A felkészülési időszak nem jelenti azt, hogy nagyon türelmesnek kell lennünk, és várnunk kell, amíg ez az időszak elmúlik. Mindez nem fog elmúlni hacsak mi magunk nem teszünk meg mindent ami erőnkből telik, hogy az a következő pillanatban az befejeződjön. A megfelelő módja a “várakozásnak” azt jelenti, hogy minden egyes pillanatban készen állok arra, hogy újra és újra befektessem erőfeszítéseimet anélkül, hogy belefáradnék, vagsy elkeserednék. És minden egyes pillanatban azt kell várjam, hogy most azonnal megkapom jutalmamat – az adakozás erejét, mival azt követelem. Mindezt újra és úja teszem, anélkül, hogy belefáradnék.

Én képes vagyok minderre, amennyiben az állapotok (belépések és kilépések) gyorsan érkeznek, hogy cseréljék egymást, mindez jele annak, hogy alkalmassá váltam, hogy egy mélyebb, magasabb szintet érdemeljek ki. Minnél több bűnt és hibát fedez fel a személy a felkészülési időszak alatt, annál jobban halad később, amikor belép az egyszerű, és kettős felfedésbe a Machsom után. Ezáltal éri el korrekcióját.

A felkészülési időszak alatt a csoportnak biztosítania minden egyes személynek az erőt a folyamatosságra, kitartásra, önbizalomra és türelemre, úgy mint a megértésre, hogy nincs más választása, mint hogy ilyen módon haladjon. Így folytatjuk évről évre, amíg készen nem állunk arra, hogy visszautasítsuk az azonnali, minden pillanatban követelt jutalmat, és készen állunk anélkül is dolgozni. Abban a pillanatban érdemessé válunk arra, hogy átlépjünk a Machsom-on.

A személynek akkora nagy aspirációra van szüksége a következő szint irányában, hogy hatalmas, szenvedélyes. égő vágya által az adakozás irányában készen álljon arra, hogy mindazt képes legyen feladni, és folytatni a felkészülési időszakot. Amennyiben a Teremtő csak ezt a felkészülési időszakot akarja nekem adni, és én csak az adakozást akarom megszerezni, akkor én elégedett vagyok mindezzel, és nincs szükségem a Machsom-ra. És akkor megkapom azt.

hzs

A célunk az, hogy kiismerjük kik is vagyunk, mi a valóság, ki a Teremtő, és milyen tulajdonságokra van ahhoz szükségünk, hogy Őt felfedezzük. Segítségünkre rengeteg különböző lehetőség nyílik meg előttünk életünkben, de minnél inkább szétszórjuk magunkat ezekben, annál inkább szenvedünk. Azonban ha másrészről mindezeket megismerjük kielemezzük, és lecsökkentjük számukat, és csak egyetlen aspirációra koncentrálunk, akkor valóban érezni fogjuk az élvezetet.

Mi csak akkor élvezünk valamit, ha leszűkítjük a keresés terét, és miután sok vizsgálatot végeztünk, csak egyetlen pontra koncentrálunk. Amikor mind a többi élvezetekkel és lehetőségekkel foglalkozunk, egyiket a másik után meg kell vizsgáljuk, hogy egy speciális műszert építhessünk – mint egy hatalmas üveglencsét, mely az összes Fényt mely beleérkezik egyetlen sugárba képes koncentrálni. Minél nagyobb a lencse, annál nagyobb a képesség arra, hogy a Fényt koncentráljuk, és ennek hatására még több Fényt vagyunk képesek koncentrálni. Legvégül ez a lencse képes a Fényt olyan kicsi ponttá koncentrálni, melynek koncentrációja és ereje olyan hatalmas, hogy a Fénynek, és vágynak ebben a pontjában minden lehetséges.

Mindez nyilvánvaló az optika területén, ha megvizsgáljuk hogyan működnek a lézerek. Mi képesek vagyunk ugyanezt megtenni a belső munkánkban, amikor a rengeteg különböző vágyat magunkon belül koncentráljuk. Pontosan így vagyunk képesek elérni egy magasabb, spirituális erőt. Minden arra épül, ami már most bennünk van. Minnél inkább növekszik önző vágyunk, annál jobban szétszóródunk, annál vékonyabbra kenjük magunkat rajta széjjel: a világban mindenre vágyakozunk, mindent meg akarunk szerezni! Ha lehetséges lenne mindent megszereznénk: pénzt, tudást és minden mást.

