kapcsolat

A csoport lángoló szíve

Szerző: nandor | Kategória: Bevezetés a tíz szfira tanulmányába, csoport, kapcsolat, Rabash (továbbiakban Rabash írásaiból)

A csoport lángoló szíve

Rábásh írásaiból, “A személynek mindig el kell adnia a háza gerendáit”: “Én valóban szeretni akarom a barátokat. Ezért érdekelt voltam létrehozni egy közösséget, hogy láthassam, hogy mindenki a mások szeretetével foglalkozik, hogy ezen keresztül az a kis erőm, amivel én eljöttem a barátok szeretetére, az megnövekedjen és legyen erőm hogy dolgozzak a barátok szeretetéért, egy sokkal erőteljesebb módon, mint ahogy én magam képes lettem volna egyedül.

Erre az a válasz érkezik, hogyha ez a közösség bizonyos emberekkel jött létre, és amikor összegyűltek, kellett lennie valakinek aki akarta pontosan ezt a “csapatot” létrehozni. Ennélfogva, biztos hogy kiválogatta volna ezeket az embereket, hogyha alkalmasak egymáshoz. Vagyis, hogyha mindegyik rendelkezik a mások szeretetének a szikrájával. De a szikra önmagában nem képes begyújtani a szeretet fényét, hogy mindenkiben ragyoghasson. Ezért ők megegyeztek abban, hogy azáltal hogy egyesülnek a szikrák egy hatalmas lánggá válnak”.

A csoport nem csupán emberek gyülekezete akik csak összegyűlnek hogy együtt tanuljanak, mint egy bizonyos tanfolyamon. Ez a gyülekezet akkor nevezhető “kabbalista csoport” – nak, amikor ezek az emberek úgy érzik, hogy valóban szükségük van egy belső kapcsolatra, annak érdekében hogy felfedezzék a Teremtőt és elégedettséget adjanak Neki.

Ha mindezek a feltételek teljesülnek, mégha csak egy kezdeti formában, akkor mondhatjuk azt, hogy létezik egy tér, idő és körülmények a csoport születésére. Bárki, aki úgy dönt, hogy ez a legfontosabb dolog amire szüksége van az életben, az aggodalom egy belső kapcsolatra más emberekkel, azért, hogy megtalálják ebben a kapcsolatban a Teremtő felfedezését, ez jelenti hogy “tagja” a csoportnak.

A feladatunk az, hogy folyamatosan ellenőrizzük, ha megfelelünk-e ezeknek a feltételeknek. Ha valaki nem kompatibilis ezekkel a feltételekkel, és kilép a csoport fennhatósága alól, akkor azonnal visszazuhan az “állati” szintre. Az viszont aki megtartartja a kapcsolatát a többiekkel, azáltal hogy lenullázza magát és segít a kapcsolat építésében, hogy a Felső erő, az adakozás és a szeretet általános ereje megjelenjen ezen kapcsolaton belül, attól a pillanattól kezdve hogy ő ezt képes megtenni, a csoport tagjának számít.

Végül is, a barátok kollektív erőfeszítése elvezet a rendszer felfedezéséhez, amely az úgynevezett “lélek”. Ők megépítik köztük a “Tíz Szfira” spirituális rendszerét, a “Közvetlen Fény”-t, a “Visszaverő Fény”-t, a három vonalat, stb. Minden részleteket a Felső világról, amiről a”Tíz Szfira tanulmánya” – ban tanulunk, felfedeződnek a köztünk levő kapcsolatban, mint a lélek rendszerének a komponensei.

2013.04.07, A napi Kabbala lecke, Rábásh írásaiból

Tovább >0

14 ápr 2013

A Kongresszus, amelytől függ a világ

Szerző: nandor | Kategória: kapcsolat

A Kongresszus, amelytől függ a világ

Kérdés:

Hogyan lehet szolgálni a barátokat gondolatban?

Válasz:

Mi történik, ha aggódsz valakiért, mi történik ha ő a gondolataidban jár? Minden gondolatod afelé irányítod, hogy ő sikeres és egészséges legyen, és beteljesedjen a célja küldetése. Úgy, hogy “Fáj a Szíved” érte, mert az ő helyébe képzeled magad, és minden erőddel együtt dolgozol vele.

