test és lélek

Kérdés: Ha valakinek nem fejlődött ki a szívben lévő pontja, és ezért nincs lelke, mi az, ami a következő életben újjászületik?

Válasz: Mindenki rendelkezik vággyal. A vágy spirituális struktúra. De vagy készen áll már a korrekcióra, változásra, másokkal történő kapcsolódásra, vagy még nem tart ott.
De elméleti síkon minden ember az egyetlen lélek múlhatatlan részeként foglaltatik a vágyában.

https://laitman.com/2019/04/what-is-reborn-in-the-next-life/

A Kabbala Bölcselete szerint a “Partzuf” “testét” úgy nevezzük, hogy megszerzési vágyat az adakozás érdekében, és a “Nefes” az a Fény, amely kitölti őt. Annak érdekében, hogy megszerezzük a “Nefest”, kapcsolatot építünk köztünk, azaz a megszerzési vágy fölött létrehozzuk az adakozás vágyat. Ennélfogva mi a csoporthoz kapcsolódunk az egó fölött, lemondunk a megszerzési vágyról, és átfordítjuk egy ellenkező cselekedetre. Ezáltal a megszerzési vágy az adakozás érdekében dolgozik.

Az ego átforditása az adakozásra a Teremtő által történik, hogyha én kötelezem őt a munka által a csoportban, a környezetben, mint ahogy irva van: “A fiaim már legyőztek engem”. Ő működik rajtam és akkor a megszerzési vágyam képes dolgozni az adakozásban.

Tehát, ilyen módon viszonyulok a barátok iránt és mi megépítjük a kapcsolatot köztünk, és ezzel adakozási formákat építünk a megszerzési vágy vastagságából, amely jog az adakozási vágyra.

A megszerzési vágy feloszlik a “vastagság” öt rétegére, (a gyökértől a negyedik fázisig); benne van a “spirituális embrió” is, a szívbeli pont (•), amely állandóan felébreszt, “felráz” engem. Azért, hogy létrehozzam a “szívbeli pontot”, belépek a csoportba és magamra hívom a Reformáló Fényt, a Körbevevő Fényt. Először is a Fény elvégzi bennem “az első összehúzódást”, amely által megtudom figyelni a megszerzési vágyamat. Akkor dolgozni fogok tudni a megszerzési vágyammal az adakozás érdekében, de nem a vastagságába, hanem a ritkaságába, amely szintén öt szintre oszlik. Ennek megfelelően szerzek öt Fényt: Nefesh, Ruach, Neshama, Haya és Yechida, alulról felfelé NáRáNHáY.

Így az adakozási vágy stabilizálódik a megszerzési vágyból, amely bennem volt azelőtt. Ez az adakozási vágy az úgynevezett “lélek edénye”. Miért lélek? Mert eddig a szintig megkapjuk a Fényt állandóan, az által, hogy használjuk a gyökér, az első és második fázisának a vastagságát (NáRáN). A Haya és a Yechida Fényeket nem tudjuk megkapni állandó formán és azért hozzánk érnek csak mint felvilágítás (HY).

Tehát, a “lélek edénye” az adakozási vágy tisztasága, ritkasága – és a Fény, amely kitölti az az úgynevezett a “lélek Fénye”. Összességében, ez az én lelkem fokozatosan átviszi az egész egómat a tisztaság oldalára. Tehát, a megszerzési vágy nem tűnik el, csak megváltoztasjuk a használatát.

2o13.o1.06, Reggeli lecke, a “Test és lélek” cimű cikkből

BS

Annak ellenére hogy a test anatómiáját tanulmányozzuk, mi még mindig nem értjük meg a az emberi test különböző rendszerei közötti kapcsolatokat. Ha az agyat vesszük például, az egész testen belül léteznek az agy “képviselői”, amely nélkül a test nem lenne képes tudni mit és hogyan tegyen. Hasonlóan az állam vezetője és különböző szakértők egész skáláját alkalmazza annak érdekében hogy minden optimálisan működjön.

Mi hibásan abban hiszünk, hogy a “fő processzor” a fejben található, de ha a dolgot mélyebbről megvizsgáljuk, akkor azt látjuk hogy az egyáltalán nem a testen belül létezik. Amennyiben a személyt közelről megvizsgáljuk, azt látjuk hogy az egy alantas halandó, tehát nem teljesen tiszta honnan kapja utasításait és szoftvere hol is található.

Valójában a lényegi adatok a környezetből származnak, és ez az, ami minket működtet. Remélem hogy a közeljövőben felfedezzük majd, hogy a személy élete a kapcsolaton, és azon a hajlandóságán múlik, hogy kölcsönösen együttműködjön környezetével. Onnan kapja meg az agy az utasításokat, mely attól a szinttől függ, amekkora mértékben a társadalomnak a személyre szüksége van. És ha a személyre nincs szükség, az agy nem kap semmit. Testünkben minden egyes másodpercben sejtek halnak meg, és vannak újakra kicserélve. A társadalomban, ahol a személyre szükség van, ott a személy életben van, és amikor a személyre nincs szükség, az agy parancsot kap és egy olyan folyamat indul be melynek végén a személy elhagyja korporeális szerepét.

2o12 október 1o., “Beszélgetés az Új Élet-ről”

(HZS)