Dr. Michael Laitman

kapcsolat

“Mi a célja a tüntetéseknek, Amerika szerte?” (Quora)

Michael Laitman,  Quora: Mi a célja a tüntetéseknek Amerika szerte?

A tüntetések Amerika szerte melyeket George Floyd meggyilkolása váltott ki, megmutatják valódi színeinket.

Megmutatják mennyire negatív módon kapcsolódunk egymáshoz.

Ha nem leszünk képesek javítani kapcsolatainkon akkor sokkal keményebb csapásokat kapunk, mint a mostani támadások, a kis üzletek ellen az utcákon, tüntető, zavargó és dühös tömegek által.

Mi kell ahhoz, hogy javítsuk kapcsolatainkat?

Először is el kell ismerjük azt, hogy mi ösztönösen negatív módon viszonyulunk egymáshoz, ezt az önző emberi természetünk, diktálja, hogy mi magasabb rendűnek tartsuk magunkat mások felett, különböző módokon, és saját hasznunkat mások haszna fölé helyezzük, mindenáron.

Ennélfogva, emberi természetünk által, mely élvezi azt, hogy másokat rosszabb állapotban lásson, mint saját magunkat. Nincs valódi vágyunk arra, hogy megoldjuk a társadalmi töréseket, melyeket most feltárultak.

Önző természetünk olyan mint egy bennünk lévő motor, mely soha nem áll meg, önmagunkat, amit megszereztünk, és a sikereinket másokéval hasonlítja össze.

Állandóan az ego azt keresi, hogyan igazoljon bennünket, hogy mi jobb helyzetben legyünk, mint mások, és ha úgy találja, hogy mások így vagy úgy magasabb szinten vannak mint mi, akkor nyughatatlanná válik, tennie kell valamit, hogy ezt a különbséget áthidalja. 

Egyfelől, az egó működési elve, elvezet bennünket egy önfejlesztéshez, például azáltal, hogy tanulunk mások tapasztalataiból, és ennek megfelelően fejlesztjük tovább magunkat.  

Másrészt, az ego gyakran pusztításhoz vezet, amikor méreg szerű irigységet érzünk, mely megpróbál másokat visszahúzni, elbuktatni, eltüntetni az útból, hogy mi magunk megnyugodjunk.

Az egónak ez az utóbbi pusztító tulajdonsága, lassan szét szakítja a társadalmi kötelékeket, és ez addig folytatódik, ameddig nem leszünk képesek az egó fölé emelkedni, egy közös erőfeszítéssel, hogy megpróbálunk pozitívan összekapcsolódni egymással.

Ennélfogva egy mélyebb célja van, a jelenleg az Egyesült Államokban történő tüntetéseknek, ahogy az fokozatosan felfedi magát mindenki felé, ahogy lángra-lobbantja azokat a negatív hozzáállásokat, melyek folyamatosan köztünk vannak.

Fel kell ismerjük, hogy mennyire negatívan viszonyulunk egymáshoz, hogy azt egy lépcsőfokként használhassuk a pozitív kapcsolatok felé, melyek a negatív gondolataink, és negatív attitűdünk fölé emelnek minket.

Ezek a tüntetések segítenek minket abban, hogy felismerjük gonosz természetünket.

Amikor tudatossá válik bennünk, hogy egoisták vagyunk, és hogy igazoljuk magunkat, hogy még is jobbak vagyunk, mint mások, akkor elkezdhetjük, magunkat egy öntranszformáció felé irányozni, pozitívan össze kapcsolódunk, az állandóan konfliktusokat okozó egónk fölött, és meglapozhassuk, a szeretet a törődés és a bátorság minőségeit, melyek sokkal magasabb értékrendűek, mint azok az ösztönös tulajdonságok melyek felszínre bukkannak azért, hogy mindannyian lehúzzuk egymást a mélységbe. 

Bár egyenlőre a pozitív kapcsolatok elérése a szereteten, kölcsönös felelősségen keresztül, még egy utópiának vagy fantáziának tűnnek, ez valójában elérhető, hogyha ezeket az értékeket tesszük a legfontosabbá a társadalomban, az oktatást és a kulturális behatást ennek megfelelően megváltoztatva, hogy azok mind afelé irányítsanak minket, hogy javítsuk a kapcsolatokat a társadalmon belül.

A fenti kép Max Bender-től az  Unsplash-ról.

