spirituális munka

Kérdés: hogyan érzed te, mint Kabbalista a Teremtő kezét azon keresztül ami veled történik? Te eldönthetsz bármit is ezen világ szintjén?

Válasz: Nem, én nem döntök el semmit. Annyit tehetek hogy egyetértek a Teremtővel, azzal amit Ő tesz, cselekszik. Én csak magamon dolgozhatok, a világot nem tudom megváltoztatni, vagy a Teremtőt bármire is kényszeríteni.

Kérdés: Szóval a Kabbalista semmiben sem dönt? Képes lehet arra hogy bele egyezzen abba ami vele történik? Ez a fő döntése, cselekedete?

Válasz: Igen. Próbáld ki. Meglátod majd milyen hős leszel. Csak úgy tűnik neked hogy könnyebb a világot megváltoztatni, mint magadat.

Kérdező: Igen egyetértek, látom hogy bele egyezni mindenbe az nehezebb.

Válasz: Ez már jó, ez már egy lépés a valódi hősiesség felé!

Az orosz nyelvű Kabbala leckéből, 2018-09-02

https://laitman.com/2019/01/can-a-kabbalist-decide-something-at-the-level-of-this-world/

Kérdés: Mi a teendő a gondolataimmal, hiszen azok a Teremtőtől jönnek?

Válasz: Minden gondolatunk a Teremtőtől származik: jó és rosszak egyaránt. Ezt azért kapja az ember, hogy értelmezze azokat, és kiválassza a helyes utat.

Kérdés: Mi van akkor, ha rossz gondolatok érkeznek hozzám?

Válasz: Nincsenek rossz gondolatok. A gondolatok a célra irányítanak, — akár pontosan a cél felé irányulnak, vagy az ellen. De ez mindegy, a lényeg, hogy a gondolatok és vágyak célorientáltak, csakis a végső célból indulnak ki.

A Fény ott van és hív minket, vagy pozitív, vagy negatív gondolattal. Mind a jó és rossz gondolatot is  értelmezni kell és annak megfelelően cselekedni, hogy afelé a cél felé haladjunk, amelyből ezek a gondolatok jöttek.

Az orosz nyelvű Kabbala leckéből, 2018-08-19

https://laitman.com/2019/01/the-call-of-the-light/

Kérdés: Ha lelke mindannyiunknak van,  akkor azt jelenti, hogy különböző tulajdonságokat tartalmaz, mert mindannyian különbözők vagyunk; ez mindig jelen van, és csak meg kell látnunk a sokféleségét?

Válasz: Mindannyian nagyon különbözőek vagyunk, és mégis ugyanazok. Az egoizmusunkban különbözünk, mert mindenki egy kicsit önmagának akar, ahogyan azt akarja, abban a formában, amely könnyebb neki.

Ha azonban az adakozás és a szeretet tulajdonságáról beszélünk, akkor minden sokkal egyszerűbb, mert el kell nyelnem a másik vágyait, tulajdonságait és törekvéseit, és meg kell próbálnom kitölteni őket az ők érdekükben, ellentétesen azzal, mint ha a saját érdekemben tenném.

Aztán összeszedem az erőmet és képességeimet, és a másikra összpontosítok, mint egy anya, aki mindent meg akar adni a kisbabájának.

Az orosz nyelvű Kabbala leckéből 2018-06-10

https://laitman.com/blog/

Kérdés: Az a személy, aki természetszerűleg fél attól, hogy elveszíti az egyéniségét, akkor ő nem alkalmas a Kabbala tanulására?

Válasz: Épp ellenkezőleg, alkalmas a Kabbalára, van valami vesztenivalója. Azonban a saját egyéniségén való munkája, csak a csoportban való részvétel történhet.

Kérdés: Mi a személy “én”-je?

Válasz: A személy “én”-je a csoportba való belefoglaltatásnak a mércéje, a teljes ön-lenullázódása minden egyes pillanatban. Ott van az, ahol a valódi egyénisége feltárul.

Kérdés: Nem világos: mi az egyenlőség egy csoportban?

Válasz: Amíg nem valósítjuk meg, nem értjük. Törekednünk kell rá, és a felső Fény, a Teremtő elvégzi számunkra.

A KabTV “Utolsó generáció” című műsorából 2018-04-12

https://laitman.com/blog/

Kérdés: Rabash azt írja, hogy a Teremtő előtti félelem akkor merül fel, amikor valaki attól fél, hogy nem tud megelégedettséget adni Őneki. Mi a különbség a Teremtő előtti félelemmel és az adakozási vágy között?

Válasz: Az adakozás vágya az, amivel már rendelkezem, és tudom használni.

Nem világos, honnan származik, mert nincs ilyen vágyunk a mi világunkban. Ha valamit adunk valakinek, az rejtett megszerzés, nem pedig adakozás. Például egy anya, aki gondoskodik a gyermekéről, akkor nem adakozik neki, mert gyermeke akkor kitöltést ad számára,  hogy készen áll bármit megtenni neki.  Ez nem így van a spirituális világban.

A spirituális világban, a felső Fény hatása alatt, megkapjuk az adakozás valódi minőségét, és elkezdünk örömöt érezni az adakozásban, ahogy kilépünk magunkból, és magunk fölé emelkedünk. Először ez egoista: jól érzem magam, mert magam fölé emelkedek, adakozok, örömöt érezek, és öntudatlanul dolgozom ennek érdekében, de törekszem az adakozásra

Ez még nem egy egoizmusból való kilépés, de már egy közbenső állapot, amikor elkezdem értékelni az adakozás cselekedetét, mert bizonyos jutalékot ad.

Kérdés: A következő fokozat a félelem. Ha remegni fogok a Teremtő előtt, és adakozni akarok Neki, miért nem ez a végső szakasz?

Válasz: Ez nem egy teljes vágy, mivel ez egy szándék. A szándéknak a vágyhoz kell kapcsolódnia, majd megvalósul. A félelem önmagában nem elegendő itt, világos vágyakat kell feltárni, amelyek dolgozhatnak a félelemmel a Teremtő előtt.

A KabTV “Az utolsó generáció” című műsorából 3018-04-12

https://laitman.com/blog/