Dr. Michael Laitman

lenullázás

Boldogság reszketéssel

Boldogság reszketéssel

Báál HáSzulám, Shámáti 11, “Boldogság Reszketéssel”:

Ennél fogva ahol létezik szeretet, a félelemnek is léteznie kell, mivel a félelem az üreg. Ebből az következik hogy ahol mindkettő megtalálható ott létezik teljesség. Egyébként mindegyik vissza akarja szorítani a másikat. A szeretet van létezésnek nevezve, míg a félelem a rettegés és az üreg. Csak a kettővel együttesen létezhet teljesség. És ez van úgy nevezve, hogy “két láb”, és pontosan amikor a személy két lábbal rendelkezik akkor képes járni.

A mi teljes munkánk a két vonalra koncentrálódik, a jobb és bal vonalra, és a középső vonal pedig Felülről érkezik. Itt alul nekünk először is a teljességről kell gondoskodnunk. Nekünk mindig először a jobb vonal felé kell fordulnunk, és azzal kell foglalkoznunk, hogy amennyire csak lehetséges a teljességre gondoljunk, a Teremtő hatalmasságára, a cél fontosságára, és a barátok és a csoport fontosságára.

Más részről lehetetlen állandóan a teljesség állapotában megmaradni, mivel akkor nem történik tovább lépés, amennyiben a személy soha nem hagyja el a teljesség állapotát, az Hasszidizmusnak van nevezve, amikor látszólag minden szeretettel és boldogsággal van elfogadva.

A személy művileg emeli fel magát ebbe a fajta attitűdbe, készen állva arra hogy boldog legyen függetlenül attól mi is történik. Ezáltal lenullázza a kritikát magában. Ezért lehetséges arra megtanítani a személyt hogy ezt az attitűdöt magára vegye. Az oktatás a személyt egyetlen vonalra helyezi, vagy a jobb oldalra vagy a bal oldalra, és akkor a személy megtartja ezt a vonalat és állandóan csak egy alapelvhez csatlakozik.

Vannak olyan hitrendszerek és vallások melyek a személyt a boldogság állapotában tartják meg, egy állandó emelkedett hangulatban, és vannak mások melyek a személyt állandó gyászban, sirámban tartják, arra késztetve őt hogy magát kínozza, és hogy magát bűnösnek érezze, mint “egy bolond aki saját húsát emészti”.

De a helyes fejlődési út, és az emberi lény felépítése két vonalon keresztül kell hogy történjen, és a személynek magának kell ezeket felépítenie. A jobb vonalat a környezet segítségével kell kifejlesztenie, azáltal hogy elképzeli a Teremtő hatalmasságát amekkora mértékben csak képes erre. A jobb vonalat abban a mértékben építi fel, amekkora mértékben képes magát lenullázni a környezet előtt, mely környezet nyújtja számára a Teremtő hatalmasságát.

Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a jobb vonalon legyen már lenullázta magát, mely azt jelenti hogy a bal vonal benne van foglaltatva a jobb vonalban. Amennyiben ilyen módon lenullázza magát a Teremtő hatalmassága előtt, melyet ő környezetétől kap meg, és ezzel megépíti jobb vonalát, akkor ő már része a spirituális munkának és nem csak az érdekli hogy jól érezze magát.

2o12 október 17., Reggeli lecke, 1.rész Shámáti 11.

(HZS)

20 okt 2012

Egy mechanikus módszer a Felső Fényhez

Egy mechanikus módszer a Felső Fényhez

Kérdés:

Ha el kell játsszam a saját magam lenullázását, ez csak a külső szinten vagy a belső szinten történjen?

Válasz:

Persze, én játszom belsőleg saját magammal, és nem számít, hogy vannak még emberek körülöttem, vagy sem. A legfontosabb dolog az, hogy én egyelőre fel vagyok osztva a külső és belső részre a jelenlegi állapotomból és hogy hova haladok, én elrendezzem a jelenlegi tulajdonságaimat, az erőket egy belső hierarchiában, tehát én képes vagyok ezt eljátszani.

Ha eljátsszuk a lenullázást és az alantasságot, akkor ez a játék fokozatosan valósággá válik. A egész világunk és a mi állapotunk mechanika, kivéve azt, hogy mechanikus módon kérjük a “Reformáló Fény” – t, semmi más választásunk nincs másképp működni.

Ha egy kicsit értem, hogy mi történik a magasabb szinten, mi kell legyen a következő szint, akkor én eljátszom a felső szintet, hogy én alantas vagyok, hogy megpróbálok minden eszközzel hozzátapadni és csatlakozni a barátokhoz. Az nem számít, hogy nincs érzésem, nincs megértésem ehhez és tudásom sem. A mi világunk mechanikus, földi, és ha használom az összes eszközt, amelyet megkaptam, akkor én magam után vonzom a “Reformáló Fény” – t.

