Dr. Michael Laitman

ima

Egy kiáltás a sivatag-ban

Kérdés:
Mit jelent a MAN felemelése?
Válasz:
MAN az egy kérés arra hogy olyanná váljunk mint a Teremtő. Akkor történik amikor egy ember tehetetlenül érzi magát, mint ha egy sivatag kellős közepén lenne. Minden el van véve tőle, össze roskadt, és mások nem tudnak segíteni rajta. Megérti hogy nincsen semmi esélye arra hogy elérje a szeretetet meg az adományozást. Gyengének érzi magát, mint ha körül lenne véve oroszlánokkal, vágyokkal amik elnyelik őt. Az élete veszélyben van és nem tud kijutni ebböl az állapotbol hogy bejuthasson az adományozásba.
Az egész világ az embernek a lábainál hever, csak az adományozás meg a szeretet a barát vagy a Teremtő iránt hiányzik. Nem számit hogy milyen élvezetekkel tölti fel az egoját, ha a szeretetnek meg az adományozásnak a minősége nem áll ezek mögött akkor az ember elveszett a sivatagban. Ebben a sivatagban, az üres Egoban, az ember lelki vágyai olyan erőssé válnak hogy nincsen semmi választása mint hogy elkiáltsa magát, és ez a kiáltás eléri a célt.
hd

04 dec 2010

Szándékaink hajója

Kérdés:

Amennyiben a Zohár olvasása közben nem vagyok képes megtartani a szándékot, és nem értem meg miért is van arra szükség az azt jelenti, hogy lukat fúrok a hajó falába?

Válaszom:

Először is meg kell vizsgálnom hogy egyátalán szükségem van-e egy “hajóra”, és vajon el akarok-e érni valamit vagy sem? A “hajó” az a mi szándékaink összessége, míg a vágyak szándék nélkül nem jelentenek semmi mást csak egy nagy lukat. A szándékok melyeket mi képesek vagyunk a vágyak felett megteremteni építik fel a “hajót” számunkra, a szint kezdetét (Rosh, fej), a szűrőt (Masach) és a Visszavert Fényt (Or Hozer), azaz a spirituális edényt. A Kli (edény) az nem egy vágy, hanem az a fölött levő szándék.

Kérdés:

Mi az én felelősségem a csoport előtt?

Válaszom:

Amennyiben én a célra próbálok gondolni, akkor ennél fogva én felelősséget vállalok barátaimért, hogy ők is arra gondoljanak. Amennyiben én védelmezem “hajónkat” a szándékommal, és azt akarom hogy mi azt egy teljes Kli-vé (edénnyé) építsük, mely rendelkezik a szűrővel és a Visszavert Fénnyel, és hogy ha én erről gondoskodom teljes szívemmel, hogy barátaim is álladóan erről gondolkodjanak, akkor én megtartom a szándékot.

Ezt hívjuk úgy hogy garancia. Mit garantálok? Biztosítom, hogy a többeik nem hagyják el a célt.

hzs

01 dec 2010

Ha te nem ébredsz fel, holnap mindenki aludni fog

Kezdetben a személy úgy növekszik, mint egy embrió anyja anyaméhén belül, azaz mindeddig a “kövületi” szinten, egyszerűen lenullázva magát. És utána kisgyermekké válik aki a felnőtt mellett létezik, és ez már a “növényi” szint. Ezek után a személy egy felnőtté válik, mely az “állati” szintnek felel meg.

Mindezek a szintek a természet erői által vannak létrehozva, azaz nekünk nem kell erőfeszítést tennünk annak érdekében, hogy fejlődjünk, mivel a Természet kapcsolja be azokat az erőket, és a vágyat a növekedésre számunkra magunkon belül. Más szóval az emeli fel a kérelmet a fejlődés érdekében, a MAN-t (Mayin Nukvin – női vízek) a mi nevünkben, az saját maga által ébred fel bennünk.

