nem tudjuk hol, hogy hol, mindenféle rágcsálókban, szúnyogokban. El se tudjuk képzelni, hogy mi történik majd! Hirtelen egy ellenséges világban találjuk magunkat, ahol minden ellenünk van, mivel mi vagyunk a természettel szemben, mivel mi gyűlöljük ezt a világot a viselkedésünkön keresztül! Csak nézd meg, hogy mit tettünk ezzel a rendszerrel! Ennélfogva a Természet most ellenünk fordul, hogy megtörjön minket. Így nekünk másképpen kell majd hozzáállnunk ehhez a világhoz. Először is el kell zárnunk magunkat bármilyen önző, káros, túlzott fogyasztástól. Nem lesz szükség milliónyi üzletre, meg az összes többi dologra, amit eddig felhalmoztunk a világunkban, egyetlen évszázad során. Lassan-lassan kipukkanunk majd, és ezzel buborék leereszt.
Kérdés: Mikor érti majd meg a vírus, hogy elvégezte a munkáját?
Válasz: Ez automatikusan történik a természetben. Amikor majd elkezdünk kevesebbet költeni, kevesebb lesz a légszennyezés, amikor engedjük, hogy a Természet megtisztítsa önmagát, amikor az óceánok elkezdik feldolgozni a temérdek műanyagot, mely egyelőre megtölti őket. Akkor meglátjuk, hogy a Földön, hogy az ismételten termékennyé válik, és a madarak dalolni fognak a levegőben. Minden ismét csodálatossá, és jóvá válik. A természet, énekel majd a harmóniában, amelyet mi nem szegünk meg! Azonban mindez időt igényel.
Egyelőre mi még nem csináljuk ezt. Ezért van az, hogy először is meg kell szorítsuk magunkat, engedelmeskednünk kell azoknak a törvényeknek, melyeket a természet most megnyilvánít. Egy elzárt szobában ülök, nem mehetek sehova. Mi mást tehetnék? Mind ez a természet törvénye.
Amikor mi mindannyian egy aránylagos egyensúlyba kerülünk a rendszerrel, akkor az majd elkezd minket egy még kifinomultabb módon befolyásolni, hogy még inkább alkalmasabbá váljunk a Természet rendszeréhez idomulni, ameddig el nem érünk egy olyan állapotot, ahol a fizikai cselekedetek elkezdik a morális alapelveket befolyásolni, mely az egymással való viszonyunkra vonatkozik.
Mi nem akartuk ezt belülről, azaz a saját tudatosságunk az érzéseinken keresztül. Nem akartuk megváltoztatni viszonyainkat, és a természethez való hozzáállásukat egy ilyen módon, de most a Természet kényszerít, majd minket cselekedeteink ellenkezőjére, kívülről helyez ránk nyomást, ameddig meg nem változunk.
Kérdés: Az a tény, hogy én most elkezdek arra gondolni, hogyan ne fertőzzek meg egy másik embert, ez egy tiszta lépés a természet felé?
Válasz: Mindez ösztönös. Ez még nem egy tudatos cselekedet, ez még nem egy tudatos beleegyezés, s nem tudatos elfogadással történik, ez nem egy vágyott cselekedet. De már egy jó kezdet. Istennek hála, a Természet el kezdett dolgozni rajtunk.
Kérdés: Mikor érjük el azt a pontot, amikor a Természet, nem hagy magunkra minket és legalább azt mondja nekünk „most már hátradőlhettek, relaxálhattok“?
Válasz: Amikor mi egy dinamikus egyensúlyba kerülünk a természet rendszerével.
Kommentárom: Ez egy nagyon távoli cél.
Válaszom: Mi nem akarjuk azt, hogy békén hagyjon minket! Isten ments!
A lényeg az az ember hozzáállása azzal kapcsolatban, hogy nem azért kell már cselekednünk hogy mindent kizsákmányoljunk, kihasználjunk, hogy magunkat mindenfajta különlegességekkel élvezetekkel kielégítsük, hogy a természetet ezen keresztül megcsonkítsuk, és így tovább.
