Dr. Michael Laitman

vágy

A mozaik lelkem

A mozaik lelkem

A jelenlegi valóságban én érzem magam, a rokonokat, a csoportot, a többi csoportot, az államot és a világot, amely kompatibilis az Aviut (a vágy “mélysége”) öt szintjével, a gyökér szinttől a négy fázisig.

Általánosságban, ez a valóság a lélek, vagy más szavakkal a megszerzési vágy, de a kijavított formában. Most, darabokra tört, de a kapcsolatok korrekciója által én rekonstruálom egy szerkezetté, egy vággyá, a “Malchut az Eyn Szof”-á (∞). És akkor a “Eyn Szof Fénye”, vagy a Teremtő (NRNHY) (Néfés, Ruách, Nésámá, Hájá, Jéhidá) kitölti ezt a lelket.

A mozaik lelkem

Nincs ennél semmi több, és ez az egyetlen dolog, amiről a Kabbala beszél, a vágyak korrekciójáról, amelyek eltávolodva, tűnnek fel nekem, ilyen vagy olyan, mértékben. Így egy fiktív külső kép jött létre számomra, a csoport a barátaimmal, és én közelebb kell, hogy hozzam őket hozzám. Ez a mi munkánk.

Itt az én lelkemről van szó, az én örök spirituális edényemről, amelyben létezem. Vajon tovább akarom érezni ezt a fizikai létet, ahol most vagyok? Benne az “énem”- ben? Ha ki akarok törni, el kell kezdenem, a lelkem korrekcióját, hogy összekapcsolódjak vele, élni benne, akkor egyé kell összegyűjtenem ezeket a részeket Ezek a részek a mindegyikünkben, létezik. Így dolgozom, ez által leküzdöm, az egómat, azért hogy csatlakozzak a barátokkal, és a lelkem részeivel.

Én figyelmen kívül hagyom a külső formájukat, szóval, nem nézem az arcukat, hanem csak a lélek részeit. Az egész külső forma le van semlegesítve, azáltal, hogy dolgozom a szeretettel a gyűlölet helyett.

2013.07.25, Báál HáSzulám, “Béke a világban”

Ford: B S
Szerk: Sz I

08 aug 2013

Felemelkedni egy magasabb pályára

Femelkedni egy magasabb pályára

Kérdés:

Mi a feltétele a korábbi egyesülésre irányuló vágyamnak, ha a vágyam megért és megérez mindent bennem?

Válasz:

A spirituális munka folyamán, a vágyunk nem, hogy csökken bennünk, éppen ellenkezőleg, egyre többet és többet ért és érez. És bővítenünk kell, mert egyre integráltabbá válik. Elkezdem érteni, hogyan változik meg a valóság a képe, és a testem, hogyan ragad meg egy különös teret a fizikai térben, amely távolság érzést ad nekem, a másoktól való elszigeteltség érzetét, a fordítottság és ellentét érzését.

Olyan állapotba kell, hoznom önmagam, ahol úgy érzem, hogy elválok a testemtől. A test nem létezik. Van egyfajta kapcsolatom a testemmel, de az egó fölött, köztem és a többiek között. És a test nem létezik, az egy önző forma a képzeletemben, a tudatomban. Meg kell tanulnunk elképzelni ezt a jövőbeli állapotot. Ami engem érdekel, az csak a közöttünk levő spirituális egység. A testek nem nagyon számítanak, majd meglátjuk, hogyan tűnnek el.

A Kabbala Bölcseletében megtanultuk a spirituális edény megszületését, az állapotok növekedését és változását. Ugyanez történik velünk a mi világunkban – a születés és a növekedés az állati testünkben, ez alapvetően ugyanaz az egó. A test az, ami létezik a képzeletünkben, az valójában ábrázolja az egónkat. Majd feloldódik, eltűnik, meghal, és a helyében egy másik test jelenik meg,  megint egy másik, és így tovább, amíg kijutunk a végső korrekció szintjére. Mi állandóan visszatérünk a testbe, mert szükséges, hogy el tudjuk érni a függetlenségünket valamennyi spirituális szinten.

