Shamati

A Születés, a sötétségből való kitörés

Szerző: nandor | Kategória: csoport, reggeli lecke, Shamati

A Születés, a sötétségből való az kitörés

Ha a csoportban össze vagyunk kötve egy kölcsönös szeretetben, akkor mindenki úgy érez mint mindenki. Akkor nem lesz olyan állapot, hogy az egyik jól érzi magát és egy másik rosszul érzi magát, hanem mindenki egy szívben érzi hogy mi történik. Aki nincs az általános aggodalomban, nem fogja érzi az általános örömet sem.

Nem tudjuk, hogy miért teremt a Teremtő olyan helyzeteket, amikor egyes emberek jobban kapcsolódnak, mások kevesebbet. Ez számos tényezőtől függ, de különösen mindegyik felkészülésén múlik, és amilyen mértékben érzi, hogy ez az ő csoportja.

Ebben az esetben, még azok az emberek is, akik mindig is “Egyiptom” részéhez tartoztak, vagy azok akik kárt okoztak “Izrael fiainak”, most meg van adatva a lehetőség, hogy a Szentség felé haladjanak. E két részből álló csoport egyenlő eséllyel halad előre, és világossá válik, hogy ez az “érem” két oldala ugyanannak az állapotnak.

Azok, akik nem találják magukat fizikailag a sötétben, érezhetik, hogy az általános szenvedés a húsukon halad át, köszönhetően az összeolvadásnak azokkal akik megkapták a csapást. Az egész globális csoport nem lehet fizikailag ugyanabban a problémában, de minden az összeolvadáson múlik, a barátok közti kapcsolaton.

Akkor mindenki úgy érzi az idegen fájdalmat a saját testében, mint a szeretett személy betegségét. Az egész globális csoport képes megosztani ugyanazt a fájdalmat. Még az egész világ is meg tudja tenni ezt, ha mi korrigáljuk magunkat, erősebbé válunk és felemelkedünk. Szóval, az aggodalmunk hullámai, a különböző típusú hullámok, a jók és rosszak, ki fognak terjedni minden irányba, és “zajt” okoznak a világban, amely lehet örömteli vagy aggasztó. Ebben a mértékben az általános állapot kijavításra kerül velünk együtt.

A sötétségből születik meg a Fény. Így minden kritikus problémának ellenkező eredménye lesz. A sötétségből születik meg a következő állapot és minden szülés egy ellentétes állapot. Ez mindig úgy érkezik, mint egy áttörés egy zárt helyből.

2013.04.04, Báál HáSzulám, “Shámáti” 61.cikkjéből (“Hallottam”)

Tovább >0

13 ápr 2013

Kilépni a bőrömből

Szerző: nandor | Kategória: Baal HaSulam (továbbiakban Baal HaSulam írásaiból), Shamati

Kilépni a bőrömből

Igazlelkűnek lenni azt jelenti, hogy igazolni a Teremtőt minden esetben, amelyen átmegy. Minden állapotot azért adnak a személynek, hogy segítsen neki kilépni a bőréből, olyan mértékben, amikor a sötétség besűrűsödik körülötte. Ez egy nagyon nagy segítség azok számára, amelyet a Teremtő küld, azokhoz akik képesek igazlelkűek lenni.

A személy olyan helyzetbe kerül, hogy elfogadhatatlan a saját egója számára, hogy készen áll kilépni magából. Egyértelmű számunkra, hogy a spirituális világ a korporális világ fölött áll, és ezért minden korporalitás meg kell haljon. De ez nem a szokásos halál, amelyben minden személy meghal, hanem az ember egyetért azzal, hogy a világi értékei haljanak meg. És ezáltal megszerezi a következő szintet, a spirituális életet.

Ő kilép a testéből és felszabadul minden önérdektől, bármi is történjen minden állapot felett, amelybe a Teremtő helyezte. Ő egyetért az ilyen körülményekkel és boldogan fogadja őket, mind az új spirituális szinte építőit, mert ők felemelik a korporális helyzetei fölé, kiveszik a bőre határából,és megadják neki a lehetőséget, hogy pontosan a sötétben kérje az összeolvadást a Teremtővel. Az egyetlen tendenciája a személynek, hogy elégedettséget adjon a Teremtőnek, amíg ő maga a sötétben van.