Ez a program belénk lett helyezve, és mi el vagyunk kötelezve arra , hogy azt kövessük és azon keresztül megváltozzunk. Nincs menekvés ettől. Vagy önkéntesen felgyorsítjuk a folyamatot, melyet úgy nevezünk, hogy Achishena (felgyorsítás), vagy az egyre nagyobb nyomást helyez ránk és akkor hosszabb ideig tart és nagyobb szenvedést okoz. Azonban a program már be lett indítva. Ennyi! Szóval most kezdjünk el szaladni.
A boldogság titka az egyszerűségben rejlik. Vagyis a világnak jelenleg nem egyszerűen az alapokhoz, hanem az egyszerű életformához kell visszatérnie. Ha a bolygónkra a magasból tudnánk rátekinteni, mint az űrhajósok, világosan meglátnánk, hogy a Föld miként burkolja be az emberiséget egy körkörös, egyszerű, megosztások nélküli módon.
A koronavírus a létezés új dimenzióiba vezet el minket. Drámai módon megváltoztatta szokásainkat, így újfajta perspektívából pillanthatjuk meg önmagunkat. Újragondolhatjuk, hogy mi az, ami felesleges, és mi az, ami valóban elengedhetetlen.
A vírus megtisztítja túlbonyolított és művi, nyakatekert és nehézkes életünket. Visszahozza a családi tűzhely melegének fontosságát. Megnő a helyes oktatás és a valódi egyszerűség jelentősége.
Életünket is egyszerű, természetközeli állapotban kezdjük. Férfi és nő együttléte során megfogan a magzat, megszületik a csecsemő, akinek a legalapvetőbb élelemre és ellátásra van szüksége. Aztán ahogy a baba nő, a fejlődés során egyre több tulajdont és figyelmet igényel.
Amikor erőnk teljében vagyunk, hajtjuk a pénzt és az élvezeteket, igyekszünk sikeres karriert befutni. Mindeközben eltékozoljuk erőnket, és a végén csak a nagy ürességet érezzük önmagunkban.
Ahogy idősebbé válunk, az egyszerűség ismét vonzani kezd bennünket. Ez nemcsak csökkenő energiánknak köszönhető, ami fiziológiai realitás. Főként az játszik benne szerepet, hogy az általunk megkonstruált luxuscikkek és a világ rafinált „beetetései” már nem szédítenek meg minket. Az ember életének ebben a szakaszában belátja, hogy minél puritánabbul rendezi be környezetét, annál több az értelem benne, és annál hasonlóbban cselekszik a természethez.
Az összetettség ellenében, a természet az egyszerűséget részesíti előnyben. Ezért történik, hogy az életet egyszerű és természetes módon kezdjük, és hasonlóan fejezzük be. Közösségi fejlődésünk a következő mintát mutatja: ahogy emberi lényként kifejlettebbé válunk, elérünk egy csúcsot, ahonnan vágyni kezdünk a simább és jelentéssel telibb életre.
Vizsgáljuk meg az idők folyamán az ember által létrehozott kultúrát – zenét, tánc- vagy képzőművészetet! Az ember mélyen fekvő érzéseinek és gondolatainak ezen kifejeződéseinek vizsgálatakor azt találjuk, hogy minden, ami inspirációval tölt el minket, minden, ami iránt csodálatot érzünk, az közel áll a természethez és viszonylagosan egyszerű. Ebbe az irányba tart az emberiség.
Miután végéhez ért a jelenlegi komplikált világkorszak, növekvő vágyat érzünk egy leegyszerűsítettebb élet iránt. Ebben sok-sok színt és ízt tapasztalhatunk meg, amelyek közül a legfontosabb a szeretet íze.
Az egyszerűség nem szükségszerűen léha, nélkülöző életmódot jelent. Inkább a természetközeliséggel való azonosulást takarja. Megérezzük azt a szerepet, amelynek betöltésére világra jöttünk, és amelyet elvár tőlünk a természet. Nem tudatos módon, mindannyian erre a kérdésre igyekszünk megfelelni. Szeretnénk fellelni az élet titkát és célját. Ez életünk legmélyebb és legalapvetőbb kihívása.
