Legfejlettebb szintjén az irigység segíthet, hogy elérjük az öröklét korlátlan érzését. Noha az étel, család vagy szex kapcsán megtapasztalhatjuk a féltékenységet, ezek inkább a test miatt szükséges ösztönök – ahogy ezt sok állat esetében is látjuk. A férfiak irigylik a szabadságot, amellyel valaki kalandozhat a világban és különféle játékokat játszhat. A nők jellemzően a divat és szépség mentén féltékenyek, és más nőkkel vetik össze magukat. A vörös posztót hajszoló bika példájára ezek a korporális féltékenységi típusok hatékonyan táplálják az emberi egó fejlődését. Egyensúlyba hozzuk az elmét a féltékenység érzetével, és ezt abból a célból tesszük, hogy megvalósítsuk önmagunkat, és elérjük vágyunk tárgyát. Ezek a pénzen megvásárolható, behatárolt és tapintható formái a féltékenységnek inkább azt tükrözik, amit birtoklunk, és nem azt, ami bensőnkben van. A spirituális irigység akkor lép működésbe, amikor belépünk a kontroll birodalmába. Azok, akik felemelkednek az örök elérésekhez, belső, egészleges és korlát nélküli érzéshez jutnak, ami a testükön kívül, idő és tér felett, a természetben létezik. Ezek az emberek arra vágynak, hogy tudásukkal megváltoztassák a világot. Istenhez hasonlatosak abban, hogy akaratuk a bölcsesség, és új horizontok elérésére irányul. Ez az irigység egy új élet kezdetének irányába mozdít minket, amelynek helyszíne az Édenkert.
Az osztálytermekben történő egymás
terrorizálása az iskola falain kívül kezdődik.
Ahogy megkezdődik a tanév ezzel együtt
feltépődnek a fájó sebek, amit az iskolai terrorizálás jelensége okoz. Igen, ez
mindenütt megtörténik, és sok gyerek társadalmi elszigeteltségben él, és akár
hónapok, vagy évek óta szenved a zaklatásoktól és a sértegetésektől. Ezeket, a
belső hegeket sok-sok évig magukkal fogják cipelni a jövőbe. A szülők, ha
tudják is mi folyik, tehetetlenek egy olyan rendszerrel szemben, amely gyakran
elhallgatja a kérdéseket, a jó hírnév fenntartása érdekében.
Az igazság az, hogy az iskolai terrorizálás
mindig is létezett, az én gyerekkoromban is, ám manapság ez a jelenség
rendkívül aggaszóvá vált. Az álladó zaklatás áttör az osztályterem falain, és
kísérti a zaklatott gyereket az osztályteremtől egészen a mobiltelefonjáig.
Tehát nincs hova menekülnie, ahol békét és vigaszt találna.
Az egész általában egy gyerektől kezdődik, a
támadás vezetőjétől; egy gyerektől, aki mindenkit uralni szeretne, akit
népszerűnek tartanak a társai. Miért csinálja ezt? Mivel élvezi, és
megelégedettséggel tölti el annak az érzése, hogy a másik felé kerekedhet.
Tehát megaláz egy másik gyermeket, és megszervezi a másik gyerek ellen az egész
osztályt. Azonban, ez a saját belső ösztöneit követi, valamit, azokat a
példákat, amiket minden irányból elnyel, legyen szó akár valóság show-król,
youtube videókról vagy akár olyan felnőttekről, akikre felnéz.
Mivel az életünket elárasztották a büszkeség
és az irányítás hatalmi játékaival, ezért ne csodálkozzunk azon, hogy a gyerekeink
ennek megfelelően viselkednek. Nem alakítottunk ki számukra elég jó
környezetet, nem fordítottunk kellő figyelmet vagy nem adtunk megfelelő
oktatást nekik, az egészséges és pozitív kapcsolatok ápolásáról, és most
visszaköszönnek a keserű eredmények, hogy belénk csípjenek – elsősorban az
egymás terrorizálásában.
Szóval, hogyan tudjuk kezelni ezeket a
zaklatásokat? Mindenekelőtt beszélni kell a zaklatás vezetőjével, és el kell
neki magyarázni milyen szörnyű igazságtalanságot, okoz másoknak és magának.
Ugyanolyan fontos beszélnünk az őt követőkkel, hogy ne adjanak több hatalmat,
és ne adjanak tovább több muníciót a „vezető” gyerek kezébe. Több gyerek
hatalmát kell egybe szervezni, hogy ellensúlyozni tudjuk a vezető hatalmával.