 Cikk forrása: https://laitman.com/2020/06/what-is-the-purpose-of-the-protests-all-around-the-us-quora/

25 jún 2020

“A Világ fordulópontja” (Média cikk)

Az egész világon növekszik annak az érzése, hogy egy nagyon érzékeny, bizonytalan állapotban vagyunk. Bár az alapok pillanatnyilag stabilnak látszanak, annak ellenére, hogy hatalmas, globális problémákkal küzdünk, a felszín alatt minden fortyog. De minden félelem és veszély ellenére, a jelenlegi helyzet jóra fordulhat, ha mi, mint egyéni emberek, és mint közösség, újra értékeljük az életünk menetét.

Nem értjük és nem is fogtuk fel, de mindenekelőtt nem érzékeljük, hogy egy kölcsönkapcsolataiban létező világban élünk – egy integrál rendszert, egy mechanizmust alkotunk ezen belül.

Valamikor, ha elegendő étel volt valakinek az asztalán, már ezáltal sikeresen teljesebbé tette a napját. Ma azonban számítógép, légkondicionáló és TV nélkül elképzelni is nehéz az életet. A technológia kora, egy mesterséges környezetet teremtett a természeten belül, olyan kényelmes életet kínálva a teremtménynek, ami nélkül az ember már alig tud létezni. Ugyanakkor a technológiai fejlődés új veszélyeket hozott. A klasszikus háborúkra többé nincs szükség annak érdekében, hogy lebénítson egy régiót, vagy egy egész országot. Egy billentyűzet elég arra, hogy megkezdődjön egy kibertámadás, amely százezrek vagy milliók életét veszélyeztetheti. Ráadásul az ember okozta fenyegetés, a bolygót természeti katasztrófák szélére sodorta, amelyek már itt gyülekeznek közös otthonunk a Föld felett.

Minden probléma gyökere az emberi egoizmus növekedésében rejlik. Minden ember a saját magára irányuló sikereket építi, mások vágyainak a lerombolása által. Ez a megoldás egyértelműen konfliktusok és háborúk inkubátora. Mindenkinek az egója, rákényszeríti a saját nézőpontját másokra, megosztottságot és összeütközéseket okozva ez által. Ez az ember természete, és ha nem ismerjük fel, hogy minden alkalommal, amikor másoknak okozunk károkat, valójában magunknak okozzuk azokat – mivel egy hatalmas, globális kölcsönkapcsolatban létezünk – aligha fogjuk túlélni a XXI. századot.

Hiányunk van annak a tudásából, megértéséből és érzékeléséből, hogy egy kölcsönös kapcsolatban lévő világban létezünk, hogy egyetlen integrál rendszert alkotunk. A valóságnak ebben a tiszta érzékelésében, az ember semmit nem tud tenni, ami csak neki előnyös mert azonnal feltárul, hogy ez másoknak mekkora kárt okoz. Egy kagylóhéjba bezárva, semmi jó nem érhet el senkit, függetlenül attól, hogy másoknak, akár még jót is hozhat. 

Egy korábbi Kabbalista, Rav Yehuda Ashlag, erre utal a “Béke a világban” című cikkében, amikor arról beszél, hogy mennyire szükség van, egy integrál megközelítésre annak érdekében, hogy megfelelő módon léphessen be az emberiség abba fejlődési fokozatba, amelyet „utolsó generációnak” nevezünk. Akkor minden ember segítséget fog kapni a boldogság eléréséhez a világ országaitól, amihez az szükséges, hogy az egyén szolgálja az egész világot, a világtól kapott segítség mértékével megegyezően, úgy, ahogy egy fogaskerék teszi a dolgát egy gépen belül. Ez által lehetségessé válik a jó, és boldog állapotok elérése és egy békés irányítás megalkotása. 

Végül pedig kidomborítja, azaz „ki fog derülni, hogy az egyén és a társadalom egy és ugyanaz.” Az egyén nem okozhat kárt a közösségnek, mivel szolgálnia kell a közösséget, mivel a kollektíva, és az egyén szabadsága egy és ugyanaz a dolog. 

