Dr. Michael Laitman

Zohár

A Teremtés mélységénez érzete

Kérdés:

Honnan tudhatjuk milyen vágyakat kell korrigálnunk?

Válaszom:

Minden megjelenik majd számunkra az út mentén. Mi nem tudjuk miről is szól mindez, de létezik a cselekedeteknek egy bizonyos sorrendje, amelyet a személynek el kell végeznie, ahogy azt Báál HaSzulam és Rabas elmagyarázza nekünk.

Ők a két utolsó Kabbalista, akik létrehozták azt a módszert, mely alkalmas az ebbe a világba leereszkedett lelkek számára a mi generációnkban, és ők fejtették ki részleteiben munkánkat a lélek korrekciójával kapcsolatban. Azáltal, hogy mi a lelket korrigáljuk, mi elérjük a Teremtő felfedését, a valóság és a világ kibomlik előttünk – mindez itt és most történik meg.

Az összes világok, lelkek, és felső erők, minden itt található, de mi nem érezzük mindazt. Nekünk egy érzékszervet kell kifejlesztenünk magunkon belül, fel kell fedezzük vágyainkat olyan mélyen, és olyan valóságosan ahogy az csak lehetséges, azoknak meghatározásokat kell adnunk, azokban változásokat kell éreznünk, és úgy kell elrendezzük őket, hogy azok összes alkotóelemét és különlegességét érezhessük.

Éreznünk kell a létező valóság teljes mélységét, hogy benyomásaink és érzéseink egy olyan képbe olvadjanak össze, melyet úgy tekintünk mint a Teremtőt, a felső erőt.

Hasonlóan mi elérjük a tényleges valóságot ahogy mi felemelkedünk az öt különálló világ lépcsőin keresztül, ahol végül a Végtelen Világban minden egy egésszé áll össze.

Mindaz amit mi útközben elérünk, azt apró adagokban kapjuk meg, egyéni részenként, melyek után legvégül minden egy integrált formává áll össze. Ez a tökéletesség amit mi elérünk.

11 ápr 2011

A Zohár- mindenkinek.

Mindjárt befejezzük a Zohár könyv feldolgozását, amelyet átforditunk, hogy elérhető legyen  mindenki számára. Az eredeti könyvet aramit nyelven irták, amely forditott a héber nyelvezettel. Ez a két nyelv, amely összeköt. A héber beszél a fényről, és az aramit beszél az edényről (vágyrol). Mikor ők egybeszövődnek, a fényről és az edényről mesélnek.

Azért, hogy átadják a vágyaknak a  korrekció módszerét (az eszközöket), a Zohár mestere aramit nyelven irta, és vannak benne nagy héber részek is, amely beszél a fények szétterjedéséről, és ahol beszél a lélek munkájáról az aramit nyelven van. Ez a két nyelv nincsen szimplán irva .

Amikor dolgoztunk a könyvön, leforditották aramitról héberre, kitőröltünk mindenféle hozzáadásokat, és referenciákat, és olyan hozzaadásokat amelyek, nagyon nehezen olvashatok, azok számára, akik előszőr ismerkednek meg a Zohár könyvével, azért hogy, kihúzza belőle a korrekció fényét.

Mi már dolgozunk rajta egy éve, és én remélem, hogy az év folyamán befejezzük, és mindenki érezni tudhatja ezt a könyvet. Mi leforditjuk ezeket a kész részeket más nyelvekre: angol, orosz, és francia. Remélem, hogy mindenki élvezetet kap ugyanattól a fénytől, amely elvan rejtve a Zohár könyvében.

Egyelőre mi tanulunk minden nap a reggeli leckéknél 45 percet. Rábás-nál olvastunk egy fél órat naponta. Miért? – Azért mert, hogyha az embernek helyes a szandéka a tanulás alatt, akkor elég 30-45 perc, hogy fentartsa a könyvben levő erőt egész napra. Ez az erő miután ránk hat egész napra, folytathatja a korrekcioját, annak a beérkező fény segitségével, amelyett kapott a tanulás alatt.

bs

07 ápr 2011

Egy lélek mindenki számára

A spirituális világ az egy egységes lélek, egy mindenki számára. Azáltal hogy egységre lépünk másokkal, mindenki ugyanazt az integrált lelket éri el. A “6OOOOO lélek” című cikkében Báál HaSzulam azt írja, hogy semmi más nem létezik a világban kivéve ezt az egyetlen lelket.