Ez az aggodalom éppen elég lesz, pedig nem tudjuk, hogyan működik ez a mechanizmus. A barátoknak szerte a világból már kezdettől fogva fel kell készülniük arra, hogy ne csak nézőkként legyenek jelen a kongresszuson, és ne csak nézzék az előadást, hanem valóban támogassák a kollektív kapcsolatot. Itt fel kell tárnunk a hiányt és a szorongást az egység iránt, egy igazán rendkívüli szorongást. Mert ezzel tudunk összekapcsolódni a kongresszuson, egy kétségbeesett aggodalommal a globális egységért, ami megnyitja a könnyek kapuját.

Ha mindannyian összekapcsolódunk ezen a kongresszuson, akkor az egész emberiség érezni fogja, hogy van egy különleges ereje a kapcsolatnak, amely meg tudja változtatni a valóságot. Így mi akik kabbalát tanulunk, elfogadjuk ezt a kapcsolódási módszert az egész világon, és ezzel ” kicseréljük a síneket”, azért hogy a közös vonatunk átváltson a “szenvedések útjáról” a “Tóra útjára”.

2013.03.18, “Bevezető a Zohár könyvébe”

ford: BS

lekt: KN

Tovább >0

22 Már 2013

Jutalom a hűség szerint

Szerző: nandor | Kategória: értelem, kapcsolat

Jutalom a hűség szerint

Rábásh irásaiból, “A rejtettség felfedése”: A rejtettség lényege arra a tényre utal, hogy egy személy látni és érteni akar, és nem lát vagy nem ért. Akkor azt mondhatjuk, hogy ez el van rejtve tőle. Még inkább, hogy a rejtettség mértéke csak a tudás szükségétől függ. Ennélfogva egy bizonyos esetben a személynek semmi szüksége nincsen a tudásra, hogy felismerjen valamit, arról a személyről nem mondhatjuk hogy ő szenved a rejtettségtől.

Például, ha a személynek egy adott helyen dolgoznia kell csak fél órát egy nap, és megkapja a fizetést havonta egyszer, akkor hinnie kell abban, hogy ő fizetséget kap annak ellenére, hogy nem látott még egy fillért sem, és nem látott senkit akitől megkapja a fizetését. Ezért ő hisz a cégben, bár rejtve van tőle, hogy a vállalat fizet neki a hónap végén, mivel a cégnél ahol dolgozni akar, egyelőre senki sem tud róla. És ha több mint fél órát akar dolgozni, akkor egy nagyobb szüksége van tudni, hogy a fizetségét időben megkapja a cégtől. Ebből az következik, hogyha ő valamilyen gonosz pletykát hall a cégről akkor jobban szenved a rejtettségtől. És ha ő akar dolgozni éjjel-nappal, természetesen nagyobb rejtettséget érez, hiszen minél jobban akarja tudni, hogy megkapja a fizetést, amint megígérték.

És mivel a Malchut Eyn Szof az értelem fölött van, ennélfogva mindenki szenved a rejtettségből. De azok, akik a Mennyek kedvéért akarnak dolgozni, számukra a rejtettség még nagyobb, mivel nekik nagyobb szükségük van a tudásra, mert minden alkalommal a test kérdezi újra és újra: “Mi ez a munka számodra?”. Ebből az következik, hogy ez a kérdés folyamatosan készen áll, aszerint, hogy az ember teljesen a Mennyek kedvéért akar-e dolgozni, és a válasz erre a kérdésre: “üsd ki a fogait”.

Nekünk ebbe bele kell egyeznünk, még akkor is ha nem látjuk a fizetést előre. Ellenkezőleg, ahogy haladunk, mi ellentétes képet látunk, azt hogy nincs fizetés és nem is lesz. Mindez annak érdekében történik, hogy felemeljen minket az értelem fölé.