A koronavírus löketet ad belső vizsgálódásainknak. A természet nyomására alapvető kérdések kerülnek a felszínre. A vírus eltávolít minket túlzottan komplex életünktől, és a valóban lényeges szempontokat helyezi előtérbe. Ilyen a család szerepe, a megfelelő oktatás, és a mindenkiben élő igény az egyszerűségre.
Az élet rövid, és az az életmód, aminek jelenleg is a szorításában vergődünk, nem hagy időt, hogy célján töprengjünk. Ezt a lehetőséget biztosítja számunkra a koronavírus. Gondolkodásra késztet, és segít megérteni, hogyan élhetünk valódi életet, ahelyett, hogy csak vegetálunk és túlélünk. Mi a titok? Hogy megtaláljuk a kicsiny, de jelentőségteli dolgokat az életben. És ez sokkal egyszerűbb, mint amilyennek tűnik.
Minden választási év kemény Amerikában. Azonban most úgy tűnik, az idei
mindennél keményebb lesz. A Kínával vívott kereskedelmi háború mérséklődni
látszik, a január 15.-én aláírt kereskedelmi szerződés nyomán, de továbbra is
nyomás van a kapcsolatokon, mivel Amerika Kínát hibáztatja a Korona Vírus
járvány kirobbanásával. Miközben a vírus komoly pusztítást okozott Amerika
szerte, majdnem 2 millió ember fertőződött meg, és több mint 100 ezer ember
halt meg napjainkig, az Amerikaiak országszerte elözönlötték az utcákat és
erőszakos módon tüntettek egy afroamerikai halála miatt, aki egy fehér rendőr
keze által hunyt el a letartóztatása során.
Amerikának valóban egy szuperhősre lenne most szüksége, de az világosan
látszik, egyetlen vezető nem látja a helyzetet úgy, hogy most vagy soha
Amerika, és hogy az ország ő, és az ő embereinek a kezében lenne. Ha az emberek
képesek lennének felülemelkedni a gyűlöletükön, és összefognának a köztük
érzékelt különbségek felett egymással, Amerika valóban naggyá válhatna. Látni
kell azonban, ha nem ez történik, Amerikával komoly lejtőre kerülhet.
Most azonban meg kell érteni, hogy a lángok sokkal többről szólnak, mint a
meghalt afroamerikai tragikus esetéről, valójában Amerika sorsáról és jövőjéről
van szó. A folyamat dinamikus, és gyorsan átterjedhet egy teljes, szociális
összeomlásba, és akkor ki tudja mi jöhet még?
A helyzet nem fényes. Az emberek kifáradtak az állandó aggodalomban. Nem tudják, mit hoz a holnap, és aggasztja őket az ismeretlen események sorozata. Még ha az emberek meg is tudnák nyugtatni magukat, az állandó vásárlással, mihelyt a mindennapi élet újra indul, a vírus miatti korlátozások után – azonban ez nem lesz lehetséges, mert a karantén miatt egy fillérjük sem maradt. Elvesztik a munkájukat az emberek, az üzletek egy része tönkre ment, és egy ilyen illékony helyzetben annyi minden elveszett, és ez a veszteség sokkal nagyobb, mint George Floyd indokolatlan halála.
A most felcsapó utcai lángok ezért sokkal többről szólnak, mint a
feketebőrű fiatal ember meggyilkolása, Amerika jövője a tét.
Akár honnan nézzük, Amerika a modern Babilon – etnikumon, hitrendszerek
kezelhetetlen gyülekezete, különböző fajok sereglete, melyek vagy kényszerből,
vagy egy álom nyomására érkeztek az országba. Ez az álom mára odalett, azonban
az azt megihlető emberek maradtak, elöntötte őket a megalapozatlan gyűlölet
egymás felé. Most azonban egy nemzetté kellene kovácsolódniuk, egy nem
hétköznapi módon. Az egymástól, a lehető legjobban különböző és teljesen
megosztott emberekből – akik valaha elözönlötték ezt az országot – kell
egységes nemzetet létrehoznia az amerikaiaknak. Ehhez találniuk kell valamit,
ami körül egyesülni képesek, ami jobban összetartja őket, mint amennyire a
megosztottságuk, bizalmatlanságuk és az ellenségeskedésük elválasztja őket.
