Tegyük fel, tudom, hogy az életem egy mozi, és én feltárom a parancsait, amelyen keresztül belémcsepegteti ezt a képet. A parancs hatására jövök Hozzá, és ahogy írva van: „Téged a tevékenységeid alapján foglak megismerni” Elkezdek tanulni róla, és feltárom a teremtés tervét, megértve, hogy Ő mit akart, amikor megalkotta ezt az egész képzeletbeli mozit bennem.

Azt akarta, hogy térjek vissza Hozzá, visszafelé mozogva a teremtésem útja mentén, a külső képernyőtől az erőkig, az erőktől az Ő gondolatáig,  Ez azt jelenti, hogy megemeljük a spirituális világ szintjeit,– az akciók világától a gondolatok világáig, aztán a szándékok világáig, aztán az egység világáig, aztán Hozzá.

Ezért nincs választásom az előre haladásomat illetően. Szükségem van egy könyvre, ami az én idegen vezetőm lesz, és a folyamat illusztrációi szintén, amelyek mutatják az utat nekem, szóval én formákat rögzíthetek a külső képernyőre. Ezért beszélnek a Kabbalisták erről, felhasználva a világunk  szavait, és nekem meg kell fejtenem a jelentést! De hogyan tegyem? Ez nem különbözik attól, ahogy egy újszülött tanulja a világunkat.

Ezen  az okból a  Kabbalisták nyújtanak nekem néhány ajánlást,  amelyet megpróbálok kivitelezni. Ezek a kísérletek ténylegesen lehetővé teszik nekem, hogy belépjek a spirituális világba. Csak az erőfeszítés számít, mert én minden bizonnyal képtelen vagyok bármit tenni saját magamtól. Írva van: Dolgoztam és találtam.

Erőfeszítéseinket pontosan annak érdekében kell tennünk, hogy elképzeljük magunkat, mint „egy” személy, és az Egy, aki befolyásol minket, mint az egyetlen erő és akarat. Egy általános képnek kell lennie a mi oldalunkról,  és egy az Ő oldaláról. Ez az ahogy egyengetjük egymás útját, és ezt hívjuk gyakorlati Kabbalának.

A Zohár könyvének olvasása magyarázatok és tisztázások nélkül, befolyásolja a személyt, és a belső vonalon kommunikál vele.  Ez egy emocionális elmélyülés, ahol az ember azt keresi, hogy ez a könyv miről beszél. Ez ugyanaz, mint amikor a gyerek anélkül nő, hogy tudná, hogy kell nőni., de erőfeszítéseket tesz. Csak később érti ezt meg, mint eredményt.

ft

Kérdés:

Mi az a Kelim, amikor  a Teremtő tulajdonságai belenyúlnak a teremtett lények tulajdonságaiba.

Válaszom:

Engem, befogadónak alkottak, és csak a teljesítéshez értek. A Felső Fény befolyásolt és elnyomott engem–ez megmutatta nekem az adakozás minőségét és belém csepegtette  az egoizmust  Ezt mind  a Fény ereje csinálta. Amikor én látom a Fényt, utánozni szeretném. Mindazonáltal belül ugyanaz maradok, mint azelőtt voltam.

Bár én magamat emberek mélyérzelmű csoportjában találom, akik zenéről, irodalomról, művészetről beszélnek, és én hasonló szeretnék lenni hozzájuk. Büszke vagyok magamra, és ha vissza gondolok arra, hogy hogyan volt, mielőtt ide jöttem, sokszor szégyelltem magamat. De amikor oda mentem, és láttam, hogy minden lehetséges, nincs szégyenletes vágy , szabad hazudni, és mindenféle csúfságot lehet elkövetni, és ezért én is elkezdtem így gondolkodni és cselekedni, azt gondolván ez az igazi élet.

Más szavakkal a teremtett lények a Fény befolyása alatt voltak, de ez nem a belső lényegük , ez nem a korrekció. Sötétségre van szükségünk, hogy elkezdjük sugározni a Fényt és kijavítsuk a csúfságokat a teremtésen belül. Az egoista vágy ami kezdetben a Teremtő ellentettje volt, azt  korrigálni kell, nem csak korlátozni.