Minél kevesebbet tudunk és megértünk, minél kevesebb önbizalmunk van, annál nagyobb esélyt kapunk megépíteni a hálózati támogatást és bizalmat az “értelem felett”. Akkor ez a bizalom nem a megszerzési edényben fedeződik fel, hanem csak az adakozásban, az “értelem felett”, bizonyíték nélkül, “Mivel ők boldogok a szívünkben”. Ez azt jelenti, hogy nem bennünk, nem a mi egónkban, hanem fölötte, a Teremtőben vagy a csoportban, a kapcsolatban fedezzük fel a Felső erőt.

Így senki nem fogja látni kezében a fizetést. Aki nem fogadja el, azt hagyjátok el azonnal, és keresse a fizetését a szokásos fizikai életben. A spirituális életben a fizettség abban van, hogy feladjuk magunkat a Teremtő felé.

2013.02.24, Felkészülés a reggeli leckéhez

Tovább >0

02 Már 2013

Dolgozni a kapcsolatért!

Szerző: nandor | Kategória: kapcsolat

Dolgozni a kapcsolatért!

Kérdés:

Hogyan segíthetsz a barátnak akinek a terjesztés fontosabbá vált mint a munkája a csoportban. Ez az állapot negatívan hat a csoportra?

Válasz:

Először meg kell értenie, hogy a barátaival való kapcsolata fogja őt elvezetni a Felső világhoz. Hogyha nem tud összekötődni velük, akkor egyszerűen elkerüli a spirituális munkát, ami szükséges a spirituális kapcsolathoz.

Megértem, hogy mindig el akar menekülni tőle és csak terjeszteni akar, mert úgy érzi hogy nagy és hatalmas dolog az stb. De nem tudsz elmenekülni a csoportban lévő kapcsolatodtól és próbálnod kell az egész erőddel a barátaiddal lenni, még akkor is ha tényleg nem a megfelelő barátoknak tűnnek!

Az igazság az, hogy te csak a korrigálatlan állapotodon keresztül látod így őket, szóval hagyjad abba a saját magad vagy barátok igazolását, és ne tegyél semmit, csak dolgozzál a kapcsolatért. Ne figyelj a hibákra, mintha az egyoldalú lenne, mintha nem látnád, neked kell dolgoznod a kapcsolatért!

2013.02.02, Virtuális leckéből

Tovább >0

15 feb 2013

A csoport központja jelenik meg közöttünk

Szerző: nandor | Kategória: csoport, kapcsolat

A csoport központja jelenik meg közöttünk

Az integrál megbeszélés során, nem számít, hogy jó vagy-e avagy rossz. Számomra ez csupán egy módja annak, hogy “magamból kimásszak” és egy másik személy helyébe képzelje magam. Ezzel a módszerrel megérthetem, hogyan lehetséges másokat magamon belül érezni. El kell érnünk egy olyan állapotot, mikor elkezdünk egy közös véleményt megalkotni, egy közös vágyat, közös elmével. Ezen túlmenően, nem számít az sem, hogy mások válasza helyes-e, mert csupán tíz kicsi egoista gyűlt össze egy körbe.

Az emberek a csoporton belül a fejlettség más és más szintjén lehetnek és a válaszaik előfordulhat, hogy abszolút nonszenszként hangzanak. De ez nekem kell, hogy problémát jelentsen. Nem akarok okos lenni. Értelmem felett dolgozom. Szóval, amikor mások válaszát hallom, csak azzal kell foglalkoznom, hogy az ő helyükbe képzeljem magam, ez által megértsem őket. Készen kell állnom, hogy a barátomban legyek a válasza által és kikeljek önmagamból, mintha ő belé fordulnék.

Ami számít nekem az csak a cselekedet, mert a dialógus során, egy új érzékelést vagyok képes szerezni, egy új kollektív értelmet. Mindez megjelenik számomra, mert úgy fogom látni és érzékelni, hogy minden magamon kívül van, kívül az egoizmusomon. Kiléphetek az izolált belső világomból.

Végül, elkezdem észlelni, hogy másokban vagyok. Nagyon fontos számomra, hogy ragaszkodjak ehhez a közös állapothoz, a közös kapcsolódásunkhoz, ami közöttünk jön létre – a közös vágyhoz és a közös elméhez. Sőt, ez a közös vágy és közös elme ismétlődően kölcsönhatásba kerül egymással, és ily módon végül a csoport központja megjelenik számunkra.