Minden spirituális szint között egy vágás létezik, egy törés. Amikor megkapsz egy fokozatot, akkor le kell, hogy essél egy fokozatot ebbe a világba, legalább érezd egy pillanatra, hogy csak egy állati állapotban létezel, és akkor elkezded megszerezni a következő spirituális fokozatot, egy magasabbat. Folyamatosan lezuhansz erre a szintre, és újra végrehajtasz egy energikus ugrást, egy jóval magasabbat a következő szintre.

Csak a korrekciók végén, amikor összegyűjtjük az összes fokozatot és integrált módon összekötjük őket, akkor jelenik meg a teljes korrekció utolsó állapota. Addig csak a diszkrét (különálló) értékeket javítjuk ki, pontosan úgy, ahogy egy elektron ugrik az atomon belül a következő szintre. Csak az általában kiugrik, és fotonokat bocsát ki, míg mi éppen ellenkezőleg, spirituálisan emelkedünk fel, és így állítólag lenyeljük az energiát az energetikai területből, amely az úgynevezett “Teremtő” vagy “Fény”, és megköveteli tőlünk, hogy minél magasabb pályára emelkedjünk fel.

2013.06.13, 2013.06.14, Krasznojarszk Kongresszus első leckéjéből

Ford: BS
Szerk: Sz I

27 jún 2013

És akkor megérkezik a hajnal

És akkor megérkezik a hajnal

Ha a személy úgy érzi magát a nap “fehér” fényében, hogy minden csodás a munkájában,  mindent megért az értelmében, az érzésében halad előre, ebben a világban, ezt nem hívjuk spirituális fejlődésnek. Ez a mi világunk fejlődése. Ő megtanulhatja az összes írást kívülről, az összes elméletet, de ez nem a spirituális fejlődés.

Az előrehaladás olyan helyzetek által történik, amikor a személy zavarodottságot érez, érzi hogy leszakadt, félelmet érez mindentől ebben a világban, ami történik a fizikai szinten, ahol most létezik. Ez megtörténik minden alkalommal amikor egy bizonyos szinten van. Ahogy mondta Dávid király a zsoltárában: “Elrejtetted az arcod előttem, és én megijedtem.” Ez az úgynevezett “sötétség” állapota.

Pontosan a sötétségben képes a személy megvizsgálnia magát, hogyha ebben a sötétségben képes-e összeolvadni a Teremtővel. Nem azt kéri hogy a sötétség eltűnjön és minden kivilágosodjon, magabiztos legyen, hanem a sötétségben boldog, hogy érzi a szükségszerűségét, hogy a Teremtőhöz csatlakozzon. Ő boldog és hálás a sötétségért és benne akar maradni.

Mert ő biztos, ha most felemelkedik a sötétségen, akkor kérni tudja az összeolvadást a Teremtővel, akkor ez az adakozás formája, mert a megszerzési vágya nem hoz semmilyen haszont és a nyereséget.

Ilyen helyzeteket készített nekünk a Teremtő. Néha, 10 – 20 év után hirtelen feltárul néhány akadály az utunkban, amelyet készített a Teremtő évtizedekkel ezelőtt. Ez a teremtés hosszú programjából ered. És azok az akadályok, amelyek nem voltak láthatóak, nem tudjuk hogy honnan jönnek, ezek a “Resimó” – ból erednek, az előző életünkből.

A valós felemelkedés abban áll, hogy hősiesen fordulunk az ima felé, a kérelemmel,  a sötétben maradunk, és összeolvadásban maradunk a Teremtővel. A fekete sötétségben megállapítjuk, hogy: “nincs más Rajta kívül”, és nem kérjük hogy távolítsa el a rejtettséget, hanem szeretnénk a “hit fölé emelkedni”, hogy meglegyen az erőnk, hogy folytathassuk tovább, mintha a Fény ott lenne előttünk.

