Kérdés:

Miért van szükség a materiális  világra és a korporális testre, ha a spirituális vágy(Kli) nem a testen belül van?

Válaszom:

Milyen más valóságban élnél, mielőtt belépsz a spirituális világba?  Pontosan ez az valóságilluzió  ad neked szabad akaratot. Ez a képzelt valóság  nagyon fontos, mert mindig amikor belekerülünk, és felemelkedünk a spiritualitásba, azt pontosan ebből a valóságból  tesszük. Mi a „ semmiből” lépünk be a spiritualitásba, hasonlóan  a “Yesh Mi Ain,” –hoz, az új teremtményhez.

A spiritualításba (vagyis  a Teremtővel való  kapcsolatba) kívülről lépünk be, a „semmiből”. Az ember az egyetlen állat, akit nem teljesen a Természet írányit. A természet megengedi, hogy hibákat vétsünk, és egy üres teret hagyjunk magunkban, lehetőséget adva arra, hogy a semmiből, a negatív világból  belépjünk a spirituális világba.

Ha teljesen a természet irányítana minket, akkor nem lenne semmilyen kérdés. Minden az időben előre elrendelve lenne. De miután a szabadság bizonyos foka garantálva van nekünk, ez arra késztet bennünket, hogy megérezzük a spirituális vágy kezdetét (Kli), ami hozzánk képest ellentétes

Ha minket teljes mértékben egoista természetünk irányítana, akkor soha nem éreznénk a feltétel nélküli adakozás lényegét.  De miután az egoizmus  vezérel minket az üres teret hagyva ránk azzal, hogy csak érezzük, de nem értjük saját magunkat, ebben a pillanatban  kezdjük érezni az altruista természet elindulását.. Ez az, ahogy az ember átlép a „semmiből”  a „valamibe”.

Meg kell értenünk egyszer s mindenkorra, hogy a Torah egyetlen szót sem szól erről a világról. Ő csak a lélekről és a lélek korrekciójáról szól. Semmi más téma nincs benne.

A lelkünk, az egoizmusunk, „ördögi hajlamaink” rontanak el minket. Még mindig végre kell hajtanunk azt a komoly feladatot, hogy kitisztítsuk és kijavítsuk egoista vágyainkat. Felfedjük a Teremtőt a mi korrigált vágyainkban, és ebben is és gondolatainkban is egyenlők leszünk vele,  a szívünkben és az eszünkben is.

A személynek törekednie kell arra, hogy lássa a spirituális világot ezen a világon keresztül, és hogy megértse, a spirituális világ örök, és mi épp most vagyunk benne. Ezt a magunk számára kell felfedeznünk.

A Torah könyvei pontosan azért íródtak, hogy feltárjuk a Felső világot. A héber nyelvben a Torah az Oraa – instrukció és a Ohr – Fény szavakból jön létre. Elmondja nekünk, hogyan fedjük fel örökös világunkat, amiben már létezünk, de még nem érezzük őt. Elmondja nekünk, hogy fejlesszük ki azt a belső érzékünket, hogy érezzük a világ rejtett részét is.

A Torah összes könyve kizárólag erről szól, mert a mi célunk az, hogy felfedezzük azt a tökéletes és teljes világot, amiben létezünk.

ft

Kérdés:

Ön azt mondja, hogy a Kabbala Könyvei a spirituális világról szólnak. Mindazonáltal én most csak a materiális valóságot tudom felfogni. Hogyan tudok átkapcsolni a materiális percepcióról, a spirituálisra.

Válaszom:

Ez csak a Fény segítségével történhet, aki újjáalakít. Ez az amiért a Kabbalisták azt tanácsolják nekünk hogy a Kabbaláról szóló könyveket olvassunk, annak a ténynek ellenére, hogy nem értünk meg semmit abból, amiről szólnak.

Azzal a vággyal kell olvasnotok, hogy érezzétek és lássátok azt, ami írva van bennük., hogy beléphessünk  a rejtett világba, amit leírnak. Ez el van rejtve a szemetek elöl, mintha alvó és rejtett állapotban lennétek, és az érzékeitek némák lennének.

