Dr. Michael Laitman

gyerekek

A Jó-adó titkos ügynöke az iskolában

Kérdés:

Milyennek kéne lenni egy gyerek környezetének?

A válasz:

A gyerek mindig olyan lesz, mint a környezete. Ezért van az, hogy a környezetről gondoskodni azonos a gyerekről való gondoskodással.

Gondoljunk bele, hogyan hat a környezet indirekt kontrollja, a név-adásban, a játék-vételben, a könyvek által, a videókban, amiket a szülők ajándékoznak, és felkeltik érdeklődésüket általuk. Meg kell tanítani a gyerekeket a rossztól megvédeni magukat, a külső befolyásnak meg kell mutatni az ellenállás módjait, és legyen erejük az elveik mellett kitartani. Az értékrendek mind a jó és rossz ellentétén alapulnak.

Nincs gond jó környezet kialakításával, ha  a szülők rendezik el ezt. Játékokkal és édességgel könnyen le lehet fizetni egy gyereket, hogy a megfelelő környezetet válassza. És majd az hatni fog rá.

A tanárnak fontos az a képessége, hogy a gyerekek szintjére leereszkedjen, s a gyerek ne érezze, hogy a tanár a nagyobb. le kell üljön velük játszani, s beszélgetni. A gyerek környezetét titkos ügynökként be kell hálóznia. Akkor át tudja adni neki a szellemiségét és felemelheti fokozatosan. Ha nagyobb  agyereknél, akkor bútordarabnak nézik a gyerekek. Rohangálnak a nagyok lábai közt és odébb löködik őket, hogy hagyjanak nekik békét. A saját világukban jól megvannak.

Más szóval mindent egyetlen cél elérése érdekében kell elrendezni: hogy a gyerekek szeressék a társaikat s ezáltal a Jó_Adó teremtő szeretetéhez eljussanak. Ennek a szándéknak kell áthatni a gyerek kiskorát, és minden tettet. Fiatal korban ez különösen könnyű és lehetséges. Ha szeretet tanítunk a gyereknek kiskorától, biztonság és siker kíséri majd nagykorában.

kgy

17 okt 2010

Hogyan lehetsz kapcsolatban a gyermekeiddel?

Kérdés:

A feleségem most adott életet a fiamnak, akivel meg szeretném osztani a spirituális utat. De a szomszédom, akinek szintén most lett fia, nem tanul kabbalát. Ő azt látja, hogyan veszítik el a szülők és a gyermekeik a kapcsolatot és aggódik, hogy ő is elveszti a fiával a kapcsolatot.   Mit mondhatok neki, ha nem fog kabbalát tanulni, és csak valamilyen tanácsot szeretne, milyen módon tudja fenntartani a kapcsolatát a gyermekével?

Válasz:

A múltban, az emberek a létezés egoisztikus formája által kapcsolódtak össze. Otthon, a család, önfenntartás, egészségi gondok, összekötötték az embereket a családon, nemzeten és az országon belül. Manapság ezek az elrendezések összeomlottak, és senki nem tudja hogyan védekezhet ez ellen, vagy mi fog ezután történni.

Miért? A materiális jólét nem köti össze többé az embereket. Minden ember elkezd fejlődni, mintha a felemelné a fejét, az állati, materiális szint fölé, úgy, ahogy a víz fölé emeljük a fejünket.  Neked tehát a szomszédodnak választ kell kínálnod, mégpedig a spirituális szinten.

Így a szomszédodnak nincs választása. A gyermekéhez spirituális szinten kell kapcsolódnia, különben semmi valóban közös nem lesz a birtokukban. Ezért írva van a Teremtőről (arról, amikor mindenki egyesül mindenkivel az adakozásban): „Ő, aki visszatéríti a fiúk szívét az ő apáikhoz, és az apák szívét, az ő fiaikhoz”

kn

21 aug 2010

A mai családoknak szüksége van közös spirituális alapokra

Kérdés:

Miért van annyi probléma a családi kapcsolatokban manapság, és miért válik el olyan sok ember, vagy egyáltalán meg sem házasodik?