Abban a pillanatban, amikor valóban eljutunk egy ilyen vágyhoz, akkor eljutunk a Fényhez. Ez a vágy végleges és abszolút kell legyen, azért hogy a kérésünk valóban a sötétségben legyen és nem a Fényért: csak az összeolvadásáért, csak azért a lehetőségért, hogy elégedettséget adjunk a Teremtőnek, a sötétségben, ahol a mi egónk érződik, azért hogy ez a sötétség átforduljon a Fényre az adakozási vágy számára. És akkor érkezik meg a hajnal … ezt meg kell értenünk nagyon jól, mert éppen ez a fejlődés módszere.

2013.04.04, Felkészülés a reggeli leckéhez

BS

06 ápr 2013

Minden a hasonlóságért

Minden a hasonlóságért

Csak a megszerzési vágy létezik. A Teremtő semmi mást nem teremtett a megszerzés vágyon kívül, amely hasonlóvá akar válni a Teremtőhöz.

Hogyan tud hasonlóvá válni Hozzá? A vágy kitöltődik a Teremtő érzésével. Ezt hívjuk az ő “lelké”-nek, a “felsőbb Isteni rész”-nek. A megszerzési vágy akkor érzi magát hasonlónak a Teremtőhöz, mikor adakozik. Ezt nevezzük a megszerzési vágy kitöltődésének. Pontosan abban töltődik ki, hogy hasonlóvá válik a Teremtőhöz. Ha kell, akkor elfogad bármit vagy megszorítja magát. Nem számít mit cselekszik, csak minél hasonlóbbá váljon a Teremtőhöz.

Ez az NRNHY Fénye, amely kitölti a vágyat. A Fényt nem önmagáért élvezem, hanem mert összeolvadásban vagyok a Teremtővel. Lehet, hogy ez az élvezet nem több a Teremtő egy kicsiny szikrájánál, mely életet ad a mi világunkban. A lényeg abban áll, hogy felismerjem az Adakozó fontosságát. Ez az, ami megtölt engem, hogy hasonlóvá váljak Hozzá.

Ezért sóvárgok, és ez a spirituális beteljesedés számomra.

Kezdettől fogva létezik egy kicsiny szikra, amely a “létezés a létezésből”, és egy vágy, amely “létezés a semmiből”. Ez a első “alapfokú rész”, és nem több ennél. Az összes többi a Teremtőtől terjed ki, az ő tetteiből.

2013.01.18, Reggeli lecke, “Bevezetés a Zohár könyvébe”

DH

05 ápr 2013

Mikor a vágyak életre kelnek

Mikor a vágyak életre kelnek

Báál HáSzulám, “Bevezetés a Zohár könyvébe” 25. pont: “Ha a test annyira korrupt, hogy a lélek nem képes teljesen megtisztulni, azelőtt hogy le nem ereszkedik a porba, akkor miért nem tér vissza a halál után és várja a feltámadást? És felbukkan a kérdés, ami a bölcseink szavai: “A halál arra utasítja a lelket, hogy saját hibáinak megfelelően visszatérjen, így nem mondhatjuk azt, hogy:” Ez egy másik lélek?”

… és mondtuk ott, hogy ennek a hatalmas túlhajtott vágynak, az összes megújult anyagnak, amelyet létrehozott, nem kell neki semmi több, csak hogy végrehajtsa a teremtés gondolatát.

… és azt is mondtuk, hogy a 6000 év alatt, amelyet megadtak nekünk a Tórában és a parancsolatokban lévő munkára, nem a test korrekciójára vonatkozik, hanem a megszerzési vágy korrekciójára, amely bennünk van. A mi munkánk kizárólag a lélek korrekciójával foglalkozik, hogy fel tudjon emelkedni egy magasabb szintre, a Szentségbe és a tisztaságba”.