Hogyan lehet a teremtett lény becsapni és arra kényszeríteni, hogy felfedje magát. Ez olyan, mintha te folyamatosan piszkálnál valakit, amíg az igazi színét nem mutatja. Ez pont az, ami a teremtéssel  történik,amikor a Kelim (tulajdonságok) törése történik.

Mindazonáltal, a teremtés nem tud semmit még erről. Ez a Fény befolyása alatt történik. Ez olyan, hogy csatlakozom emberek kiváló csoportjához  és ettől érdemesnek, tekintélyesnek, és tisztának kezdem érezni magamat. Aztán hirtelen adnak valamilyen feladatot, és a teljes igazság feltárul, mindenki kitalálja ki vagyok, De milyen szégyen származik ebből. Ugyanazt akarom csinálni, amit ők csinálnak, kiállni az adakozás mellett, de ha ez lemegy az üzlet szintjére, miden bűn feltárul.

A Teremtő és a teremtett lényeg egymás mellett vannak, és egy vékony kerítéssel vannak elválasztva, aminek a  neve Parsa ha lebontjuk ezt a falat, a teremtés feltár minden bűnt benne, összehasonlítva  minden jósággal, ami a Fényben létezik. Úgy tűnik, hogy ők ketten közel voltak egymástól de hirtelen a köztük lévő fal lebomlik, és most szemtől szembe állnak.

Láthatod, hogy a Teremtő milyen kedves és adakozó, de nézz magadra! A természeted eme megnyilvánulása nélkül a Teremtővel szemben, nem tudjuk elérni a hasonlóságot.

A Zohár könyvét olyan nagy Kabbalisták egy csoportja  írta, akikhez hasonló sohasem létezett a történelem során. Megalkották a nyelv, információ, erők, érzelmek, és Fény hídját.  Összekötve érzelmeinket  és megértésünket  a feltárt világgal kapcsolatban és az érzelmeinket és megértésünket a rejtett világgal kapcsolatban.

Amikor a Zohár könyvét olvassuk, amit nekünk írtak és olyan helyzetbe kerüljenek, hogy meg akarjanak győzni minket,  akkor olyanok leszünk  mint egy bébi, aki mohón kinyitja a szemét és száját, hogy magába fogadja, amit az anyja mond neki Nem ért semmit, csak egyszerűen a mamára néz, és az örömét mozgással fejezi ki.

Hasonló erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megértsük a tanítónkat. Hogy ezt megtegyük, össze kell kapcslódnunk egymással, oly módon, ahogy a Zohár könyvének tíz írója. Még ha magyarázatok nélkül olvassuk is, fokozatosan érezni fogunk belső reakciókat és mozgásokat. Belőlünk, egy tudatlan és tudat alatti szintről egy új tartomány egy új világ kezd megérkezni, és egyre megszokottabb lesz.

A leckét a „Zohár könyve tanulásának” hívjuk, de a valóságban ezt a könyvet nem tanuljuk, hanem feltárjuk, és a feltárás a törekvésünkön keresztül történik, és hogy készek vagyunk arra, hogy megérezzük a rejtett világot.  Annak, hogy készen vagyunk, abban kell kifejeződnie, hogy egységben vagyunk egymással, mint a szerzői ennek a könyvnek. Ez az összes szívbéli pont egysége, a törekvés a Teremtő által való hasonlatosságra. Ez az, ahogyan a Kabbalisták leírják a szükséges feltételeit annak, hogy korrekt módon használjuk a Zohár könyvét.

A könyv szövegének olvasásakor  kis magyarázatot adok ,azért hogy „mélyére ássak” a szövegnek, hasonlóan ahhoz , ahogy egy felnőtt magyaráz, amikor a gy3erekkel játszik

Ha a Kabbalisták a Zohár könyvéről írnak, nem úgy hivatkoznak rá, mint a Zohár könyve hanem egyszerűen csak, hogy a Könyv. Ez kifejezi azt a vágyat, hogy nincs más könyv az egész világon!