Válasz:

Azegoizmus minden pillanatban növekszik. A mód, ami az előző generációk rendelkezésére állt – ahol alig volt különbség az egymást követő generációk között – nem folytatható többé. Az emberek folyamatosan ott élnek, ahol eddig, ugyanabban az országban, és ugyanabban a faluban, és a fiú örökli az apja mesterségét: ha az apja kovács volt, akkor a fiú is kovács lesz, ha az apja gazdálkodó volt, a fiú is az lesz. Ez volt a szokásos útja az életnek. Az emberek átadták a ruhájukat egyik generációról, a másiknak.

Ma azonban valaki minden pillanatban más! A változás érdekében még csak újjászületni sem kell. Mivel az ember mindig új állapotba kerül, nem tud abban az állapotban megmaradni, amiben tegnap. Tegnap valakivel megházasodtam, és ma amikor rápillantok,  megzavarodok. Azt gondolom: „Ez tényleg az a nő, akit elvettem?”  Hol van az a nő, akit tegnap olyan jól ismertem? Hol vannak a minőségei?” Nem látom ezeket a minőségeket ma. Elvesztettem a lehetőségét annak, hogy a változás feltűnjön a számomra. Közben vizsgálom, a páromat, és úgy tűnik, ő változott meg, és én képtelen vagyok vele élni a továbbiakban.

Senki nem hibás valójában. Ha a mi fejlődő vágyaink, nem kezdenek korrigálódni, a család elkerülhetetlenül elkezd összeomlani. Milyen alapokra van szüksége az embereknek együtt maradni?  Egyszer mi már együtt voltunk egy testi – és szociális szinten: a közös háztartásban, otthoni életben, a gyermekek között, a mindennapi házimunkában és a közvélemény nyomása alatt. Ma azonban már, senki nem foglalkozik, semmivel. Az emberek mindezen határokon felül emelkedtek, nem érdekli őket semmi.

Ezért az emberek képtelenek családot teremteni, vagy benne lenni, része  lenni, és nem akarnak gyermekeket. A családok problémája egyre jobban elterjed és növekszik, és nem képesek megoldani ezt, ha a szülők nem egyesülnek a spiritualitásban, a  közös tanulásában.

Semmilyen anyagi alapú tevékenység nem tartja már össze az embereket és a családokat. Csak az mentheti meg a családokat, ahogy ez írva van: “A férj és a feleség és Teremtő kettőjük között.” Fel kell már fedeznünk, hogy mit kell kiterjesztenünk, hogy megszerezzük a Felső Erőt, a magasabb ideát, a „Man” (valódi kérés/ima) szintjének eléréséhez.

kn-

15 aug 2010

Tanítsuk meg a gyermekeket kedvesnek lenni…

A hozzám intézett kérdés:

Ha én a gyermekeimet a kabbala elvei alapján nevelem, tanítom őket a szeretetre és az adakozásra, ez alapján hogyan fognak megélni ebben az egoista világban?

Válaszom:

Ne izgasd magad ezen. Ha a gyermek egy olyan környezetben nő fel, ami csak pozitív példákkal szolgál, és kedves viselkedésre ösztönöz, az a környezet nem tehet gyengébb, mint a többi gyermek hatása. Másik oldalról, az ilyen gyermek felfedezi a jó erők sokaságát, amik szolgálják és dolgoznak neki, védelmezik őt, a gonosz erőktől.

Még a hétköznapi életben is, ösztönösen védjük a gyerekeket mindentől, amit rossznak tartunk, és azt tanítjuk nekik, legyenek kedvesek másokhoz, legyenek megértőek és előzékenyek. Azért tesszük ezt, mert ösztönösen megértjük, hogy a jó kapcsolat a környezettel – és nem az állandó konfliktus, vagy az erőből való elérése valaminek – hoz létre  biztonságot és békét.

Magától értetődő, hogy az erőszak nem oldja meg a problémákat, sem az egyén sem egy ország számára. Azok, akik erővel lépnek fel, mindig vesztenek a végén, bár reménykednek a sikerben. Ilyen módon épül fel az anyagi világ, ahol az egyetlen valódi hatalom, ami törvény, a Teremtő. Még ha úgy is látszik, valaki győzött a az erőszak használatával, biztosak lehetünk a vége bukás lesz. Ez vonatkozik egy emberre, egy nemzetre, és a világ is azonos módon mérettetik meg.