Az egész teremtés anyaga a megszerzési vágy.Ez 10 Szfirára van felosztva: Hat Szfirot-ra fent, Galgalta ve Eynaim (GE): HBD-HGT Házéh -ig (mellkas) és négy Szfirot alul AHP- ba: NHY. GE az adakozás edénye, amelyet úgy tudunk kijavítani, hogy az “Arich Anpin” szintjéhez emeljük 6000 év során, ami 600.000 (60-szor 10.000 = 600.000). De a megszerzési vágy maga korrigálatlan marad. Mert mi csak a GE és a Aliyah AHP –nak edényét korrigáltuk, de nem a valódi AHP- ot, amelyet “test”- nek is hívunk. Mi elvágtuk az adakozást cselekvésétől. Ezt jelenti “a test halála”. Miután korrigáltuk az adakozás összes edényét, lehetőségünk van megközelíteni az AHP -t, előidézni “a halott feltámadását”, és korrigálni, hogy mind az adakozás érdekében legyenek.

Szóval, azokat a vágyakat, amelyeket azelőtt “halott” – nak kezeltem,- vagyis nem használtam fel, korlátoztam, mivel nem tudtam bennük befogadni az élet Fényét,- most már felemelem a Fényhez és korrigálom őket. Ezek a halott vágyak “újjáélednek a saját hibáikkal”, mivel nekem korrigálnom kell ezt a borzasztó nagy vágyat, az adakozás érdekében megváltoztatnom őket az ellenkezőjére. Akkor pontosan bennük kapom meg a legnagyobb NRNHY Fényét. Így, a GE korrekciójától csak egy vékony vonal választ el, ha lent megszerzem az összes Szfirát.

anyag= a megszerzési vágy

Mikor a vágyak életre kelnek

                                                                                                                            test=halottból való feltámadás

Kérdés:

Mit fedezek fel a vágyban, amely a halottból feltámadt?

Válasz:

A Teremtőt. Ön felfedezi a Felső erőt, a felső életet, az örökös életet a testen túl. Meg érzi az örökkévalóságot és teljességet az anyagon túl, kvantumfizikán túl. Ön felfedezi ugyanazt a területet,- ahol valójában élünk,- és ott érzi az igazi felső valóságot, és nem az apró részecskéket, mint ma. Mindez az érzékek korrekciója által történik. Ezért a mi módszerünk, az úgynevezett “Kabbala Bölcsessége”, ami a megszerzés bölcsességét jelenti,- azaz az elfogadás, a megkapás bölcsességét,- hamarosan az egész emberiséget ebbe az irányba fogja szorítani, mert a teremtés célja nem az, hogy elrendezzük magunknak a csodálatos spirituális életünket ebben a világban. Mert ez minden esetben mulandó és megszűnik létezni, így fel kell fedeznünk a felső dimenziót.

2013.03.19, A napi Kabbala lecke, “Bevezetés a Zohár könyvébe”

BS

30 Már 2013

Iránytű a spirituális ösvényhez

A Zohár Könyve,  “Naso,” fejezet No. 93: Amikor a jó és a gonosz fája uralkodik, ami a hétköznapok megtisztulása, és a  bölcsek szerint , akik összehasonlították a Shabbatot és az ünnepeket, amikben nincs semmi más, mint amit a hétköznapok adnak nekik. A Shabbaton sincs egyéb, mint a hétköznapok korrekciója. 

Az ember önmaga által, a saját alapjait tekintve csak egy pont. A teljes “testét,” azaz a vágyait a környezetétől kapta, a Reformáló Fény által. Ez a test ki van töltve Fénnyel, a Teremtővel amely ilyen módon tárul fel benne.

Ezért a kabbalisták leírták, hogy a vágy/Kellim milyen módon szerezhető meg a környezettől, miközben az ember minden pillanatban felfedezi a Teremtőt. Minden, amit a Zohár leír, a feltárulás fokozatai tulajdonképpen, amely abban a vágyban nyilvánul meg, mit mi a környezetünktől megszerzünk.

A Teremtő a vágyakon belül tárul fel, a környezeten belül, egyazon helyen mindenki számára.  A Zohar leírja ennek a feltárulásnak a fokozatait, mind a gonosz, mind a jó oldala felől, ellentétes módon, mivel lehetetlen úgy megkóstolni valamit, hogy ne érezzük, hogy édes, sós, vagy egyéb ízű.