Ha a világ egy pozitív jövőt akar látni, miközben az egyén természetes hajlama, hogy mások rovására emelje fel önmagát, ez csak akkor lesz lehetséges, ha ez a hajlam transzformálódik és átirányításra kerül olyan pozitív cselekedetek végrehajtására, melyek az egész közösségnek előnyöket jelentenek. Az önromboló egoista versenyből az emberi szintnek csak azok lehetnek tagjai, akik a teljes közösség érdekben magasabbra emelik a közösségnek szállítandó előnyöket. Egy ilyen forgatókönyvben az emberek egymást nem azzal a vággyal közelítik meg, hogy összetörjék egymást, vagy fölé kerekedjenek egymásnak, hanem azt az utat keresik, ahol egyre magasabbra emelhetik fel az egymásért való létezés, és a mindenki elégedettségének szolgálatának standard-jét.  Egy szélesebb nézőpontból keresztúthoz érkeztünk, és ennek eredményeképpen el kell köteleznünk magunkat, ennek a meggondolatlan folyamatnak az újra értékelésében. Ha mi ugyanebben a formában folytatjuk az egoista versenyt, a helyzet kezelése gyorsan kicsúszhat a kezünkből, aminek az eredményeképpen akár nukleáris háború vagy ökológiai katasztrófa történhet. Ezért kulcsfontosságú, hogy azonnali változásokra irányuló kurzusokat indítsunk, ahol az emberek megtanulhatják, hogyan irányítsák magukat és az emberiség biztonságosan az élet egy új útját kezdje el kiépíteni, ahol harmóniában van a természettel és tökéletes kapcsolatot alakít ki velük.

A változások szívében mindannyiunknak egy tudatos átmenetet kell kialakítanunk az önző, személyes kényelem és mások jólétéhez való hozzájárulás között. A kölcsönös kapcsolatban lévő világban nincs más mód a biztonság garanciájára, egy jobb jövő elérésére, magunknak, a gyermekeinknek és az unokáinknak. Együtt felépíthetünk egy igazi életet, ahol közös érdek a legmagasabb szintű kölcsönösség. Ha elkezdünk együtt ebbe az irányba haladni, mennyivel több csodálatos dolog tárul majd fel, amelyek most a természet mélyén vannak elrejtve. 

[266352]
Forrás: https://laitman.com/2020/06/the-worlds-turning-point-medium/

23 jún 2020

“Mi az állam?” (Linkedin)

A Linkedinen megjelent új cikkem “Mi az állam?

Az állam az a kívánatos keret, amelyben az emberek szépen és kényelmesen, biztonságban és jólétben élhetnek életük során. Mindenekelőtt egy államnak azért kell megalakulni, hogy az emberek élhessenek és elégedettek legyenek országukkal. Egy állam az emberek érdekében létezik.

A megfelelő kormányzat célja, hogy a lakosságnak megadja a fejlődés lehetőségeit, egy olyan módon, hogy az  alehető legközelebb legyen a természethez, a kapcsolathoz, sőt a szeretet állapotához is a társadalom tagjai között. Természet álltal, mi csak egoista vágyból állunk, és csak magunkra gondolunk, hogy mindannyian különlegesebbek vagyunk, mint a többiek, és ezért többet érdemlünk, mint mások.

Ennek eredményeként a jövőnket csak mások rovására építhetjük, ami függővé tesz minket egymástól. Ez viszont megköveteli, hogy kapcsolatot létesítsünk egymás között.

Az általunk választott mindenféle kapcsolat közül, csak egyfajta kapcsolat lehet teljes, jó és biztonságos,  a szeretet kapcsolata. Ugyanúgy, mint egy családban, meg kell alapoznunk a szeretet kötelékeit, így az egész világ egyetlen család lesz, és ezután elmondhatjuk, hogy elértük a korrigált társadalmat.

Forrás: https://laitman.com/2020/06/what-is-a/

20 jún 2020

A Kabbalisták „szemüvege”

Kérdés

Általában azt mondják, a tömegek nyugalomban tartására, adjunk nekik kenyeret és cirkuszt. A kormányzat adja a kenyeret. Milyen szemüveget tud adni, a Bnei Baruch a világnak? 

Dr. Laitman

Megpróbálunk megszervezni egy 24 órás adás folyamatot, amelyben az emberiség számára hasznos tartalmú programokat sugárzunk a létező legtöbb nyelven. Ehhez szükségünk van bizonyos kapacitásokra, emberekre és mindenféle sablonokra. Remélem meg tudjuk ezt tenni.

Naponta készítünk mindenféle programokat, videóklipeket, dalokat leckéket az emberek számára olyan témákról, amit tudniuk kell a saját életükről, az életük céljáról, hogy miért élünk, mivel találkozhatnak az állati test halála után, mi történik a lélekkel, az abban rejlő spirituális ponttal, amely örök és tökéletes, és soha nem hal meg a testtel. Mindezekről beszélnünk kell az embereknek. 