A “Körbevevő Fény” működik rajtam. A felső szinten elkezdjük érezni a “Körbevevő Fény” hatását, hogy része a mi állapotunknak, mert a mi edényünk fel van osztva egy külső és belső részre, amelyben mi működünk. De a jelenlegi állapotba rejtettségben történik.

A tulajdonság átváltása kell, hogy történjen. Még ha mi foglalkozunk valamilyen fordított szándékkal is, de mindent megteszünk amit csak lehet, hogy magunkra vonzzuk a Fényt. És ez a Fény az úgynevezett “Körbevevő Fény”.

2012 október 15, Reggeli lecke, Rábásh írásai

(BS)

20 okt 2012

Honnan kaphatom meg az erőt a belső változásokhoz?

Honnan kaphatom meg az erőt a belső változásokhoz?

Kérdés:

Azt mondja, hogy a személynek magát belsőleg kell megváltoztatnia, de honnan kaphatja meg a személy az erőt mindehhez?

Válasz:

Mi természetesen nem vagyunk felelősek belső vágyainkért, de képesek vagyunk azokat külső cselekedetekkel befolyásolni. Ez csak önbecsapás és hazugság természetesen, de azáltal, hogy magamat külsőleg lenullázom elérem belső lenullázásomat is.

Mindez azért van mivel ezt szándékosan teszem, azt akarván, hogy mindez megtörténjen. Ennél fogva cselekedeteim imának számítanak, segélykiáltásnak, MAN-nak, mivel én valóban benyomást akarok szerezni általuk.

Ezért hasznos az, ha valóban, külsőleg megalázom magam a barátok előtt, mert ez a fajta munka  belső változásokat vált ki. A személy fél attól, hogy lenullázza magát és megmaradjon “értelem nélkül”, hogy elveszítse saját lehetőségeit, hogy elveszítse “én”-jét, teljes élettapasztalatait, és azt az életperspektívát melyet addig létrehozott.

Amennyiben valaki még mindig így gondolkozik, az annak jele, hogy még nem érte el a valódi alázat felismerését, és még nem értette meg, hogy nincsen semmi esélye arra, hogy saját maga sikert érjen el egyedül.

Akkor a személy még nem esett kétségbe saját erejének hiányától, tehát még túl korai számára, hogy megbirkózzon ezzel a fajta munkával. Akkor még pár évig várnia kell, amíg végre megérti, hogy semmi sem segíthet és, hogy mindaz amit tehet az, hogy mindent kitöröl magából, és azt kapja meg amivel barátai rendelkeznek.

Ő azt nem tudja barátai mivel rendelkeznek, csak azt tudja hogy bármi is legyen az pontosan az amire neki szüksége van, és mindeközben meg akar szabadulni mindattól, ami saját magán belül van.

És akkor a személy elkezdi végre meglátni, hogy valójában semmi más nem található magán belül csak a büszkesége és egója iránti aggodalma. Valójában mindaz, ami a spiritualitásban található, az ő egész felső szintje saját magán kívül található.

2o12 október 15., Reggeli lecke 1.rész, Rabash írásai

(HZS)

19 okt 2012

Az alázatosság mint szokás

Az alázatosság szokása

Kérdés:

Hogyan tudom a barátok előtt külsőleg kifejezésre juttatni saját magam lenullázását?

Válasz:

Én szándékosan is lenullázhatom magam a barátok előtt, egy el túlzott módon, hogy másoknak ezzel példát mutassak. vannak olyanok akik túl szégyenlősek ahhoz, hogy így viselkedjenek, ami azt jelenti hogy valójában egójuk nem engedi ezt meg nekik, egyébként hogyan jöhetne létre szégyenlősség?

Szóval ők nem képesek magukat barátaik előtt lenullázni, de ezáltal, hogy mások  példát mutatnak nekik azáltal ez nekik is könnyebbé válhat. Nekem is könnyebbé válik a dolog ha megértem, hogy eltúlzott alázatosságommal példát mutathatok másoknak.
Az egónak szüksége van valamilyen kompenzációra, valami igazolásra. Most én eljátszom az alacsonyabb rendűt, mint egy színész a színpadon, de közben megnyugtatom magam, hogy ez nem igazán van így. Azonban még ilyen helyzetben is működik rajtam a Fény és korrigál engem.

Szóval fokozatosan bennem ez a szokás a második természetemmé válik.  A szokás, a Fény benyomása cselekedeteim hatására, mely egy második természetet hoz létre bennem.

2o12 október 15., Reggeli lecke 1.rész, Rabash írásai

HZS

KA

19 okt 2012

Torta krémmel lefedve

Torta krémmel lefedve

Kérdés:

Azt írja, “Az aki barátjáért imádkozik, maga kap először választ”. Ez valójában Lo Lishma (nem az Ő nevében), mely teljesen egoisztikus, egyszerűen abszolút Egó.