Ezért visz át minket A Zohar különböző megtapasztalásokon. Azonban mi nem tudunk semmit, nem tárunk fel semmit, kivéve a Teremtőt. A környezeti elv  és a különleges részletei az érzékelésnek eltűnnek, és mindez egyre jobban összekapcsolttá válik abban a mondatban, “hogy nincs más Rajta kívül.” Végezetül egyetlen, közös vágyat fedezünk fel, és ezen belül magát a Teremtőt. Semmi mást.

Ezért ha az ember sóvárog a Teremtő nagysága után, hogy csak ez álljon szemtől szemben vele, akkor ez megfelelően fogja őt a helyes irányba állítani.

2o.12.2012, A Napi Kabbala lecke 2.részéből “A Zohár Könyve”

KN

22 dec 2012

A szeretet kínjai és a gyűlölet kínjai

A szeretet kínjai és a gyűlölet kínjai

Kérdés:

Mindenkinek erőlködnie kell majd a spirituális ösvényen?

Válasz:

Mindenkinek. Végül is ugyanolyan lehetetlen a szenvedés útján is erőlködés nélkül végigmenni, erőfeszítések nélkül, edény építése nélkül, a szükséges befektetés nélkül, hogy felfedezzem a hiányt magamban és a vágyat. Hogyan érezhetném a spiritualitást mindezek nélkül? Hogyan érezhetném a spirituális világot? Hogyan fedezhetném fel a Teremtőt, ha nem tapadok Őhozzá, ha nem érem el a Vele egyező formát?

El kell ezt érnem, de a kérdés az, hogy milyen áron? Több vagy kevesebb bajon és szenvedésen keresztül, vagy a vágyon keresztül, amelyet magamban fejlesztek ki. Ez is csapásokat vált ki, de ellentétes formában.

Így vagy úgy éreznem kell, és keresztül kell mennem egy meghatározott mennyiségű fájdalmon és szenvedésen, elkülönülésen, késztetésen és vágyakozáson. Van a vágy és a vágyakozás. A vágyakozás az én erőlködésem. Megkaptam a vágyat, de gyorsulást kell adnom hozzá. És hogyan? A szenvedések által, vagy a csoport segítségével, ez már az én dolgom.

Haladhatunk nagyon kellemetlen dolgok nyomása alatt: háborúk, katasztrófák, csődök, járványok, stb. És az is lehetséges, hogy máshogyan haladjunk, a helyes környezet befolyása által. Továbbra is megmaradnak az akadályok és továbbra is fel kell fedeznem a vágyam vastagságát, de megédesítem az utat a Teremtő iránti vágyakozásommal, hogy szükségem van Őrá – a szeretet kínjai a gyűlölet kínjai helyett.

Eljön majd az idő, mikor senki sem menekülhet Isten munkájától, de lehetséges a csapások által haladni, a “Fáraó” terhei alatt, és lehet vágyakozni a célra a környezet segítségével. A végeredményt nézve a két dolog ugyanaz, de a tartalmát tekintve, ez két teljesen különböző dolog.

2o12 December o4, napi Kabbala lecke 4. részéből, “Kabbala és filozófia”

FG

12 dec 2012

A korrekció azokkal kezdődik, akik felébredtek

Báál HáSzulám, “Száműzetés és megváltás ”: A Teremtő végezetül megmutatja nekünk, hogy Izrael nem létezhet száműzetésben, és nem találhat nyugalmat, ahogy a többi nemzet, akikkel elkeverednek, nyugalomra lelnek,  asszimilálódnak, ameddig nyom nélkül el nem tűnnek.