A csoport közepe egy integrál személy képe, aki egy szívből áll (egy vágyból) és egy elméje van (gondolata).

2012.11.27, KabTV. műsorából “Egy integrált világ”

SzL

Tovább >0

04 feb 2013

Mindent meg lehet szerezni a kapcsolat által

Szerző: nandor | Kategória: Kabbala tanulás, kapcsolat, Rabash (továbbiakban Rabash írásaiból)

Mindent meg lehet szerezni a kapcsolat által

Mit jelent a Kabbala Bölcseletének a tanulása? Minden egyszerűnek tűnik: az emberek, akik tanulni akarnak, és elérkeznek hozzánk, és a szakértők tanítják őket. Egy valaki ül és beszél, és bárki aki meg akarja hallgatni, eljön és meghallgatja. Sok helyen a világon, sokan vannak akik hasonlóképpen így tanulnak.

De amikor az ember találkozik a Kabbala Bölcseletének a tanulásával, hamarosan rájön, hogy a tanulóknak össze kell kapcsolódniuk egymással. Nos, ezt nem tanítják sok helyen. Itt az emberek összekapcsolódnak egy keretrendszerben, egységes csoporttá vállnak, ezt nevezhetjük osztálynak vagy csoportnak, vagy bármi másnak, de a lényeg a kapcsolat.

Csak itt szolgál minden alapjául a tanulók kapcsolata és csak itt hallhatják nap mint nap azt, hogy: “Nektek össze kell kapcsolódnotok köztetek levő szeretetben”.

Ez már-már úgy néz ki, mintha misztika lenne. Valami ilyesmi létezik némely keleti bölcsességekben, és a vallásban. De nálunk az a fontos, hogy: “Szeresd felebarátodat, mint magadat”.

Aztán beszélhetünk még a kapcsolatról. A tanulás és a bölcsesség is fontos de nem annyira mint a kapcsolat.

Hogyan lehet ez? Én tanulni jöttem valamilyen bölcsességet. Képes vagyok megtenni ezt a többiekkel, én csatlakozom hozzájuk, hogy megtanuljuk a kapcsolatot. De nem! Itt egy dolgot hallani csak: “Neked össze kell kapcsolódnod a Tanulótársakkal egy bizonyos mértékben, hogy ne saját magaddal foglalkozz, hanem csak ők léteznek számodra”. De ezt én nem értem! És közben azt kérik tőlem, hogy megértsem az anyagot, amely önmagában nem fontos?

Ily módon, itt vár rám egy 180 °-os “fordulat”: azelőtt fontos volt nekem a tanulás, szerettem volna tudni valami újat, hogy bölcsességet kapjak, és most kiderül, hogy nem az anyag a fontos, hanem a kapcsolat. Én nem is gondoltam volna ezt.

Szóval mi a teendő? Hogyan lehet megérteni, hogy minden koncepció a kapcsolat, soha nem fogjuk megérteni a forrásokat, ha nem kezdjük el ténylegesen az összekapcsolódást, mert a Kabbala Bölcselete csak a kapcsolat fontosságáról beszél és semmi másról.

Ezzel a problémával találkozunk. Szóval Rabbash pontosan ezzel a cikkel kezdte: A barátok szeretete a csoport célja, a barátok egysége és így tovább. Enélkül nem juthatunk előre, de mi elhanyagoljuk azt, ami nem része a vágyunknak és nem része “a nyilvánvaló tudásnak”.

Mégis, még akkor is ha nehéz nekem elfogadni a barátok szeretetének a fontosságát, meg kell, hogy győzzem magam, hogy csak egyetlen célból vagyok itt, azért hogy összekapcsolódjak a barátokkal olyan formában, hogy lenullázom magam előttük, háttérbe tolom a saját létezésem, és csak abban a formában létezem, hogy én adakozom a számukra a vágyaik szerint…

2013.01. 24, Rabbash cikkéből, “A barátok szeretetéről”

Tovább >0

26 jan 2013

Két erő között

Szerző: nandor | Kategória: kapcsolat, reggeli lecke, szándék

Két erő között

Kérdés:

A szándék független elem?