Válasz:

Természetesen, egyenlőre te önzően haladsz előre, és egód állandóan növekszik, de te közben látod, hogy a Fáraó egyre keményebbé és keményebbé válik, “mivel én megkeményítettem az ő szívét”, és ez már egy jó jel.

Kérdés:

Hogyan növekedhetek a gyűlöletből szeretetté, és hogy közben ne nyomjam el magamat?

Válasz:

Lehetetlen szeretetet építeni gyűlölet nélkül. Az összes negatív megkülönböztetés, tulajdonság előbb utóbb szeretetté válik, és mindegyik negatív tulajdonságra szükségünk van. Végül is mi a szeretet? Milyen alapokra lehet azt stabilan felállítani? Csakis az egó felett a megszerzési edényekben, amint a többieket közelinek érzékeljük.

A lenullázás nem azt jelenti, hogy minden le van nullázva. A gyűlölet soha nincsen lenullázva, az teljes intenzitásával meg van őrizve, és pontosan annak tetején építjük meg a szeretetet. Mintha a Sínai Hegyet (a gyűlölet hegyét) édes krémmel fednénk be, és akkor megkapjuk azt a hegyet mely “A Szentség Hegye”-nek van nevezve.

Mindez azt jelenti hogy a gyűlölet megmarad belül. A rés, szakadék a Teremtő és a teremtett lény között megmarad, mivel egyébként a teremtmény nem lenne képes létezni.

2o12 október 15., Reggeli lecke 1.rész, Rabash írásaiból

(HZS)

18 okt 2012

Talán felosztjuk a munkát köztünk?

Talán felosztjuk a munkát köztünk?

Kérdés:

Amikor két ember van, és én integrálódom az egyikkel, és a másikkal, és azt mondjuk, hogy a többségnek a legkisebbje a kettő, akkor elég egy emberrel integrálódni? Miért van szükség annyi emberre?

Válasz:

Írva van: “Az emberek sokaságában található a király dicsősége”. Először is, könnyebb, hogy megvizsgáljad magad, te tényleg integrálódsz valakivel, vagy csak vonzódsz a személyhez egoista módon. Lehet, hogy létrejön köztetek egy egyszerű kapcsolat, amely alapja a közös tulajdonság, vagy az érdek?

De ha te valóban szemben állsz egy emberrel ne gondold, hogy könnyebb integrálódnod, mint tíz emberrel. Éppen ellenkezőleg, sokkal könnyebb, hogy integrálódjál tízzel, mert megkapod az inspirációt az ő fontosságukról, azáltal, hogy ők hogyan nullázzák le magukat, hogy hogyan gondoskodnak egymásról és, hogyan akarják együtt elérni a célt. Ha te rájuk nézel, akkor te “lángra lobbansz”, nem tudsz ellenállni, és az irigység eléget téged.

De ha egy emberrel állsz szembe, akkor hogyan vagy képes meglátni a cselekedeteit a te irányodba, és más barátok iránt ?.Mert téged megveszteget az ego, és ezért nem láthatod a szükséges hatást. Ezért rendkívül kívánatos, hogy egy nagy környezetben legyél. Alapjába véve kettő az már egy csoport. Ez sok, de mégis kevés, ebben az esetben szükséged lesz, nagyon nagy és kemény munkára.

A tény, nem a mennyiség a fontos, itt az számít, hogy hogyan tudod lenullázni az egódat. Tehát minden, ami körülötted van az a tiéd, te eltörlöd a határokat és te már a testeden kívül vagy. A te vágyad mintha kifele ömlött volna, és az egész világot magadba integrálod.

2012 október 15, Reggeli lecke, Rábásh irásai

(BS)

17 okt 2012

Szegény herceg és az egér

Szegény herceg és az egér

Kérdés:

Hogyan tudom lenullázni magam a barátok előtt, azért, hogy érezzem magam,  én vagyok a legkisebb közöttük?

Válasz:

Érezd legkisebbnek magad mint bárki más, ez nem jelent egyfajta hibát, hanem ez egy lehetőség, hogy benne foglaltasd magad mindenkiben, és megkaphasd tőlük a legnagyobb “Nefech Fényét”.

Ha én kicsiny vagyok, én tudok integrálódni egy kicsiny rendszerben vagy egy nagy rendszerben, és minden a lenullázásomon múlik, ez egy egyszerű művelet. Ha én lenullázom magam a kis rendszer irányába akkor egy kis egérré válok, amely az egerek családjába született. De ha én lenullázom magam a nagyobb egó irányába, akkor lehet, hogy olyan vagyok mint egy kis herceg a királyi palotájába. Minden azon múlik, hogy mi szerint nullázom le magamat.