A Teremtő (Természet) két irányból hat ránk. Belülről az embrió fejlődni igyekszik, és lenullázza magát anyjához viszonyítva, és kívülről az anya szervezete táplálja az embriót, és nem kezeli azt idegen testként. Mindkét hatás alapvető ösztön által van irányítva, a kölcsönös szeretet által egymás iránt, a felnőttől a gyermek iránt, és a gyermektől a felnőtt felé.

Az állati szinten az érettebb korban nekünk továbbra is le kell nullázzuk magunkat a többiekkel szemben annak érdekében, hogy tanulhassunk másoktól. Mégis ismételten ezt is ösztönök irányítják.

A lélek fejlődésével kapcsolatban a beszélő szinten, az embernek, az Ádámnak (Adam vagy Dommeh, azaz hasonló héberül) magának kell beindítania a MAN emelését, a korrekció iránti kérelmet. Más szóval léteznie kell egy vágynak mely az emberből magából származik.

Mi kapunk egy kezdeti kiinduló pontot ebből az első vágyból, mint a Teremtő részét, Felülről, mely a mi “szívben található pont”-unk melyet Felről kaptunk, az összes többi szükséges eszközzel, melyek a Kabbala írásai, a tanár és a csoport. Ezen eszközök helyes használatával nekünk kell elérnünk azt a vágyat, hogy el akarjuk érni a Teremtővel való azonosságot (az első erő a Teremtőtől származik, a második erőnek tőlünk kell érkeznie).

Én rendelkezem egy fejlődés iránti vággyal, de képtelen vagyok arra, és nem értem mit is hogyan kellene cselekednem. Minden el van rejtve tőlem, de mégis, hogy ezt a rejtélyt megoldjam megkaptam a csoportot, a környezetet. Ennek érdekében tört össze a kollektív lélek.

Ezeket (a többi pontot) nekünk szívben található pontunkhoz kell hozzákapcsolnunk, és akkor megkapjuk a szükséges erőt a cselekedethez. Az én szívben található pontom támogatva lesz a csoport által, és amennyiben megkapom a segítséget attól, akkor képessé válok MAN-t emelni a Teremtőhöz. Nem számít hol dolgozom egész nap, csak az számít hol vannak gondolataim, mivel ez az ahol én valójában vagyok.

Azonban a gondolataimat csakis a környezet segítségével tudom definiálni. Szóval egyezzünk meg, hogy mindannyian megteszünk amit csak tudunk, hogy senki ne feledkezzen meg erről, akár csak egy pillanatra sem, hogy nekünk állandóan kapcsolatban kell maradnunk, ezáltal állandóan felébresztve egymást.

Tegyük meg ezt a kívánságot, és akkor együtt a világ minden táján található barátainkkal együtt vonjuk a Felső Erőt, a Teremtőt ehhez a vágyhoz. Vegyük Őt rá arra, hogy segítsen minket abban, hogy csakis az egységre gondoljunk, csakis a kölcsönös garanciánkra az Arvutra.

Amennyiben mi nem kelünk fel, a többiek sem fognak felébredni, és ha a többiek sem ébrednek fel, akkor holnap magam sem leszek képes ébren maradni a lecke közben. Semmi kiút nincsen ebből, hacsak nem vesszük magunkra a felelősséget hogy egy alapvető vágyat nyújtsunk, amit a csoporttól visszakaptunk, és azzal aztán képesek vagyunk a Teremtőhöz fordulni kérelmünkkel.

Mindaz amit a Természet az embrióval, a gyermekkel, vagy bármilyen ebben a világban élő teremtménnyel cselekszik annak érdekében hogy azokat növekedésre késztesse, nekünk azt a szabad választásunk által kell elvégeznünk és tudatosan kell megkezdenünk saját evolúciónkat.

hzs

26 nov 2010

A pont mely Teremtővé válik

Kérdés:

Hogyha Nincsen más a Teremtőn kívül, és én nem létezem, akkor hogyan kérhetem a Teremtőtől azt hogy olyanná váljak, mint Ő?