Segítenünk kell a lehető legtöbb embernek megtalálni a kapcsolatot önmaga, az „énje” és a lelke között, és hogy ne ossza ketté magát senki, testre és lélekre, hanem inkább mindent olvasszon egyetlen, valódi Énbe. Mi azt szeretnénk, ha minden embernek lenne egy lehetősége erre. Remélem ezt is megtudjuk tenni., de legalább meg kell kísérelnünk megtenni.

 [263345]
KabTV program: „A Kabbala alapjai” 20/03/22  
Angol eredeti URL: https://laitman.com/2020/06/spectacles-from-kabbalists/

14 jún 2020

Az egymástól való függés, egy különlegesen kifinomult állapot

Kérdés

Bár a koronavírus segített éreznünk, hogy milyen kapcsolat van közöttünk, még mindig nem érezzük azonban azt, hogy mennyire függünk egymástól. Ez egy hatalmas paradoxon. Hogy keveredhetünk ki ebből?

Dr. Laitman

Valóban, itt egy komoly probléma bukkan fel. Értjük, hogy egy elkerülhetetlenül szükségszerű kapcsolatban vagyunk egymással, ami egy komplex rendszer, és a vírus mindenki felett érezteti a hatását, ezen a kapcsolaton keresztül. Sőt, ez nem csak szeparált területenként érzékelhető hatás, hanem valamennyi országban jelen van. Manapság a kommunikáció, nem probléma, pillanatok alatt megismerheti mindenki, mi is történik a világban.

Valóban kapcsolatban vagyunk egymással? Igen, bár az ebből következő kölcsönös függés érzékelése probléma, mivel ez nagyon különböző szinteken nyilvánul meg. Ezért nehéz a számunkra pontosan meghatározni, az egymástól való függés mértékét. Ráadásul az összekapcsoltság egy tudományos koncepció. Képesek vagyunk különböző kapcsolatokat tanulmányozni, jó vagy rossz kapcsolatokat, mivel ezeket objektívnek érezzük. De annak érdekében, hogy az egymástól való függést is érezzük erőfeszítést kell tennünk, mert a szubjektív érzékelésünk, már bezavar ennek a kiértékelésében. Az ember nem szeret függésben lenni másoktól, és az sem igazán jó, ha mások érzik úgy, hogy tőle függenek, mert ez állandó követelésekhez vezethet. Ezért az egymástól való függés, nagyon érzékeny dolog.

Ki kell találnunk, valójában mennyire függünk egymástól, és ez a kölcsönös függés, hogy nyilvánul meg, és mi történik, ha szándékosan használjuk fel a kölcsönös függésünket egymás felé. Itt rengeteg lehetőség bukkan fel feltevésekkel és spekulációkkal tarkítva. A kölcsönös függéssel kapcsolatban meg kell érteni, hogy nincsenek egyértelmű vélemények vagy biztos alapok, mindig felbukkannak kiegészítő információk, különböző emberek oldaláról, akik ellentétben vannak egymással. 

Kérdés

A kölcsönös függés minden esetben a szabadság hiányával jár?

Dr. Laitman

Nem szükségszerűen van így. Ami a lényeg, min alapul a kölcsönös függőség. Ha az egész mindenségen alapul, amelyről az ember pontosan tudja, hogy ő maga is a része, tudatosan és önként magára vonja a törvényeit, akkor megtapasztalhatja az örök tökéletesség lehetőségét. Ezért nem kell, hogy ezt elnyomja magában, vagy hogy nyomásnak érezze a Mindenségtől való függést.

 [265291]
KabTV program: A Kabbala alapjai /20/5/25  
Angol forrás: https://laitman.com/2020/06/dependence-is-a-delicate-thing/

13 jún 2020

Mi az a egy dolog, amit az emberiség megtanulhat a koronavírustól(COVID-19)?

A koronavírus felfedte az emberiség teljes összekapcsoltságát és az egymástól való függőségét. Ennek megfelelően, ha bölcsek vagyunk, akkor hozzá igazítjuk magunkat ehhez a felfedett kapcsolathoz.

Ahogy a szakértők figyelmeztetnek minket a jövőbeni járványokra és a globális problémákra, meg kell hallgatnunk ezt az üzenetet a globális kapcsolatról, melyet a természet rendszere próbál nekünk átadni, egyébként egyre mélyebb globális válságokkal kell majd szembenéznünk.