A Teremtő által alkotott vágy, a vágyak sok részére van osztva, és akkor alávetődik változások sorozatának, amíg stabilizál egy állapotot, ahol a „self(ego) nevű vágy van feltárva. Ezt a vágyat egy olyan belső vágynak érezzük, ami egy külső vágyban létezik, földön kivüliek vágyában, emberek, állatok, madarak, halak, növények, közetek képében.

Mindazonáltal ezek ugyanazon kívánság részei, amely a végtelen Malchutjából szálltak alá, egy olyan állapotba, ahol kezdi megérezni és megkülönbötetni, hogy a törés után abból a belső pontból lett levágva, amit Adam HaRisonnak nevezünk.

Ez az „Én” mindannyiunkban,  a vágy fejlődésének legalacsonyabb szintje. Ezen a szinten a vágy elkezdi összegyűjteni az összes darabokra tört vágyat, amelyik idegennek tűnik visszatérítve a teljesség és a tökéletesség állapotába, Ezeket a vágyakat, mint egy vágyat felfogva, tanulmányozzuk a „sef(ego)-ünket, ”, az utat, ahogy alkotva lett, és Teremtőnket. Ennek eredményeképp ez a „self” hasonló sőt egyenlő lesz Vele.

Mindazonáltal , én nem vagyok a vágy Én kívül vagyok a teremtett vágyon. Mint én is, a Teremtő szintén az általa termtett  vágyamon kívül létezik. Ő teremtette az „Ént” , és Ő teremtette a Vele ellenkező vágyat,, szóval tanulmányozva a a vele ellenkező Vágyat, elérem Őt.

A vágy köztünk, az olyan, mint az étel a vendég és a vendéglátó között, lehetővé teszi, hogy közeledjenek, amig elpérik az abszolút szeretet és egységet. Más szavakkal a Teremtő által teremtett vágy az eszköze annak, hogy egyesüljünk .

A Teremtő

Vágy  Fény

Én

A Teremtő a vágyon kívül létezik, csakúgy, mint „Én”  A Teremtőnek van egy pontja, ahol érintkezik a vággyal, ahogy nekem is Következik, hogy  a kettő egyenlő! Köztünk van a vágy, amit Ő teremtett, és a Fény is , amit Ő tölt fel .Én az érzése és a konzekvenciája vagyok a törésnek, egy szikra, ami a vágyon kívül létezik, ami nekem adatik, .hogy eljussak a Teremtőhöz.

A vágyon belül, Ő konstruálta a Partzufim és Sefirot világát, és a feladatom, hogy helyreállítsam a megelőző teljességet és tökéletességet. Hogy visszajuttassan az Egybe, az Egyedibe, az Oszthatatlanba. Akkor teljesen egy leszek Vele, és a tévékenysége által fogom ismerni Őt.

ft

Három kérdést kaptam az alászállás mozgását illetően, és hogyan tegyünk szert mások vágyaira.

Kérdés:

Tudom, hogy Ön azt mondja, hogy abba kell hagynunk az alászállást, amilyen hamar csak tudjuk. Így van, egyet értek. De amikor alászállásban vagy, az emberek megjegyzik az energia hiányodat, pl a munkahelyeden, ahol őrködnöd kell, telefonokat lebonyolítanod,  és igazgatnak téged. Van valamilyen trükk, hogy elrejtsd belső emocionális állapotodat az emberek elől, hogy elkerüld, hogy negatívan befolyásold őket.

Válaszom:

1.Meg kell tanulnod, hogyan kerülj ki az alászállásból  a barátaid körében folytatott spirituális munkával, és egyáltalán hogyan vegyél részt a csoportaktivitásokból.

2.A emberek körülötted látják, hogy  fáradt vagy, beteg,és félsz, amikor alászállsz, de nem értik, hogy az a te spirituális állapotodból jön. Ne aggódj, veled kapcsolatban olyanok, mint egy állat, aki csak a külső megjelenésedet érti.