Azt kezditek érezni, hogy a spirituális világ pont itt van, Kezditek érezni a spirituális erőket, és fel fogjátok fedezni, hogy a spirituális világgal teljesen össze vagytok kötve,  nem külön vagytok. Érezni fogjátok, hogy ezek az erők bennetek vannak, hozzátok tartoznak. És egy reveláció történik, és ez a reveláció a Fény befolyásának útján történik, még akkor is, ha nem ia tudod,  mi az a Fény.

Van egy  speciális erő.  Egy könyv segítségével,  ha törekszel arra a valóságra, amiről a könyv szól, ennek ereje befolyásol téged, lépcsőzetesen vive téged ennek a valóságnak a felismerésébe. Először az érzelmeidre hat, azután a megértésedre. Ez az, ahogy beleszületünk a spirituális világba.

ft

Kérdés:

Mit jelent az, hogy meghalljuk a Teremtő hangját? Azt jelenti csak, hogy emlékezzünk arra, hogy “Nincsen más Rajta kívül?”.

Válaszom:

Nem, meg kell próbáljuk érezni ezt a Belső Hangot magunkon belül, amely a Körbevevő Fény hatásának a következménye. Lelkünk érzékenységét kell egy kicsit megnövelnünk, hogy megérezzük annak szükségét, hogy meghalljuk amint a Teremtő hozzánk fordul. Ez a Felső Fény meg akar jelenni számunkra, és kopogtat a szívünkön, de mi még képtelenek vagyunk azt meghallani.

Ő bennem létezik, de én még nem érzem Őt! Mi az ami hiányzik még számomra mindehhez? Az igazság az, hogy nem tartom még az adakozás tulajdonságát eléggé fontosnak, nem tartom még azt fontosnak, hogy kilépjek magamból és önzőségem fölé emelkedjek. Azonban amennyiben kilépek magamból, és belépek a csoportba, akkor meghallom az Ő hangját a közöttünk levő kapcsolaton belül.

Nincsen bennem olyan vevőkészülék, melyet a Teremtő hangjára lennék képes hangolni. A vevőkészülék rajtam kívül van, a kapcsolatban azok között, akik a Teremtő felé igyekeznek. Amennyiben az adakozás tulajdonsága elkezd dominálni a saját tulajdonságaim felett, akkor elkezdem Őt érezni.

Keressünk a szívünkön belül olyasmit, amit képesek vagyunk Vele megbeszélni. Nem érdekes, hogy mindaz jó, vagy rossz, de annak a szívünk mélyéről kell érkeznie. Ezt hívjuk imának – a szívünkön belüli munka gondolatainkat, szándékainkat és vágyainkat tekintve – minden amit képesek vagyunk a Teremtőhöz kötni.

hzs

Kérdés:

Mit jelent a “Teremtő felfedezése a teremtmény számára”?

Válaszom:

Mindez azt jelenti, hogy a teremtés, az élvezetek iránti vágy megszerzi a Teremtő tulajdonságát, aki az Adakozó. Amikor a teremtés eléri ezt a célt, megszerzi ezt az erőt, vágyat és szándékot melyet összeségében “feltétel nélküli adakozásnak” nevezünk. Ez a jelentése annak, hogy a teremtés felfedezi a Teremtőt.

A Teremtő, az adakozás tulajdonságának a felfedezése a teremtésen belül történik. Mindez azt jelenti, hogy a teremtés egy új irányító programot kap, egy új programot mely azt mozgásba hozza. Előzőleg az élvezetek iránti vágyat az élvezetek hozták mozgásba, melyeket a jelenben, illetve a jövőben érzett. Azonban most az élvezetek iránti vgy olyan élvezetek által lett irányítva, melyeket másokon belül érez, és fedez fel.

Ezt hívjuk annak, hogy a Teremtő felfedődik a teremtésen belül. A Kabbala tudományának a célja az, hogy segítse ezt a felfedezést, hogy felújítsa belső programját (azt a programot, mely vágyunkat és anyagunkat irányítja) a megszerzésről az adakozásra. Az adakozás tulajdonságának a felfedezését az emberen belül hívjuk a Teremtő felfedezésének.

hzs

Kérdés:

Miért van az, hogy a személy belső változása a megszerzésről az adakozásra megadja neki azt a képességet, hogy megismeri a múltat, jelent és jövőt?