Válasz:

A szándék az amit te akarsz a megszerzési vágytól. Ma már nincs valódi szándékunk, ma van nekünk a tudás mérlegelése, hol előnyösebb “lopni” valamit, hol lehetséges több élvezetet szerezni: mitől, kitől, hogyan, stb. Ez az adakozási vágyból öröklődik a törés által. De mi nem tudunk két lehetőséget fontolóra venni, két szándékot: a megszerzés érdekében, vagy az adakozás érdekében. Mi csak számítást tudunk végezni a maximális személyes haszonra, a lehetőségekre, amelyek léteznek. Én vizsgálom a vágyamat és a legígéretesebb lehetőséget választom. Minden kérdés ami engem illet: mit tudok felhasználni a magam javára? és hol nagyobb a nyereség.

A szándék az adakozás érdekében, ezek fölött van. Ezáltal én megvizsgálom magam másokkal szemben. Akkor a kérdés más: Hogy tudok jobban szolgálni másokat, ahhoz hogy maximálisan adakozzak? Ez egy teljesen más számítás. Hogyan tudom ezt megtenni? Azáltal, hogy érezzem a másikat, és nem magamat: mi a jó neki? Mit akar ő? Mire van szüksége? Nekem belé kell foglaljam magam egy kölcsönös módon, mert különben hogyan lehetséges mérlegelni a lehetőségeket?

Azért, hogy használjuk az adakozási vágyat, nekünk állandóan szükséges integrálódjunk másokkal mindaddig, amíg el nem érjük a szeretetet. A spirituális szinten mi mindig bizonytalanok vagyunk a két vizsgálat között, leesünk a Klipába, és ismét felemelkedünk a Szentséghez.

Ma az előkészítés idején a Machsom (határvonal) alatt vagyunk, mi még nem léptünk erre a szintre. Mi tanulunk, játszunk egy csoportban, de később valóban egy Szent társasággá válik számunkra. Ez irányba haladunk, hogy megtörténjen az “Egyiptomi kimenekülés “, annak érdekében, hogy felemelkedjünk az egoista kapcsolattól egy önzetlen kapcsolathoz.

Két erő között

Ez lesz a spirituális születés. Ez mint a kisbaba, aki megszületett és elkezd lélegezni, táplálkozni, és érezni a testét. A születés után a test elkezdi a működését egy új vizsgálatba, egy jóval tudatosabba, amely nem létezett azelőtt. Mi is át akarunk váltani egy új vizsgálatra a testünkben, a mi vágyunkban.

2013.01.07, Reggeli lecke, a “600.000 lélek” cimű cikkből

Tovább >0

22 jan 2013

Mikor van felderítve a szeretet?

Szerző: nandor | Kategória: kapcsolat

Mikor van felderítve a szeretet?

Kérdés:

Az imát, ezt kivánja a szívem. Sokszor adsz egy példát a tíz kabbalistáról akik utálatot éreztek mielőtt felderítették a szeretetet. Valóban, abban a pillanatban, az imájuk arra volt hogy kitöröljék egymást, és ahelyett szeretet lett felderítve. Ez hogyan lehetséges?

Válasz:

Nem az volt az imájuk. A Teremtő azt úgy intézte. A Zohár könyvében mondva van, hogy mindig a közös munka előtt a könyv írói úgy érezték, hogy az utálat segítette őket. Koncentrálniuk kellett együtt a szándékra, hogy felemelkedjenek az utálat fölött, hogy felderítsék a szeretetet bennük, és ezen az új szinten megírhassák a könyvet. Folyton így volt.

Nekik, több millió ok tűnt fel, hogy elválassza őket a kapcsolattól, a csoporttól, nem is beszélve arról, hogy az utálat azokon a szinteken egy szörnyű csapda volt, amit a Teremtő tett oda számukra.

Kérdés:

Azt értem, hogy velem nem ugyanaz az utálat. De ha erős ellenségeskedést érzek egy barát iránt, el kell kapnom magam ebben, és állítsam meg, vagy emelkedjek fölé, és értsem meg, hogy a Teremtő adja ezt nekem?