Nincs más út. Ha nem találnak rá az egységükhöz vezető útra, a káosz mélyülni
fog és a nemzet darabokra hullik.
Ehhez Amerikának fel kell adnia, hogy mindenkit egyformának hazudjon. Az
emberek nem egyformák, és nem is kell annak lenniük. Ahogy nincs két szerv a
testünkön belül, ami azonos lenne, nincs két azonos ember sem, természetesen
nincsenek teljesen azonos emberi rasszok sem. Azonban, ahogy minden szerv a
testen belül kiegészíti és szolgálja a többi szervet, ugyan ez a helyzet az
amerikai társadalom esetében is. A különbségek nem eltörlendő minőségek az
emberek között, hanem üdvözlésre méltó lehetőségek. Az erőnek, a társadalom
rugalmasságának és az örömnek a végtelen forrásai. Amikor különböző, vagy akár
egymással ellentétes szervek, a testeben, harmonikus módon működnek együtt a
test érdekében, ez a valódi jele az egészségnek. Az amerikai társadalom csoportjainak,
ehhez hasonlóan kell együttműködniük.
A globális erőszak veszélye miatt, a nemzetek most Amerikára figyelnek,
mint mintára. Ha most Amerika széthullik, a gyűlölet miatt, az azonnal
szétterjed a világban, ahogy a tüntetések már megjelentek Londonban, Berlinben
és Torontóban. Ha az amerikaiak felismerik a felelőségüket, ami rájuk
nehezedik, hatalmas segítséget jelenthet abban, hogy a világ túlléphessen
évszázados félelmeken, gyanakváson, indulatokon.
Az emberi történelmet vérrel írták, a legtöbb esetben ártatlanok vérével. Történelmi időkben élünk, amikor az egész emberiség egyetlen, globális létezővé válik. Ez egy drámai és történelmi váltás, de ezt a fejezetet a sorsunkban nem a megszokott módon kell megírnunk, ezt tudatosan, eltökélten, a saját kapniakarásunkból kilépve, békésen kell megtenni. Az Egyesült Államok a vezetője ennek a folyamatnak, a legerősebb nemzet. A nemzete a legösszetettebb, és a felbukkanó szociális problémái, olyan kihívásokat demonstrálnak, amivel hamarosan az egész emberiség szembesül. Ez az Egyesült Államokat egyedi, úttörő helyzetbe hozta, amivel az egész emberiség útját kikövezi, példát mutatva az elfogultság, az ellenségeskedés és a félelem fölé emelkedésnek. Ezt fogják az amerikai emberek választani vajon? Csak ők dönthetik ezt el.
Mondhatjuk, hogy a spirituális út elején, egy nő korrigáltabb, mint egy
férfi?
Válasz:
Részben igen. Másfelől a férfi viszonya ehhez, nagyobb lehetőséget teremt a
saját korrekciójára, mint egy nő esetében. Tehát bizonyos állapotokban nem
lehet kijelenteni, hogy egy férfinek több feltételnek kellene megfelelnie a
korrekcióhoz, vagy akár több lehetősége lenne, mint egy nőnek.
A nőknek sokkal kiegyensúlyozottabb az egoizmusuk, ezért sokkal kevesebb egoista állapotba billenek, mint a férfiak. A férfiakban ez ellenkező módon van elrendezve. A férfiak és a nők között hatalmas különbség húzódik meg, az egoista állapotok teljes palettája mentén.
Kérdés: Ma, a világjárvány időszakában kemény kérdéssel kell szembesülnünk. Hozzászoktunk, hogy ide-oda rohangálunk, néha önmagunk elől is elszaladunk. Félünk leállni, és farkasszemet nézni a félelemmel. Félünk, hogy megismerjük önmagunkat.