Minden egyes személy ezt a kollektív lelket egy egyéni módon éri el, a saját belső programjának, vagy Resimójának (spirituális gén) megfelelően, mint ahogy jelenleg is a minket körülvevő világot saját szempontunkból látjuk. Én nem vagyok képes azt az ízt, melyet én egy bozonyos ételből érzek azzal összehasonlítani, amit más ízlel abból, vagy az én benyomásomat egy festménnyel kapcsolatban más benyomásával egyeztetni, bár mindketten ugyanazt a festményt nézzük. Mindenkinek olyan benyomásai vannak, melyek megfelelnek Resimójuknak.

Még akkor is ha ugyanazon kép előtt állunk a spirituális világban, ugyanabban a világban, ugyanazon Parcufon belül, mindenki ettől függetlenül saját benyomását kapja meg abból. Ez a különleges egyéniség nem tűnik el.

Hogyan egyesülök az integrált lélekkel? Mindazt vágyaink útján tesszük. Tegyük fel, hogy én a spirituális világok központjában vagyok: Asszija, Yecira, Beria, Acilut, Adam Kadmon vagy a Végtelen Világban. Azáltal hogy kilépek magamból, egómból, és egységre lépek másokkal, én elérem az integrált lélek dimenzióját. Azon belül én érzékelem a spirituális világot. Minnél inkább kilépek egómból, mások edényeit (Kelim) megszerezve, annál magasztosabb világot érzékelek ennek eredményeképpen.

Hogyan teszem mindezt? Én “megvásárolom” ezeket az új vágyakat, mivel én csak egy ponttal rendelkezem, egy embrióval a lélekből. Azok az új vágyak, melyeket én megszerzek miközben egységre lépek a többiekkel valójában az én lelkem edénye.

31 Már 2011

A torony az égben

Kérdés:

Képes a Zohár tanulása segíteni a személyt abban, hogy megértse letért a helyes útról, és segít neki korrigálni ezt hibát?

Válaszom:

A valóságban a leghatékonyabb eszköz, mely a személyt képes ebben a tekintetben irányítani az a csoport véleménye, az a közös érzés mely a csoportban uralkodik. Amennyiben a csoport követi a tanár tanácsait, és a könyvek szerzőinek tanácsait, akkor egy érzést formál magán belül, mely lehetővé teszi a személy számára, hogy leelenőrizze mekkora mértékben veszíti el az irányt a teremtés céljához vezető úton.

Mindez olyan mint az égben lebegő torony, de nekem ezen tornyon belül kell tartózkodnom.

29 Már 2011

A szándék nem fejezhető ki szavakban

Kérdés:

Rav el tudná nekünk magyarázni saját szándékát a Zohár olvasása alatt?

Válaszom:

A Kabbalisták megtanítják nekünk mi kell, hogy a szándékunk legyen. Minden személynek meg kell valósítania azt amiről olvasunk abban a mértékben melyben megérti azt.

Lehetetlen nektek a szándékot elmagyarázni. Ez valami olyasmi ami nem fejezhető ki egy másik személy számára, mivel a szándék a személy belső állapotából származik amit ő maga felfedez.

Én egy olyan állapotban vagyok ami ismeretlen számomra. Én azt lassan felfedezem, ahogy az kibomlik bennem. Abból az állapotból, mely megjelenik számomra én megteremtem a szándékot.

Lényegében lehetetlen ezt a szándékot szavakba önteni. Nincsenek arra szolgáló szavak. Mindez azért van, mivel az magába foglalja a személy belső vágyát (Hisszaron), és az ő a felső valósággal létrehozott kapcsolatának szintjét, azon kísérletein keresztül, hogy megtalálja az eszközöket, melyek képesek elhozni neki a lehető legnagyobb közelséget a Házigazdához, a Teremtőhöz, az összeolvadást (Zivug de Hakaa) Vele.

Mik ezek az eszközök? A könyvek, a tanár és a csoport. A személy mindent magába foglal amit megért és érez azok teljes összegéből, és azokon keresztül eléri a Teremtővel való egységet.