Válasz:

Az elejétől kezdve, valakinek meg kell határoznia, hogy az benned található, és felismerjed hogy nem hozzád tartozík. Egy fogaskerék vagy, amiben valamilyen információ bele van ültetve, és azt érzed magadon belül, és így azt hiszed hogy a tiéd. Honnan származík ez a beültetett információ? A Teremtőtől. Beléd ülteti ezt az adatot, hogy megváltozhassál az ellenkező irányba és készítsél egy kapcsolatot Vele, hogy Ő fel legyen derítve különösen a csoportban, különösen az utálatban, az elidegenítésben.

Hogyha a csoport közömbös, akkor nagyon nehéz dolgozni vele, de be kell fejezni ezt a szintet annyira gyorsan amennyire csak lehet. Az utálat egy felébredést ad, és a közömbös állapot valamennyire ködös. Kezdjél el dolgozni, fektess be a köztünk lévő kapcsolatba, és komoly elutasítási erőket fogsz látni.

2012.12.09, Novosibirski Kongresszus 6.leckéből

Tovább >0

18 jan 2013

Nem bölcsességel, nem erőszakkal, hanem csak türelemmel

Szerző: nandor | Kategória: idő, kapcsolat, tanulás

Nem bölcsességel, nem erőszakkal, hanem csak türelemmel

Báál HáSzulám “Bevezető a Tíz Szfira tanulmányába” című könyvéből 144. pont: “Engem hagyjatok el, de Tórát őrizzétek meg. Mert a benne levő Fény vissza térit a jót tevőhöz. Megfogtok találni, ahogy írva van:”És fiatalkoromtól megtaláltok engem”.

Ez az amit igyekszünk megtenni azáltal hogy próbálunk összekapcsolódni, “mint egy ember, egy szívben”, a kölcsönös felelősségvállalásban, és legyünk a “Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”, azáltal, hogy megmutatják a mi tulajdonságunkat a tanulás alatt. És akkor minden pillanatban felfedezzük, hogy mennyire nem vagyunk erre képesek, és újra próbálkozunk az egységre és a kapcsolatra gondolni.

Reméljük, hogy a tanulás és a kapcsolat segít nekünk felfedezni a Teremtőt, azért hogy kielégülést okozzunk Neki. És akkor a tanulás ideje alatt az imává válik, a korrekció tettévé, és közelebb visz a célhoz. Amennyiben a barátok próbálnak csatlakozni egy helyes módon, az egójuk fölé emelkednek, hogy próbálják a szívben levő pontjukat összekapcsolni egymás között, és minden ami történik a lecke során, és számos ilyen helyzetekben, akkor ebben vonzza a Reformáló Fényt. És valóban ez az erőfeszítés.

Mindig is egyre több és több zavaró tényezők lesznek. Szóval erősíteniük kell egymást, és pont akkor, amikor jön a kétségbeesés, az elkeseredés érzése, és a nagy akadályok az úton, amikor az ember tehetetlen előttük, és nem tudja hogy mit tegyen, elakar menekülni, fárad és elalszik, vagy fordítva, mérges és nem tudja elviselni ezeket a helyzeteket. De éppen ezek a helyzetek a leghasznosabbak, azért hogy még egy csepp erőfeszítést adjon hozzá, még egy grammot, amelyek által magunkra vonzzák a Fényt.

Aki nem adja fel, és nem esik kétségbe, az sikeres lesz. Itt nem segít a bölcsesség és nem az erő, csak a türelem. Az idő megteszi a magáét.

“Idő” jelenti, hogy a számos erőfeszítés, amelyet megtesz minden pillanatban, még a legkisebb erőfeszítést is. Ezek összekapcsolódnak, és végül elhozzák a megoldást.

2013.01.07, Reggeli lecke, “Bevezető a Tíz Szfira tanulmányába”

Tovább >0

10 jan 2013

Ne enged, hogy a barátok letérjenek az ösvényről

Szerző: nandor | Kategória: gyűlölet, kapcsolat, munka

Ne enged, hogy a barátok letérjenek az ösvényről

A Kabbala Bölcseletének tanulmányozása során, nem mindig fordítunk figyelmet arra, hogy mennyire is értjük meg a Kabbala könyveit. A Sefirot-ok (Szfírák), Olamok (Világok), és Partzufok nem fontosak, mert még mindig nem értük el a spirituális világokat, és nem tudjuk, hogy mi történik ott. Csak a szavakkal zsonglőrködünk.