De miért van az, hogy mi ennyi különböző élvezetet látunk magunk előtt? Mindez azért van, mert a beteljesülés így jelenik meg vágyunk előtt. A teljes leereszkedés a Végtelen Világból a mi világunkba a különböző Fények, vágyak és élvezetek megszokszorozódásából áll. Ez egy fokozatos szétosztódása a Végtelen Világ Közvetlen Fényének sok-sok kisebb Fényre.

A Végtelenségtől és tökéletességtől történő eltávolodás a tulajdonságok megszaporodásából áll, mely egy pontból jött létre, és melyet mi elképzelünk. Amennyiben magtanuljuk, hogyan egyesítsük ezeket a számtalan tulajdonságokat, és elérjük az Egy, Különleges, és Oszthatatlan Erőt, akkor képesek leszünk korrekciót és egységet elérni. Ez az egyetlen módja annak, hogy megszüntessük a szenvedést: azáltal, hogy az adakozás egy erejét választjuk, azt önző élvezetek elé helyezve. Ez az, ahogy elkezdhetünk felemelkedni.

hzs

Kérdés:

Hogyan birkózzak meg azokkal az erős vágyaimmal, melyekről felfedezem, hogy uralkodni akarnak felettem, vágyak mint tisztelet, hatalom, és hírnév iránt vágyak?

Válaszom:

Semmit sem kell velük tegyünk, és legfőképpen ne próbáljuk őket elpusztítani! Csak emeljük fel a célunk fontosságát – a Teremtő felfedezését, mely ezeken a vágyakon belül fog megtörténni, ahogy azok korrigálódtak. A cél fontosságának magasabban kell lennie, mint összes vágyaink és aspirációink, melyek minket más irányokba akarnak húzni, és magasabbnak kell lennie, mint az összes gondolatnak, melyek összezavarják gondolatainkat.

Nem szabad problémáinkra koncentrálnunk. Végül is mi nem vagyunk saját magunk orvosai, és nincs meg az erőnk, hogy problémáinkat korrigáljuk. Csak a cél fontosságát kell megemeljük, és problémáink fölé kell emelkednünk, mintha nem is figyelnénk oda rájuk. A cél felé kell aspirálnunk, problémáinkat alapul használva. Hogyan? Azáltal, hogy a csoporttól azt követeljük, hogy adja meg nekünk a spiritualitás, adakozás, és a Teremtővel való egység nagyságának érzetét, más szóval – a kapcsolat és szeretet nagyszerűségét.

Ebben az esetben mindezek a vágyak hozzátapadnak alulról a szándékunkhoz, hogy elérjük a Teremtőt, és ez az ahogy elérik majd megfelelő formájukat. Ahányszor ezek a vágyak és gondolatok megjelennek bennünk, csak arra kell figyelnünk, hogy megnöveljük a Teremtő, az adakozás tulajdonságának nagyszerűségének érzetét, és annak nagyságát, hogy a többi lélekkel kapcsolatba lépjünk. Akkor az összes “bűnöző” kinyilvánítja magát bennünk, azaz az összes idegen gondolat és zavarás, és ezek speciális irányt adnak a felebarát iránti hozzáállásunkhoz. Az egyszerű szándékunk, hogy elérjük az adakozást, és a Teremtőt egy speciális formát ölt majd, és nagyobb erőt és hatalmat szerez majd.

Át kell formáljuk a gyűlöletet szeretetté, mivel anélkül a szeretetnek nem lenne formája. Mit szeretünk, hogyan, miért és mit szerzünk meg általa? A Fény mely Felülről érkezik az egy tiszta erő, képes gonoszságunkat jósággá átváltoztatni, de nem képes ezt a cselekedetet egy vákumban elvégezni. A Fény a gyűlöletet, visszataszítást, zavarokat és zavarodottságot változtatja át.