Most itt van
a nagyszerű alkalom, hogy magunk és félelmeink jobb ismerői legyünk. Mit
tanácsol? Véleménye szerint mi pontosan a félelem, és hogyan közelítsünk hozzá?
Válasz: A félelmet az ismeretlen szüli. Honnan máshonnan eredne? Az a személy, aki érti valamilyen jelenségnek a lényegét – még akkor is, ha az borzalmas –, más hozzáállással tud viszonyulni hozzá.
A jelenlegi
helyzet nehézsége, hogy az emberek nem tudják, hogy mi és mi okból történik
velük. Nincsenek tisztában avval sem, hogy mit hoz számukra a holnap. Sőt, az is
a benyomásuk, hogy mindezek a kérdések a levegőben lógnak, valahogy senki sem
érinti őket, és senki nem kínál megoldást rájuk.
Kérdés: Ön szerint fontos, hogy az ember megismerje saját félelmeit? Szükséges ez?
Válasz: Abban hiszek, hogy mindenkinek, aki ember módjára szeretne élni, meg kell ismernie, hogy mi okból született, miért került megteremtésre a világunk, mi van a halálon túl, stb. Fel kell tárnunk ezeket a kérdéseket, máskülönben olyan nyugtalanság járja át az életünket, hogy nem gondolkodunk ezeken a mélyebb összefüggéseken.
Kérdés: Két típusú embert látok. Az egyik teljesen elmerül a félelemben, a másik viszont nem veszi komolyan a problémákat. Ön szerint mi a középutas megoldás?
Válasz: Itt nem létezik középút. Az embernek meg kell értenie a vírus terjedésének okát. Át kell látnia, hogyan hat az ő személyes és az emberek közösségi életére, és mindezt miért adta nekünk a természet.
Más szóval,
lehetőségünk nyílik rá, hogy előnyt kovácsoljunk a jelenlegi helyzetből. Választ
kell találnunk rá, hogy miért élünk, milyen módon érdemeltük ki, hogy a
természet ilyen módon büntet minket, és végül, hogy hogyan szabaduljunk meg a
vírustól.
A maga
teljességében szükséges felhasználni az aktuális helyzetet. Annál is inkább,
mert mindenki otthon ül, és nem tudja, mit tegyen. Sem a vezetők, sem az
átlagemberek. Most lehetőséget kaptunk, hogy megtaláljuk a választ a minket
izgató kérdésekre.
Az állandó futkosás helyett muszáj, hogy megértsük létezésünk okát. Ha ez nem történik meg, belesüllyedünk a tudatlanság és értelmetlenség mocsarába.
Kérdés: Hogyan tükrözi az ember mindennapi élete azt, amikor megismeri a teremtés programját és a felső erő partnerévé válik?
Válasz: Egy ilyen ember elkezd két dimenzióban élni egyszerre. A teste itt, ebben a világban, az értelme a felső világban. Fölemeli a fejét a felhők felé és képes látni a a teljes világot, annak egyik végétől a másikig. Látja a teremtés teljes folyamatát, hogy az min megy keresztül és látja a folyamatnak a végét, amikor megérti, hogy minden mögött egyetlen erő cselekszik a természetben, és ezt Teremtőnek hívjuk.
Kérdés: Hogyan befolyásolja ez a mindennapi életét?
Válasz: Ez az összes döntését befolyásolja, a hozzáállását más emberek felé és ezen felül ő önmagát a legboldogabbnak érzi, mivel a végtelen természethez tartozik. Nincs olyan érzése, hogy az élete hamarosan véget ér, mivel ő már az élet és a halál fölött létezik.
Kérdés: Hogyan viszonyul a különböző eseményekhez az életében?
Válasz: Ő maga határozza meg ezeket az eseményeket és ezért jónak érzi azokat. Hogyha még nem tárult fel számára minden, akkor ebből képes tanulni. Ugyanakkor az alapelv az, hogy mindennek világossá kell válni számára egészen az elejétől, a kezdetétől annak a végéig és ezért nem lesz semmi, amit majd hozzáadhat. Egy ilyen állapotot hívunk úgy, hogy a felső erővel való összetapadás.
