Szerző arhívuma: yanive

 A Kabbala az egész Univerzumot – világunkat és a rejtett Felső Világot – mint egyetlen valóságot szemléli, mely valóság csak számunkra osztódik két részre. Azáltal, hogy korrigáljuk magunkat, felfedezhetjük a valóság második részét is.

A teremtés anyaga a megszerzés iránti vágy. Ennél fogva az egész teremtés egyetlen, érzékeny, élő kreatív organizmus. A teremtés egyetlen része sem egy véletlenszerű mechanikus folyamat következménye, hanem inkább minden, beleértve a mi világunkat is, egy általános terv részeként létezik: hogy minden teremtményt eljuttasson a tökéletességhez.

Az ember korrekciója határozza meg a rendszer működését, akár aktívan, intelligensen és fenntartható módon. Van egy törvény mely kimondja: “az egész azonos mindegyik alkotó elemével”, és ebből kifolyólag minden az egész működését irányító alapelv kötelezően hat az alkotó elemekre is, az egész ökoszisztémában, minden családban, társadalomban és a globális gazdaságban.

Mivel az Univerzumban minden mindennel összefügg, minden élőlénynek minden szinten egészségesnke kell lennie, ellenkező esetben negatívan befolyásolják az egész rendszer egészségét. Teljes összefüggőségük, a különböző alkotó elemek kölcsönös egymásba fonódása erre kötelezi őket.

 Kérdés:

Lehet, hogy a Hamasz tagjai is az én belső edényem (kli) részei? Amennyiben így van, akkor miért harcolnak ellenem?

Válaszom:

Az ember nem más, mint egy vágy, mely csak azt képes érezni, ami magában benne van. A vágy az összetett, sok részből áll, amely a világról alkotott képünket tükrözi. Mivel vágyaink nincsenek korrigálva, teljesen ellenkezőleg érzünk, mint a Teremtő, ahelyett, hogy úgy észelelnék Őt, ahogy igazából létezik. Ezért érzékelünk háborúkat és szenvedést.

A személy minden ellensége saját magán belül lakozik, azok az ő belső állapotának kifejezései. Még, ha úgy is tűnik, hogy ezek kívül létezek, a külső világban, a tény az, hogy a világ csak a belső állapotunk külső tükröződése, mint egy mozi, mely saját vágyainkat mutatja.

Kérdés:

Amikor korrigálom magamat egészen az utolsó szintig, és elérem a Teljes Korrekciót, akkor nem fogok továbbá a világban gonosz dolgokat érzékelni?

Válaszom:

Amennyiben a világban még akkor is léteznek majd emberek, akik még nem korrigálták magukat, akkor még mindig látni foguk negatív dolgokat, mivel azok az emberek a mi vágyunk részei.

 Kérdés:

Ön azt mondta: “Minden nehézség, akadály ami valaki elé kerül, illetve kerülni fog, fel kell, hogy erősödjön, és nem szabad, gogy megpróbáljunk tőlük megszabadulni, hanem meg kell őket oldjuk”. Mit jelent mindez?

Válaszom:

Az életben minden nehézség azért kerül elénk, amiért feladatokat kapunk az iskolában. Azáltal, hogy megoldjuk őket a Teremtő tuljadonságainak megszerzse érdekében, közelebb kerülünk Hozzá. Amennyiben megértjük mindezt, és ennek megfelelően éljük életünket, életünket, mint egy különleges lehetőséget kezdjük látni, hogy kikerüljünk jelenlegi életünk ketrcéből, és eljussunk a Végtelen Világba.

Kérdés folytatva:

Ezek után azt is mondta, hogy “El kell fogadjuk a benyomásokat melyeket kapunk, azaz a Resimót, és meg kell őket többszörözzük a nehézségek segítségével. Ezáltal elérjük a Sinai hegyet, és egyre magasabbra emelkedünk”. Legyen szíves magyarázza el: hogyan tudom a Resimókat és a nehézségeket megtöbbszörözni?

Válaszom:

Minél magasabbra emelkedünk a korrekciónk által, annál több nehézséggel találkozunk. Álljon itt a “Bevezető a Tíz Szfira Tanulmányába” 133. bekezdése:

Ez olyan, mint a király története, aki ki akarta választani magának állama leghívebb alattvalóit, és meg akarta őket hívni, hogy kastélyában dolgozzanak. Mit tett ennek érdekében? Kiadott egy nyílt felhívást országszerte, hogy bárki aki úgy kívánta, fiatal vagy öreg, jöjjön a kastélyába, és álljon be dolgozni a királyhoz legközelebb.

