Dr. Michael Laitman

Saját spirituális röntgenünk

A Zohár könyvének minden egyes szavát spirituális értelmükben kell felfognunk, mivel azok a saját belső vágyainkról, erőinkről és tulajdonságainkról beszélnek. Meg kell találjuk a kapcsolatokat közöttük. Hol vannak az én olyan belső tulajdonságaim, melyeket a Zohár állatoknak, halaknak, embernek, bárkának és az özönvíz vízeinek hív?

Én saját magamat fedezem fel. Saját magamat akarom látni belülről, mintha egy röntgen gépen keresztül néznék magamba, hiszen mindezek a dolgok magunkon belül történnek. Semmi más nincsen a létezésben, csak saját magam.

A Zohár csak az anyagról (vágy) és az anyagba ágyazódott formáról – milyen fajta vágyról beszélünk, beszél. De mindezek a vágyak a “saját érdekemben” irányulnak, és ezért van az, hogy egyenlőre “ennek a világnak” az érzetét nyújtják számomra.

Azonban amennyiben megváltoztatom szándékomat a “mások érdekében” (felebarátom a Teremtő), akkor elkezdeném érzékelni a “másik” világot ezen keresztül, “ehelyett” a világ helyett. A Zohár könyvének szavai semmi másra nem utalnak, mint tulajdonságaimra.

hzs

08 dec 2009

A lehető leggyávább teremtmény

Zohár: Amikor az ember elkövette a Tudás Fájának bűnét, elvesztette összes Fényét, és magára maradt az összes teremtmény közül a legalacsonyabb vággyal (szűrő nélkül). Kiürült belőle a Fény, és megértette, hogy ő a leggusztustalanabb teremtmény a világon. (mivel vágyainak ereje erősebb, mint szűrője). Ennél fogva őbelőle lett az összes teremények közül a legnagyobb gyáva.

Az összes többi teremtmény erősebb, mint az ember. Ez valóban így van. Mi nem is fogjuk fel mennyivel gyengébbek vagyunk mint a többi teremtmény, akár mint a mikróbák, rovarok, madarak, és más állatok, és mennyire függünk tőlük minden tekintetben.

A mi vágyunk a legdurvább: annak van a legnagyobb vastagsága (Aviut), és még szűrőnk sincs annak takarására, hogy az megvédjen minket magunktól. Ezért van az, hogy a mi bennünk lévő “emberi lény” olyan kicsi, és vágya olyan gyenge, hogy ahogy egy állati vágy emelkedik elő bennünk (mint például vágyak pénz, hírnév, szex vagy más élvezet iránt) azonnal megadjuk magunkat neki, hagyjuk, hogy az uralkodjon felettünk, és megtalálja módját kielégülésének.

Nincs meg az erőnk ezek felett a vágyak felett, azok bármit megtehetnek velünk. És ez azt is jelent, hogy az ember gyengébb minden más teremtménynél – a bennem található “emberi lény” gyengébb, mint bármelyik másik vágyam.

Zohár: Amikor az ember bűnt követ el, azt mondjék neki, hogy még a szúnyog is értékesebb nála. De ha nem követ el bűnt, és megtartja szűrőjét, akkor vágyait értékekké változtathatná, és elérhetné a legmagasabb Fényt.

De amikor bűnt követ el, elveszti a Fény magas fokát, és egy hatalmas üres vágy marad csak, mely hibává változik. És akkor még a szúnyog is értékesebb nála, hiszen az egy finomabb vággyal lett megteremtve.

Ezek közül egyik állati vágynak sincsen szabad választása, és ennél fogva nem vagyok köteles azokat korrigálni. Csak azt kell korrigálnom, ami a bennem levő “emberi” szinthez tartozik. És akkor az összes többi vágyam csatlakozik az “emberi” szinthez, mely az egyetlen szint melyről gondoskodnom kell.