Ezért van az, hogy nem szabad megpróbálnunk ezeket a zavarokat elpusztítanunk, hanem ehelyett a Reformáló Fény iránt kell aspirálnunk, hogy ezeket a zavarokat alapul használja fel. Mindeközben a zavarok csak növekedni fognak az idő haladtával, mivel nélkülük semmink sem lenne, amit jósággá változtathatnánk.

hzs

Zohár: A Teremtő azt mondta Noának: Lépjél be a bárkába teljes háznépeddel”. Az ember tulajdonságai közül egy, melyet úgy definiálunk mint Teremtő, egy másik tulajdonsághoz fordul melyet Noénak hívnak. Noé a szeretet és adakozás tulajdonsága, és az önzőség fölé emelkedés aspirációja. A személynek az a tulajdonsága, melyet Teremtőnek nevezünk beszél ehhez a tulajdonsághoz, melyet Noénak hívunk annak érdekében, hogy azt még magasabbra emelje. Ezért mondja  Teremtő: “Lépjél be a bárkába” mely azt jelenti, hogy erősítsük meg magunkat az adakozás tulajdonságában.

Írva van a bárkába való belépésről: “A Teremtő (HaVaYaH), Zeir Anpin azt mondta”, és a kilépésről azt írja: “Elokim azt mondta”, mely a Zeir Anpin Nukva-jára utal. Írva van, hogy a ház Ura, Zeir Anpin engedi be Noét a bárkába. A bárka az adakozás tulajdonsága, Bina. Amennyiben a személy (a Noé tulajdonsága, mely az adakozás iránt aspirál) belép a bárkába, Binába, akkor érzi, hogy semmi sem bánthatja őt ott – ott ő biztonságban van az összes többi tulajdonságától, melyek nem egyeznek meg Noéval. Az ember összes többi tulajdonsága önző, és károsíthatja spirituális fejlődését, ezért van az, hogy el akarja magát választani a Noé tulajdonságát a többitől, és csak a Noé tulajdonságával akar előre haladni. A többi tulajdonságát egyenlőre magára hagyja, megszorítást végez rajtuk, azokat elrejtve.

Akkor a szerető, a Zeir Anpin Nukva-ja, azt mondja neki, hogy kiléphet. Ő a házigazda, a Zeir Anpin engedélyével lépett be, de a szerető, a ház úrnőjének az engedélyével lép ki a bárkából, a Nukva de Zeir Anpin engedélyével. Mindez a két erőről szól, mely erők befolyásolják a személyt: a Zeir Anpin, és a Nukva ereje, azaz a bíráskodás, és a kegyelet. Azáltal hogy minket ezzel a két gyeplővel befolyásolnak, közelebb jutunk a Célhoz.

Így mi rájöttünk, hogy a háziúr hozta a vendéget a házhoz, és a ház asszonya engedte a vendéget ki a házból, ahogy az írva van: “Elokim azt mondta Noénak: Gyere ki a bárkából!”. Elokim a női erő, az erő mely felül képes emelkedni. Ő, azaz Nukva kiengedheti a vendéget a házból, de nincs joga ahhoz, hogy beengedje a vendéget.

Akkor is ha ezek az erők ellentétesek egymással, azok együtt működnek annak érdekében, hogy minket előre juttassanak. Mi nem vagyunk képesek előre jutni csak egy erőnek a segítségével, mely minket felfelé húz. Nekünk szükségünk van arra az erőre is, mely hátulról tol minket. Minket állandóan mindkettő befolyásol, mint két gyeplő. Amennyiben megértjük, hogy ez a két erő befolyásol minket a saját érdekünkben, és egyensúlyoznunk kell a bal oldali erőt a jobb oldallal, akkor képesek leszünk őket összekötni, és felépíteni a középső vonalat.

hzs

Kérdésem:

Egész életemben lázadtam a szociális rendszerrel szemben. Valahogy befejezvén a főiskolát, elmentem néhány spontán és irracionális utazásra, hogy megtaláljam magam. Szükségem volt arra, hogy kitaláljam, hogy mit akarok az életben, nem, amit mások akarnak, hogy csináljak,  hanem ami én akartam lenni.

