Dr. Michael Laitman

Minden ami rejtve van felfedődik a személy fejlettségi szintjének megfelelően

Kérdés:

Tartalmaz a Kabbala olyan titkos bölcsességet, melyet tilos felfedni?

Válaszom:

A Kabbala tudományában a “tilos” szó azt jelenti, hogy “nem lehetséges”.

A Kabbalista nem álhat a széles publikum elé, és kezdheti elmesélni nekik a bölcsesség titkait, kihúzva őket kalapjából, mint a bűvész, aki a kisnyulat húzza elő, vagy a galambot.

Nem képes bármit is megmutatni az embereknek, magán a módszeren kívül, hogy ők maguk kifejlesszék érzékelésüket. Későbbiekben, ahogy a személy fejleszti érzékelését a spiritualitáson belül, azon belül saját maga fogja azokat a dolgokat felfedezni, melyek jelenleg titkosak számára.

A “titok” az, amit most nem tudunk, látunk, vagy valamilyen módon érzékelünk. Ugyanakkor a következő fázisban mindez tisztává, egyszerűvé és érthetővé válik.

A Kabbala tudományában minden koncepciót a megjelenítés négy fázisának megfelelően tanuljuk, melyek a spirituális érzékelés fejlődésének négy fázisai (Aviut, a vágy vastagsága, durvasága)

Mindez azt jelenti, hogy belépünk a Pardes-ba (a tudás kertjébe): Psat – tudás, Remez – sugallat, Derus – megkülönböztetés, Sod – titok. Azonban ez a belépési folyamat ellenkező sorrendben zajlik.

Azáltal, hogy korrigáljuk a valósággal kapcsolatos érzékelésünket, a személy fokozatosan a titok (Sod) szintjéről a megkülönböztetés (Derus), majd a sugallat (Remez) és végül a tudás (Psat) szintjére emelkedik. És semmi sem tiltott ezzel kapcsolatban.

“Tiltott” anyit jelent, hogy a Kabbalisták nem akarták összezavarni a személyeket túlzott tudással, melynek megértésére azok még nem álltak készen. Ez pont olyan, mint ahogy mi a kisgyereket neveljük, azáltal, hogy fokozatosan növeljük étrendjét, a játékokat melyekkel játszik, stb.

A tanár a tanítvány szintjének megfelelően kell, hogy a spirituális “táplálást” előkészítse. Ennél fogva a Kabbalisták nem félnek attól, hogy a tiltottat felfedjék: ehelyett attól félnek csak, nehogy túladagolják a táplálásunkat, mint ahogy az éretlen gyümölcs is káros az ember egészségére.

A Kabbala tudományában ez azáltal káros, hogy teljeséggel “kitaszíthatja” a személyt a bölcsességből. Még arra is meg van a lehetőség, hogy a személy élete egész hátralévő részében képtelen megszabadulni azoktól a félreértésektől melyeket megszerzett, gyakorlatilag elvesztegetve jelenlegi inkarnációját.

Ezért van az, hogy fejlődésünk az egyszerűtől a komplikáltabb irányába folyik. Ez a korrekció útja.

Ezért van az, hogy a Kabbalisták csak attól félnek, hogy a tanítványoknak “éretlen gyümölcsöt” adnak, mivel az egyetlen módja annak, hogy valaki megfelelően növekedjen, és teljesen megértse a Kabbala tudományát, az, hogy a számára megfelelő szinteknek megfelelően halad előre.

05 okt 2009

Az élet nem más, mint élvezet, melyet a Teremtő küld számunkra

Kérdés:

Amennyiben vissza akarjuk tartani önzőségünket, az azt jelenti, hogy meg kell vonnunk magunktól minden élvezetet?

Válaszom:

Ez nem a Kabbala módszere. A Teremtő azt akarja, hogy mi élvezetekhez jussunk, és ahogy előre haladaunk megtanítja nekünk, hogy jussunk élvezetekhez egyre kifinomultabb, és magasabb rendű forrásokból.

Ezért akarja azt, hogy növekedjünk, és ennek érdekében ad nekünk olyan dolgokat, melyeket mi szenvedésnek tartunk, azonban a valóságban ezek nem szenvedések, hanem élvezetek!

Ő megadja nekünk azt a lehetőséget, hogy magasabb rendű élvezetekhez juthassunk, melyek ebben a pillanatban nem vonzanak minket, hanem szenvedéseket okoznak.

Gondoljunk példul egy kislányra, aki játékbabájával játszik. Az édesanyja arra kéri, hogy játszon kistestvérével, de ő mégsem akar az élő babával játszani! A kislány nem hiszi, hogy az élő baba élvezetes. Az ő számára a valódi élvezet a játékbaba!