A Fény dolgozik és befolyásolja a törött edények keverékét. Ha két folyadék összekeveredik, és több ezer évre együtt maradnak, a nehéz részek leülepednek, a könnyűek a felszínen lebegnek a folyadékban. Ennek megfelelően a felülről ragyogó Fény jobban megvilágítja a könnyű összetevőket, melynek eredményeképpen ezek inspirációt éreznek a teremtés céljának elérése irányába. Ez ez érzés felébreszti ezeket, és többé nem lelnek nyugalomra a megszerzési edények között. Képesek korrigálni magukat, és ezeket nevezzük Izraelnek, amely a  Yashar – El (egyenesen Teremtőhöz) fogalmából származó szó.

Az általános vágy két részre osztható, a felső részre (Galgalta veEynaimGE) amely könnyen korrigálható, és  az alsó részre (AHP) melyet nehéz korrigálni. A  GE edényei nem éreznek azonnali felébresztést, hanem egy fokozatost, ahol az első szint az “ősatyák” szintje, majd a “fiak,” és végezetül a XXI. században a mi szintünk. Azonban Izrael edényeinek önmagát kell felébresztenie, mivel rendelkezik minden tagja a szívben lévő ponttal (•), amely egyetlen pontként jelenik meg, Ábrahám idejétől számítva, napjaink   Bnei Baruch szervezetéig (BB).

Semmilyen felébredés nem lehetséges az AHP felől, alulról. Itt mindent a megszerzési vágy kontrollál, amely edények képtelenek felébreszteni magukat. Csak miután az első, felső edény korrigálta önmagát, kezdheti meg felébreszteni az alsót, különböző módszerek alkalmazásával. Először megjelentek hitek, elküldte ágyasainak fiait keletre ajándékként. Majd különböző vallások jelentek meg.  Végezetül mi pedig a terjesztést alkalmazzuk, amelyről  Báál HáSzulám ír a “Messiás kürtje” című cikkében, azt állítva, hogy nekünk kell eljuttatni a korrekció módszerét a világhoz, és az egész Izraeli nemzetnek végre kell azt hajtania. Így mi cselekszünk, és ezzel befolyásoljuk az alsóbb rétegeket, és erre adott válaszként, ők pedig hozzánk csatlakoznak és velünk emelkednek.

Ez azt jelenti, hogy a korrekció sorrendje a következő:  először a GE (1) edényeit korrigáljuk, az  AHP of Aliya (emelkedő) (2) edényeit, majd az AHP edényeit a saját helyükön. (3). MA az első fázisban vagyunk, amikor Izrael korrigálódik.

Általánosságban ez a rajz a teljes edényt ábrázolja, amely két részből lett megteremtve, : GE és AHP. Ebben a szívben lévő ponttal rendelkező emberek vannak felül, legyen az bárki, lényegtelen hol él. A sárga színnel jelzett réteg két részre oszlik: Izrael népére, akik a fizikai Izrael országában élnek, és Izrael nemzetének  a “száműzetésben” lévő részére. Mindkét résznek van szívben lévő pontja, de a második résznek nagyon mély rétegben, és még nincs felébredve.

Ennek az edénynek a felső részét nevezzük az ősatyák szintjének, és ez már korrigált (a rajzon vörös) majd ez alatt van a “fehér terület,” amelyet nekünk kell korrigálni.  Akkor jön Izrael nemzete, majd Izrael országa, és végül Izrael száműzetésben lévő része.

2o12 December o2, Reggeli lecke 4. részéből, “Száműzetés és megváltás”.

KN

 

04 dec 2012

Három oszlop, amelyen a világ áll

Három oszlop, amelyen a világ áll

Rábásh írásaiból: “Ábrahám nemzette Izsákot”:
“Misnában írva van:” A világ három oszlopon áll, a Tórán, a spirituális munkán, és a jó cselekedeteken”. Ábrahám van nevezve a “Kegyelem emberének”, aki erőt adott, hogy a kegyelem megjelenjen az emberekben. Izsák van nevezve a “Munka oszlopának”, aki feláldozta életét az oltárra. És Jákob van  nevezve a “Tóra oszlopának”, ahogy írva van:”Adjad az igazságot Jákobnak”, és a Tóra van nevezve az “Igazság Tórája”. És minden embernek el kell érnie ezt a három oszlopot. Korábban ez a három oszlop másképp fedeződött fel a mi Szent őseinknek, mindegyik közülük egy oszlopot fedezett fel. Mert ők fedezték fel a három oszlopot, és már meg van az erőnk ugyanazon az úton haladni, amelyet az ősapáink kiköveztek számunkra. És ezért vagyunk mi nevezve a “Kiválasztott nemzet”, mivel mi az atyáinktól örököltük a három oszlopot, amelyen áll a világ, azért, hogy a világ létezhessen és elérje a célt, mert érte volt megteremtve a világ”.

