érzékelés

Kérdés:

Ön többször is említette, hogy az embernek az egész Természetet harmóniába kell hoznia. De akkor a Természet nem volt harmónikusnak teremtve?

Válaszom:

A Természet teljes harmóniában létezik, de ebből a harmóniából egy elem hiányzik – az ember “én”-je. Ez az ami hiányzik a Természet harmóniájából, az ember veleszületett önzősége miatt, mely meghatározott célból lett belé teremtve. Amikor a Természetet az ember önzőségén keresztül szemléljük, akkor az kaotikusnak, minden harmóniától mentesnek tűnik.

Van egy világ, és Természet, mely sokkal szélesebb és nagyobb, sokkal integráltabb és globálisabb, mint amit most látunk. Abba beletartozik az Univerzum egész rendszere, ahol minden alkotóelem ideálisan van egymással összeköttetésben. És ezt az egész rendszert olyan erők irányítják, melyeket nem vagyunk képesek érezni. Az oka annak, hogy ezek az erők felfoghatatlanak érzékelésünk és megértésünk számára, az önzőségünk. Önzőségünk áll utunkban, és eltorzítja a Természet tökélyét.

Így az egész hatalmas globális és tökéletes rendszert mi tökéletlennek látjuk, mivel azt önzőségünk eltorzítja. Azonban ez adja meg nekünk a lehetőséget arra, hogy korrigáljuk magunkat: a korrekció iránti erőfeszítéseinkkel egyenlővé válhatunk a Teremtővel.

Képzeljük el, hogy egy puzzle-t veszünk a játékboltban. Hazavisezm azt, összekeverem a részeket és utána kisgyermekemnek adom őket, hogy ő rakja az egészet össze. Miért kevertem össze a puzzle-t? Annak érdekében, hogy fiam tanuljon belőle, és magától jöjjön rá, és megértse, hogyan is kell mindazt megfelelően összerakni.

Így egész társadalmunk, minden amit az emberiség évezredeken keresztül teremtett, egész kultúránk és civilizációnk semmi mást nem jelképeznek mint egy játékot, melyet tökéletesítenünk kell, hogy olyanná váljunk, mint a Természet (a Teremtő). Akkor az egész világ eltűnik majd a felfogásunkból és megszűnik létezni. Amikor felfedezzük a spirituális világot, és az egész Univerzumot, minden amit ma az öt érzékszerünkön keresztül érzékelünk, beleértve magunkat és a körülöttünk levő világot is eltűnik majd. Ez a világ eltűnik majd, mint egy régi játék.

Mind ehelyett egy más szintű létezést érzékelünk majd, egy másik világot, másfajta kölcsönhatásokat és a valóság egy újabb szintjét – az örökkévalót és tökéleteset.

Kérdés:

Mit jelent az, hogy pénzkeresés a pénz érdekében?

Válaszom:

Ez azt jelenti, hogy az emberek a pénzért élnek, és nincs szükségük másra.

Tegyük fel, hogy egy jachtot akarok vásárolni, hogy azt élvezhessem. A tengeren akarok vele vitorlázni, és olyan messze a nyílt vizekre kijutni, amennyire csak lehetséges. Ez az a cél, aminek érdekében keményen dolgozom. Nem a pénz érdekében, hanem a jacht érdekében. Igazából nem is jacht ami fontos, hanem az élvezet amit azon keresztül kapok. Elképzelem, hogyan ugrok fejest a jachtról a tengerbe, és a delfinke melett úszom, akik a vízben melettem ugrálnak. és ezt a képet látom a fejemben minden pillanatban.

Másrészről vannak olyan emberek, akik a pénzért önmagáért dolgoznak, csak azért, hogy újabb nullákat adhassanak hozzá bankszámlájukhoz. A számla értékét akarom növekedni látni minden egyes nap. És ez ad nekem boldogságot. A számokat nézegetem és ez tölt meg boldogsággal. Nem látok semmi mást. Nem képzelek el semmit a számok mögött. Nem látok jachtot, éttermet, vakációt, csak a bankszámlán látható számokat. Ezt jelenti a “pénz a pénz érdekében”.

Híradás (az InterScience által):

“Prizma lencsék eltolják az idő érzékelését” Egy jól ismert térbeli módosítást (prizmatikus adaptáció) használtunk fel annak a feltevésnek a tesztelésére, hogy az idő reprezentációja a térben balról jobbra orientált, a kisebb időkülönbségek a bal oldalon a nagyobb időkülönbségek bal oldalán megjelenve. Az eredmények azt mutatták, hogy a jobb oldali irányú prizmatikus adaptáció az időkülönbségek túlbecsléséhez vezetett, míg a baloldali irányú prizmatikus adaptáció mindezen különbségek alulbecslését hozta. Ezek az eredmények nem csak azt támasztják alá, hogy az időintervallumok a térben horizontálisan jelentkeznek, hanem azt is megmutatják, hogy az idő térbeli modulációja legvalószínübben a térbeli….