Nekem van szabad választásom, és kapcsolatba kerülhetek a Teremtővel az “emberi” vágyak szintjén. A többi vágyak egyszerűen csatlakoznak és támogatják a bennem levő “emberi lényt”.

hzs

08 dec 2009

Egy vékony fénysugár a végtelen sötétség mélyén

Képtelenek vagyunk felhasználni azokat az erőket melyeket a Teremtőtől kaptunk arra, hogy korrigáljuk az Általa teremtett vágyat – a Végtelen Világ Malhut-ját. Tegyük fel, hogy mindent megkapunk mely emberileg lehetséges az “adakozás iránti szándékkal”, mindabból csak egy apró fénysugár származna (Kav Dak) a végtelen sötétség közepén. Mind az összes többi vágy a fénysugár kivételével üres maradna.

Mondjuk azt, hogy csak 1%-át kapjuk meg a teljes vágynak, és azt sem vagyunk képesek a házigazdának visszaadni. Az Ő attitűdje irányunkba 1OO%-ig jó. Még akkor is ha semmit sem szerzek meg magamnak, még akkor sem végzek semmilyen korrekciót ezáltal. Azonban, ha a házigazda megadja nekem az erőt, hogy mind a 1OO%-ot az adakozás érdekében megkapjam, mi értelme van mindannak? Végül is mindaz csak Tőle származna!

Ennél fogva szükségszerű, hogy létrejöjjön a szabadság egy pontja, egy pont mely független a Teremtőtől és az emberi lénytől. Ezáltal egy új teremtmény képes kialakulni, egy olyan mely egyenrangú lehet a Teremtővel, ahelyett, hogy csak egy robot legyen. A Teremtő számára a lehető legrosszabb helyzet az, amikor minden vágyai szerint történik. Ez azt jelenti, hogy igazából nem jött létre teremtés. Amennyiben a Teremtő teremt valamit, mely csak vakon követi utasításait, akkor az Őt is lekicsinyíti. Valami olyasmit kell teremtenie, melynek van szabad választása.

Ezért van az, hogy egy olyan emberi lényt teremt, mely teljesen elletétes Vele, aki elhanyagolja a Teremtőt, és mindenben ellenében cselekszik. Ezek a legfontosabb tulajdonságai a teremtett lénynek. Csakis ebből a pontból, ahol az emberi lény minden tekintetben ellentétes a Teremtővel, csak ebből a teljes gyűlöletből, és globális ellenkezésből képes valami olyan kiemelkedni, mely képes Őt megérteni, elérni.

Az emberek azt mondják, hogy a legnagyobb hős az aki képes ellenségét barátjává változtatni. A Teremtő nem erőszakolja az embert, hogy hozzá közeledjen, nem hoz kompromisszumokat, és nem játszik sportszerűtlen játékokat velünk. Bár írva van: “Nincsen más Rajta kívül”, és a Teremtő irányítja az egész teremtést, Ő leginkább azt irányítja, hogy a teremtett lény ne utasítsa vissza szabadságát!

Ez az Ő elsődleges érdeke, mivel másképpen nem létezik teremtés, csak egy irányított lény. Ez egy csapás lenne a Teremtő büszkeségének ha megengedte volna, hogy a teremtmény vakon kövesse a Természetetet, függetlenül attól, hogy az jó vagy rossz. A Teremtő számára egyik sem jó lehetőség.

Ő csak egy dolgot akar: hogy a teremtett lény elválasztott, és független legyen Tőle, és ebből a független pozicióból cselekedjen. Csakis egy ilyen teremtményt lehet “emberi lény”-nek nevezni.

hzs

08 dec 2009

A független pont a teremtett anyag felett

Az emberi lény a Malhut és Bina egyesüléséből születik, a megszerzés és adakozás tulajdonságainak egységéből. Ugyancsak ez az ami képessé tesz minket a korrekcióra. Bina összekapcsolódik Malhuttal, és ezzel létre hoz egy harmadik valóságot – egy valóságot mely mindkettőt magában foglal, de egyikhez sem tartozik.

Malhut a bíráskodás tulajdonsága, amiből semmi nem épülhet fel. Bina a kegyelet tulajdonsága, melynek nincs meg az ereje az építéshez. A kreatív erő csakis egyesülésükből születhet meg. Tételezzük fel, hogy cementből, vízből és homokból, azokat összekeverve betont kapunk, melyből építő blokkokat képezhetünk. Mi hozzuk létre az építőanyagot mely ebből a két tulajdonságból áll. Míg ezek az alapanyagok elvesznek az építőanyagban, egy új valóság épül fel belőlük.