Ebben ő látja a megmentését, a száműzetésből való kilépést. A bőrén kívül érzi az igazi életet, mert elégedettség adhat a Teremtőnek, semmi önálló szolgáltatás nélkül. Így legyőzi a sötétséget, a szenvedést, a félelemet, a szorongást, a szégyent amit érez. Mindezek szándékosan fedeződnek fel, azért hogy jelezzék a testi korlátait és segítsenek neki maga fölé emelkedni.

2013.04.04, Báál HáSzulám, “Shámáti” 61.cikkjéből

Tovább >0

13 ápr 2013

A mi kincsünk fogja mutatni a Teremtőt

Szerző: nandor | Kategória: formaazonosság, Shamati

A mi kincsünk fogja mutatni a Teremtőt

A Shamati 38. cikkéből: “Az Úr félelme egy kincs”:

“Bölcsek azt mondták, hogy “Minden a Mennyek a kezében van , kivéve az Isten félelme”, ez azért van, mert mindent átad nekünk, kivéve a félelmet. Mert amit a Teremtő hozzáad, az inkább szeretet és nem félelem”.

A mi célunk az, hogy elérjük a Teremtővel való összeolvadást. Az összeolvadás elérhető a forma azonosság által. A forma azonosság elérhető, ha a személy eléri a Teremtő szeretetét, mint ahogy a Teremtő viszonyul felénk.

Vagyis, mi el kell érjük a szeretet szintjét. A Teremtő mindig hozzáad a szeretethez, és ennek következtében úgy érezzük, hogy mi haladunk előre, valahova a szenvedés útján, ez azért van, mert mi nem adunk hozzá semmit a magunk részéről.

Ahhoz, hogy elérjük a szeretetet, a személynek fel kell építenie a spirituális edényét, az úgynevezett “félelem”-et, félek Tőle, hogy vajon meglesz-e nekem a Teremtő szeretete?

Ennek eléréséhez a félelem szükséges, a Tóra, a Reformáló Fény, a parancsolatok és a helyes szándék végrehajtása, ellenkező esetben a személy kövületi szinten marad. Ezért szüksége van egy környezetre, hogy emlékezzék a helyes irányra a tanulás ideje alatt, a Tórán és a parancsolatokon keresztül.

Igy a többiek tartják meg őt a szándékban, azt akarva, hogy ne felejtsék el a Teremtő jóságát. Ezért a Tórát és a parancsolatokat nem adták egyénileg, hanem többes számban, és írva van: “ti” és nem “te”.

A helyes szándék nélkül nem lehet elérni a Teremtőt, a szeretet nélkül nem vagyunk képesek előrehaladni. Ezért kell, hogy legyen egy környezet, ahonnan kezdődik minden, és szükségessé tesz minden cselekvést.

2o12.12.27; Felkeszülés a reggeli leckére

Tovább >0

30 dec 2012

A csoporton keresztül a Teremtőhöz

Szerző: nandor | Kategória: Shamati

A csoporton keresztül a Teremtőhöz

Kérdés: Amikor mi részt veszünk a reggeli leckéken, és workshoppokon, akkor mi a Teremtőhöz fordulunk a csoporton keresztül?

Válasz: Csak a csoporton keresztül! Egyedül nem lehet a Teremtőhöz fordulni. Az összes “Shamati” cikkek olyan embernek voltak írva, akik a spirituális munka felé irányulnak a csoporton belül. Különben, a “Shamati” könyvben sehol nincs írva, hogy valakinek a csoporton keresztül kell irányuljon a Teremtőhöz, amert ez a nyilvánvaló.

Hogyha azt mondom, hogy a Teremtőhöz fordulok, akkor az azt jelenti hogy előttem van egy csoport. Máskülönben, nem látom Őt.

2o12 December o8, Novoszibirski Kongresszus 2.leckéjéből

Tovább >0

15 dec 2012

Spirituális látás és hallás

Szerző: nandor | Kategória: Shamati, Szeresd felebarátodat,mint önmagad

Spirituális látás és hallás

Kérdés:

Mi a spirituális látás és hallás?