Mindezen eszközöknek jelen kell lenniük. Amennyiben csak egy is hiányzik közülük, akkor nem rendelkezünk a megfelelő kapcsolódási ponttal. És mindemellet mindegyiknek megfelelő egyensúlyba kell kerülnie a többivel.

29 Már 2011

Spirituális polaritás

Amikor a Zohár Könyvét tanuljuk, azt azzal a szándékkal kell megközelítsük, hogy megtaláljuk az igazságot. Valójában mi nem látunk semmit a spirituális világból, és teljesen le vagyunk blokkolva a spirituális tulajdonságoktól.

A Fénynek el kell jönnie és ránk ragyogva meg kell mutatnia nekünk, mint egy vetítő sugárnak, azt ahol mi valójában most is vagyunk: a tuljadonságokat, érzéseket, azokat a dimenziókat melyekben tartózkodunk. Valójában mi az egyetlen létező helyen vagyunk, abban a vágyban mely egyszerre önző és altruista, mind együtt, mintha az egyik szint a másik tetején lenne. De mi nem látjuk mindazt, mivel az benne marad a spirituális világban, nem pedig saját jelenlegi tulajdonságainkban.

Mi ugyanazon a téren belül létezünk, de saját tulajdonságainkkal mi csak a materiális részét érzékeljük a valóságnak. Oda kell eljönnie a Fény sugarának, egy bizonyos “szögben” vetülve, hasonlóan a polarizált Fényhez, és akkor annak vektorán, felszínén mi hirtelen felfedezzük az egész világot mely ugyancsak ott létezik.

Ezért van nekünk ennyire szükségünk a Felső Fényre: annak be kell ragyognia, és meg kell nekünk mutatnia azt a világot, melyben itt és most létezünk.

28 Már 2011

Életed pillanatai

Épp most fejeztük be a Zohár olvasását, melyet körülbelül fél óráig olvastuk. Most kérdezlek titeket, mind ezalatt az idő alatt, hogy pillanatig vágyakozott mindegyikőtök a Reformáló Fény eljövetelére, arra várva, hogy valami történjen? Írva van, hogy az angyal megkérdezi a személyt halála után: “Tanultad a Tórát, és vártad-e üdvözülésedet?”

Hány pillanatot töltöttél erőfeszítésben, nehogy valamit kihagyjál, és hogy “elkapjál” valami fontosat, mint egy kapus a labdát kapuja előtt, vagy egy vadász a mezőn áldozatát üldözve?

Vajon vártad-e mindazt szenvedélyesen, oly módon, ahogy egy rég várt randevút várunk szeretőnkkel? Mennyi ideig maradtunk meg ebben az állapotban? Hányszor tértünk vissza ebbe az aspirációba ismét?

Csakis ezek a pillanatok számítanak az életben. Ezek összegyűlnek, és meghatározzák az élet sebességét. A többi pillanat valójában nem létezik…

24 Már 2011

Teljes függőség önmagamtól

Kérdés:

Mekkora mértékben függenek gondolataink, szándékaink, és a leckére való koncentrálás sikere mindenki máson, akik a világ különböző pontjain velünk együtt tanulnak? Létezik egy ilyen fajta globális összekapcsolódás?

Válaszom:

Mit jelent ez az összekapcsolódás? Amennyiben én a teljes valóságot saját lelkem részének tekintem, akkor én tökéletesen független vagyok. Ezen részeim csakis az én irányukban kialakított attitűdömnek megfelelően ébrednek fel, azon vágyam alapján, hogy fel akarom őket ébreszteni.

Én nem az ő külső viselkedésükre koncentrálok, hanem őket belülről ébresztem fel, és a belső kapcsolat ugyanazon szintjén amelyen ők ébresztenek fel engem reakcióként. Minden az én világgal kapcsolatos nézőpontomtól függ: én tekinthetem azt úgy, mint egy materiális valóságot számtalan testekkel, vagy mint emberek földi vágyait, vagy mint lelkem testét, annak Parcuf-át.