Mi is olyan különleges azzal a sperma cseppel kapcsolatban, mely lehetővé teszi, hogy az apából az anyába jutva növekedni kezd, és utána gyermekként megszületik, és később egy új egyénné változik, egy emberi lénnyé? Miért van az, hogy akkor hirtelen elválasztódik a szüleitől, és többé nem tartozik hozzájuk ahogy független lénnyé változik?

Először is az újszülött természetes ösztöneinek megfelelően viselkedik, melyeket képesek vagyunk megérteni. De amikor eléri a 6,7,8 éves kort, hirtelen függetlenné válik, és elkezd saját véleményt kialakítani. Többé már nem csak egy állati lény ösztönök által irányítva, hanem egy új személyiség születik, mely közvetlen másolata az apának és anyának. Úgy tűnik mindkettőt magában foglalja, de ugyanakkor saját egyéniséggel rendelkezik. Mi nem értjük meg, hogyan is történik mindez, mivel nem vagyunk képesek látni az események gyökerét.

Azonban pontosan ez az amit a Teremtő kíván: egy új életet – a középső vonalat (az emberi lényt), hogy az kiemelkedjen a megszerzés és adakozás erejei közül melyeket Ő teremtett, a két ellentétes erő közül, melyek egységre léptek. Az Ő célja nem az volt egy vágyat teremtsen, hiszen a vágy az csak egy alapanyag mely automatikusan reagál “jóra” “rosszra”. Ehelyett a Teremtő és az emberi lény az anyagon kívül létezik. A Teremtő egy olyan pontot kívánt teremteni, mely a vágy felett létezik, és a megszerzés és adakozás tulajdonságainak egyesüléséből emelkedik ki. Ez egy teljesen új valóság, mely a mi “énünk”!

hzs

08 dec 2009

Az Egy, Egyetlen és Integrált

Kérdés:

Miért olyan nehéz mindent ami az életben történik egyetlen forráshoz – a Teremtőhöz kapcsolni?

Válaszom:

Lehetetlen a Teremtőre gondolni minden pillanatban amikor valami történik velünk, hacsak nem érezzük Őt érzékszerveinken keresztül, hacsak nem kapcsolódunk össze ezzel a Fény forrással, és hacsak nem vagyunk jelen Benne, és Ő nincsen bennünk jelen.

Mi minden egyes érzésre és gondolatra, melyek megjelennek bennünk úgy reagálunk, hogy ezer más forrást keresünk, mint a Teremtőt, mivel nem érzékeljük Őt mint az egyetlen forrást mely minden létezőt kitölt.

Az nem számít, hogy valami olyasmiről beszélünk ami 5000 évvel ezelőtt történt, vagy valami ami ma történt. Önző természetünk következtében az emberi lény soha nem képes kapcsolatban maradni az egyetlen irányító Erővel, a Teremtővel.

Mi a kettősség állapotában létezünk, mivel két ellentét által lettünk teremtve – a Fény és az edény (Kli) által, a sötétség és a Fény által. Az érzékelésünk is két részből áll: a vágyból és az érzékelésből (reakció), és a vágyon belüli ürességből, vagy beteljesülésből. Ezek közül az egyik rész közvetlenül a Teremtőtől származik (vágy), és a másik az közvetlenül érkezik tőle (élvezet). A szenvedés nem jön közvetlenül a Teremtőtől, tehát azt nem vagyunk képesek Hozzá kötni.

Ennél fogva ameddig mi fel nem fedezzük a Teremtőt, mind elménkben és érzéseinkben, az a kijelentés, hogy “Az Egy, Egyetlen és Integrált (Univerzális, Szinguláris) az nem igaz számunkra.

A személy nem képes bebizonyítani azt, hogy csak egyetlen erő létezik, mely az egész Univerzumot igazgatja, mivel az emberi természetnek megfelelően mindez nem igaz. Csakis amikor a személy felfedezi a Teremtőt, akkor képes at mondani, hogy a Teremtő az “Egy az Egyetlen és Integrált (Univerzális és Szinguláris), mivel akkor azt már belülről képes érezni.

hzs

07 dec 2009

“És nem építhetsz magadnak bálványt”

Kérdés:

Kit nevezünk bálványimádónak a Kabbalában?