Ennél fogva a szenvedés, amit érzek, mely a Teremtőtől érkezik, igazából következő szintemet mutatja meg nekem, melyhez felemelkedhetek, amennyiben szenvedésemet megfelelően elemzem ki.

Csak amikor készen állok arra, hogy magasabb rendű élvezetek felé előrehaladjak, akkor láthatjuk meg azokat valódi formájukban.

Csak annyit kell tennünk, hogy megváltoztatjuk hozzáállásunkat feléjük a megszerzés irányából az adakozás irányába, ahol aztán megérezzük a következő spirituális szintet.

Ezért van az, hogy állandóan növelnünk kell az általunk keresett élvezet minőségét. Ebben a pilanatban ezeket szenvedésnek érzékeljük, de amikor végre kinyitjuk szemünket látni fogjuk, hogy semmilyen szanvedés nem létezett elejétől kezdve.

05 okt 2009

A Felső Szint példákon keresztül tanít minket, mint egy szülő

A mi világunk egy a spirituális energiából származó szikrából kezdődött, mely a Felső Világból tört elő. Ez a kicsi szikrája a Fénynek teremtette az Univerzum összes anyagát, és nyújtotta az energiát a teremtés minden részének fejlődéséhez: a kövületi, növényi, állati és emberi szintekhez. Mi is ennek a szikrának a következményei vagyunk.

Ugyanez újra megtörténik a spirituális világ minden egyes szintjén, a Felülről lefelé való leereszkedés alkalmával: a Fény egy szikrája áttör a Felső Szint Malchut-jából az alsó szint Keter-jébe, és ott egy teljesen új világot kezd kiépíteni.

Azonban amikor mi elkezdünk felemelkedni, mi nem értjük, hogyan is tegyük azt. Hogyan vagyok képes megmondani mi legyen a következő szintem – milyen vágyak, tulajdonságok és kapcsolatok legyenek bennem annak érdekében, hogy olyan legyek, mint a Felsőbb Szint?

Én nem tudhatom ezt az információt, és nem vagyok képes a Felsőbb Szintre emelkedni amíg az nem ad nekem információt, amit aztán magam követhetek mint példát. Ezért először is szükségem van a Felső Szint megjelenésére.

Azonban a spirituális megjelenítésre már csak akkor van lehetőség, amikor tulajdonságaim megegyeznek a Felső Szint tulajdonságaival, de egyenlőre nem vagyok képes azokkal egyezni. Ennél fogva ördögi körbe kerülünk, ahol az egyik dolog nem létezhet a másik lehetetlen dolog nélkül. Nincs megoldás, mivel egy éles elhatárolódás van köztem, és a Felsőbb Szint között. Egy áthatolhatatlan határ létezik közöttünk, melyet soha nem leszek képes magamban átlépni!

Ezért van az, hogy a Felső Szint hozzáigazítja magát az én szintemhez, és leereszkedik hozzám, mint egy felnőtt, mely a gyermek szintjére ereszkedik annak érdekében, hogy megtanítson neki valamit. A Felső Szint példái alapján képes vagyok meglátni mi is a következő szintem – az “én+1” szint.

Amennyiben el akarom érni a Felsőbb Szintet, és ahhoz hasonlóvá akarok válni, akkor megváltoztatom magamat és a Felsőbb Szint fokára emelkedem. És akkor ez a Felsőbb Szint belém öltözik.

04 okt 2009

Nem látja a Végtelen Világot? Tegye fel a szemüvegét!

A mi világunk is a Végtelen Világban található, de az érzékelés legalacsonyabb szintjén. Mi a valóságot csak rettentően kis mértékben, a teljes érzékeléstől nagyon messze érezzük.

Mindez hasonló ahhoz a személyhez, akinek rossz a látása, és szinte semmit sem lát szemüvege nélkül. Alig képes megkülönböztetni az embereket maga körül, pedig azok ott vannak mellette. Így világunk is egy ilyen álmos, homályos érzet, és nagyon alacsony rendű változata a Végtelen valóságnak.

Azonban mi állandóan a teljes képet látjuk, mint ahogy a hologramban és minden részében benne van a teljes kép. Mág a legalacsonyabb szinten is, a valóság teljes spektrumát vizsgálom annak megfelelően, amennyiben azt szemüvegeim nélkül képes vagyok látni. Minél jobbak a szemüvegeim, annál tisztábban látom a képet.

Mi egy változatlan állapotban létezünk, de mi azt attól függően érezzük, hogy mennyire tiszta érzékelésünk. A legtisztább érzékelés a Végtelen Világ.

Annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk ehhez, korrigálnunk kell érzékelő eszközeinket (Kelim), mindig több Fényt felfedezve bennük. Annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, az edényeknek hasonlónak kell lenniük a Fényhez. Amikor a Fény megjelenik, a valóság egy újabb rétegét fedezzük fe.