Ezáltal az emberiség megtanulhatja a koronavírus járványból, hogyha a globális problémákat helyi reakciókkal, helyi megoldásokkal akarjuk kezelni az olyan, mint hogyha ragtapaszokat tennénk sebekre, fekélyekre, miközben azok az egész testet érintő betegségnek csak a tünetei. 

 Más szóval teljesen haszontalan. 

Ahogy elkezdünk magunkhoz térni a világméretű vírus járványból, és ha bölcsek vagyunk, akkor újjáépítjük a társadalmukat. Olyan új alapokra helyezve, amely figyelembe veszi a globális egymáshoz való kapcsolódásunkat, ezáltal sikeressé tesszük a felépülést és újjáépítést.

Milyen értékek ideálisak ma az emberiség számára?

Nem mások, mint a kölcsönös felelősségre való igény, és hogy figyelembe vegyük a helyes kommunikációt, keringést a nemzetek, a társadalmak és a kultúrák között.

 Mi mindannyian egyetlen rendszerbe vagyunk összekapcsolva, mindannyian függünk egymástól. Ahogy a koronavírus nem különböztetette meg az emberek a szociális vagy társadalmi státusza alapján, hiszen a legszegényebbtől a leggazdagabbig mindenki megfertőződött.  Ahogy az alapján sem tett különbséget, hogy valaki jól viszonyul-e a természethez, vagy rosszul viszonyul hozzá.  A vírus mindenkit egyenlően kezelt és ennek megfelelően nekünk okosan meg kell tanulnunk ezt a leckét, hogy érezzük a teljes egyenlőségünket és az egyenrangúságunkat a világban.

Azáltal, hogy megtanuljuk ezt a leckét, a koronavírustól, látni fogjuk, hogy olyanok vagyunk, mint a kisgyermekek, akik eddig vitatkoztak, harcoltak egymással a homokozóban és most szigorú édesanyánk elkapott minket, és meg akar minket tanítani, hogy hogyan viselkedjünk egymással.

Teljesen mindegy, hogy egymásra mutogatunk, hogy ki kezdte a veszekedést, ki kezdte a háborút, édesanyánk nem törődik ezzel, hogy ki kire mutogat, egyszerűen egyformán megbüntet mindannyiunkat. Ezzel arra kényszerítve minket, hogy hagyjuk abba a játékot és gondolkozzunk el azon, hogy mit csinálunk, és hogyan javítsunk a viselkedésünkön. 

Tehát a legfontosabb lecke a vírus járványból az, hogy egyformán kell viszonyulnunk egymáshoz, hogy az összes nemzet, társadalom, kultúra közös szerepet kapjon egy globálisan összekapcsolt világban. Ebbe a helyzetben megértjük, hogy fontos, hogy mindenki magára vállalja a helyes felelősséget, hogy megfelelő módon gondolkodjon és cselekedjen a másik irányába. 

Hogyha nem leszünk képesek javítani viszonyainkat, tehát, hogy kölcsönösen felelősek legyünk és figyelembe tudjuk venni egymást, akkor sokkal több és keményebb csapásokat várhatunk majd a természet rendszerétől. Azért, hogy figyelmeztessen minket az egymástól való függőségünkre, és hogy ennek megfelelően kell felújítanunk a társadalmi és globális viszonyainkat. 

Annak az érdekében, hogy felújítsuk viszonyainkat, egy teljesen új oktatási rendszerre van szükség. Ami felhasznál majd, minden kommunikációs lehetőséget adnak érdekében, hogy egy új, globális társadalmat neveljen fel, ahol az egyének, a társadalmak, a nemzetek egy pozitív módon kapcsolódnak egymással.

Minél inkább befolyásoljuk, emlékeztetjük egymást, arra hogy az egész emberiség egyetlen család, és ezáltal úgy is kell viselkedünk, mint egyetlen család, ahol minden egyes tag, a saját különleges helyének megfelelően, egyformán gondoskodik, támogatja és bátorítja a többi családtagot, akkor egy sokkal magasabb minőségi életet élünk majd át. Több boldogsággal, magabiztossággal és jóléttel a társadalom minden területén.

A természetnek megvannak a saját eszközei, hogy minket ehhez a végkövetkeztetéshez el vezessen – a koronavírus fertőzés csak az egyik volt – de minél hamarabb felemeljük tudatosságunkat a globálisan, egymástól való függőség gondolata felé, és kijavítjuk kapcsolatainkat ennek megfelelően, akkor annál kevesebb negatív jelenséget fogunk átélni a természet oldaláról, és annál inkább békében és egyensúlyban érezzük majd magunkat egymással, és a természet rendszerével.