Válaszom:

Mi pontosan azért kérjük, hogy olyanná váljunk mint a Teremtő, mivel mi nem létezünk, és minden csak Ő maga. Ennek eredményeképpen mi ugyancsak felfedezzük majd a mi “énünk” pontját. Mi csak egyetlen független ponttal rendelkezünk, a szívben található pont, melyet Ő adott nekünk, hogy mi elkezdjük függetlenségünk építését azzal.

A mi függetlenségünk pontosan abból áll, hogy a Teremtőtől azt kérjük, hogy Ő tegyen minket hasonlóvá magához. Amikor mi elkezdünk kérni, elkezdjük követelni hogy Őhozzá hasonlóvá váljunk, hogy az Ő erejével rendelkezzünk, akkor mindaz amit megkapunk Tőle, az a mi számlánkra íródik. Végül is mi gyűjtöttük be ezt a vágyat és valósítottuk azt meg. Ez lesz a mi “énünk”. És az összes korporelis vágyaink és tulajdonságaink nem számítanak egyátalán, mintha azok nem is léteznének.

Kérdés folytatva:

De annak érdekében, hogy a Felső Erő segítségét kérjem, nekem tudnom kell ki is Ő. Hogyan építem fel a Teremtő képmását, amelyhez fordulnom kell, magamon belül?

Válaszom:

A Teremtő képmása a kérdéseinkkel, követeléseinkkel és ellentmondásainkkal épül fel. Ez a forma ellentétes a Teremtővel, és az Ő képmása azon belül jelenik meg fokozatosan.

hzs

18 nov 2010

Meghallgattatik

Ismert tény, hogy az erőfeszítéseink és a könyörgésünk önmagában nem segítenek. Ezek ugyanolyanok, mint egy csecsemő sírása, ahol szükség van valakire, Aki meghallja; egy anya, Bina, vagy Teremtő.

Egy sírás csak akkor hallgattatik meg, ha az helyes könyörgés, amikor az igaz cél, az egység elérésének, az adakozás erejének megszerzése irányába mutat. Ezért kell összekapcsolódnunk annak érdekében, hogy megteremthessük azt a vágyat, amely kifejezetten az adakozásra irányul közöttünk, és akkor együtt tudunk a Teremtőért sikoltani.

Ezért olvassuk a Zohárt együtt, azt kívánva, hogy összekapcsolódhassunk, még ha csak az interneten, vagy televízión, vagy más kommunikációs eszközön keresztül át. Nem lényeges, hogy most még a kapcsolatunk egoisztikus, mert mindannyian azzal a vággyal vagyunk áthatva, ami saját magunk érdekében nyilvánul meg (Lo Lishma). Készen állunk a kapcsolatra, bár még előnyt akarunk szerezni ebből. Ez megfelel a természetünknek, nincs értelme mást hazudni magunknak.

Egoisták vagyunk, és mindenki közülünk megérti, hogy azért kapcsolódunk másokhoz, hogy valamilyen előnyt szerezzünk ebből. Különben egyikünk sem lenne képes a legkisebb cselekedetre sem, és nem lenne energiánk magára a kapcsolatra sem.

De ezek a fizikai kapcsolatok (fizikai, vagy virtuális találkozók, amikor egyidőben ugyanarra gondolunk) kizárólag azok akciók, amely megengedett a számunkra. Ennek az oka az, hogy most még csak fizikai akciókra vagyunk képesek (ezek az úgynevezett az egoizmusunkon belül végrehajtott akciók)

Ezen cselekedeteken kívül, szükségünk van a Felső Reformáló Fényre, a Körülölelő Fényre (Ohr Makif), hogy befolyásolja az egoista összekapcsolódásunkat. Azért nevezzük úgy, hogy körülölelő, (Makif) mert távolról ragyog ránk, a következő állapotunkból, a korrigált vágyainkból, a “Lishma” vágyakból, am birtokolja az adakozás szándékát.

Tehát ha valóban törekszünk továbblépni, magunkra vonzzuk ennek a befolyását, mert mi a természet (a Természet) fizikai törvényinek világában élünk. Magunkra vonzzuk ezt a Fényt, a Zóhár olvasásával, mert olyankor ugyan öntudatlanul, de a következő fokozatunkhoz kapcsolódunk.

kn

15 nov 2010

Kérd meg a Teremtő hogy tegye azt meg!