Válaszom:

A Fény, az adakozás tulajdonsága melyet a személy felfedez, az mindent magában foglal, mivel ez az egyetlen erő a Természetben, és ez maga a Természet. A Fény irányít minket, a teremtést, mivel mi vagyunk az egyetlen dolog mely teremtve lett. Ennek az egyre szélesebb felfedezése magunkon belül feltár nekünk mindent idő, tér és mozgás felett. Ennél fogva azáltal, hogy felfedezzük az adakozás tulajdonságát, a személy képes megismerni a Teremtő összes cselekedetét – kezdettől a végéig.

“Nincsen Teremtő az Őt felfedező teremtmény nélkül”. Az adakozás tulajdonsága, mely befolyásolja a teremtést az maga a Teremtő. Amikor ez a tulajdonság, mely minket teremtett, elkezd megjelenni bennünk, az jelenti azt, hogy felfedezzük a Teremtőt. Az adakozás tulajdonságának a dominanciáját, és az adakozás szándékának magamon belül való megjelenését hívjuk a Teremtő számomra való megjelenésének.

Ez a felfedezés akkora mértékben történik, amekkora mértékben én magam is adakozóvá válok. Hogyan vagyok akkor képes azt állítani, hogy én felfedezem a Teremtőt? Ki ez az “én”, aki felfedezi a Teremtőt? Kiderül, hogy vannak bennem olyan tulajdonságok, melyek még mindig nem fedezték fel a Teremtőt. Később azonban, amikor mindent teljes terjedelmében felfedtem, akkor nem marad elválasztás “közöttem” és “Ő” közte, akkor már csak az adakozás tulajdonsága létezik, mely bennem átvette a teljes irányítást, semmi más nem marad.

Előbb utóbb elkezdem kicserélni azt az erőt, mely engem irányít, és kifejlődik bennem az a vágy, hogy megváltoztassam magamat, hogy ahelyett, hogy állandóan a megszerzésre gondolok, csak arra gondolok, hogyan vagyok képes feltétel nélkül adakozni. Igazából egyenlőre csak egy rossz szokásom van, hogy a megszerzésre gondolok, és ez egy olyan szokás, melytől nem vagyok képes megszabadulni.

Báál HaSzulam azt írja, hogy csak egy pszichológiai probléma az, hogy nem vagyunk képesek átlépni az adakozás iránti vágyba, semmi több. Kiderül, hogy az adakozás iránti vágyban aokkal több lehetőségünk van arra, hogy tovább fejlődjünk, és élvezetet kapjunk. De én egyenlőre megragadtam a megszerzés iránti rossz szokásban, és ily módon működik az egész emberiség ebben a pillanatban.

Ezért van az, hogy szükségünk van egy külső erőre ez ellen a rossz szokás ellen, a Körbevevő Fény erejére. Ennek a Fénynek az erején keresztül, melyet úgy hívunk, hogy “A fiaim legyőztek engem.” képesek leszünk operációs programunkat megváltoztatni.

hzs

A Teremtő azt akarja a teremtéstől, hogy hasonló legyen Hozzá, ugyanúgy örök és tökéletes. Ezért robbanásszerűen  bele ülteti a feltétel nélküli adakozás tulajdonságát, hogy ez is a teremtés tulajdonsága legyen. A Felső Világ  megtörése okán, egy kicsi kis egoistának születtünk erre a világra. De fejlődésünk hatására a feltétel nélküli adakozás elkezd feltárulni bennünk.

Főleg a mi generációnkban, amikor is az emberiség eljutott a lehető legnagyobb egoizmusra, felfedezzük ennek ürességét. Ezért van , hogy oly sok ember depressziós. De hirtelen, pontosan ebben a szituációban, mintha a Fény sugara betörne a sötét királyságba, megtaláljuk az utat a Felső Világba.

Mintha egy új vágy töltene el minket , ami reményt ébreszt bennünk. A mi generációnkban már sok  ember érzi  ezt a pluszt a szokásos egoizmuson túl, ami sok évezreden keresztül fejlődött ki bennünk.

Az előző generációkban ez a kis szikra, amit a „szív pontjának” nevezünk,  a csirája egy altruista szándéknak, ébresztette fel azokat a speciális kiválasztott embereket, akik Kabbalisták lettek. De manapság már emberek milliói érzik ezt az új minőséget, ami felébredt bennük. Ez viszi őket előre, és az a kérés , hogy felfogjuk ezt. Régebben, minket az egoizmus mozgatott, de most már az egoizmusban semmi olyan értékest nem találunk, ami hajtson minket az életben.