Egy feltétellel tudjuk ezt elérni:  a Teremtővel való forma egyezés által. Ez a hasonlóság a kulcsa a sikernek. Ezért nem kell aggódni, hogy egy gyermek „puha” nevelést kap. A mi feladatunk felemelni az embert, az emberiséget, hogy a lehető legközelebb kerülhessen a Teremtőhöz, és akkor biztosan sikeres lesz az élete. .Minden más viselkedési modell csak ártani fog neki.

kn

30 Júl 2010

A gyeremekek a spirituális jelentést természetesen fogjál fel

Kérdés:

Lehetséges – e elmagyarázni a gyerekeknek a Tórában lévő szavak és történetek spirituális jelentését?

Válaszom:

A gyerekek felkészültebbek erre, mint a felnőttek. Ők fejlesztik érzéseiket és érzéküket. Nincs az a problémájuk, hogy a nyelvet más terminológiával kapják, miután most először hallják a szavakat.

Mutathatsz egy poharat a gyereknek és azt mondod, „ez egy pohár”. De ugyanakkor el is magyarázhatod, hogy a pohár az bizonyos vágyak kifejezője magában. A gyerek felfogja ezt a megjelölést, mert neki még nincs semmi meghatározása a világról.  Vagy mondhatod azt is, hogy a pohár az egy edény, ami üvegből készült, amit mi megtöltünk, és ez az ember belső  edénye is, amit ő meg akar tölteni.  Egy gyerek ezt az egészet természetesnek fogja fel, nem zavarodik meg tőle.

Et azért van, mert a gyerek percepciója nem duális, mint a felnőtteké. A gyerekek ugyanúgy fejlődnek a világunkban, mint ahogy nekünk kell a  spirituális világban fejlődni.  Ez ugyanaz az ösvény, ugyanaz az út.

ft

16 ápr 2010

Telefonhívás a spirituális világba

Kérdés:

Hogyan tudja Ön megválaszolni az összes kérdést?

Válaszom:

Van egy speciális “telefonvonalam”, amit felhasználhatok arra, hogy “Felfelé” egy hívást végezzek, és megkapjam a válaszokat. Ez a “telefon” az alsó világot képes a Felső Világgal összekötni, az alsót a Felsővel. A mi világunkban ha én valamit nem tudok, anyukámhoz, vagy apukámhoz, vagy egy tanárhoz fordulok, vagy bárki máshoz, aki képes kérdésemet megválaszolni. A spirituális világban azonban a kérdéseket csakis “Felülről” várhatjuk – azokat még a könyvekben sem találjuk meg. Meg kell próbáljuk és éreznünk kell azokat magunkon belül, mivel ez az a hely ahol képesek vagyunk a Felsővel összekapcsolódni,, és megkapni a válaszokat.

Minden egyes kérdés bennünk üresség formájában képződik. Amennyiben én ürességet érzek, az azt jelenti, hogy kérdésem van. Amennyiben az üresség megtöltődik, az azt jelenti, hogy megkaptam válaszomat. Amennyiben a kérdés valami olyanra vonatkozik, ami jelenlegi világunkon túl van, akkor a választ a “Felülről jövő Fény” formájában érezzük.

A “Felfelé irányúló telefonhívás” azt jelenti, hogy kérdésemet a Felsőhöz intézem. A Hozzá intézett kérdést “imának” hívjuk. Én egy választ várok, és ha valóban tudni akarom azt, akkor megkapom a választ, mely kitölt engem. Azt magamon belül érzem.

Hogyan válaszolom meg a te kérdésedet a “telefonon” keresztül? Például te anyukádhoz fordulsz: “Anyu kaphatok jégkrémet?” Anyukád nem akar magának jégkrémet, de magához veszi a te vágyadat, elmegy a boltba, megveszi a jégkrémet, és neked adja. Ezáltal elviszi a te vágyadat a boltba.