Mi elfelejtjük, hogy semmi mást nem kell tennünk, mint hogy a Teremtőt kérjük meg arra, hogy cselekedjen! Ehelyett arra gondolunk, hogyan kell nekem szívemet arra erőszakolni, hogy nyíljon meg, hogy én hogyan kapcsolódjak a többiekkel, vagy hogy a többiek hogyan képesek hozzám kapcsolódni. Azonban nekünk egyátalán nem kell erre gondolnunk! Mi önző elménken belül képzeljük el a kapcsolatot, azonban az egyátalán nem olyan mint ahogy azt mi elképzeljük!

Ez a Felső Világnak a szintje: mi egy új valóságot fedezünk fel! Nekünk csak kérnünk kell, és ennyi az egész! Mi azt tanuljuk, hogy minden a kérés következtében történik. Mi imát emelünk, a MAN-t, és azért cserébe érkezik a MAD, a Körbevevő Fény, és az korrigál mindent, míg mi egyszerűen jelen vagyunk a korrekció közben. Minden Felülről jön, és a mi részünkről csak a kérelem, a követelés és az aspiráció szükséges.

A probléma ezen a ponton található: Vajon a Teremtőhöz fordulunk-e, vagy mindent megpróbálunk függetlenül elvégezni? Ez az a pont ahol a hibát követjük el, és megragadunk akár évekig, képtelenek lévén az irányt akár egy kicsit is megváltoztatni, azt megérteni hogy semmi más nem létezik ezen a kérelmen, követelésen kívül!

Annak érdekében, hogy elérjük ezt a követelést erőfeszítéseket kell végeznünk, de azok az erőfeszítések mind csak a kérelemnek az érdekében történnek. Hogyha mi megpróbálunk függetlenül valamilyen szociális rendszert építeni szeretetre barátságra építve, akkor az egy hosszadalmas folyamat lesz mely előbb utóbb elvezet minket annak megértéséhez hogy mi egyre eltávolodunk a céltól, hogy mi nem vagyunk őszinték, hogy mi gyűlöljük egymást, és nem kerülünk közelebb az egységhez.

A Kabbalának minket egy nagyon precíz analízishez kell vezetnie: Ne próbáljunk összekapcsolódni egy másik személlyel, mi képtelenek vagyunk minderre, mi önzőek vagyunk csakúgy mint a másik személy. Csak a Felső Fény képes mindezt létrehozni, annak kell megjelennie és minket összeolvasztania – csakis annak!

Ennél fogva ne keressük a kapcsolatot egymással mivel írva van “férj, feleség és a Shechina (Istenség) közöttük”, azaz létezem én, a barátom, és a Teremtő közöttünk. “Az aki békét köt a Felső Világban, békét köt bennünk” (Oseh Shalom BeMromav, Hu Yaseh Shalom Aleinu).

Bármikor amikor mi a minket összekötő erő nélkül fordulunk egymáshoz, az egy hibás cím, cél. Amikor mi összeölelkezünk, mi nem akarunk ölelkezni, vagy azt ennek a világnak a szintjén tesszük. Vajon valóban szeretetet, egységet vagy barátságot követelünk egymástól? Mindez csak ennek a világnak a szintjén történik. Ki képes közülünk a másik kezese, garantora lenni, vagy akát magáért kezeskedni? Honnan lenne erőnk minderre? Mi csak aspirálni tudunk egymásért a Felső Erőn keresztől, aki kitölti a tereket közöttünk.

Amennyiben mi azt követeljük Tőle, hogy töltse ki az ürességet, hogy minket összekapcsoljon egymással, és hogy állandóan jelen legyen közöttünk, akkor az megtörténik majd, és ráadásul könnyedén történik majd meg. A Kabbala tudománya arra hivatott hogy elhozza nekünk ezt a helyes attitűdöt, miközben mi állandóan elszaladunk attól, megmaradva önző alaptermészetünkön belül.