Miért kell ezt tenni? Mert a kisgyerekek ösztönösen érzik, azt hogy „mi jó
nekem, vagy mi rossz nekem”. És az a gyerek, aki megpróbál támadást
kezdeményezni, és azt látja nem sikerül, vagy nem úgy alakul, ahogy ő azt
szeretné, vagy éppen az ő kárára történik, magától abba fogja hagyni a
próbálkozást.
Idősebb gyerekkel el lehet beszélgetni erről.
Meg kell nekik mutatni, hogy ők is maradhatnak egyedül, ha tovább folytatják a
zaklatás útját. És ha szeretne maga köré vonzani másokat, akkor pozitív
vezetőnek kell lennie, akit mindenki követ és követni akar.
Ahelyett hogy az iskolában keresnénk a
zaklatás elleni küzdelem módját, sokkal jobb a betegséget a gyökerénél kezelni,
még mielőtt elterjed. A gyerekek számára már korai életkorban meg kell
teremteni az egészséges társadalmi környezetet. Az oktatási programokban a
pozitív társadalmi kapcsolatoknak kell figyelem középpontjába kerülnie, nem
pedig az individualista sikereknek. És minél gyorsabban megcsináljuk ezt, annál
kevesebb zaklatást fogunk látni és tapasztalni.
Összefoglalás: Ha megpróbálsz kapcsolatba lépni másokkal, és kudarcot vallasz, akkor meg kell keresnie az okát annak? Mit akar a természet tőled? Mindenki alkalmazkodni tud a természet fejlődési irányvonalához, és megtanulhatja, hogyan lehet kapcsolatba lépni az emberekkel. A jövőben össze kell kapcsolódunk az egész emberiséggel, ahogy múltban a kis faluk összekapcsolódtak . Különleges oktatásra van szükségünk ahhoz, hogy megtanuljuk, hogyan kell kommunikálni az egész társadalommal, a természettel és a valósággal egészével.
A kab TV ” Új élet # 1019 – Személyes képességek egy összekapcsolt világban (fordította: Annamária)
Megjegyzés: A mi nemzedékünket “szelfi-generációnak” hívják. Miközben meg akarják a pillanatot örökíteni, az emberek balesetet szenvednek, hidakról és sziklákról esnek le.
Kommentem: Sok ember dolgozik a halálért. A halál létezésünk kitüntetett pontja, amikor reméljük, hogy hagyunk valamit magunk után, ami a nevünkkel kapcsolódik össze, hogy így érezhessük meg az örök létezést.
Kérdés: Mihez vezet ez a nárcisztikus viselkedés?
Válasz: Annak megértéséhez, hogy mindennek nincs semmi értéke, fontossága.
Kérdés: Mi történik, amikor ezt felismerjük?
Válasz: Megértjük, hogy a világunk csupa üresség. Nagyon rossz lesz! Ekkor kezdjük el keresni az élet valódi kitöltését: az örök, tökéletes, és a mostani létezés keretein túlmutató létezést a halált megelőzően, vagy azt követően.
Kérdés: Hogyan tanulhatom meg, hogy ne csak hallgassam magam és másokat, hanem meg is halljam? Ha jól tudom, ez a képesség végső soron az emberek közötti kapcsolatok javulását hozza magával.
Válasz: Ez egy belső kapcsolatot, a szívek kapcsolatát követeli meg. Ha megszületik bennetek a vágy, hogy kielégüléshez juttassátok egymást, akkor képesek lesztek meghallani a másikat.
Az emberek nem látják és nem hallják egymást. Egy sajátos realitást alakítanak ki önmagukon belül, és egy külvilágban elhelyezkedő személyként viszonyulnak hozzá. Valójában nem látjuk, hogy ki van rajtunk kívül; mindent a bennünk kiépült egoizmuson keresztül érzékelünk.
Válasz: A rossz környezet azt erősíti bennem, hogy ne akarjak mindenkihez pozitív módon kapcsolódni. A rossz környezet megszilárdítja az egyén ellenséges viszonyulását a társadalom felé.
A jó környezet ezzel szemben úgy befolyásol, hogy alapjaiban akarjam megváltoztatni a társadalmat, annak érdekében, hogy a legrosszabb közösségből is a testvériség köztársaságát hozzam létre.