Kommentárom:

Ez azért van, mivel agyunk az időt, mozgást és tért ugyanolyan módon érzékeli – absztrakt értékek formájában. Valójában ezek a kategóriák csakis szubjektíven léteznek, érzékelésünkön belül. Amennyiben érzékelésünk megváltozna, környezetünket is teljesen különböző módon érzékelnénk.

A valóságban minden két erő alapján keletkezik: az adakozás és megszerzés által. Ezek az erők világunkban különböző jelenségeket alakítanak ki. Ez hasonló ahhoz, ahogy az elektromosság különböző dolgokat hozhat működésbe, és különböző jelenségeket képes mozgásba hozmi, még akkor is, ha csak egyetlen erőről beszélünk.

Híradás (a News Bureau által):

“Azok akik bizonytalanok saját véleményükben jobban ellenállnak más véleményének”. Az információk tengerében úszunk, de kiszűrjük a legtöbb dolgot amit látunk, hallunk…Ezt a következtetést, melyet az ehavi Psychological Bulletin-ben jelentettek meg az Amerikai Pszichológiai Társaság által, a Floridai Egyetem és az Illinois Egyetem kutatói hozták nyilvánosságra, és az adatok 91 kölönböző megfigyelésből 8000 résztvevőtől származnak…A kutatók azt találták, hogy kétszer olyan valószínű, hogy az emberek olyan információt választanak ki maguknak, mely saját nézőpontjukat támogatja (67%), az ezzel ellenkező nézőpont helyett (33%)…A kutatók nem meglepően azt is találták, hogy az emberek még ellenállóbbak az ellenkező nézőponttal szemben politikai, vallásos és etikai kérdések alkalmával.

Kommentárom:

A legtöbb ember azt hallja meg, amit meg akar hallani, és nincs szükségünk drága kutatásokra ennek felfedezésére. Mindez azért van mert természetünk az önzőségre alapul, a vágyaink kielégítésére szolgáló vágyra, akár hírnévre, presztizsre, hatalomra, gazdagságra vagy tudásra vágyunk. És ez határozza meg mit vagyunk képesek meghallani, látni érezni és megérteni.

 Kérdés:

Valóban úgy gondolja, hogy lehetséges a tömegeknek Kabbalisztikus infirmációt átadni? Úgy tűnik, hogy még mindig süketek minderre!

Válaszom:

Gyerekkorunktól kezdve a személy a világot példákon, modellek és képek segítségével érzékeli. A személy a memóriájában felgyülemlett képek segítségével gondolkozik, és ezeken keresztül érzékeli a világot. Mindent ezen képek alkalmazásával elemez ki, ért meg, hoz döntéseket, és tetteit is ezekre alapozza.

A képek és gondolatok rendszere melyeket gyermekkorunktól kezdve kapunk, alakítja ki a világ bennünk levő belső képét, és a saját magunkról alkotott képet is. Egész életünk során fokozatosan új képeket gyűjtünk be és felhasználjuk őket, hogy kicseréljük a régebbi képeket. Az is lehetséges, hogy az új képek lassan eltűnnek, és a régiek visszatérnek. A képek az alapján keletkeznek, hogy újra és újra felbukannak környezetünkben – például hogy ismételten halljuk őket a tömegtájékoztatásból.

Amennyiben a személy valami olyat hall, vagy lát, mely ellenkezik addigi képgyűjteményével, akkor nem érti azt, és teljesen elveti az üzenetet. Így ahhoz, hogy az emberek megértsék mindazt amit mondunk, tudnunk kell, hogyan állítják össze a memóriájukban létező képeket, és ezt a képrendszert kell közvetlenül megközelítenünk, ahelyett, hogy általános logikán és megértésen keresztül próbálnánk közelebb kerülni hozzájuk.

Minnél tanultabb valaki, annál hajlékonyabbak gondolatai és alapelvei. A tömegeket alapvető elképzeléseik (életértékek) alapján kell megközelítsük, mint: együttézés, együttműködés, gyarapodás, egészség, munka, biztonság és gyerekeik jövője.

Minden növekedési folyamat és fejlődés és minden változás a növényi és állati szinten két lépésből áll: a cselekedetből és annak eredményéből, mely előre meg van határozva és számunkra egyszerűen lassan megjelenik.

A lövedék nekiszáll az üvegnek és eltöri azt. Azt hisszük, hogy mindennek az oka a fegyver elsütése, és a végeredmény az üveg törése. Azonban ez nem így van. Minden jó előre el van már tervezve, és a tettek eredményei már előre léteznek, és azok hozzák működésbe az okokat, melyeket mi magunk előtt látunk.

Amikor a politikusok világszerte kiabálnak, kezükkel hadonásznak, és úgy tűnik próbálnak valamit tenni, ez azt jelenti, hogy az események, melyek a spiritualitásban már jó ideje léteznek, meg kell, hogy jelenjenek a fizikai világban is. Ezért van az, hogy bizonyos anyagok használatosak.