Kérdés: Hogyan viszonyuljon az ember azokhoz az eseményekhez, amelyekkel még nem ért teljesen egyet?
Válasz: Meg kell próbálnia minden alkalommal fölé emelkedni az állapotainak és egyetérteni azokkal. Azért, hogy ezeket az állapotokat az saját és a kölcsönös fejlődésünknek az előnyére fordítsa.
Kérdés: Ez az ember érezheti magát bűnösnek?
Válasz: Hogyha az ember élvezni kívánja (akarja) az összes ilyen eseményt, de ezt még nem tudja megtenni, akkor ez azt mutatja, hogy még nem korrigált. Ugyanis, ezeken keresztül ő megérti, hogy mi hiányzik neki annak érdekében, hogy egyetértsen a felső erővel és élvezze annak irányítását. Ha ő a korrekció útján van, a helyes úton, ő az abszolút jóság világában érzi magát. Nem érez semmi fajta ellentmondást közte és a felső erő között, mivel teljes összetapadásban van vele.
Kérdés: Akkor hogyan kell az életem minden egyes pillanatára úgy tekintenem, hogy minden egy megfelelő módon történik?
Válasz: Nem szabad megpróbálni megváltoztatni az életedet, hanem az afelé irányuló attitűdödet kell megváltoztatni.Végül is, ez az, ahogy stabilizáljuk a kapcsolatunkat a felső erővel, megértjük, hogy csak ő irányítja az életet és ez az abszolút kedvesség formájában tárul fel számunkra. Ebben az esetben elérjük az összetapadást a Teremtővel, ami a végső célja a fejlődésünknek… És akkor majd meglátjuk, hogy mi történik ezután.
Kérdés: Hogyan tudunk mi nem a rossz állapotban maradni? Hogyan érhetjük el, hogy ne váljunk le. Hogyan érhetünk el egy olyan állapotot, ahol a feltételek alkalmasak arra hogy a jó erőt magunkra vonjuk. Honnan származik ez a jó erő? Honnan kapjuk ezt a pozitív erőt, a jobb vonalat?
Válasz: A csoport középpontjából. Ha mi valóban összekapcsolódunk a csoport központjával, az arvut erejével. Ennek erőnek mindig köztünk kell léteznie. Ez az erő az én lerakatom, mindig az én használatromra van. Ez engem összekapcsol – mert aláírtam egy szövegséget – a Teremtővel. Ez befolyásol engem. Ez a Termővel kötött szövetség. Ezért ha még egy keserű állapotban vagyok is, nincs vágyam, nincs semmi lelkesedésem, hangulatom, nem értek semmit. Az arvut ereje, (a kölcsönös garancia ereje) a csoport középpontjából, onnan áramlik a reformáló fény felém, és ez a erő befolyásol egem. Nem hagy engem, ezért tudok előre haladni, még hogyha egy olyan állapotban is vagyok, amit sivatagnak nevezünk. Ez az ahogy előrehaladunk. Minél jobban haladunk előre, annál jobban növekszik az arvut ereje. Mert–e nélkül, ha elbukok meg is halok. Az arvut, a kölcsönös garancia tart életben. A többiek, akik nincsenek bukásban emelnek vissza. Ez egy megmentő erő. Amikor én beteg vagyok, mindenféle bajom van, mindenféle vészhelyzetben vagyok, akkor ők valóban fenntartanak engem. A többiek. Ezért lehetünk mindig ugyanabban az állapotban. Ez egy olyan biztonságos állapot, hogy még ha én nem is akarom ezt az erőt, akkor is működik rajtam. A többiek szeretete.