Részlet a Kab Tv “Beszélgetések Michael Laitmannal” című műsorának 2013. december 12.-I adásából
Mit jelent a Teremtés befejezése, és mi fog történni a fizikai világgal, ha ez elérkezik?
A Teremtés lezárásakor, befejezésekor, az emberek egyre szorosabb, összeolvadás szerű kapcsolatra lépnek egymással.
Ezáltal elkezdjük érezni a Felső Világot egyre kiterjedtebb formában, egészen addig az állapotig, amikor az összes vágyunkat önmagunkon belül leszünk képesek hordozni, és az a kicsiny része a megszerzési vágyunknak, ami ezt a torzított, fizikai valóságot érzékeli, egyszerűen korrigálódik, és elmozdul a valódi világ érzékelése felé, amely valóban rajtunk kívül létezik, és nem belülről vetül ki, mint a jelenlegi világérzékelésünk. Ekkor ez a világ valóban egyetlen pontba omlik össze, ezért nevezzük ezt „képzetes világnak.”
Hogyan tudjuk átadni a globális világ gondolatát egy gyermeknek?
Válaszom:
Lehetséges egy tiszta példát adni idősebb gyerekeknek, azáltal, hogy őket kisebb gyerekekhez visszük. Például vigyük el tíz éves gyerekek csoportját öt évesek közé. Miután egy kis időt töltenek együtt, meglátják majd, hogy a fiatalabb gyerekek a világot egy teljesen más szinten, teljesen másképp látják.
Mi mindannyian önzőek vagyunk, és még ha fel is növünk, és bölcsebbé válunk, mi továbbra is egy önző rendszerben létezünk, amely a prozma melyen keresztül a világra tekintünk. Egy öt éves a világot saját korának megfelelően látja. Ugyanilyen módon, önzőségünknek megfelelően mi nem látjuk a valós világot, hanem csak egy önző világot látunk.
Ennél fogva, amikor mi a világot globálisnak, és integráltnak hívjuk, mi ezeknek a szavaknak is önző jelentést adunk. Amennyiben “mindenki össze van kapcsolódva egymással” az azt jelenti, hogy nekünk ezt a helyzetet saját hasznunkra kell felhasználnunk.
Mi nem értjük azt, hogy meg kell változnunk, és ugyanezt a globális és integrált rendszert kell megteremtsük magunkon belül. Ez azt jelenti, hogy az összes emberekből, lelkekből, és a közöttük levő összes kapcsolatból én megépítem az egész világ modelljét magamon belül. Nekem az egész világot magamon belülre kell vetítenem, annak érdekében hogy megtartsam azzal a megfelelő kapcsolatot.
Amennyiben az egész világ rajtam kívül altruisztikus törvények alapján él, amennyiben annak összes alkotóeleme egyetlen cél irányában egyesül, a közös harmónia érdekében, akkor magamon belül nekem állandóan készen kell állnom arra, hogy magamba foglaljam az összes vágyakat, lelkeket – mindent amire csak képes vagyok, az altruizmus törvénye alapján. Ezen a rendszeren keresztül, mely az én lelkem, kell nekem a világhoz fordulnom.
Lehetséges-e a világgal egy nem működő műszeren keresztül kapcsolatot létesíteni, nem a forma azonosság törvénye alapján? Ebben az esetben mi nem értjük meg a világot, és az nem képes keresztül jutni hozzám.
Ezeken a példákon keresztül mutathatunk példákat a gyerekeknek: minden korosztályban másképpen látjuk a világot, és ugyanígy, annak érdekében, hogy egy globális, integrált világot lássunk, nekem is globálissá, és integrálttá kell válnom magamon belül.
A Kabbala tudománya képes nekünk megadni ezt a korrekciót. Ezért jelenik az meg napjainkban, és azzal szemben a globális világ ugyancsak nyilvánvalóvá válik. Szükséges ennek a módszernek a terjesztése, mely lehetővé teszi számunkra, hogy elérjük a harmóniát a modern világgal.
Tapasztalatból tudom, hogy az emberek nem értik milyen fajta egységről beszélünk. Hogyan lehetünk képesek ezt nekik legalább megközelítően elmagyarázni?
Válaszom:
Az egység nem azt jelenti, hogy én közös szobában lakom valakivel, vagy mindenkit ismerek. gyakorlati értelemben mindez azt jelenti, hogy először is meg kell találjam a módját annak, hogy korrigáljam magamat, hogy ne kívánjak semmilyen kárt senkinek. Ez az első lépés.