Tehát, kicsinek lenni, ez nem is olyan rossz. Bár a kicsiny kapja meg csak a Fényt az első szinten a “Nefesh Fény” -t, mivel a” Nefesh Fény” az korlátlan.

Kicsinek lenni jó! Ez a legjobb idő az előrehaladáshoz. Pontosan a kicsiny által haladunk előre.

2o12 Október 12, Reggeli lecke, ” A barátok szeretete”, cimű cikkből

(BS)

15 okt 2012

Ömnmagunk lenullázása a Szeretet Ereje előtt

Ömnmagunk lenullázása a Szeretet Ereje előtt

Rábásh Írásai, Második Kötet, 40. levél: És amikor a személy elkezdi érezni barátja szeretetét, élvezet és boldogság ébred fel azonnal ő benne, mivel az a szabály hogy az újdonság kellemes érzetet ad. Barátjának iránta mutatott szeretete egy új dolog a számára, mivel addig mindig úgy gondolta, hogy egyedül ő maga gondoskodott saját jólétéről. De abban a pillanatban hogy felfedezte azt, hogy barátja is gondoskodik róla, ez felmérhetetlen boldogságot vált ki benne, és többé nem képes saját magával törődni, mivel az ember csak ott képes kemény munkát végezni ahol boldogságot, élvezetet érez. És mivel most már abból érez élvezetet hogy barátjáról gondoskodik, természetszerűen nem gondol saját magára. Látjuk hogy a természetben létezik szeretet amíg a sóvárgás elviselhetetlenné válik…

Léteznek Resimók (emlékmorzsák) bennünk, emlékek a lélek általános edényéből. Az egész valóság melyet érzünk, és még azok a részek is melyeket nem érzünk bennünk vannak, és részei az edénynek, mint ahogy az edények törése előtt történt. Szóval abban a pillanatban ahogy elkezdi érezni egy másik szeretetét saját maga irányában, nem olyan önző vágyat, amit ebben a világban érzékelünk hanem egy olyan szeretetet mely a korrigált általános lélek magasságából ered, a korrigált forrásból, az általános edény Resimójából, mely ebben a pillanatban külső jelenségként érzékelődik, akkor bennünk is azonnal hasonló szeretet váltódik ki.

Ezáltal a személy azonnal érzi, hogy ez a forrás egy másik világból származik, egy felső állapotból, és önszeretete azonnal lenullázódik, megsemmisül. Nem képes többé megmaradni az önszeretet állapotában, és készen áll arra. hogy lelkét az új hajlamnak adja, annak a kapcsolatnak ami magán kívül létezik. Ez egy ilyen módon történik meg, mivel a külső edény a valós, általános felső edény ahhoz az egyéni önszeretethez hasonlítva mely egyenlőre őt uralja.
A személy lenullázza magát ez előtt az erő előtt. Amennyiben úgy érzi, hogy őt szeretik, és az ha hirtelen kiváltódik belőle is az a hajlam hogy spirituálisan szeressen valakit aki rajta kívül áll, akkor a korporeális, állati önszeretet eltűnik. Mindez azért van mivel a személy érzi hogy a hatalmas, általános edény sokkal hatalmasabb mint a kicsiny egyéni edény, és ezáltal képes magát lenullázni ez előtt a szeretet előtt.

2o12 október 2., Reggeli lecke felkészülése

(HZS)

05 okt 2012

Önmagunk lenullázása a megszületés érdekében

Önmagunk lenullázása a megszületés érdekében

Kérdés:

Márciusban ön azt mondta, hogy a nyár végére minden bizonnyal betörünk a spiritualitásba. A nyárnak vége. Ön azt mondja bajban van a koordinátákkal. Akkor mi a következő prognózisa?

Válasz:

Azt hiszem, hogy az a pont amit mostanra elértünk egy nagyon kedvező nyomást ad nekünk ahhoz hogy lenullázzuk magunkat. Végül is a probléma pontosan itt található. Amennyiben én képes vagyok valamit tenni, akkor már a Machszom felett vagyok. Azt hiszem hogy az érzés amit a kongresszuson megkaptunk megadja nekünk ehhez az alapokat. Most úgy tűnik számomra, hogy az egyetlen dolog amit tennünk kell az hogy még egy két lökést adjunk.

Arról szólva, hogy mindez mikor történik meg, reménykedem abban, hogy egy ilyen állapot bármelyik pillanatban elérkezhet, akár a reggeli lecke során is. De ezeknek a lökéseknek kritikus formában kell érkezniük, szükség van a szülési fájdalmakra. Ez az ami egyenlőre hiányzik. Egyenlőre a szülés leállt.

2012 szeptember 23., Virtuális lecke a Kabbala Alapjairól

(HZS)

05 okt 2012

66 queries in 0,662 seconds.