04 okt 2009

Abba kell-e hagyjuk a TV sorozatok nézését, ha tudjuk, hogy csak az időnket vesztegetjük?

Kérdés:

Miért van az, hogy amikor otthon vagyok, nem vagyok képes egy Kabbala könyvet olvasni, hanem inkább TV regények nézésével töltöm az időmet? De amikor idejövök az órákra, és tanulok, akkor nem cserélném el a leckét akár a világ legjobb filmjére sem?

Válaszom:

Amikor elhagyjuk a tanulótermet, a materiális élet közepében találjuk magunkat, mely a spirituálishoz viszonyítva egy tudattalan állapot. A megszerzés iránti vágyunk az mely játszik velünk, és arra késztet minket, hogy csak égessük feleslegesen életünket, hogy ezzel akadályozza spirituális fejlődésünket.

Másrészről segít abban, hogy megmutatja mennyire vesztegetjük időnket, és hogy minden megszerzett élvezet nyom nélkül elillan. Akkor aztán megértjük, hogy csakis a környezet képes nekünk segíteni. Amennyiben a környezetünkben levő emberek az egymás támogatásáról gondolkodnak, akkor nem leszünk képesek teleregényeket nézni még akkor sem, amikor otthon vagyunk, a spiritualitás fontossága miatt, melyet tőlük, környezetünktől kapunk. Úgy érezzük majd, hogy ez a fajta cselekedet zuhanás, mintha megint kisgyermekké válnánk, aki kockákból házat épít.

Nem kell szégyenkeznünk azért, hogy a TV előtt töltjük időnket. Az egyetlen hibánk az, hogy nem építettünk ki magunk körül olyan környezetet, mely befolyásolhat minket olyan módon, hogy ne vesztegessük időnket cél nélkül.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ki kell most kapcsolnunk a TV-t. A Kabbala ellenez minden ilyen fajta megszorítást, tiltást, nincsen erőszak a spiritualitásban. A személynek dolgoznia kell, és élnie életét, mint minden más egyszerű embernek. Semmit sem szabad, hogy erőszakkal próbáljunk megváltoztatni magunk körül, hanem csakis azáltal változunk, hogy megkapjuk a spiritualitás fontosságának érzetét környezetünktől.

Nincsen erőszak a spiritualitásban! Nem kötözhetjük meg kezeinket és lábainkat, és nem szabad, hogy ez által gondoljuk magunkat igaz embereknek. Ez nem jelent korrekciót!

Csak akkor fogjuk magunkat korrigálni, amikor vágyaink megváltoznak, és a TV sorozat fölé emelkednek. A Fénynek kell minket korrigálnia, ahelyett, hogy halálunk utáni tűzzel, vagy pokollal való fenyegetések, vagy intimidáció változtatna meg minket. A Kabbala tudománya az nem vallás, és csakis korrekcióról beszél. És mindennek az egyetlen módja az a környezet felénk való behatásának a növelése. Ez az egyetlen szabad választásunk, és a spirituális fejlődésünkhöz szükséges feltétel.

Most pedig nézze csak nyugodtan tovább a TV-t…

04 okt 2009

Arkadi Duchin dalai

A következő weblinken keresztül megtalálhatjuk Arkadi Duchin a reggeli leckék alapján írott dalait.

Érdeme erre a linkre újra és újra rákattintani, mivel a dalok száma folyamatosan bővülni fog.

02 okt 2009

Az egyéni és kollektív érzések között különbség

Kérdés:

Amennyiben minden egyes személy lelke különleges, egyéni, akkor hogyan lehetséges az, hogy mindenki ugyanazokat a jelenségeket élje át?

Válaszom:

Mindannyian ugyanazokat a jelenségeket fedezzük fel, de minden személy azt a saját edényén (Kli) belül fedezi fel. Például tea van a csészémben. Amikor te iszod azt meg, te is azt érzed, hogy valami meleg folyadék van benne, minden különösebb íz nélkül. Hasonló érzékszerveink vannak, de különböző vágyaink. Egy jelenséget hasonló módon érzékelhetünk, de azokat különböző módokon elemezzük ki, a vágyainktól függően. Ezért van az, hogy nem értjük meg egymást.

Amennyiben mindketten a spirituális világ ugyanazon szintjeire emelkedünk, mindketten megértjük hol is vagyunk. Ugyanez igaz jelenlegi világunkra is: amikor egy városban vagyunk, tudjuk, hol is vagyunk. Ez az amiben egyetértünk. Azonban te lehet, hogy szereted azt a várost, míg én viszont nem szeretem azt. Minden egyes szinten vannak elemi, általános érzetek, de az egyéni érzetek különbözőek.