Válasz:

Az elérés első szakasza úgy van nevezve, hogy “Hallottam”, a második pedig úgy, hogy “Láttam”, de nem a füllel és szemmel látok és hallok, ez a spirituális elérés mélységi szintjei. Amikor az egyén elérkezik abba az állapotban, hogy “nem tesz semmi rosszat másoknak” az az “én hallottam” szint, és mikor ezen túljut és elérkezik oda, ahol már azt mondja, hogy “szeresd felebarátodat, ahogy magadat”, elérkezik a “láttam” szinthez.

2012 november 5, Georgiai Konferencia 1. lecke

SzL

Tovább >0

09 nov 2012

Jegy utazáshoz a vágyak világába

Szerző: nandor | Kategória: korrekció, Shamati, vágy, világ

Kérdés

A Shamati könyv “A legfontosabb dolog az adakozás akarása” című cikkében a következő áll: “A hit ereje elegendő valakinek az adakozás formájában való munkához.” Mi ez a hit?

Válasz

Mi nem tudjuk pontosan mi is az a hit. Ez egy olyan erő, amely nem létezik a mi világunkban. A mi világunkban az összes természet tudományban, a fizikában, kémiában, biológiában, de minden egyéb tudományban az ásványi, növényi, és állati természetek erejét fedezzük fel, hogy azok hogyan működnek, miként vonzzák, vagy taszítják egymást.

A spirituális világban hirtelen olyan erők tárulnak fel a számunkra, melyek ellentétesen működnek ezekkel az erőkkel. Mondjuk, van egy elutasító minőségű természeti erő, amelyet ilyennek érzékelünk ebben a világban, azonban a spiritualitásban éppen ellentétes, a kölcsönös vonzás erői formálják az spirituális objektumok közötti teret, ahogy az mondva van: “a szeretet befed minden bűnt.”

Elkezdtük felfedezni ezt egy bizonyos mértékben a kvantum fizikában. Ha azonos töltésű elemi részecskéket – pld. elektronokat – helyezünk el egyazon térbe, azonnal taszítani kezdik egymást, nem csak azért, mert azonos töltésűek, hanem bizonyos kvantum mechanikai okok – az elemi részecskék belsejében megnyilvánuló antiszimmetria erőinek hatása – miatt is, azaz olyan, mintha egyik részecske sem “akarna” egy térben lenni a többivel.

Tehát akkor mi is az adakozás ereje? Ez egy olyan erő, amely a mi természetünk felett tárul fel, egy olyan formában, ami a mi természetünkkel látszólag ellentétes, ahogy mondva van: “Egy ellentétes világot láttam.” Csak azt jelenthetjük ki, hogy a spirituális világ a szándékokban és nem a cselekedetekben nyilvánul meg. A spirituális világban nincsenek cselekedetek, ez csak a szándékok megnyilvánulásának területe, csak ezeket vehetjük itt számításba, mivel a testeink nem léteznek itt, csak a vágyaink és a szándékaink.

Képzeljük el, hogyan működnek a vágyaink. Milyen rettenetes dolgok történnek a világban emiatt! A másodperc tört részére a világ megszűnne létezni, az emberek elégetnék a vágyaik alapján egymást.

Tehát annak érdekében, hogy ne egy ilyen világba teremtsük bele magunkat, mindannyian egy képzetes világban vagyunk, ahol fizikai cselekedeteket hajthatunk végre,de csak amilyen mértékben ez megengedett a számunkra. Amilyen mértékben valaki képes a vágyai alapján másokkal jót cselekedni, felülemelkedik a saját testén, és belép a spirituális birodalomba, ahol valóban a vágyainak és a szándékainak megfelelően cselekszik.

Különben hogy lenne lehetséges eljuttatni az embert annak a valóságnak az érzékeléséhez, amely teljes egészében a vágyai uralma alatt állnak? Végül is, az embernek alapvetően – ameddig nem megy át a korrekció folyamatán – nincs meg az ellenőrzése a vágyai és szándékai felett.

Tehát amilyen mértékben valaki képes a vágyait megfelelő feltételek között uralni, illetve amilyen mértékben képes helyes módon használni a vágyait és a szándékait a spirituális világba való belépéshez, annak megfelelően kap engedélyt belépni oda. Ezt nevezzük úgy a munkában, hogy “belépés a Király palotájába, a hegy megmászását követően,” és ott elkezdheti az ember korrigálni a világot, annak a mértékében, amennyire képes önmagát ellenőrizni és uralni.