A Fény építette meg a vágyat. A Fény teljesen adakozás és a vágy teljes egészében megszerzés, de a Fény által a vágy át kell forduljon a “kapjon azért, hogy adakozzon”- szintre. Azaz, a Fény és a vágy össze kell kapcsolódjon egy különleges módon, amely így van nevezve “az értelem fölött” vagy a “középső vonal”.

Ez a kombináció az ember saját választása által történik. Ennek köszönhetően az ember állandóan a helyes kombinációt kell válassza, és ez benne történik meg. Az “Ember” van nevezve annak a rendszernek, amely magába foglalja a két részt: a Fényt és az edényt, az adakozó vágyat és a megszerzési vágyat, és ezek közül választhat; meghatározni a helyes viszonyt közöttük, így egy helyes kombinációba helyezi magát, a Fény és az edény között.
Ez az ember munkája, hogy letesztelje magát, hogy megtanulja a Fény oldalát. Ehhez már a három vonalba kell lennie: a Fényből, edényből és az közöttük levő helyes viszonyból. Csak ezután képes megismerni, mit hoz a Fény neki. Ez az úgynevezett “Ábrahám munkája”, ez az első spirituális felfedezés a munkánkban.

Aztán elkezdünk dolgozni az edényen, a “bal vonalon”, hogy megértsük a mi anyagunkat. Csak akkor látjuk az anyagban a különbséget, ha a rendelkezünk a Fénnyel, és már tudjuk hogyan dolgozzunk helyesen az edénnyel. Azaz, a “bal vonal” is bele van foglaltatva a “három vonal” – ból, azért, hogy helyesen ismerjük meg a vágyat. Ez a munka “Izsák munkája”.

A “középső vonal”- on való munka már arról szól, hogy kombináljuk a bal és jobb oldali vonalakat egy vonalban, annak érdekében, hogy pontosan megtudjuk, mit kell tennünk e két erővel. Ezt úgy  nevezzük a “Jakov munkája”, amely a katnut (kicsiny) a gyökér, alef, bet szintek. És miután elértük a Gimel, Vav, Dalet gadlut (növekvő) állapotát, akkor ezt a munkát nevezzük “Izrael”. Ezeket a szakaszokat nevezzük a személy spirituális növekedésének.

Aki ezen az úton halad előre, az úgynevezett “Zchut Avot “, (elsőszülöttségi), ami azt jelenti, hogy megkapja ezt a módszert, és végrehajtja, és ezt tartozik az “Ám zgulá” – hoz (gyógymód nemzete). Eszerint ő dolgozik a “három vonal” – on, ő maga megérti a “középső vonal” -at, amely összeköti a két volalat.A
“Középső vonal” az úgynevezett “Ember”, és őt a “Boré” – nak is nevezik, “Zeir Anpin”, a “középső vonal”. Alapvetően, a “középső vonal” ez az ember összeolvadása a Teremtővel.

Nem lehet dolgozni a Szentségben, mert a Szentséget hívják adakozásnak. És a lehetséges hatás csak a helyes kombinációval jön létre a két vonal között, “jobb vonal”, “bal vonal”, a középső vonalon”.

Ezért mondják, hogy a világ három dolgon áll: a Tórán, a munkán és a kegyelem adásán. Ha  a világnak a korrekciós folyamatát a mi részünkről, alulról felfelé nézzük . Tóra, a “középső vonal”, Jákov a munka, a “bal vonal “Izsák”, és kegyelem munkája “Ábrahám” a “jobb vonal”.