Forrás: https://www.quora.com/What-is-that-one-thing-humanity-can-learn-from-the-coronavirus-COVID-19

08 jún 2020

Új élet 1210 – A női Erő, a társadalmi változások előidézéséhez

Idézet: Dr. Michael Laitman, Oren Levi és Nitzah Mazoz beszélgetéséből

A női erő olyan, mint egy motor(hajtómű), amely a férfiak közötti, kapcsolat iránti vágyat teremti meg. Természetüknél fogva, a nők az otthont képviselik vagy a Malchut szfírát. A nők biztonságban érzik magukat és ellenőrzésük alatt tartják a világos határokal körül írt saját területüket, és ilyen módon versenyeznek egymással. A nőknek meg kell tanulniuk az összekapcsolódást az egység érdekében, nem azért, hogy bárkit elnyomjanak, hanem azért hogy egy jó környezetet, és új otthont építsenek mindenki számára. Egy nemzetben, amely az, általános szabály szerint él, “ szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. Minden nő tanítani fogja a férjét és gyermekeit, a helyes kapcsolatra. A társadalom korrekciója, olyan oktatási rendszer révén lehetséges, amely megtanítja a férfiakat és a nőket a megfelelő kapcsolatokra, és a béke reményét hozza el.

[261560]

Forrás:https://laitman.com/2020/04/new-life-1210-the-feminine-power-to-bring-about-social-change/

08 jún 2020

A Magányosság-járvány rosszabb, mint a koronavírus

Az érzelmi stabilitás kérdése, súlyos probléma a koronavírus idején, a karantén és a családokban megtapasztalható stresszes helyzetek miatt. Sokkal több embernek van szüksége a pszichológusok segítségére, mert az emberek elszigetelséget éreznek, és magányosság miatt szenvednek, úgy ahogy még soha ezt megelőzően.

Az orvosi szakértők még a koronavírus-világjárvány előtt beszámoltak a magány-járványáról az Egyesült Államokban. A koronavírus jelentősen súlyosbította ezt a problémát, mivel az amerikai otthonok 28%-át érinti: vagyis körülbelül 36 millió ember él egyedül, család nélkül, gyermekek nélkül.

Másrészt, remény van arra, hogy a koronavírus arra kényszerít bennünket, hogy több figyelmet fordítsunk  a magány problémájára, és keressük a jövőbeni társadalmi kapcsolatok kialakításának módját.

Mint kiderült, könnyebb elkerülni a koronavírus-fertőzést, mint megvédeni magát az embernek a karantén miatt bekövetkező érzelmi stressztől, és mentális rendellenességektől. Hogyan kell a társadalomnak kezelnie a koronavírus utáni társadalmi elszigeteltség hatásait?

A magány érzése a járvány után is folytatódni fog, és csak növekedik majd. A társadalom részekre szakad, és az emberek egyre kevesebbet lépnek érintkezésbe egymással. Kevesebb lesz a találkozók, és a kommunikáció lehetősége a munkahelyeken. A sportklubokat, éttermeket, bárokat és színházakat kevesebb ember látogatja meg. Egyre távolabb érezzük magunkat, egymástól .

A koronavírus új hulláma, és más problémák, arra kényszerítenek bennünket, hogy eltávolodjunk egymástól, és ráadásul mindenki el lesz foglalva a saját egészségével, és a társadalom őt érintő problémáival. Látni fogjuk, hogy nemcsak 36 millió egyedül élő ember szenved a magánytól, hanem még sokan mások is.

A válások és más problémák száma a családokban meredeken nőni fog. Az emberiség egy nagyon nehéz időszak előtt áll, amikor meg kell értenie, hogy a régi szabályok szerint már nem létezhet, és egy új életrendet kell létrehoznia.

Tény, hogy egy ember ma, nagyon magányosnak érezheti magát ebben a hatalmas világban. S bár ez a világ annyira gazdag, és sokszínű, az ember nem találja a helyét benne. Még ha valakinek elfogadható is a jövedelme, és  anyagi szempontból többet engedhet meg magának, akkor is szenved a magányosságtól. Végül is nem tanítanak bennünket arra, hogyan kell megteremteni a megfelelő kapcsolatokat, és nem vagyunk felkészülve a globális és integrál világban való életre.

Nem érezzük úgy, hogy ugyanabban a szférában élünk, ahol az ásványi, növényi és az állati világ teremtményei és az emberek együtt léteznek, egyetlen integrál rendszerben Földgolyón.