Válaszom:

Téged! Anélkül, hogy azt felfognánk minden pillanatban a levegőből is bálványokat képzünk.

Amennyiben nem kapcsolunk össze mindent ami velünk történik az Egyetlen forrással, melyet az “Egyetlen, Egységes, Különleges”-nek nevezünk, amennyiben nem rendelünk mindent egyetlen okhoz, és nem tekintünk mindent emellett csak ugyanannak az egyetlen erőnek a megnyilvánulásának, akkor bálványt imádunk.

Például mondjuk azt, hogy a feleséged valami kellemetlent mond neked. Akkor meg kell értsük, hogy mindaz a Teremtőtől jön, és a feleség nem más, mint egy bábu bemutatva a Teremtő hozzáállását hozzánk ilyen módon. Amennyiben, ellenkezőleg mi mindent feleségünknek tulajdonítunk, akkor ezáltal “bálványt építünk”. A Teremtőhöz kell viszonyolnunk a feleségen keresztül, ahelyett hogy azt a feleségnek tulajdonítjuk. Két komponensre van itt szükség.

Meg kell értsük, hogy a szindarab rendezője a Teremtő, és Ő ilyen módon mutatja be magát szándékosan, hogy mi képesek legyünk a különböző ellentétes jelenségeket egységesíteni egyetlen formába, és azt egyetlen forráshoz tudjuk kapcsolni: a Teremtőhöz. Azonban ez csak azzal a feltétellel lehetséges, ha mi az egész világot arra használjuk fel, hogy mindazt érzékelésünkben eggyé kapcsoljuk össze, és azt az egyetlen Forráshoz kapcsoljuk.

hzs

07 dec 2009

Vigyázzunk, hogy nehogy bohócok csoportjához csatlakozzunk

Amikor mi egy csoportot alkotunk annak érdekében, hogy Kabbalát tanuljunk, minden percben le kell ellenőrizzük: miért is gyűltünk össze, milyen célból, miért jövünk össze és mibe fektetjük erőfeszítéseinket? Állandóan félnünk kell, és vigyáznunk kell, hogy biztosak legyünk abban nem változunk hirtelen “bohócok (egoisták) csoportjává, Kabbalisták csoportja helyett”.

A legfontosabb dolog az, hogy a csoportot a barátok iránti spirituális szeretet dominálja a materiális szeretet helyett. Egy olyan világban melyet csak materiális dolgok érdekelnek, nagyon sok csoport létezett, és létezik ma is akik barátok szeretetéről beszélnek: Bolsevikok, rablók, és harcegységek melyek mind egy cél érdekében gyűlnek össze. Azonban a Kabbalisták csoportja minden más csoporttól különbözik mivel:

1. Egy spirituális célt állít fel magának, mely azt jelenti, hogy minden egyes tagnak le kell nulláznia magát a többiekkel szemben, és meg kell szereznie a felebarát iránti szeretetet, melyen keresztül felfedezhetik a Teremtőt.

2. Csakis a Teremtő képes a kapcsolatot létre hozni közöttünk, mi nem vagyunk képesek azt saját magunk által elérni.

Minden egyes személy mindenki mást magában foglal. Azáltal, hogy mindenki benne foglaltatik a másikban minden személy megsokszorozza erejét a barátai száma által, és akkor minden egyes tagja a csoportnak képes ezt a többszörös erőt felhasználni, hogy ráhangolja magát mindenki másra, és ezáltal ismét megtöbbszörözi erejét, négyzetére emelve azt. Ezáltal az általános erő a csoporton belül progresszív módon megnövekszik amíg akkora szüksége nem támad az egység erejére, hogy az képes a Felső Fényt, a Teremtőt felfedni.