Én ugyanezt teszem. Meghallgatom a kérdésedet, elfogadom azt magamban annak érdekében, hogy azt magaménak érezzem. Ezek után felemelem ezt a kérdést “Felülre”, ugyanúgy, ahogy anyukád teszi, amikor a jégkrémért a boltba megy. Én ezután egy választ kapok Felülről, és azt átadom neked.

Így amennyiben meg akarom hallani azt a kérdést, amit egy másik személy kérdez tőlem, nekem szeretnem kell azt a személyt, és magamévá kell tegyem annak a személynek a vágyát, azt “Felfelé” kell emeljem, arra választ kell kapjak, és utána a választ át kell adjam a kérdező személynek.

Amennyiben a személynek meg van a képessége, hogy mindezt megtegye, akkor képes választ kapni összes kérdésére.

(Az Eurázsia Kongresszus gyerekelőadásából)

hzs

22 nov 2009

Hogyan kapsz válaszokat a kérdéseidre

Kérdés:

Miért választottuk a Kabbala tudományát, miért nem valami mást?

Válaszom:

Az emberek sohasem fogják ezt megválaszolni. Csak a világ és a lelkek egész rendszerének feltárulása után fogják az emberek megérteni a szerepüket ebben a rendszerben, és látni, hogy a vágy  miért a Teremtő benne való felébredésével  valósul meg egy adott időben. Ez a felébredés maga a lélek.

De a jelentése ennek a dolognak akkor jön elő, ha az emberek megértik az egész képet. Ezért mondják a Kabbalisták, hogy ha egyszer felébredtél – légy is éber, és ha az adott pont keletkezett a szívedben, – valósítsd meg. És akkor megkapod a választ a kérdésedre.

Hasonló kérdéseket tehetünk fel  fizikai szituációkra, miért pont a mostani  szüleimnek születtem meg, miért pont ebben a testben születtem meg, és miért pont ebben az időben? Ebben az életünkben nincs válasz ezekre a kérdésekre, de a Kabbala tudománya lehetővé teszi, hogy a teljes rendszert átlássuk, és válaszokat találjunk ezekre a kérdésekre.

(A gyerek leckékből—Észak Amerikai Kongresszus)

ft

14 nov 2009

Mindenki szeretné tudni, hogy a Kabbala miért fontos

Kérdés:

Miért fontos a Kabbala?

Válaszom:

Mindenki ezt kérdezi. Sok dolog van a mi életeinkben. Vannak fontosabbak, és vannak kevésbé fontosak. Minden másodpercben különböző dolgok válnak fontossá számunkra, olyasmik, mint alvás, játszás, evés, szaladgálás körbe körbe. Hogyan találjuk meg a legfontosabb dolgot az életben?

A fő dolog az életben, hogy érezzünk valami feltétel nélkülit, végtelent és mindenhatót, az egész világon határok nélkül nézzünk át, élet és halál között, és beteljesítve minden vágyunkat, azokat is, amelyek nem állnak közel hozzánk, azért , hogy hasonlóvá váljunk a Teremtővel..

Nincs magasabb szint, mint ez. Ez az igazi csúcs, ahova minden dolog vezet. Hát akkor hogyan érjük el? Hogyan érünk el abszolút sikert itt és most? Ezt egy módszerrel érhetjük el, amit úgy hívunk: a Kabbala tudománya

Ez az, amiért ez olyan fontos. Ezért minden dolgot aszerint értékelünk, hogy mennyi a hasznunk belőle. Ha a Kabbala segít, hogy megértsünk valamit, ez sokkal fontosabb, mint bármi más.

(A gyerek leckéből, Buffalóban)

ft

14 nov 2009

A zavaró tényezők problémát jelentenek – a csoport nyújtja a megoldást

Kérdés:

Miért van szükségünk a zavaró tényezőkte a Teremtő felé vezető úton?

Válaszom:

Mindenki jár iskolába. Minden nap a tanárok feladatokat, és különböző problémákat adnak nekünk mindenféle témában. Ezeknek a feladatoknak megfelelően haladok előre, mivel nem tanulok semmit, hacsak nem tanulom meg, hogyan oldjam meg ezeket a problémákat. Minden probléma egy zavaró tényező.