Az új vágy életbe lépése egy kérdéssel kezdődik: „Mi az értelme az életünknek?,” Ürességet érzünk, és azt látjuk, lehetetlen több  beteljesüléshez egoista módon jutni. De van egy másik oldala is a kérdésnek:” Honnan kaphatok  élveztet?”. Az ellenkező kérdés: „Kinek tudok élvezetet nyújtani  én?” Ez az,  amikor az ember szükségét kezdi érezni a feltétel nélküli adakozásnak. Úgy érzi, hogy teljes kielégülést találhat ebben!

Kérdés:

A Kabbala a feltétel nélküli adakozásról és az egyesülésről beszél. Nem hasonlít-e ez ahhoz a kommunizmushoz, amitől az emberek rettegnek?

Válaszom:

A kommunizmus eszméje önmagában nem volt rossz. De a fő problémája az volt, hogy nem volt eszköze az emberi természet megváltoztatására. Ez megtörtént szovjet Oroszországban csakúgy, mint az izraeli kibucokban. Nem voltak birtokában a helyes módszernek.

A Kabbalista is ugyanazokat a szavakat használja és ugyanaz a célja. De a kommunisták szekulárisok (világiak),  amíg a Kabbala a Teremtőről beszél. Mégis ettől még ez is irreleváns, hisz a Teremtő természete is altruista és a teremtés is egy személy, aki kielégülésre vágyik. Ez minden. A Kabbala és a kommunizmus közötti alapvető különbség másban van. Hogy tud az emberiség komplett egoizmusa olyanná válni, hogy az emberek kezdjék szeretni a szomszédukat.

Hát a szocialistáknak hogy lenne lehetőségük megváltoztatni egoista természetüket. Minden hatalom és módszer a mi világunkon képtelen megváltoztatni az ember egoista természetét, hisz az egész világ maga is egoista. Minden emberi vágy, tevékenység és gondolat abszolút egoista, és ezért a világnak magának nincs ereje ahhoz, hogy képes legyen kijavítani minket.

Ha egy pont a szívben, a feltétel nélküli adakozás egy embriója felmerül egy személyben, meg tudja változtatni magát, és a Kabbala korrekciós módszerével elérheti az adakozás minőségét. Ez lehetővé teszi neki, hogy egyesüljön más lelkekkel, és az egyesülésen belül fel fogja tárni a Felső Erőt, aki létre hozta őt, a Teremtőt.

Szocializmus, kommunizmus és más módszerek olyasmiről beszélnek, amelyek hasonlóak a Kabbalához. Mindazonáltal, az egyetlen mód ahhoz, hogy az egyesülést realizáljuk és felfedjük a Felső Formát (ami spirituális és örök) egy külső erő, a Teremtő segítsége kell.

Ahhoz, hogy új természete legyen, az embernek úgy kell tekintenie az egoizmusára, mint az ördögre. Úgy kell gyűlölnie őt,  mint egy ellenséget, aki nem engedi neki, hogy elérje , amire legjobban vágyik. Ahhoz, hogy az egoizmust ördögnek tekintsük a megfelelő környezet (csoport) befolyása kell és a Fény. Ennek mentén az ember felfedezi, hogy csak a Felső Fény képes arra, hogy kijavítsa őt, hisz ezen a módon teremtette.

Az embernek nem kell megsemmisítenie a természetét. Használnia kell, mint egy eszközt, hogy felülemelkedjen rajta. Nincs másunk az egoizmuson kívül, ez tesz ki minket teljesen! Ezt mi sok inkarnáción keresztül fejlesztettük ki, amelyek elég sokba kerültek nekünk. Egyre több egoizmus adatott nekünk, és mindig, amikor élni akartunk vele,  eredményként jöttek a csapások. De szükségünk volt erre a szenvedésre, és az erőfeszítésekre, amiben életünk során részünk volt. Ez az ember nyeresége, és ez minden , amije van. Most már az marad számunkra, hogy kérjük a Fényt, hogy segítsen a természetünket helyesen használni.