4 november 2o12, A Napi Kabbala Lecke első részéből Shamati #30

Tovább >0

07 nov 2012

Drótos és drót nélküli kapcsolat a csoporttal

Szerző: nandor | Kategória: csoport, környezet, Shamati

Drótos és drót nélküli kapcsolat a csoporttal

Kérdés:

Amikor elhagyom a csoportot és a külvilágba lépek, nehéznek találom, hogy megfelelően rendezzem el a munkámat annak érdekében, hogy a helyes egyensúlyt megtartsam. Hogyan dolgozzak magammal amikor a külső környezetben vagyok?

Válasz:

Mi egy hatalmas külső emberi környezet szörnyű hatása alatt állunk. Azon belül található kicsiny belső környezetünk, a csoport, melyben mi megpróbáljuk közömbösíteni a külső behatást. Ez olyan mintha Noé bárkáját építenénk fel magunk számára, és azzal biztonságban tartjuk magunkat az özönvíztől.

Másrészről amikor elhagyjuk a csoport hatását, mi a külső szenvedélyek nyomása alatt találjuk magunkat. Hogyan védhetjük meg magunkat: Hogyan maradhatunk meg a csoportban, akkor is amikor nem látjuk, halljuk egymást?

Annak érdekében, hogy ezt megtehessük, felhasználjuk a modern technika újításait, mobil telefonokat például, annak érdekében hogy egymással kommunikáljunk, emellett a csoport rendelkezik egy hatalmas “antennával”, mely lehetővé teszi számunkra hogy ahhoz virtuális módon kapcsolódjunk, és mindenfajta anyagokat kapjunk tőle. Felhasználhatjuk az mp3 lejátszónkat hogy emlékeztessen minket arra mi is valóban fontos, és írhatunk jegyzeteket naplónkba nap közben. Röviden rengeteg lehetőségünk és módszerünk van arra hogy egymással kommunikáljunk, és hogy ne veszítsük el a kapcsolatot.

De ami a legfontosabb az, hogy egy közvetlen kapcsolatot hozzunk létre a csoport “értelmétől” saját értelmünkhöz, amennyiben akarjuk azt, beleegyezünk és ragaszkodunk ehhez az egységhez.

Drótos és drót nélküli kapcsolat a csoporttal

Valójában velem állandóan játszanak: nincsen valójában “kívül”, vagy “belül”, nincsen ez a világ és következő világ, a színfalak egyszerűen állandóan változnak mint egy színházban és nekem minden egyes alkalommal “egy másik életbe” kell átlépnem, és “szerepet kell játszanom”, és a körülményeknek megfelelően kell cselekednem.

Mindez nem egyszerű, de a személy soha nem kap többet tányérjára, mint amivel képes megbirkózni. A spiritualitás törvényei alapján mi a szentségben állandóan növekszünk, emelkedünk, soha nem lépünk vissza vagy csökkenünk. Az lehet hogy nekünk azt mutatják meg Felülről hogy nem készítettük fel magunkat elégségesen, és mi leszakadtunk a csoportról. Ebből a példából tanulva megtanulhatjuk hogyan készítsük fel magunkat jobban hogy legközelebb erősebb kapcsolatot építsünk ki a csoporttal.

2o12 október 26., Reggeli lecke 3.rész, Shamati 3.

(HZS)

Tovább >0

30 okt 2012

Boldogság reszketéssel

Szerző: nandor | Kategória: környezet, középső vonal, lenullázás, Shamati, vonalak

Boldogság reszketéssel

Báál HáSzulám, Shámáti 11, “Boldogság Reszketéssel”:

Ennél fogva ahol létezik szeretet, a félelemnek is léteznie kell, mivel a félelem az üreg. Ebből az következik hogy ahol mindkettő megtalálható ott létezik teljesség. Egyébként mindegyik vissza akarja szorítani a másikat. A szeretet van létezésnek nevezve, míg a félelem a rettegés és az üreg. Csak a kettővel együttesen létezhet teljesség. És ez van úgy nevezve, hogy “két láb”, és pontosan amikor a személy két lábbal rendelkezik akkor képes járni.