Pedig éppen ellenkezőleg, mi állandóan összeütközünk a személyes kapcsolatainkban, és a teljes nemzetek és államok szintjén is.. S itt jön a koronavírus, és sok más probléma, melyek elkerülhetetlenek, akkor ha így viselkedünk, és ettől, természetesen nem fogjuk jobban érezni magunkat.

Az egyik missouri-i tanár a karantén során a következőképpen írta le állapotát: „Vannak napok, amikor tartom magam, és nem érzem magam olyan rosszul, másnap pedig úgy tűnik, hogy ha ez a karantén egy kicsit is tovább tart, akkor fogom  tovább bírni, és megőrülök. Képes vagyok-e megtartani az ép eszemet miközben hónapokig, évekig egyedül élek?”

Miért olyan fontos az emberek közötti kapcsolat? Miért van szükség az embereknek állandó kommunikációra más emberekkel, és ha nem tudják ezt helyesen kezelni, akkor miért van az, hogy vagy megőrülnek a magánytól, vagy ha együtt élnek, akkor egymást őrjítik meg?

A helyzet az, hogy az ember társas lény. Nem élhetünk állatokként, amelyek rövid ideig találkoznak, utódnemzés céljából, majd elválnak. Az embernek szüksége van egy családra, társadalomra, otthonra, városra és egy országra, ahol másokkal együtt élhet.

Az embernek olyan érzelmi kapcsolatokra van szüksége, amely nem létezik ásványi, növényi, vagy állati természetben: nem kémiai, hormonális, hanem szenzoros kapcsolatokra van szüksége. De egy ilyen kapcsolat számunkra nem működőképes jelen pillanatban, ezért megpróbáljuk ezeket az érzékszervi kapcsolatokat, üzleti, vagy versenyképes kapcsolatokra cserélni.

És mindenki szenved ettől. Még a leggazdagabb ember sem rendelkezik azzal, amit meg kellene kapnia a társadalomtól. Többet kell kapnia a társadalomtól, mint az anyjától.

De nincs ilyen, mert nem építünk olyan társadalmat, amely melegséget, bizalmat és támogatást adna mindenkinek. Enélkül az ember úgy érzi, mintha egy vákumban, vagy ami még rosszabb, ellenséges környezetben lenne. Kimegy az utcára, és mindenkit, akivel találkozik, ellenségének lát.

Az emberiség nagyon szenved ettől. Az ilyen kapcsolatok eredményeként az önző gondolatokkal, és vágyainkkal olyan helyet teremtünk, ahonnan mindenféle “kártevő” kitör, például a koronavírus, azaz mi magunk is veszélyeztetjük az életünket.

Végül rá kell, hogy jöjjünk, hogy miért élünk, kik vagyunk, miért viselkedünk így? Képesek vagyunk hozzáállni, másként egymáshoz?

Gondolkodjunk el azon, hogyan lehetne egy olyan társadalmat felépíteni, amely formaeggyezésben van egész univerzummal. Végül is, a természet szervesegész és  minden része összekapcsolódik. Az emberi társadalomnak egységesen  barátságosnak kell lennie, és kölcsönös támogatásra kell épülnie. De az egoizmusunkkal éppen ellentétesen építettük fel. 

Eljött az idő, hogy komplet önvizsgálatot tartsunk, és eldöntsünk, hogy a saját egoista természetünkkel szembe megyünk, annak érdekében, hogy kapcsolatot építsünk ki mindenkivel az egoista természet felett.A pozitív jövő csak ettől függ.

Nyilvánvaló, hogy maga az ember, aki nehéz helyzetbe került, nem tudja, mit kellene tennie, összezavarodott a környezet nyomása, az adósságai, és kötelezettségei súlya miatt. Csak a sajnálkozás marad. De ottvannak olyan szociális rendszerek, amelyek köteleznek bennünket arra, hogy végiggondoljuk ezt. Már egyértelmű, hogy lehetetlen ilyen módon folytatni, mert a teljes pusztuláshoz közeledünk.

Szükség van az integrál-oktatás rendszerére annak érdekében, hogy egy új, barátságosabb emberiséget neveljünk. A természet erre kötelez minket. Egy szférában vagyunk egyetlen szimbiózisban, ahol az ásványi, növényi, és állati részek támogatják, és kiegészítik egymást. Mindegyik, kivéve az embert!

