Dr. Michael Laitman

szenvedés

A szociális problémák megoldása önzőségünk korrigálásában található

 Kérdés:

Az utóbbi időben sok olyan hírt olvashatunk, amikor szülők szörnyű dolgokat művelnek gyermekeikkel, amiből az tűnik ki, hogy borzasztó gyűleletet éreznek irántuk. Miért?

Válaszom:

Ez az emberek végtelen őnzőségének a megnyilvánulása, mely egyre csak növekszik. Az utóbbi időben újfajta kapcsolatokat fedezhetünk fel a nemek és korosztályok között is. Az emberek gyakorlatilag csökkenteni akarják a szaporodást, és nem törődnek a családalapítással és gyerekek nevelésével. Ez főként a nagyvárosokban észlelhető, ahol az eredeti lakosságot fokozatosan bevándorlók váltják fel.

Egy másik erősödő bonyolult szociális és etikai probléma az, hogy “mi történjen az idősebb emberekkel”? A jelenlegi pénzügyi válság meg fogja szüntetni a nyugdíjalapokat, és nem lesz, aki képes lesz etetni az idősebb korosztályt, mivel a dolgozók száma jóval kevesebb lesz, mint a nyugdíjasoké.

Ezen túl a dolgozni képes fiatal korosztály egy olyan világban találja majd magát, amely kimerítette természetes nyersanyagait, egy olyan világban, mely nem képes őket ellátni. Ennek következtében háborúk és éhség vár ránk.

A másik lehetőség az, hogy korrigáljuk magunkat és a Természetet a kabbala módszerének segítségével, amely gyorsan képes az embereket és a világot egyensúlyba és harmóniába rendezni.

 

KA

29 nov 2008

Nincsen más Rajta kívül

 Kérdés:

Minden helyzetben megpróbálom látni, hogy: “Nincsen más Rajta kívül”, de néha nincs időm azt megtalálni, hogy a Teremtő mit akar nekem mondani. Mit tegyek?

Válaszom:

A legfontosabb az erőfeszítés, amit teszünk. A Teremtő megtalálja a módját, hogy megértesse velünk ami szükséges – és fogadjuk azt el hálásan.

Kérdés:

Édesanyámnak egy nagyon agresszív tumoros betegsége van immár 9 hónapja, és nem tudom, hogyan birkózzak meg mindezzel. Már 4 éve tanulok kabbalát Önnel. Minden nap nagyon nehéz helyzeteken megyek keresztül. Hogyan tereljem el gondolataimat a problémáról a kabbala segítségével, annak érdekében, hogy segíthessem anyámat, és saját magamat?

Válaszom:

Egy lehetőséget kapott felülről, hogy rövid idő alatt sok mindent korrigálhasson, azáltal, hogy a “tudás feletti hit”-ben (önzőség feletti adakozás) él. Magasabbra kell emelkednie gondolatai által, és látnia kell, hogy mindez csak a fizikai testtel történik, míg a lélek korrekción megy keresztül, ezáltal elválasztva az önzőséget a spirituális testtől.

És persze eközben olvasson  Teremtővel és annak teljes fokú irányításával kapcsolatos írásokat, mint az első Samati cikket a “Nincsen senki Rajta kívül” címűt. Azok elmagyarázzák majd, hogy “Minden kizárólag a Teremtő által van irányítva, és Ő mindent “abszolút jósággal irányít”, azonban egyenlőre mi ezt nem érezzük, mivel belőlünk még hiányzik az adakozás tulajdonsága.

KA

29 nov 2008

Csak a “szívben található ponttal” rendelkező egyének érzik azt, hogy a kabbala a mentőöv?

 Kérdés:

Hogyan képes egy olyan személy, aki az állati szinten van, megérteni csak a természettől kapott csapások alapján, hogy korrigálnia kell magát? Ha valaki soha sem tanult kabbalát, vagy akár hallott arról, hogyan tudjuk neki elmagyarázni azt, hogy minden rossz dolog azért történik velünk, mert nem megfelelő módon éljük életünket? Azok, akik nagy tragédiákat éltek át, megváltoztatják nézeteiket az életről, de még akkor sem feltétlenül a kabbalát választják.

Válaszom:

Nagy szenvedéseket látunk a világban, sokszor még rosszabbakat, mint maga a halál, és ez már évezredek óta így folyik. Sokszor a halál megváltásnak tűnik, mégis természetünk, a megszerzés iránti vágy, nem akarja feladni életünket. És ennek ellenére az emberek nem vágynak a kabbala iránt mint feloldozásra.

Miért nem tekintik ezt úgy, mint a gonosz megszüntetésére szolgáló módszert, és hogy a jó megkaparintása az orruk alá van dugva? És még akkor is, ha közvetlenül felajánljuk nekik, nem akarnak hallani róla! Ez azért van, mert egy személy csak akkor képes a kabbalát választani, ha egy specifikus vágy (resimo) ébred fel benne, ami a “szívünkben található pont”, az a vágy, hogy beteljesítsük lelkünket.