A mi teljes munkánk a két vonalra koncentrálódik, a jobb és bal vonalra, és a középső vonal pedig Felülről érkezik. Itt alul nekünk először is a teljességről kell gondoskodnunk. Nekünk mindig először a jobb vonal felé kell fordulnunk, és azzal kell foglalkoznunk, hogy amennyire csak lehetséges a teljességre gondoljunk, a Teremtő hatalmasságára, a cél fontosságára, és a barátok és a csoport fontosságára.

Más részről lehetetlen állandóan a teljesség állapotában megmaradni, mivel akkor nem történik tovább lépés, amennyiben a személy soha nem hagyja el a teljesség állapotát, az Hasszidizmusnak van nevezve, amikor látszólag minden szeretettel és boldogsággal van elfogadva.

A személy művileg emeli fel magát ebbe a fajta attitűdbe, készen állva arra hogy boldog legyen függetlenül attól mi is történik. Ezáltal lenullázza a kritikát magában. Ezért lehetséges arra megtanítani a személyt hogy ezt az attitűdöt magára vegye. Az oktatás a személyt egyetlen vonalra helyezi, vagy a jobb oldalra vagy a bal oldalra, és akkor a személy megtartja ezt a vonalat és állandóan csak egy alapelvhez csatlakozik.

Vannak olyan hitrendszerek és vallások melyek a személyt a boldogság állapotában tartják meg, egy állandó emelkedett hangulatban, és vannak mások melyek a személyt állandó gyászban, sirámban tartják, arra késztetve őt hogy magát kínozza, és hogy magát bűnösnek érezze, mint “egy bolond aki saját húsát emészti”.

De a helyes fejlődési út, és az emberi lény felépítése két vonalon keresztül kell hogy történjen, és a személynek magának kell ezeket felépítenie. A jobb vonalat a környezet segítségével kell kifejlesztenie, azáltal hogy elképzeli a Teremtő hatalmasságát amekkora mértékben csak képes erre. A jobb vonalat abban a mértékben építi fel, amekkora mértékben képes magát lenullázni a környezet előtt, mely környezet nyújtja számára a Teremtő hatalmasságát.

Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a jobb vonalon legyen már lenullázta magát, mely azt jelenti hogy a bal vonal benne van foglaltatva a jobb vonalban. Amennyiben ilyen módon lenullázza magát a Teremtő hatalmassága előtt, melyet ő környezetétől kap meg, és ezzel megépíti jobb vonalát, akkor ő már része a spirituális munkának és nem csak az érdekli hogy jól érezze magát.

2o12 október 17., Reggeli lecke, 1.rész Shámáti 11.

(HZS)

Tovább >0

20 okt 2012

Előre haladás a hamis nyugalom helyett

Szerző: nandor | Kategória: Shamati, vonalak

Előre haladás a hamis nyugalom helyett

Kérdés:

Mi a jele annak hogy a személy a három vonalon keresztül halad és nem csak megtéveszti magát, mintha igazolná a Teremtőt mindenben?

Válasz:

Az előre haladás jele az hogy a személy nem egyszerűen csak azt mondja mindenre, hogy “Hála Istennek”, hanem amikor néha olyan helyzetben találja magát amikor kezdetben képtelen a Teremtőt igazolni, bár a valódi hős, aki már magasan jár a spiritualitásban az így érzi magát. Egy nagy korrekciót kell elérnünk ahhoz, hogy állandóan megvizsgáljuk magunkat, és, hogy rendelkezzünk azzal az erővel, hogy köszönetet mondjunk a Teremtőnek mind a jó és mind a rossz dolgokért.

Addig még hosszú út áll előttünk és sok állapoton kell keresztül mennünk. Néha a személy olyan állapotban találja magát, hogy nem képes egyetérteni a Felső Irányítással, nem akarja azt, és nem fogadja el azt. A bal vonal megjelenik és abban a “Fáraó”, a gonosz kezd el beszélni.