Sokan sportolnak, és annak érdekében, hogy sikereket érjenek el sportjukban arra van szükségük, hogy keményen edzenek naponta, és fejlesszék képességeiket. Ez a szabály mindenre vonatkozik, és a spirituális út sem kivétel. Azonban léteznek különbségek.

A mi világunkban én tisztán látom a célt. Például híres tudóssá akarok válni, vagy orvossá, zenésszé vagy sportolóvá. Más szóval valami különlegessé akarok válni. Azonban bár túl kell lépjek néhány nehézségen, tisztán látom a végeredményt, mely hírnév és az egész világ tisztelete. Ebben az esetben önzőségem megtölt energiával. Emberek egész életüket eltöltik azzal, hogy a társadalomban tiszteletre méltó pozíciókat akarnak betölteni, és kifejlesztik erejüket, hogy elérhessék céljukat.

Azonban a spirituális munkában én nem érzem, hogy előre haladok, és nincs meg ahhoz az erőm, hogy előre haladjak. Ez azért van, mert az emberek körülöttem nem értékelik a spirituális célokat, és én magam sem látom ezeket az ideálokat. Szóval a probléma az nem igazán a zavaró tényezőkben van, hiszen nagyon sok ilyennel találkozom normális életem során is. A probléma az, hogy nem látom a célt, és nem kapok támogatást a társadalmi környezetemtől. Ezért van az, hogy abszolút módon szükségünk van a többiek segítségére.

Amennyiben én része vagyok egy csoportnak, mely állandóan magasra emeli a spirituális célt a szememben, akkor könnyebbé válik számomra hogy elérjem célomat. A nehézségek legyőzése nem lesz akkor a továbbiakban nehéz számomra, mivel megértem, hogy bármilyen cél azt követeli, hogy magamon kell dolgoznom. A legfontosabb az, hogy a csoport segítsen engem ebben.

(A Buffalói kongresszus gyerekleckéjéből)

hzs

09 nov 2009

A gyerek azt kérdezi, mi szükségünk van egoizmusra?

Kérdés:

Miért adott egoizmust számunkra a Teremtő, ha egyesülnünk kell, és akkor úgyis kikerülünk belőle?

Válaszom:

Az emberek úgy tapasztalják meg a világot, he ellentétes dolgokat hasonlítanak össze, mint hideg és meleg, fekete és fehér, és így tovább. Az egyik dolgot csak a másik dolog hátterében érezhetjük. Ha minden csak fehér, vagy csak fekete lenne, semmit sem éreznénk. Nekünk mindig szükségünk van kontrasztra,  pl a különböző színek,  érzetek és helyek között. Amit mi érzünk, az a különbözőség a dolgok között, nem maga a dolog.

The Creator is the pure quality of bestowal. However, I cannot feel this quality of bestowal unless I am opposite to it. Then I will have two “inhabitants” living inside me: a monster named the Evil Inclination, and opposite to it – the beautiful Creator, the Good Inclination. The inner opposition between them will enable me to differentiate one from the other.

A Teremtő az adakozás tiszta minősége. Mindamellett, csak akkor érezhetem ennek az adakozásnak a tényét, ha az ellentétes oldalon vagyok. És akkor bennem két lakó fog lakni, egy szörnyeteg, amit az Ördögi Létnek  nevezünk, és ellenkezője a szépséges Teremtő, az Isteni Lét. Az hogy a bensőmben ellenkező oldalon vannak, teszi lehetővé nekem, hogy az egyiket megkülönböztessem a másiktól

Mielőtt felfedezem az ördögi létet magamban, ennek a világnak csak egy vékony szeletét érzem., ez a lehető legkisebb érzés. De feltárva ezt a létet, a Teremtőt is felfedezhetem, aki szemben áll az én egoizmusommal.

Ez az amiért szükségünk van az egoizmusra, hogy segítségünkre legyen a túlsó oldalról. Miután ő épp ellentettje a  Teremtőnek, segít abban, hogy figyeljük  és felfogjuk Őt

ft

05 nov 2009

64 queries in 0,556 seconds.