2o12 November 28, Felkészület a reggeli leckére

BS

30 nov 2012

Jegy utazáshoz a vágyak világába

Kérdés

A Shamati könyv “A legfontosabb dolog az adakozás akarása” című cikkében a következő áll: “A hit ereje elegendő valakinek az adakozás formájában való munkához.” Mi ez a hit?

Válasz

Mi nem tudjuk pontosan mi is az a hit. Ez egy olyan erő, amely nem létezik a mi világunkban. A mi világunkban az összes természet tudományban, a fizikában, kémiában, biológiában, de minden egyéb tudományban az ásványi, növényi, és állati természetek erejét fedezzük fel, hogy azok hogyan működnek, miként vonzzák, vagy taszítják egymást.

A spirituális világban hirtelen olyan erők tárulnak fel a számunkra, melyek ellentétesen működnek ezekkel az erőkkel. Mondjuk, van egy elutasító minőségű természeti erő, amelyet ilyennek érzékelünk ebben a világban, azonban a spiritualitásban éppen ellentétes, a kölcsönös vonzás erői formálják az spirituális objektumok közötti teret, ahogy az mondva van: “a szeretet befed minden bűnt.”

Elkezdtük felfedezni ezt egy bizonyos mértékben a kvantum fizikában. Ha azonos töltésű elemi részecskéket – pld. elektronokat – helyezünk el egyazon térbe, azonnal taszítani kezdik egymást, nem csak azért, mert azonos töltésűek, hanem bizonyos kvantum mechanikai okok – az elemi részecskék belsejében megnyilvánuló antiszimmetria erőinek hatása – miatt is, azaz olyan, mintha egyik részecske sem “akarna” egy térben lenni a többivel.

Tehát akkor mi is az adakozás ereje? Ez egy olyan erő, amely a mi természetünk felett tárul fel, egy olyan formában, ami a mi természetünkkel látszólag ellentétes, ahogy mondva van: “Egy ellentétes világot láttam.” Csak azt jelenthetjük ki, hogy a spirituális világ a szándékokban és nem a cselekedetekben nyilvánul meg. A spirituális világban nincsenek cselekedetek, ez csak a szándékok megnyilvánulásának területe, csak ezeket vehetjük itt számításba, mivel a testeink nem léteznek itt, csak a vágyaink és a szándékaink.

Képzeljük el, hogyan működnek a vágyaink. Milyen rettenetes dolgok történnek a világban emiatt! A másodperc tört részére a világ megszűnne létezni, az emberek elégetnék a vágyaik alapján egymást.

Tehát annak érdekében, hogy ne egy ilyen világba teremtsük bele magunkat, mindannyian egy képzetes világban vagyunk, ahol fizikai cselekedeteket hajthatunk végre,de csak  amilyen mértékben ez megengedett a számunkra.  Amilyen mértékben valaki képes a vágyai alapján másokkal jót cselekedni, felülemelkedik a saját testén, és belép a spirituális birodalomba, ahol valóban a vágyainak és a szándékainak megfelelően cselekszik.

Különben hogy lenne lehetséges eljuttatni az embert annak a valóságnak az érzékeléséhez, amely teljes egészében a vágyai uralma alatt állnak? Végül is, az embernek alapvetően – ameddig nem megy át a korrekció folyamatán – nincs meg az ellenőrzése a vágyai és szándékai felett.

Tehát amilyen mértékben valaki képes a vágyait megfelelő feltételek között uralni, illetve amilyen mértékben képes helyes módon használni a vágyait és a szándékait a spirituális világba való belépéshez, annak megfelelően kap engedélyt  belépni oda. Ezt nevezzük úgy a munkában, hogy “belépés a Király palotájába, a hegy megmászását követően,” és ott elkezdheti az ember korrigálni a világot, annak a mértékében, amennyire képes önmagát ellenőrizni és uralni.

4 november 2o12, A Napi Kabbala Lecke első részéből Shamati #30

KN

07 nov 2012

64 queries in 0,541 seconds.