Időt kell engednünk arra, hogy az összes gonosz melyről a Tóra beszél megjelenjen bennünk, hogy felfedjük az összes bűnt. Amikor a személy a bűn egy ilyen állapotába zuhan, pontosan azt mondja amit a Tóra mond nekünk, “Ki ez a Teremtő, hogy én meghallgassam Őt?” Ő megátkozza a Teremtőt, és magára veszi a híres gonoszok, Bilám, Bálák, Hámán és a többiek szerepét, mivel fel kell fedeznie a bal vonalat.

Amennyiben ő kezdettől kezdve a jobb vonalon lép be, nem annak érdekében, hogy “mézet kenjen sebeire”, hanem annak érdekében hogy tovább lépjen, akkor ezáltal képes a bal vonalat elhagyni. És akkor már irányítása alá veszi a két vonalat. Egyébként az nem nevezhető a jobb vonalnak, hanem csak a nyugalom állapotának. A vonal az valami olyasmi mely korlátozva van mindkét oldalon.

2o12 október 17., Reggeli lecke, 1.rész, Shamati 11.

(HZS)

Tovább >0

20 okt 2012

A három vonallal való munka alapjai

Szerző: nandor | Kategória: értelem feletti hit, Shamati, vonalak

A három vonallal való munka alapjai

A személynek erőfeszítéseket kell tennie, hogy játszon, annak érdekében, hogy amekkora mértékben csak képes lenullázza magát, és hogy amennyire csak lehet magasra értékelje környezetét.

Ezen játék eredményeképpen a jobb oldal felépül benne, amelyben a személy úgy érzi élete végéig meg akar maradni. Abban a pillanatban hogy elér egy bizonyos “kielégülést”, levágja magát erről az állapotról és időt szán a bal oldalra.

A bal vonalon leelenőrzi magát: “Vajon valóban ily módon gondolkozom, és valóban így érem el a dolgokat? Valóban érzem a Teremtő hatalmasságának felismerését edényeimben, és valóban érzem ezen teljesség felismerését? valóban elértem egy ilyen megértést és érzést értelmemben és szívemben, vagy ez csak egy külső benyomás, melyet az embrió érez édesanyja méhében amikor lenullázza magát?”

De én nem akarom lenullázni magamat. Én most lenulláztam a vágyaimat a jobb vonalon, és közvetlenül akarom érezni a Teremtő hatalmasságát saját vágyamon belül, mely vágyat most a bal vonalon felfedeztem.

És akkor érzek egy hiányosságot, de megtartom ezt a két vonalat hogy azok egyensúlyban legyenek, és egyik se billentse ki a rendszert az egyensúlyból. Nincs meghatározott időhatár a jobb oldalon vagy a bal oldalon, bár az lett mondva hogy a személynek 23 és fél órát kellene töltenie a jobb vonalon és fél órát a bal vonalon.

Meg kell próbálnunk amennyit csak lehet hozzáadni a jobb vonalhoz és a bal vonalhoz. Nekünk nem szabad úgy döntenünk hogy eleget tettünk és hogy elkezdjünk várakozni arra hogy a Teremtő elkezdjen cselekedni és beteljesítse a két vonalat számomra.

A személy állandóan vált az egyik vonalról a másikra ameddig elég erőfeszítést tesz és akkor a harmadik vonal megjelenik. Ő ezt a felfedezést azáltal vonja magára hogy felemeli a hiányosságot a bal vonalról a jobb vonal magasságára, a Teremtőtől azt kérve hogy Ő fedje fel az Ő hatalmasságát számára kérésére válaszul. A személy fel akarja fedni a Teremtő hatalmasságát, az adakozás hatalmasságát, de csak annak érdekében hogy az lehetővé tegye számára azt hogy azzal a vággyal dolgozhasson mely az adakozásban fel lett fedve számára, “értelem felett”.

Az ő egoista vágya megadja magát az adakozás hatalmassága előtt, mely megjelenik, és ez a vágy beleegyezik abba hogy a Teremtő uralma alatt dolgozzon. Ez azt jelenti hogy a személy megépíti a “spirituális Parcuf fejét”, ahol ő olyan számításokat végez mely lehetővé teszi számára azt, hogy adakozzon az adakozás szándékával majd megszerezzen az adakozás szándékával.

2o12 október 17., Reggeli lecke 1.rész Shamati 11.

(HZS)

Tovább >0

20 okt 2012