Mindez végtelen figyelmet követel, mivel ahogy a személy elveszti megfelelő hozzáállását, akkor azonnal és automatikusan visszatér önző természetének irányítása alá, és bezuhan az egoisták (bohócok) gyülekezetébe. És akkor semmi reménye nincsen, mivel ahelyett, hogy az élet vízét kapná, azonnal a halál mérgével lesz tele, ahogy az írva van: “A Felső Fény (Tóra) lehet az élet víze, de a halál mérge is”.

hzs

07 dec 2009

A valódi szeretet titka

Kérdés:

Mi a titka a barátok közötti szeretetnek amiről a Kabbala tudománya beszél? Az egész világ azt mondja, hogy szeretnünk kell egymást, de ehelyett csak gyűlöljük egymást.

Válaszom:

A titok az, hogy azáltal, hogy megfelelően munkálkodik egy Kabbala csoporton belül a személy elkezdi felfedezni az igazságot: Hogy nem szereti felebarátját, inkább gyűlöli azt. Azelőtt, hogy ezt felfedezné azt gondolta, hogy mindenkit szeretett és valóban hitt ebben. De most látja azt, hogy ő maga a legnagyobb gyűlölő, és mindenkit legszívesebben elpusztítana maga körül ha tehetné. Ezt hívjuk a gonosz felismerésének, és ez egy nagy lépés a korrekció felé.

Ez a felfedezés magától jön létre a Kabbala tanulás és önvizsgálat eredményeképpen. A személy tanulmányozza azokat a tulajdonságokat melyekkel meg lett teremtve, ugyanazokat a tulajdonságokat, melyekről írva van: “Én megteremtettem a gonosz hajlamot”.

Nagyon sok erőfeszítést kell befektetnünk annak érdekében, hogy megértsük milyen fajta világban létezünk. Ez az ugródeszka ami felugrásunk alapjául szolgál. Amikor megértem milyen tulajdonságokkal lettem megteremtve, az egyetlen dolog mely hátravan számomra, hogy panaszkodjak, és megkérjem korrekciómat “attól a Mestertől, aki engem megteremtett”.

A Teremtő nem rejti el azt a tényt, hogy szándékosan teremtett minket ilyen módon, hogy mi felismerhessük a gonoszt magunkban. A személynek először is meg kell értenie, hogy ő személyesen szenved a többiekkel szembeni gyűlölete miatt, és nagy veszteségeket szenved mind emiatt. És ezek után megragadja őt a félelem attól mi történik majd vele ebben a világban, és a túlvilágban. Azonban fokozatosan a Reformáló Fény hatására elkezdi megérteni milyen értékes is az adakozás tulajdonsága, mivel azáltal elnyerheti szabadságát.

Ekezdi többre tartani a spiritualitást a materiális dolgok felett. Adakozóvá és szeretővé akar válni, és ki akar lépni önzőségéből – ki akar szabadulni börtönéből! Jelenleg mindezt magának akarja, hogy jobban érezze magát, de legalább meg akar már szabadulni önző vágyaitól.

E célból egységre lép másokkal, és a cél alapján már ezáltal Kabbalistának számítanak egoisták gyülekezete helyett. Együttesen felfedezik, hogy tehetetlenek bármit is megváltoztatni, szükségük van egy harmadik komponensre a Felső Erőre, a Teremtőre, a Korrekció Fényére.

A Fény felkavarja őket, mint egy hajót a viharos tenger, és az egész csoport egységre lép olyan módon, hogy elkezdenek együttesen reagálni, szinkronizált módon, azáltal, hogy közös harmóniában kezdenek el egymással kapcsolatba lépni (akár pozitívan vagy negatív módon). Ezek után a Fény elkezdi minden egyes személyt erősebben befolyásolni, mivel annak hatása felerősödik a csoporton belül, mintha egy erősítőn menne keresztül.

Ilyen ofrmában elérkeznek annak megértéséhez, hogy nem képesek előre jutni a Teremtő nélkül, a Reformáló Fény nélkül. És akkor az egész csport eléri a készséget arra, hogy egységre lépjenek mint egy személy egy szívvel annak érdekében, hogy felfedezzék a Teremtőt.

hzs

07 dec 2009

A nehézségeket csak az erősek kapják meg

Kérdés:

Úgy tűnik, hogy a korrekciónak egy aktív folyamatnak kell lennie, de mi csak olvassuk a Zohár könyvét meg más könyveket. Mit is kell legyőznünk itt, min kell felül emelkednünk?