Az utóbbi esetben, én nem külső képeket látok, melyek látszólag a korporeális világban léteznek, hanem ehelyett én lelkem részeit látom, amelyeket nekem át kell formálnom. “Én” vagyok a fokális pont gondolatomban, szándékomban. “Én” az a szándék, melyet hozzá kell adjak ezekhez a vágyakhoz és tulajdonságokhoz, hogy azokat megfelelően irányozzam be.

Mit jelent az, hogy én a többiektől függök, és általuk vagyok felébresztve? Ahogy én magam felébresztem őket, én válaszul magamat ébresztem fel. Ez a felébresztés látszólag áthalad egy külső rendszeren, míg a rendszer valójában az enyém.

18 Már 2011

Az örökkévaló valóság az én vagyok

Kérdés:

Mi marad megváltoztathatatlan abban a személyben aki spirituálisan fejlődik, és mi az ami megváltozik?

Válaszom:

Az egyetlen dolog ami nem változik az a szándék a megfelelő cél érdekében, melyet a személy néha megpróbál létrehozni. Emellett minden megváltozik és semmi nem marad meg. Mi mindent elveszítünk kivéve a megfelelő szándékot, amennyiben megteremtettük azt. Minden más csak úgy tűnik hogy hozzánk tartozik, beleértve létezésünket is, és az is csak annak érdekében lett nekünk megadva, hogy megteremtsük a megfelelő szándékot.

A világ és a spirituális világ sincs számba véve. Csak a szándék marad, melyet mi erőfeszítéseink eredményképpen teremtünk. Ez a spirituális edény, a lélek.

Ezen a szándékon belül mi meglátjuk az örökkévaló valóságot, azaz magunkat. Mi is az igazi valóság? Mindaz a saját magunk felfedezésének mértéke a felső Fényben, azzal való azonosságunkon belül, azáltal hogy azzal egyezővé válunk. Mindez csakis a szándékon belül kerül felfedésre, és semmi nem marad azon túl.

Semmi más nem léteuik a szándékon kívül. Mindez azt jelenti, hogy semmi más nem létezik a valóságban. Minden más csak elképzelt és csak úgy tűnik, hogy most jelenleg létezik annak érdekében hogy elérhessük a szándékot. Végül is nekünk élnünk kell valamin belül. Ki teremti a szándékot? Az a személy, akit mi most úgy érzékelünk mint saját magunkat, ebben a világban élve, létezve. Miért van erre szükségünk? Annak érdekében, hogy létrehozzuk a szándékot.

Amikor mi befejezzük a szándék teremtését a spirituális létra kezdetétől annak végéig, akkor ez a teljes világ, ez a teljes valóság eltűnik, mivel valójában nem is létezett. Csak úgy tűnt, mintha létezne számunkra annak érdekében, hogy kifejlesszük a megfelelő szándékot.

Most már megérthetjük mennyire fontos az a cselekedet melybe belekezdünk – a mi saját örökkévaló képünk megteremtése, annak az embernek a megteremtése, aki hasonló a Teremtőhöz.

18 Már 2011

A sokarcú Fény

Kérdés:

Hogyan vagyok képes a szívben levő imát irányítani, ha a szív nincs korrigálva?

Válaszom:

Amennyiben a szív már korrigált, akkor nincs ima! Az ima az egy kérelem a korrekcióért, amennyiben én érzem, hogy korrupt, törött vagyuk, vagy amennyiben nem érzem saját töröttségemet, akkor azt kérem a Fénytől, hogy világítsa meg vágyaimat (Kelim), hogy megmutassa nekem hibáimat.

Hirtelen idegenek elkezdik nekem mondani, hogy valószínűleg  szemüvegre van szükségem, mivel nem látok jól. Azonban én mindezt nem vettem észre korábban, mivel nem volt mihez viszonyítanom magamat.

Ezáltal meg kell kérjem a Fényt, hogy az mutassa meg nekem korrupciómat, hiányosságaimat. Amikor én azt már érzékelem, akkor kérhetem a Fénytől azt, hogy korrigáljon engem. Amikor korrigált, akkor már azt kérem a Fénytől, hogy töltsön fel engem. Ugyanaz a Fény, a Teremtő hajtja végre mindezeket a cselekedeteket bennem. Azonban Ő különböző cselekedeteken keresztül jelenik meg, kérelmeimnek megfelelően.

17 Már 2011

67 queries in 0,730 seconds.