Ez olyan, mintegy csecsemő esetében, aki nem kéri, hogy gondoskodjon róla az anya, de mégis megtörténik. Nem tudok elbukni, mert a hűséges kezek azonnal megtartanak. Mert készen állnak erre. Hogyha mi nem készítünk fel egy környezetet, akkor soha nem leszünk képesek előre haladni. Ezért kell a környezet. A barátok. Tehát mindenki tegye fel a kérdést magának, hogy felkészültem-e én egy ilyen környezetben való munkára? Hogyha én előre akarok haladni a spiritualitásban, én csakis kizárólag a gonosz felismerésével tudok előre haladni, és a jó pedig csakis kizárólag, a gonosz felismerése , azaz az ego felismerése felett szabad elérkeznie hozzám, A gonosz felismerését a Teremtő megoldja, ezzel nekem nem kell foglalkoznom. Érzékelteti velem , ez jelenti azt, hogy „Én teremtettem a gonosz hajlamot” – mondja a Tóra Ha én nem kapcsolódom a csoporthoz akkor kizuhanok. A gonosz erő kicsap engem, elhagyom a spirituális csoportot, feladom a spirituális munkám, kiszáradok, távolra kerülök, nagyon sok negatív helyzet következik. Elkezdem elutasítani a csoportom, mert valószínű én már nem vagyok képes lenullázni magamat, és erőt sem kapok tőlük. Általában ez az oka annak hogy az emberek elhagyják a spirituális csoportot.
Michael Laitman interpretációja: Baal HaSulam ezt a bevezetőt egy kérdéssel kezdi, azzal a kérdéssel, amely vélhetően minden egyes emberben felszínre tör majd, hogy: Mi az élet értelme?
S azt mondja, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolása – ami egyébként egy megfoghatatlan probléma és sokszor felbukkan – a Tórában megtalálható. Amely arra irányoz bennünket, hogy megízlelhessük, hogy az Úr jó hozzánk, és hogy feltáruljon a teremtmény számára a Teremtő. Hogy ilyen módon megértse az ember az életnek az értelmét, a kitöltést, mindent egy nagyon is racionális módon, azaz hogy van egy forrása az Erőknek, ami elrendezi a teljes teremtést. S hogy mi ezen Erőn belül létezünk, végső soron mindannyian. S valamennyien a természete részévé akarunk válni.
Ha ezen természeten belül vagyunk akkor ez befolyásol bennünket és ezáltal tudjuk megízlelni azt, hogy a Teremtő jó, azaz hogy felfedezhetjük, hogy milyen előnyős számunkra ez az Erő és milyen jót akar nekünk, és hogy, hogyan irányítja Ő az egész Teremtést.
Ezt azon keresztül fogjuk feltárni, hogy ha valóban olyan elvárásokat támasztunk ennek a megismerésével kapcsolatosan, hogy választ kapjunk az élet értelmére és akkor valószínűleg megízlelhetjük azt is, hogy ez Teremtő Erő jó.
Ez az, amit az embernek el kell érnie, tehát hogy az egész életében az ember azt kell hogy elrendezze magában, hogy amikor problémát érez akkor ténylegesen elkezdje kutatni ezt az Erőt aki megteremtette a világot. S ez olyan módon történhessen meg, hogy az ember feltárhassa, hogy ami történt vele és, hogy miért ezen a módon történt vele. Erről is tanulunk. De annak is világosnak kell lennie számunkra, hogy amikor Őt keressük, amikor ezt az Erőt érzékelni akarjuk – megtalálni, akarjuk azt az Erőt ami az egész világot áthatja, de közben azt is meg kell hogy tanuljuk, hogy milyen is ez az Erő, ki is ez az Erő.
Annak érdekében történik mindez, hogy eljussunk ahhoz a fajta tanulmányozáshoz és hozzáálláshoz, hogy önmagunkat kell megváltoztatnunk ahhoz hogy ezt az Erőt behatóbban megismerjük, és valóban olyanná váljunk mint ez az Erő maga.
Azaz mindez azért történik, hogy egy irányba vigyen bennünket a legmagasabb szintű önmegvalósítás felé. Azért vagyunk együtt itt most, hogy megbeszélhessük, hogy ezt hogyan tudjuk megvalósítani.
Ezzel megérthetjük bölcseink szavait, ami elmondatott: „Ezért válasszátok az életet!” Azaz nekünk meg kell találnunk az utat annak érdekében, hogy elérjük, megízleljük a Teremtő jóságát és megtaláljuk a választ arra a kérdésre, hogy mi az élet értelme.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