Nem csoda, hogy felfedeztem a kabbalát a magam módján. Ettől az időtől kezdve (ez 2005 volt) buzgón tanultam Önnel, és a fizikai életemben,, Megpróbáltam a dolgaimat úgy intézni, hogy passzoljanak a Bnei Baruch modellhez, amennyire lehetséges.

A spontántól az állandó kockázatig a Kabbalát tanuló éveken keresztül, egy decens személlyé váltam (legalábbis viszonylag) , és most megpróbálom felépíteni a szociális státusz és viselkedés egy szükséges, egészséges keretét.

Úgy találom, hogy a hívatásom , amivel a pénzt keresem, egy normál polgáré.  Van egy asszony, aki tulajdonképpen a feleségem, (a kapcsolatunk teljesen a Kabbalán alapul).

A kérdésem az egyetemi éveimről szól, specifikusan a globális instabilitás és sokszoros válság idejéből,Tagadva a rendszert egész életemben, most már normális akarok lenni, és az egyetemi éveimet úgy tekintem, mint amik segítenek elérni ezt a normalitást. Nagy dilemmában vagyok e tekintetben, mert lehetetlen számomra látni kis életemet a kis környezetemmel, anélkül, hogy az általános szempontból nézném. És onnan nézve nagyon nagyon bizonytalan.

Ha van egy szakmám (fényképész) szükségem van-e az egyetemre(Nemzetközi üzlet és kommunikáció vagy reklám menedzser)? Mert Ön azt mondta, egy embernek el kell mennie a hadseregbe, kell hogy munkája legyen és családot alapítson.

Válaszom:

Nincs szükséged rá. Úgy vélem, ne hagyd ki a tanulást, ami képessé tesz  arra, hogy  elrendezd az életedet. Semmi több, mint ez.

ft

Két kérdést kaptam arról, hogyan birkózzunk meg komoly fizikai betegségünkkel.

Kérdés:

Több éve tanulok Kabbalát, és részt veszek a terjesztésben lupus nevű betegségem van, ami kihat a testem kötőszöveteire. A betegség kontrollálva van, de később szenvedtem esésk ás balesetek folytán, és most negyedszer ért luxacio (elmozdulás) a vállaimban, és mindkettővel szenvedtem az elmúlt három hónapban. Az orvosom azt mondja, hogy operációra van szükségem, hogy leállítsuk a luxaciót. Ez csak az eredménye a fizikai kondíciómnak, vagy azt gondolod, hogy a Teremtő próbál mondani valamit?

Válaszom:

Konzultálnod kell néhány orvossal és fogadd meg a tanácsaikat.

Kérdés:

Ha valakinek egy életre szóló betegsége van,  mondja –e el a csoportnak vagy használja , mint egy ösztönzést az egyesüléshez és a korrekcióhoz, és próbálja inspirálni a csoportot ezen a módon?

Válaszom:

Tudasd mindenkivel, hogy könyörögjenek érted, mert mindannyian egy lélek vagyunk.

Kérdés:

Mi a belső munkája a személynek, aki a Zohar leckéket az Interneten vagy a TV-n nézi. Sok ember  vár ezekre a leckékre lélegzetét visszafojtva az éjszaka, egész furcsa időpontban az első alkalommal, hogy megnézze az élő adást.

Válaszom:

A Zohar könyve egy alkalom mindannyiunk számára, hogy feltárjuk az igazi valóságot, ami a belsőnkben keletkezik. A tanuláson keresztül a személy felfedezi, hogy minden valóságot belül érzékel, és elnyeri a képességet, hogy a belső világát a helyes sorrendbe rakja, hogy elrendezze, és feltárja oly módon, amely lehetővé teszi, hogy érezze a spirituális világot az itteni világ mellett…

Nem tapasztal ellentmondást, illúziót vagy kétséget abban, hogy a spirituális érzései igazak-e? Minden feltárul a vágyain belül Egyszerűen csak kijavítva vágyainkat, felfedjük belső képességünket, hogy lássuk és érezzük a spirituális világot bennük

Még azok az emberek is, akik nem mentek keresztül  a felkészülésen, hogy felfogják a Zohar Könyvét, akik nem tanulták éveken keresztül komolyan a Kabbalát,  képesek arra, hogy csatlakozzanak és megérdemeljék ugyanazt a kinyilatkozást, hasonlóan egy bébihez a mi világunkon, aki felnőttek közt él, akik ellátják mindennel. Nem számít, hogy a bébi aki a 21. században született, nem tud semmit a megelőző generációkról, akik előkészítettek mindent neki, minden dolgot, ami most körül veszi. Mindent megkapnak, amilyen szinten a világ ma van. A kötelességünk, hogy átvegyünk mindent az előző generációtól, előkészítjük, és egy készre csinált formában átadjuk a bébinek, a következő generációnak.