Az ember mindegyiket uralni akarja, korlátlanul, teljes egészében. Nem érdekli, hogy kárt okoz, az egész rendszernek. Ha nem állítjuk meg az emberiséget ebben, akkor lerombolja a Bolygót.

Ezért az általános és a belső természetünk nézőpontjából is, fel kell, hogy ismernünk, hogy egy integrál, kölcsön-kapcsolatban létező rendszerhez tartozunk, és meg kell tanulnunk megújulni.

[265121]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/the-loneliness-epidemic-is-worse-than-the-coronavirus/

06 jún 2020

A Tízes, a Teremtő hegedűje

A Teremtő az abszolút jóság, amely nem változik, és feltárja magát nekünk, mint az abszolút jót képező Erő. Fejlődésünk során megfigyeléseink, és vágyaink megváltoznak, ezért mondjuk, hogy a Teremtő változik.

De a valóságban, a változások csak bennünk jelennek meg. Ezért ahhoz, hogy feltárjuk a Teremtőt, el kell jutnunk ahhoz, hogy formaeggyezésbe kerüljünk Vele annak érdekében, hogy megfeleljünk az Ő tulajdonságainak.

De hogyan válhatunk hasonlóvá a Teremtőhöz, ha mind egoisták vagyunk? Egoisták maradunk, de az egoizmusunk fölött egyesülnünk kell a kölcsönös adományozás, egység és szeretet kötelékeivel, természetes visszautasításunk ellenére. Olyanok vagyunk, mint egy hangolatlan hangszer, amelyet be kell hangolni annak érdekében, hogy helyes dallamot lehessen  megszólaltatni rajta.

Dávid király hegedűjéről írták, hogy a falon lógott, és egy ponton, azaz egy különleges állapotban, önmagától kezdett el játszani. A csoportnak olyan kapcsolatot kell elérnie a barátok között, amely a Teremtőhöz hasonló formát ér el. Bár mindenki egoista marad, azonban átlép az egoizmusán, és eggyesül többiekkel oly módon, hogy kapcsolatuk formája, megegyezzen a Teremtő formájának tökéletességével. 

Ekkor a Teremtő feltárja magát köztünk. A Teremtő nem a csoporton kívül tárul fel, hanem kizárólag a csoport belső kapcsolataiban. Amennyiben a tíz barát a megfelelő kapcsolat és a kölcsönös adományozás érdekében irányozza be magát, akkor a Teremtő feltárul és elkezd a “hegedűjükön” játszanit. Ez a Teremtő kinyilatkoztatása a teremtett lények felé.

Gyakorlatilag ezért kell a tízesben, a munkát, hatékonyan összekapcsolódva végezni, törekedve, hogy elérjünk egy olyan formát, és a kapcsolati szellemet, amely hasonló a Teremtőhöz. Természetesen fokozatosan haladunk előre, 125 “lépcsőfokon” egyre pontosabban irányulva.

Így elérjük a Teremtő teljes kinyilatkoztatását a közös Kli- ben(edényben), a HaVaYaH-ban , ahol „Ő egy és a neve, egy”. Azaz a HaVaYaH, a tízesünk, a helyesen összekapcsolódott tíz szfíra, amelyeken belül az összes al-szfíra is teljes egységben van, egyezésben a Teremtő természetével az abszolút adakozással. 

[264917]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/the-ten-is-the-violin-of-the-creator/

06 jún 2020

Bábel tornya: az emberek közötti negatív kapcsolat szimbóluma

Megjegyzés: A Genezis könyve leírja, miként épült Bábel tornya. Magasra húzták. Aki téglát hozott fel, a torony keleti részét használta, aki le akart menni, a nyugati oldalon tette meg.

Ha valaki lezuhant és szörnyet halt, egyáltalán nem kapott figyelmet a többiektől. De amikor egy téglát ejtettek le, leültek és siránkozva ezt mondták: „Mikor kapunk helyette egy másikat?!”

Rav válasza: Itt a szöveg allegorikus módon a babilóniaiak egoizmusáról beszél, ami olyan méreteket öltött, hogy nem becsülték az emberi életet, kizárólag az ember végezte munkát értékelték.

Ha a személy nem hozott hasznot, csökkent az illető termelékenysége, jobb volt, ha egyszerűen meghal, eltűnik, mert nem volt rá szükség. Más szavakkal: csak gyakorlati jellegű kapcsolat állt fent közöttük.

https://laitman.com/2020/04/the-tower-of-babel-as-the-essence-of-relationships-between-people/

14 ápr 2020

89 queries in 0,173 seconds.