Amennyiben a személyben felébredő vágyak, még a “szívben található pont” előtti vágyak, akkor azok még csak “előzetesnek” számítanak. Életük ezeken a vágyakon belül zajlanak, és ott is maradnak minden szenvedés ellenére, és ezek a személyek nem fognak a kabbalára, mint megváltásra tekinteni. Talán valami misztikus tanításba, vallásba, vagy más irányzatokba menekülnek, de nem a kabbala felé.

Kérdés:

Mikor a legjobb az embereknek a kabbaláról beszélni, és mikor jobb, ha csöndben maradunk? Sokat utazom, és sok különböző emberrel találkozom, akikkel beszélgetek a kabbaláról. Azonban az utóbbi időben kezdem észrevenni, hogy azzal, hogy a kabbaláról beszélek az emberekkel valami rosszat teszek. Ennek ellenére tudom, hogy ez az életem értelme, és az utazásaim célja. Hogyan tegyem ezt jobban?

Válaszom:

Beszélhet róla, csak tegye azt egy egyszerű, nem túláradó módon, pont olyan módon, ahogy azt a hallgatósága szeretné. Jobb lenne, ha csak adna nekik egy újságot, vagy egy könyvet a weboldalunk címével.

 

KA

28 nov 2008

Spirituális fejlődésünk mértéke erőfeszítéseink erősségétől függ

Kérdés:

Furcsa dolgok történtek körülöttem az elmúlt néhány év alatt. Azok az emberek akikre felnéztem, mélyre süllyedtek, vagy olyan dolgokat művelnek, amik messze vannak az elfogadott társadalmi normáktól. Régebben igen motivált voltam, de mostanában nem érzem a vágyat, hogy bármit is megpróbáljak bárkinek is bebizonyítani.

Az az érzésem, hogy mindazok, akiket jól ismertem, és felnéztem rájuk, nem ugyanazok, mint akik régebben voltak. Goromba vagyok a rokonaimhoz, és ettől folyamatosan bűntudatot érzek, hiszen szeretem őket. Az idősebbek felbosszantanak, undorodom az emberek arcától, és utálom a saját testemet.

Immár hét éve tanulom a Kabbalát, és minden nap követem a leckéket. Nehezemre esik a kongresszusokat látogatni, és a közös étkezéseken részt venni, de a leckéket az interneten keresztül nagyon szívesen nézem. Az az érzésem, hogy mindent megteszek, hogy ne kelljen emberekkel személyesen találkozzak. Ez normális?

Válasz:

Mindenkinek meg van a saját fejlődési sebessége. Amennyiben rendszeresen tanulunk, és szabad időnket a terjesztésre fordítjuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy minden részállapot elmúlik majd. Munkákkal áthaladunk majd rajta, és elérkezik majd a következő részállomás. A Végső Korrekcióig ezek az állapotok váltogatják majd egymást.

Azonban a váltakozás sebessége az erőfeszítésünkön múlik, és ez az egyetlen behatásunk a Teremtőhöz vezető utunk alatt. Amennyiben fejlődésünk természetes sebességgel halad, akkor nyomást (szenvedést) érzünk, amely változtatásra ösztökél minket. Amennyiben a természet (Teremtő) nyomása előtt haladunk, a saját erőfeszítésünk alapján, akkor nem érzünk majd szenvedést, hanem ellenkezőleg, boldogságot, és inspirációt érzünk majd. A választás a miénk!

KA

18 nov 2008

Az élvezetről és szenvedésről

Az ember az élvezet megszerzésére irányuló vágyból teremtődött, a vágyból, mely a Fény befogadására kész. Ezért van az, hogy élvezetet, vagy annak hiányát – szenvedést érez. A személy a Teremtő mindent elborító Fényében lakozik. Abban a mértékben melyben azonossá válik, illetve különbözik a Fénytől,  élvezetet, vagy szenvedést érzékel. Így dönti el, milyen állapotban van.

A kabbala elmagyarázza, hogyan érhetjük el a maximális azonosulást a Fénnyel, annak érdekében, hogy teljes kielégülést kapjunk, addig a pontig, hogy végtelen kielégülést kapunk, amennyiben teljesen azonosulunk a Teremtő Fényével.

A jelenlegi szenvedés globális kiterjedése az egész emberiséget abban az irányban mozgatja, hogy egyetlen teremtménnyé váljunk, mely azonosul a Felső Fénnyel. Az ember végrehajtja a Fény tulajdonságához való azonosulását – “Jó mely Jót tesz” – azzal, hogy végrehajtja a “Szeresd felebarátodat, mint saját magad” törvényét. A szenvedés majd rávesz minket arra, hogy megértsük eme törvény végrehajtásának a szükségességét, de a kabbala tudománya képes arra, hogy megtanítson minket arra, hogy megértsük a Természet tervét gyorsan és csapások nélkül, és hogy tudatosan akarjunk a Jósághoz azonosulni. Ezzel lecserélhetjük a szenvedést élvezetre, és lerövidíthetjük azt az időt, amely az örök, határtalan és tökéletes jóság állapotának eléréséhez szükséges.

KA

18 nov 2008

67 queries in 0,156 seconds.