Azonban a csoportban végzett munka az első és legfontosabb dolog; a köztünk lévő kapcsolat irányít minket a helyes tanuláshoz, mely által – mint egy gyermek – a következő szintre akarunk emelkedni. Valamiféle kölcsönös, a következő szintre vonatkozó vágy vonja ránk a Felsőbb Fényt, az Erőt, amely fejleszt minket.

Olyan mértékben fejleszt ez minket amilyen mértékben vágyunk felemelkedni. Ez a természet kizárólagos törvénye. Ezért, ezen a törvényen belül kell működnünk és nem szabad elfelejtenünk, hogy annak érdekében egyesülünk és kapcsolódunk, hogy felfedezzük magunkban a Felsőbb világ és a köztünk lévő kapcsolatot, a Teremtőt, de legalább annak kezdeti, minimális megnyilvánulását.

A Rashbi nagyszerű tanítványai, mielőtt elkezdték leírni a saját érzéseiket és felfedezni a Zohár Könyvét, olyan hatalmas gyűlöletet éreztek egymás felé, hogy készek lettek volna, még egymást is elégetni. Ez azt jelenti, hogy ők az elérés olyan magas szintjén voltak,- ahol a bal vonal – az egójuk egy ilyen szörnyű módon nyilvánult meg. Sokat kell fejlődnünk annak érdekében, hogy elérjük ezt.

Így, több nagy próbatétel előtt állunk, és ha nem helyes módon vagyunk felkészülve, akkor egyszerűen el fogjuk hagyni ezt az utat. Néhány barátunk már elhagyta ezt, és többen valószínűleg még elmaradnak majd. Így minduntalan emlékeztetnünk kell egymást, hogy a Teremtő részei vagyunk, Ő adja nekünk az összes állapotunkat és meghatározza az összes viszonyt közöttünk, beleértve a gyűlöletet, és ha kérjük a szeretet is.

A legfontosabb dolog, hogy a csoport magára kell, hogy vegye azt a kötelezettségvállalást, hogy emlékeztesse minden egyes barátját a lecke előtt arra, hogy mire kell összepontosítani. Mit fedeztek fel ma a másikat érintő viszonyainkban? Apátiát? Ez jó, és holnap ez lehet az, amivel olyan állapotba kerülünk, ahol elkezdjük érezni egymás elutasítását. Ez azt jelenti, hogy megértjük, hogy minden a Teremtőtől származik, hogy meghatározott céllal fedi fel az egónkat, és az értelmet bennünk! Csak kevés embernek adatik meg, az a csekély lehetőség, hogy ne térjen le az útról.

Egyébként ha valaki elhagyja a csoportot ez a nem elengedő mértékben végzett munka jele, azaz hogy nem magyaráztuk el egymásnak a két vonalon való előrehaladás módszerét: “Nekünk a növekvő egó ellenében kel előrehaladnunk és végén együtt kell felemelkednünk az egóval és transzformálnunk , mivel egyfelől teljesen ellentétesek vagyunk a Teremtővel az egónk fejlődését tekintve, másfelől meg kell szereznünk a Teremtő minőségeit”

Ez azt jelenti, hogy látszólag két állapot van közöttünk: az egyik az ellentétesség a Teremtővel, a másik pedig a Teremtővel való hasonlóság és együtt ezek szemben állnak egymással, vagy még pontosabban az egyik a másik alatt van. Alul, lesz az edény, a Kli amely teljes egészében a Tzimtzum Aleph (az első megszorítás) hatása alatt van és felette építjük ki a második edényt az adakozás minőségére, és ilyen módon fogunk azzal már csak dolgozni.

2012.12.08, Novosibirski Kongresszus negyedik leckéjéből

http://laitman.com/2013/01/dont-let-the-friend-deviate-from-the-path/

lekt: KN

Tovább >0

10 jan 2013