Ezért a „bébik” a Kabbalában , akik most csatlakoznak hozzánk, a mi új barátaink, megérdemlik ugyanazt a kinyilatkozást, amit mi készülünk befogadni. E tekintetben nincs különbség köztünk, feltéve, hogy próbálnak tanulni addig a szintig, hogy képesek csatlakozni hozzánk, és hogy félelmet, várakozást és hódolatot érezzenek eme nagyszerű könyv iránt Nagyon fontos, hogy csatlakozzunk hozzá..

ft

Amikor a  Zohar könvét olvasom, olyan közel akarok kapcsolódni a Teremtőhöz, és a gondolathoz, hogy „Nincsen semmi rajta kívül”. Minden betű, amit olvasok bennem élnek, mint Bilam, Balak, és Noé, gondolataim az özönvíz vizei, és a Teremtő az egyik tulajdonságom, ami azt mondja nekem „Rejtőzz el a bárkába, ez az adakozás tulajdonsága!”. Hogy Noé megnövelje az adakozás tulajdonságát benned, el kell fojtanod az egész világot, minden egoista vágyadat. De hagyom, hogy a tisztességes vágyaid éljenek, annak érdekében, hogy növekedjenek és erősödjenek– és hogy a leszármazottad ősei legyél. a földön(vágy).Érezni akarom az összes tulajdonságot, vágyakat és benyomásokat, és érzékelni, hogy hihetetlenül fontosak és magasztosak, elégve a belsőmben.

De a Zohr könyve még nem ébreszt fel bennem hatalmas érzéseket, Mindazonáltal, a könyvet olvasva, azt akarom, hogy mindannyian  együtt megérintsünk valami nagyszerűt, hasonlóan ahhoz, ahogy az emberek vissza szokták tartani a lélegzetüket, miközben a végtelen kozmikus térre gondolnak, a messzi csillagokra és galaxisokra. Próbáld meg érezni, hogy hogyan merülsz el a benned lévő érzelmek háborgó tengerében. Egy egész dráma játszódik le itt..

De ha érzéketlen maradsz, akkor a barátaidnak kell felébreszteni téged! A mi világunkban nagyon könnyű valamit érezned, és valamiért aggódnod. Minden amit tenned kell ezért, hogy olvass egy durva krimit, vagy nézd a képeit. De itt most erőfeszítéseket kell tenned, azért, hogy felébreszd belül az érzéseidet. Ez pont az, amit tennünk kell. Meg kell szerveznem magamat és környezetemet, és így közömbösből eljutok a lángoló szeretetig. Ez az én egyetlen vágyam, összekötődni és szeretni.

ft

Kérdés:

Amikor az egész világ eléri a végső kijavítását, felemelkedik, illeszkedik a Felső Világgal, akkor kiderül, hogy mi nem élveztük az életet ezen a világon, de már átmentünk a Spirituális Világba?

Válaszom:

Aggódsz, hogy soha nem éred el azt a hírnevet, ami jár neked, vagy a dicsőséget, pénzt és a hatalmat minden felett. Félsz, hogy kijavítod magadat, és túl leszel ezeken a vágyakon, felemelkedsz egy másik világba, ahol a Teremtő fog találkozni veled, megölel és kérdezi: „Nos, mond meg mit kívánsz?” De semmi sem marad, amit kérhetsz.!

Nem akarsz pénzt, dicsőséget, hatalmat, vagy bármi mást . Akkor mit csinálsz? Mi a jogos szükségleted? Egy korty víz vagy egy marék bogyó egy hétre. És ez a végső kijavulás, amire mindannyian törekszünk?