Azonban ugyanakkor kijelölt számos szolgát arra, hogy őrizzék a kastélyt, és minden oda vezető utat. Arra utasította őket, hogy ravasz módon vezessék tévútra azokat akik közelednek, és irányítsák őket rossz útvonalakra, távol a kastélytól.

Természetesen az ország teljes népe rohanni kezdett a kastély felé. Azonban a szorgos őrök mind elterelték őket. Sokan túljutottak az őrökön és egészen a kastély bejáratáig jutottak, de a kapuban álló őrök voltak a legerősebbek és legügyesebbek. Még azokat is, akik már a kapunál jártak képesek voltak visszafordítani és rossz útra terelni mindenféle trükkökkel, amíg azok elkeseredtek és végül hazamentek.

Így az emberek jöttek mentek, újra erőre találtak és jöttek megint, és így tovább napokon, éveken keresztül, amíg bele nem fáradtak a próbálkozásba. Csakis a közöttük levő hősök, akiknek türelme kifogyhatatlan volt, voltak képesek az őröket legyőzni, és a kastély kapuját kinyitni. Őket az a jutalom várta, hogy azonal a király elé juthattak, aki a megfelelő pozíciókba tette őket.

Természetesen ezek után már nem volt dolguk az őrökkel, akik félrevezették, és visszafordították őket, és életüket évekig keserűvé tették, amíg oda vissza rohantak a kapuig és vissza. Ez azért történt, mert mostantól az lett a jutalmuk, hogy a király színe előtt dolgozhattak és szolgálhatták a fenséget a kastélyon belül.

Kérdés:

Nap közben általában két felemelkedő élményben és két leszálló élményben van részem, néha még háromban is. Azáltal emelkedem fel, hogy a szándékomra koncentrálok, és a megfelelő könyveket, cikkeket olvasom. Hogyan fog ez később változni, amikor tovább jutottam utamon? Úgy értem, hogy a felemelkedések és leszállások közötti idő egyre csökkeni fog. Ez így igaz? És igazából ezeknek az állapotoknak akár percenként kell változniuk?

Válaszom:

Nem ennél is sokkal gyakrabban!

Kérdés:

Azt mondta, hogy új resimók minden pillanatban jelennek meg bennünk. Mindez az alatt is történik, amikor alszunk?

Válaszom:

Igen.

 Kérdés:

Amennyiben az ember nehéz helyzetben van, bele kell, hogy merüljön mélyebben, és meg kell próbálnia átérezni a teljes érzelmi fájdalmat, vagy jobb, ha kevesebb figyelmet szentel a helyzetnek, és jobban elmerül a tanulásba és a disszeminációba? Én a második lehetőség szerint próbálok viselkedni, de nem lehet, hogy ezzel csak elmenekülök a fájdalom elől, és nem ismerem meg magam eléggé?

Válaszom:

Csakis a Fényre kell koncentrálnunk, és vágynunk, egy jobb állapot, gondolatok és vágyak felé. Hagyjuk a rossz helyzeteket magunk mögött olyan gyorsan amilyen gyorsan csak lehetséges. Nincs értelme annak, hogy szenvedjünk, és “együk magunkat”. Bárki, aki önkritikát gyakorol állandóan, csak boldogtalanná válik, és szenved. Mindez időpocsékolás, és ellentétbe helyez minket a Teremtővel. A Teremtő mindent érez, ami a szívünkben van.

Kérdés:

A Kongresszus ideje alatt úgy éreztem magam, mint valaki aki hirtelen szerelmes lesz, és egész létemmel azt kívántam, hogy egy az érzés maradjon meg örökké. Ez volt az első Kongresszus amin részt vettem, és hogy előben találkoztam a Bnei Baruch tagjaival, bár virtuálisan már 3 éve tanulok. Egy ilyen magas felemelkedés után azt várom, hogy a leereszkedés, vagy zuhanás ugyancsak igen magas lesz. Hogyan leszek képes ezt a helyes módon átvászelni?

Válaszom:

Minden erejét és szabad idejét a Kabbala világszerte való terjesztésének kell szentelnie. Ez önt sok más emberrel együtt korrigálni fogja, és önt az erőfeszítésének megfelelő magasab szintre fogja emelni.