Válaszom:

Az összes korrekciót a Fény végzi el, nem mi magunk. Nekünk csak az idegen gondolatokat kell legyőzzük, melyek megakadályoznak bennünket abban, hogy követeljük a Teremtő felfedezését, ami ahhoz szükséges, hogy olyanná váljunk, mint Ő.

Amennyiben nem zavarnának meg minket ezek az idegen gondolatok, amikor mi az özönvízről olvasunk a Zohár könyvében, akkor még nem vagyunk készen arra, hogy ezeken a gondolatokon felül emelkedjünk. Amikor igaz emberré válunk, érezni fogjuk, hogy az “özönvíz vízei” felemelkednek igazságunk ellen, megpróbálva minket letaszítani az útról, és elönteni minket önzőséggel.

Érdemes néha megállni, és elgondokozni azon, vajon miért nem jelennek meg bennünk ezek a zavaró gondolatok. Ez nem azt jelenti, hogy célirányosan kell keresnünk őket mostantól kezdve, de amennyiben mi valóban igazak vagyunk, akkor megértjük mekkora bűnösök vagyunk mi valójában

hzs

06 dec 2009

A dráma mely bennünk a Zohár hatására kialakul

El kell képzeljük Noé-t magunkon belül, és vele szemben a bűnösökkel teli világot. A Teremtő azt mondja Noénak, az adakozás tulajdonságának, hogy rejtőzzön el a bárkában, a Bina azaz az adakozás tulajdonságában. A Binában való rejtőzés azt jelenti, hogy teljesen eltöröljük magunkat az adakozás tulajdonságával szemben, mint egy embrió az anyján belül. A Teremtő utasításokat ad Noénak bennünk, hogy ez a tulajdonság hogyan képes túlélni és növekedni. Nekünk is fel kell építenünk ezt a bárkát, hogy az összes faj, a Kli összes része képes legyen belépni oda. Magunkra kell vegyük az erőt és irányítást az adakozás tulajdonságától, a Binától, hogy az lesz bennünk 1OO%-osan az irányító erő. Mindezzel ellenkeznek majd az összes önző tulajdonságaink, amelyek majd mind növekszenek, és felemelkednek körülöttünk (magunkon belül), mint az özönvíz vízei, a pusztítás erői. Amennyiben mi megmaradunk a Bina tulajdonságán belül egy bizonyos ideig, akkor képesek leszünk újjászületni! És akkor kilépünk egy új világba!

Ez az a hatalmas munka melyet Noénak kell elvégeznie, ennek az apró tulajdonságnak, melynek meg van az a kis aspirációja Bina, azaz az adakozás iránt. De az özönvíz segítségével, és a hatalmas munka alapján, hogy megmarad a Bina tulajdonságán belül, elkezd növekedni. Ő a bűnösök számlájára építi fel magát, mely bűnösök kint maradnak. És utána kilép a bárkából, új talajra lépve, és minden szinten elkezd szaporodni: a kövületi, növényi, állati és emberi szinteken magán belül, mint ahogy mind azon tulajdonságokon belül is. Így kezdődik az új világ!

Az összes tulajdonságnak mely az óceánba fulladt az özönvíz vízeiben, vissza kell térnie később, és korrigálódnia kell. De egyenlőre azok nem léteznek számára, és semmilyen módon nem jutnak kifejezésre. De később majd újra életre kelnek.

Próbáljuk megírni saját regényünket magunkon belül. Ahogy mindezeket a dolgokat elképzeljük, ne felejtsük el, hogy “Nincsen más Rajta kívül”. Képzeljük el magunkat, a csoportot, és az egész világot, mely egyenlőre külsődlegesnek tűnik számunkra, de a valóságban mind bennünk létezik csak. A legfontosabb dolog az, hogy ne zavarodjunk össze, és csak egy képet tartsunk meg magunkban. Mi mindig csak egy állapotról beszélünk, de azt különböző színekben leírva. Mi képezzük a képet mindebből, utána abból egy szinfónia lesz, egy történet, de ezek mind ugyanazt az állapotot írják le.

hzs

06 dec 2009

62 queries in 0,140 seconds.