De ne aggódj, minél magasabbra emelkedik egy személy, annál nagyszerűbbek a vágyai. Mai materiális  vágyaik, viszonyítva a spirituális vágyakhoz milliárdszor kevesebbek, mint egy csecsemő vágyai a felnőtthez képest. Valóban mi teljesen el vagyunk vágva  a spirituális világtól, amíg a csecsemő ugyanabban a világban él, mint mi.

De amint a gyerek vágya nő a korával, úgy szeretné élvezni az életet, mint egy felnőtt, ugyanezen a módón nő a lelkünk vágya bennünk. Ha mi áttörjük a kerítést, ami elválaszt minket a Felső Világtól, és belépünk a spirituális világba, ott a tisztátalan vágyak egész rétegét találjuk, amelyeket ki kell javítanunk Ha kijavítjuk őket, felvisznek a Felső Világba.

Mennyit veszíthetsz most, összehasonlítva azzal, amit a spirituális tisztátlan világ tud adni neked? Ez olyan hatalmas vágyakat ad, hogy a mi univerzumunk az semmi ahhoz képest, ezek összefogják az egész világot, nem csak ezt a világot, ami csak egy homokszem, a közelben lévőkhöz  képest. Ezért ne félj, a vágyaink egész idő alatt csak nőnek Ezért ennek a világnak a vágyai , minden vagyona, a hírneve, hatalma csak  értéktelen apró érzések a spirituális beteljesedéshez képest.

Azontúl a világ mostanság oly kétségbeesésben és depresszióban szenved, hogy  a személy éppenséggel nem kíván ilyen apróságokat.

ft

Kérdés:

Pontosan hova kell irányítanom erőfeszítésemet, ha a Zohar nekem közömbös

Válaszom:

Először mesterségesen fel kell kelteni az érzést bennünk, mert a feladatunkat könnyebben végezzük el bármivel, ami befolyásolhatja az egonkat. Ezért lényegesek: az előkészületek, a csoport munka, és a kölcsönös garancia. Az egész Zohar könyve a csoport együttműködése keretében működik.

A benyomások nem jönnek maguktól, harcolnod kell értük, mert ez az ahogy képes leszel arra, hogy részt vegyél ezen az izgalmas utazáson. Először vissza leszel utasítva, de te újra meg újra megpróbálkozol sokszor egymás után., minden percben belépsz és kilépsz. Erről szól a munkád,  keresztül nyomakodsz , miközben téged is elnyomnak messzire.

Csak képzeld el, hogy a barátaid  tapasztalják  a Zohar belső rezgését, miközben te pedig nem.   Ez azért van, mert elhanyagolod a barátaidat. Azt kell akarnod, hogy egyesülj velük! A Teremtő hat rájuk, anélkül, hogy észrevennék. Minden tőled függ, hányszor mégy hozzájuk, és hányszor találod meg a Teremtő megnyilatkozását a barátaiddal való egységben. Közben ők  nem is sejtik, hogy mi történik velük.

Harcolnod kell, ezen szükséged elérésének megvalósításáért. Mesterségesen fel kell ébresztened magadat a nullpontról, amíg fel nem  lelkesedsz, csak úgy, amikor el akarsz indítani egy autót, amíg végül a motor begyullad. Ezért kel megvizsgálni magadat, vagy, hogy pontosabbak legyünk, megvizsgálni az utat, hogy a Teremtő hogyan alkotott meg minket. Próbáld magadat megközelíteni különböző módokon, gondosan és megértéssel, mintha egy szokatlan állatot tanulmányoznál, amelyik folyton a különböző oldalait mutatja neked, és minden alkalommal új úton kell közeledned hozzá.

Mindazonáltal ebben az esetben semmi más nem működik, kivéve a vágyad és megértésed, hogy ez kell neked. Minden elméletet, magyarázatot , ábrát magad mögött hagysz. Most, hogy a Zohart tanulmányozzuk, belépünk a spirituális érzések világába. Később, miután kezdünk érezni, újra megváltoztatjuk szellemünket, és újra kezdjük elemezni az érzéseinket. De mostan még, nem érzünk semmit.  Ez olyan, mint a gyerek, aki nem beszél, mert még nem érti, hogy mit érez.

ft