02 okt 2009

Fájdalommentes megszületés a spirituális világba

Kérdés:

Miért nem tekint mindenki a válságra úgy, mint egy lehetőségre a változásra?

Válaszom:

Adjunk ennek egy kis időt. A válság hullámokban jön, mint a szülési görcsök, megtámad minket, aztán felenged, aztán ismét megragad minket, és megint felenged. Minden azon múlik, hogy megértjük-e azt, hogy ezek szülési görcsök, és, hogy mi saját születésünkben veszünk részt. Annak érdekében, hogy megszülessünk, “fejjel lefelé” át kell cseréljük magunkat, ami azt jelenti, hogy le kell alacsonyítsuk mind azoknak a dolgoknak a fontosságát, melyek most fontosnak tűnnek számunkra.

Kérdés (folytatva):

De akkor mindez nem a fájdalom útja?

Válaszom:

Nyilvánvalóan nem. Amennyiben tudjuk, hogy meg fogunk születni, és kijövünk a világra, ahol olyan sok nagyszerű dolog vár ránk, akkor hogyan is szenvednénk? Már előre elképzelhetjük azt, minden milyen jó lesz. Boldogok vagyunk a támadás, vagy áttörés miatt, ami történik. A Felső Szinttel együtt erőfeszítéseket teszünk, mely Felső Szint készen áll arra, hogy megszüljön minket, és mi beléphessünk a spirituális életbe.

02 okt 2009

A spiritualitás boldogság

Amennyiben a személy nem boldog, akkor nincsen spirituális állapotban. A spiritualitásban, amennyiben a következő szintre akarunk emelkedni, akkor először be kell fejezzük jelenlegi szintünket. Ez azt jelenti, hogy meg kell szerezzük a boldogságot a jelenben, és azzal egyet kell értsünk, mintha egy pecsétet tennénk rá. Ezek után felemelkedünk a következő, magasabb szintre.

Amennyiben nem érjük el a boldogságot jelenlegi szintünkön, akkor soha nem leszünk képesek azt befejezni, és talán még le is csúszunk. Még akkor is, ha már felébredtünk, és elkezdtük a spirituális állapotot érezni, amennyiben nem érjük el az ezzel kapcsolatos boldogság érzetét, akkor vissza leszünk dobva, egy olyan helyre, ahol még nem éreztük a spiritualitást.

A jele anak, hogy befejeztük jelenlegi állapotunkat az önző vágyainkon belül érzett üresség, és az az érzés, hogy képeses akarunk lenni azokon felül létezni, egy nagyobb adakozás állapotában. És amennyiben boldogok vagyunk ezzel a helyzettel, az azt jelenti, hogy mi valóban kívánjuk az adakozást – a következő szintet. Akkor valóban készen állunk arra, hogy megkapjuk az újabb, következő vágyat.

Nem érdekes, hogy mi történik velünk a korrekció útján – felemelkedés, vagy zuhanás. Mindig boldognak kell lennünk, mint egy kisgyerek, aki valamit megpróbál tenni attól függetlenül, hogy sikeres-e vagy sem. A legfontosabb dolog az, hogy erőfeszítést tesz. Ez teszi lehetővé, hogy nőjön.

02 okt 2009

A spirituális életet csakis a többiekkel való kapcsoltunkon belül vagyunk képesek érezni

Kérdés:

Hogyan kell a személynek dolgoznia, amikor a spirituális felébresztést megkapja?

Válaszom:

A környezetével való kapcsolaton kell dolgoznia, feltéve, hogy az hozzá hasonló emberekből áll. A spirituális világot a spirituális vágyunkon belül érezzük majd, melyet más emberek vágyaiból építünk, melyeket a saját vágyunkhoz – a szívben található ponthoz – csatolunk.

Emellett a “pont” mellett semmilyen más spirituális vággyal nem rendelkezünk. Olyanok vagyunk, mint az általános szervezet egy sejtje: önmagában a sejt nem képes életet vagy érzékelést észlelni. Ezért van az, hogy kapcsolatot kell létesítsek a többi sejttel.

Az egész Univerzum az egy szervezet, élőlény: melyet Ádámnak nevezünk. A mi feladatunk az, hogy kapcsolatba lépjünk ezel a közös élőlénnyel. Az élet melyet megérzünk ebben a közös spirituális testben, a magasabb, örökkévaló és tökéletes élet (a Fény) lesz. Ennek az életnek a forrását hívjuk a Teremtőnek.

Mindezt ebben az általános egységes testben érzékeljük, mely a pontokból, vagy sejtekből állnak – a spiritualitás iránt egyéni aspirációkból. Amennyiben nem lépünk ezekkel egységre, akkor soha nem fogjuk érezni a spirituális életet.

02 okt 2009

62 queries in 0,169 seconds.