Kérdés:

Egyik másik leckéje előkészületekor említette a különbséget a gyors spirituális előrehaladás és a vágyak aktuális átfordítása  között A kérdésem Hogyan van előrehaladás átfordítás nélkül.?

Válaszom:

Nincs előrehaladás átfordítás  nélkül, és már megbeszéltük, hogyan közelítsük ezt meg.

Kérdés:

A következőt említette:Ha adakozni akarsz másnak, akkor először szert kell tenned a az összes vágyaira. Mindenki vágyát a saját vágyaiddá kell tenned. Akkor aztán átviszed a Felső Fényt ezekhez a vágyakhoz, összekötve őket a Teremtővel. Ha így teszel, egyedi leszel, mint a Teremtő.

Hogyan hajtod ezt végre? Hogyan tesz szert az ember mások összes vágyára? Mindenek felet, hogyan viszi át a Felső Fényt ezekhez a vágyakhoz?

Válaszom:

Minden korrekció akkor történik, amikor  van egy vágy , amelyek vonzzák és megkapják a Felső Fényt  és látod a hatásodat magadban. Mi nem érezzük a fényt, magát, mi csak a hatását  látjuk.

ft

Az eredeti gyakorlati Kabbala azt jelenti, hogy magunkra vonzzuk a Korrekció Fényét, mely bennünk változást okoz. A mi világunk a végeredmények világa, minket a Felső Erők befolyásolnak, melyek ezen világ teljes életét irányítják. Tehát nem szabad azt gondoljuk, hogy mi bármit is képesek vagyunk megváltoztatni ebben a világban történő cselekedeteinkkel. Semmilyen hatásos tettet nem vagyunk képesek végrehajtani világunkban, kivéve egyet: hogy MAN (követelést)-t emeljünk felfelé. Ez az egyetlen dolog amit tehetünk. A MAN emelése az amit gyakorlati Kabbalának hívunk.

Amennyiben ezzel ellentétben a személy abban reménykedik, hogy képes sorsát megváltoztatni, és képes a Felső Erőket materiális cselekedeteivel befolyásolni (beleértve a tradíciók, és parancsolatok fizikai megtartását), akkor arra a Kabbala azt mondja, hogy mindaz lehetetlen. Ne tegyük azt – az nem fog segíteni. Természetesen végrehajthatjuk ezeket a rituális tetteket annak érdekében, hogy nyugodtabbnak érezzük magunkat, és hogy életünknek valamilyen rendszert adjunk, de ugyanakkor tudnunk kell, hogy sorsunkat nem vagyunk képesek ily módon megváltoztatni. Ezek a tettek nem tesznek minket képessé önzőségünk felfedezésére, és nem hoznak minket olyan helyzetbe, hogy mi önzőségünket korrigálni akarjuk. Még az is lehet, hogy éppen ellenkezőleg érzünk majd – megnyugszunk, és azt gondoljuk, minden rendben van.

Amennyiben a személy azt reméli, hogy bármit is képes ebben az életben azáltal megváltoztatni, hogy azt közvetlenül akarja befolyásolni, ahelyett, hogy a Felső Világon keresztül próbálná azt megközelíteni, azt misztikumnak hívjuk. Ha a személy nem kéri azt, hogy hasonlóvá váljon a Felső Erőkhöz, és hogy megváltozzon, hanem ahelyett megpróbálja megváltoztatni az erőket, és a világot, mely látszólag rajta kívül található, akkor a misztikus dolgokkal foglalkozik. Mindez azt jelenti, hogy a világképe hibás. Az egyetlen dolog a valóságban amit mi képesek vagyunk megváltoztatni, az saját magunk, vagy inkább azt kell kérjük, hogy mi magunk változzunk meg.

A teljes valóságunk az Egyetlen és Egységes Teremtő, az Abszolút, aki Jó és Jóságos. Nincsen más Rajta kívül. “Létezik egy törvény, és azt nem lehet megsérteni”. Mindez egy vastörvényre utal, melyet mi semmilyen módon nem vagyunk képesek befolyásolni. Amennyiben változást akarunk, akkor csak Őt vagyunk képesek megkérni, hogy ezeket a változásokat bennünk hozza létre.