Mi nem kapcsolódunk össze a tömegtájékoztatáson, SMS üzeneteken, vagy az Interneten keresztül. Ezek egyszerűen csak külső megjelenései annak a rendszernek amelyben létezünk, azok csak eszközök melyek lehetővé teszik számunkra, hogy érezhessük mennyire össze is vagyunk kapcsolódva. Az Internet nem hoz majd egységet az emberek számára, az csak elmagyarázza, bemutatja nekünk mennyire össze vagyunk forrasztva, de egy negatív formában. Végül is, én az edényemet (Kli) kizárólag a saját hasznomra használom fel, és valószínűleg mások károsítására.
Ezáltal az első korrekció arra vonatkozik, hogy megszüntessem azt a vágyamat, hogy bármilyen kárt kívánjak embertársaimnak. Én elkezdem érezni, hogy mi integrált részekként vagyunk összekapcsolódva egymással. Nekem fel kell fedeznem ezt a rendszert, mivel egyébként a természet megmutatja nekem ugyanazt egy nagyon kellemetlen formában. Az lecsap rám egy bizonyos helyen, és utána valami szerencsétlenség ér engem egy látszólag teljesen más, nem kapcsolódó helyen.
Azonban mindez a te részed, és neked kell a csapást saját magadon érezned. Amennyiben még mindig nem érzed amit mások éreznek, az azt jelenti, hogy te még nem létezel ugyanazon szervezeten, rendszeren belül velük együtt. Akkor még további korrekciókat kell, hogy kapjál: vagy arra vágysz, hogy elfogadd azokat, vagy a természet kényszerít majd téged ugyanarra.
Egyenlőre azt látjuk, hogy az emberek mekkora boldogságot éreznek mások szomorúságán, minden egyes alkalommal, amikor valaki rosszul érzi magát. Ez a mi alaptermészetünk. Manapság ez egyre nyilvánvalóbbi válik, és ezzel egyidőben nekünk végre kell hajtanunk a korrekciót.
Minek a segítségével? A Kabbalisták azt mondják, hogy a környezet hatása, véleménye által. Nekünk művi módon össze kell állítanunk magunk körül egy olyan környezetet, mely arra késztet minket, hogy másképp kezdjünk el gondolkozni, és az majd megtanít minket.
Mi a legjobb módja a gyereknevelésnek annak érdekében, hogy felkészítsük a gyerekeket a spirituális világ érzékelésére?
Válaszom:
Meg kell adjuk a gyermeknek a képességet arra, hogy azzal az erővel dolgozhasson melyet szeretetnek hívunk, amely csakis a megfelelő környezeten belül kapható meg. Ez az egyetlen dolog melyre a személynek szüksége van.
Szükségszerű a gyermeket a megfelelő környezetbe helyezni. Amennyiben ő elkezdi érezni mi a szeretet és gyűlölet egy másik emberi lény vonatkozásában, ez az érzés segítheti őt abban, hogy függetlenül megoldhassa problémáit. Az érzékenység egy másik emberi lény iránti szeretettel és gyűlölettel kapcsolatban határozza meg az embert bennünk.
Mindaz amit a gyermek lát és hall keresztül megy érzékelésén, és lehetővé teszi számára hogy mindent megfelelően interpretáljon. Nem lesz szükség arra, hogy őt kioktassuk vagy erőltessük bármibe is. A gyermeknek csak egy olyan társadalomra van szüksége, mely állandóan benne foglalja őt a szeretet vagy konfrontáció viszonyaiban, mind a spirituális cél érdekében. Egy ilyen társadalom megfelelő oktatók, Kabbalisták által kell hogy legyen irányítva.
A gyermeknek nem kell semmi többet tudnia, semmilyen különleges bölcsességre nincs szüksége, vagy az “égben található angyalok számára”. Nekünk csak azt a képességet kell megadnunk neki, hogy érezze a többieket, és ezáltal mi megoldjuk összes problémáit. Akkor a gyermek elkezdi látni az igazi valóságot, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy az megjelenjen. Ő látni fogja, hogy az emberek össze vannak kapcsolódva, és megérti majd a kapcsolatokat közöttük.
Ezek nem pszichológiai viszonyok: a gyermek felfedezi majd a felső erőt elrejtve a viszonyokon belül, és a teremtés alapprogramját, melynek megfelelően mi mindannyian teljesen össze vagyunk kapcsolódva.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