Mindeközben nekünk úgy tűnik, hogy a politikusok aktuálisan meghatározzák az eseményeket. Azonban mindez csak illúzió – egy játék, egy bizonyos bábjáték. A szünetek alatt, amikor a díszletek változnak, az ember arra van kényszerítve, hogy mindezek fölé emelkedjen, és felfedezze a Felső Irányítást, mely az előadást produkálja az emberiség számára egész történelmünk alatt.

Egyik lépcsőről a másikra kell emelkedjünk, ameddig elérjük a teljes korrekciót. Mindezek a lépcsőfokok előre el vannak készítve számunkra hosszú ideje, mivel minden előre meg lett határozva a világ teremtésének pillanatától kezdve. Mindössze annyi maradt hátra számunkra, hogy erőfeszítéseket tegyünk. Annyit kérnek csak tőlünk, hogy felfedezzük, megérezzük és elképzeljük következő szintünket. Abban a mértékben, hogy vágyunk a jövőbeni szintünk független elképzelésére, növekszünk és haladunk ama szint felé, mint egy kisgyerek mely felnőtté akar válni. Ez a különbség az állati és emberi szintek között. Vágyával és erőfeszítésével a személy közelebb vonja magához előrehaladottabb állapotát.

A világunkat elképzeljük, és magunkon belül materiális képekből és belső érzékelésekből (gondolatok és vágyak) állítjuk össze. Az újszülöttet és a fejletlen embert fizikai képek befolyásolnak. Azonban a fejlett embert képes olyan esemény is megmozgatni, mely időben és térben el van tőle választva.

Ez megérteti velünk, hogy a legtöbb ember, mely a természetet károsítja nem észleli, hogy közben saját magát károsítja. Ez azért van, mivel a világgal kapcsolatos emberi érzékelés nagyon korlátolt és rövidtávú.

Azonban, ha ugyanezek az emberek egységre lépnek olyanokkal, akik érzékenyebbek, és fejlettebbek, akkor képesek ezen emberek világ érzékelését átvenni, és megállítani azt a kárt, melyet maguknak okoznak. Sőt mi több a megfelelő környezetnek meg van a képessége, hogy rávegyen minket másokkhoz megfelelően viszonyuljunk, még akkor is, ha alapvető természetünk, és a világról való felfogásunk ellenkezik mindezzel.

 Kérdés:

Ön azt mondja, hogy minden amit érzékelünk, az egy kép, melyet agyunk egy fehér Fény által akotott háttér előtt képez, a memóriánkból folyamatosan megjelenő Resimók által, melyek folyamatos láncként lépnek tudatunkba. Ennél fogva, amit mi külső megjelenésnek veszünk, az igazából az elménk által játszott képeknek felel meg. Egyetértek mindezzel, de van egy dolog, mely megzavar: mi történik egy baleset alkalmával, amikor egy autó (az agyamban található kép) képes agyamat fizikálisan megséríteni, és akár teljes testem halálát okozni?

Válaszom:

A probléma az, hogy ön a kép egy részét magán kívül, és egy másik részét magán belül véli érzékelni. Ez okozza a zavarodottságot.

 Híradás (A Daily Express által):

“Emlékezzünk arra, hogy nem vagyunk öregek”. Az a gondolat, hogy memóriánk lassan csökkenni fog, ahogy megörekszünk, egy önmagát megvalósító prófécia lehet, amint egy kutatás találta. Mindennek a pozitív oldala az, hogy azok, akik nem érzik magukat ettől befolyásolva, vagy olyan helyzetekben, ahol az öregedés pozitív jelenségeit domborítjuk ki, a memória sokkal hatékonyabban marad működésben.

Kommentárom:

Minden az ember vágyán múlik – az egyén az egész valóságot képes irányítani vágyaival (szív) és gondolataival (elme). Csak azt kell megtanulnunk, hogy kell ezt tegyük. Mindezt megtehetjük a Kabbala tudományának segítségével, mivel az elmagyarázza, hogyan vagyunk képesek az emberi vágyakat és gondolatokat eszközként használni világunk, és a Felső Világ irányítására.

 Híradás: (a Washington Egyetem által):

“Képzeljük el: egy tanulmány azt sugallja, hogy képzeletünk ereje több lehet egy egyszerű metafóránál?” 

Egy a St. Louis-i Washington Egyetem pszichológusai által végzett kutatás szerint képzeletünk hatásosabb, mint gondoltuk annak érdekében, hogy céljainkat elérhessük. “Képzeletünknek hihetetlen képessége van valóságunk formálására” jelentették ki a tanulmány szerzői Richard Abrams professzor, és doktorátust szerző tanítványa Christopher Davoli.

Kommentárom:

Báál HaSzulam mindig is nagyra értékelte a materiális pszichológiát, mely gyakorlaton és kísérleteken alapul, a filozófiával szemben, mely csak absztrakt elméleteket tanulmányoz. Hasonlóan a természetes tudományokhoz, a pszichológia képes elvezetni minket ahhoz a felismeréshez, hogy létezhet egy másfajta valóság.

A Kabbala megadja nekünk azt a lehetőséget, hogy beléphessünk ebbe a valóságba, és onnan megérthessük, higy világunk nem valóságos, és kizárólag korlátolt földi képzeletünkben létezik.