Mindössze annyit kell tennünk, hogy megértsük mennyire különbözünk Tőle, és utána meg kell Őt kérjük, hogy minket Magához hasonlóvá tegyen. És akkor képesek vagyunk teljes sorsunkat a jóság ösvényére terelni. Minden mással kapcsolatban, teljesen mindegy mit is teszünk, az csak arra szolgál, hogy megmutassa nekünk, hogy nem megfelelő módon cselekszünk. Mindaz fájdalom formájában mutatkozik meg annak érdekében, hogy minket a megfelelő útra vezessen.

hzs

Zohár: Lessünk be a szintek titkaiba, és látni fogjuk hogy a színek (fehér, vörös, és fekete) hogyan terjednek minden irányban: jobbra, balra és középre, amíg be nem lépnek alul a Malhutba a 27 csatorna titkain keresztül, olyan kapukkal melyek elrejtik a szakadékot.

Amennyiben képesek vagyunk megváltoztatni tulajdonságainkat olyan módon, hogy azok hasonlóak legyenek a Fény tulajdonságaihoz, akkor képesek vagyunk egységre lépni a Fénnyel, és felfedezzük annak csatornáit. Mi már most is a Végtelen Világban létezünk, de az tőlünk az 5 világ által van elrejtve. Ezek a világok olyan rejtettségek, melyek bennünk, vágyainkon belül léteznek, mivel az ellentétes a Végtelen Világ tulajdonságával.

Ezek a rejtettségek nem léteznek önmagukban, hanem bennünk jelennek meg, ahogy mi megpróbálunk kapcsolatba lépni a Végtelen Világgal. A rejtettség köztünk és a Végtelen Világ között azért jelenik meg, hogy segítsen minket a szükségszerű felfedezés létrehozásában. Azonban amennyiben mi nem vagyunk erre felkészülve, a végtelenség rejtett marad előttünk. Ezt hívjuk “Világ”-nak (“olam”-világ héberül a rejtettség szóból ered), mely egyszerre rejt és felfed. Legvégül minden azon múlik mennyire vagyunk sikeresek tulajdonságaink egyesítésében és átváltoztatásában.

…Ezen a 27 csatornán keresztül a Felső Fény beömlik a Malhutba, és a kapuk azok a szelepek, melyek elrejtik a bíráskodást és megszorításokat, melyeket szakadéknak hívunk, mely a Malhutban uralkodik.

Mi vagyunk azok, akik ezeket a csatornákat építjük magunkon belül, és a zárak olyan szelepek, melyek néha utat nyitnak a Fény számára, néha pedig blokkolják, és elrejtik a Fényt, függően a vágyaink a Fénnyel való hasonlóságától illetve ellentététől. Ennél fogva erőfeszítéseinket arra kell irányítsuk, hogy összes tulajdonságainkat arra használjuk, hogy a spiritualitáshoz való hasonlóságot építsünk. Ennél fogva megkapjuk a Fény egy részét.

A Fény abban a mértékben jelenik meg, mely mértékben önzőségünk “szerénység” mögött rejtőzik (a Zohárban van is egy olyan fejezet melyet a “Szerénység Könyve”-nek hívunk), és amekkora mértékben az önzőség hasonlóvá válik a Fényhez, az megkaphatja a Fényt. És akkor mi felfedezzük a Teremtő tulajdonságait, és a Teremtés Alapgondolatát.

Amikor mi befejezzük ezt a munkát, melynek során megszerezzük a hasonlóságot, és olyanná válunk, mint Ő minden tekintetben, az összes Fény csatorna elétűnik, és mi a Fény végtelen óceánjában találjuk magunkat. Azonban mindez csak az önzőség ellenes szűrő erejével lehetséges.

Akkor majd látni fogjuk, hogy a rejtettségekre szükség volt. Azok segítettek minket a Teremtő megértésében, és hogy az Ő gondolataihoz kapcsolódhassunk azáltal, hogy Tettei fölé emelkedünk. Ilyen módon mi felemelkedünk a Teremtő szintjére, és egységre lépünk Vele.

hzs