Ne felejtsük el, hogy “Nincsen más Rajta kívül”! A Teremtő hajtja végre a cselekedetet, de annak érdekében, hogy az megtörténjen nekünk meg kell előznünk az Ő cselekedetét vágyunkkal. Ezt hívjuk úgy, hogy “szövetség létrehozása”, ahol mi egyezményt írunk alá a Teremtővel: mi követelünk, és Ő végrehajt.

Ez hasonló ahhoz ahogy kis gyerekek sétálnak, és vonszolják a felnőttet maguk mögött, és mi is így vonzzuk magunkra a Felső Erőt, hogy az korrigálja azt a természetet amit Ő teremtett, és akkor mi azonossá válhatunk a Teremtővel. Mi nem vagyunk képesek megszerezni a kölcsönös garanciát vagy akár csak vágyni arra. Ahogyan mi elkezdünk egységről beszélni, emlékeznünk kell: “Izrael, a Fény és a Teremtő az egy”. Én magam, a felebarátom és a Teremtő közöttünk, csak a hármunk együttesen lesz képes elérni a valódi kiegyezést és tökéletességet.

Pontosan a csoporton belüli egység iránti aspiráció visz majd el minket annak felfedezéséhez, hogy a Teremtőhöz kell fordulnunk segítségért.

hzs

15 nov 2010

Szándékon keresztül élni

A Teremtő problémákat, nehézségeket küld nekünk és mindeféle kellemetlen dolgokat, miközben nekünk nekünk ki kell válogatnunk a jó szándékot és apai szeretetet melyeket ezen dolgok magukban tartalmaznak. A Teremtő az Jó és csak Jót cselekszik, mind a jókkal és a rosszakkal.

Ő nem oszt minket jókra, rosszakra mivel Ő maga teremtett meg minket ilyen módon. Azonban mindegyikőnk a Teremtő velünk való bánásmódját a maga módján érzékeli. Teljesen mindegy mi is történik velünk életünkben, nekünk fel kell építenünk attitűdünket Vele kapcsolatban arra válaszul, hogy “Minden a Teremtőtől származik, aki Jó és aki csak Jót cselekszik”, és minden Tőle jön, mivel “Nincsen más Rajta kívül”. A személynek fölé kell emelkednie “édes-keserű” érzékelésén, az “igaz-hamis” érzékelésébe.

Az igazság az, hogy minden, beleértve az édes-keserű is egyetlen Erőtől származik, és mindaz az én javamat szolgálja, az igazság érdekében. Az édes-keserű érzések azért lettek nekem adva, hogy én képes legyek az igazságra irányulni a keserű érzete felett.

Ez az ahogy mi megtanuljuk a Felső Erő iránti aspirációt, hogy megértsük azt, hogy azt saját tulajdonságainkon belül érezzük, és hogy érezzük Az hogyan viszonyul hozzánk, mit hoz nekünk, és hogy ez az Erő mit is akar tőlünk. A válasz az, hogy azt akarja rendelkezzünk az értelem feletti hittel, legyünk lojálisak, és képesek legyünk adakozni mindenfajta megszerzés, és mindenfajta érzések felett. Végül is azt követeli tőlünk, hogy mi az “édes-keserű” érzékelése fölé emelkedjünk az “igaz-hamis” szándékába.

Akkor mi felismerjük ezt az Erőt, és elkezdjük megérteni annak célját: azt akarja, hogy mi mindenhez egyedül szándékunkon keresztül viszonyuljunk, érzéseink helyett. Ez az ahogy mi felfedezünk egy új érzékszervet – a Visszavert Fényt, a Hasszadim Fényét, az értelem feletti hitet. Ebben az érzékszervben mi elkezdjük felismerni a Teremtőt, aki küldi nekünk összes érzéseinket és helyzeteinket, miközben nekünk azok fölé kell emelkedjünk, ahogy az Ő iránti attitűdünket építjük ki érzéseink felett.

Nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy összes munkánk az önzőség felett történik, azon érzések felett, melyeket a Teremtő készít számunkra önző vágyunkon belül. Mindez csakis annak érdekében szükséges, hogy kifejleszthessük az adakozás iránti szándékunkat, az “igazságot” jobban és jobban. Mi ezen a szándékon keresztül élünk majd, és azon belül érezzük majd az élvezetet, ahogy mindenre magunkon kívül aspirálunk majd, a felebarát és a Teremtő iránti adakozás irányában.

hzs

15 okt 2010

Az összes kapu zárva van, kivéve a Könnyek Kapuját

Kérdés:

Mi az egységre vonatkozó kérés, követelés?

Válaszom:

Az egyetlen kérés (MAN) mely meghallgatásra talál, és választ kap Felülről, az az egységre vonatkozó kérelem. Semilyen más kérelem nem kap választ! A kérést a törés helyén kell felemelni, melyből csak a törés korrekciója hiányzik: az egység. Ezért van az, hogy az egységre vonatkozó kérés azonnal be lesz teljesítve, feltéve hogy a feltételek helyesek.

A korrekció annak alapján történik meg, hogy hogyan és mit kérünk. Hirtelen mi részt veszünk abban, és akkor megértjük mi is történik. Az összes többi kérésünk, követelésünk egyszerűen “kiáltások a vadonban”, melyek arra szolgálnak, hogy megértessék velünk hogy igazából hibásak, és haszontalanok. Ezt hívjuk úgy, hogy az összes kapu zárva van, kivéve a Könnyek Kapuját, mely csak azért nyílik meg, hogy minket az egységre segítsen.

Mi másra reagálhatna a Felső Erő, hogyha nekünk saját középső vonalunk által kell felemelkednünk, és össze kell kapcsoljuk a jobb és bal vonalakat egymással? Előzőleg azok egy vonallá voltak összekapcsolva a leereszkedő Felső Fény ereje által, mely kibékítette a bal és jobb vonalakat, de most a Fény eltűnt és a bal és jobb vonalak elváltak egymástól. A személynek kell azokat ismét összekapcsolnia ezzé a ponttá, azáltal hogy alulról felfelé emelkedik, mivel ezáltal kiváltja a cselekedetet Felülről.

Kezdetben mindkét vonal a Teremtőtöl eredt, és mi az Ő ereje által lettünk összetartva (ezt hívjuk Adam HaRishonnak, az első embernek), de a törés eredményeképpen az bal és jobb vonalakra oszlott. Mi vagyunk középen, közöttük egy olyan szikrával, mely a korrekció idejéből megmaradt.

Amennyiben mi felfedjük azt, hogy vissza kell térnünk ugyanarra a helyre, és MAN-t emelünk ennek céljából, akkor mi ismét magunkra vonjuk mindkét erő cselekedetét, vagy pontosabban a Felső Erőt rávesszük, hogy befolyásolja ugyanazt a kapcsolat pontját (Ohr Makif, OM, a Reformáló Körbevevő Fényt).

Ezáltal amikor mi egy kérést emelünk a kapcsolat pontjához, ahhoz a ponthoz melyben a bal és jobb erői megjelennek, akkor az egység ereje, a Körbevevő Fény, a Teremtő mely korábban ezen ponton belül létezett leereszkedik ugyanerre a helyre Felülről, és akkor mindannyian összejönnek hogy egységet képezzenek. Semmi más nem létezik ezen cselekedeten kívül, és ezért lett az mondva: “Az összes kap zárva marad, kivéve a Könnyek Kapuját”.

hzs

14 okt 2010

A Fény zónája

Kérdés:

Mit kell kérjünk a Teremtőtől?

Válaszom:

Csak egy dolgot kérhetünk: a Reformáló Fényt, az erőt. Én magam nem vagyok képes megváltozni. Az egész emberiség fokozatosan kétségbeesésbe kergeti magát az állandó próbálkozásoktól ebben az irányban. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy végül mi azokban a rendszerben is egyre jobban összezavarodunk, melyeket magunk építettünk.

Igaz, hogy el kell érkezzünk a kétségbeeséshez munkánkban. És ez nem könnyű. Báál HaSzulam írja hogy nincs boldogabb pillanat az ember életében, mint amikor teljesen kétségbeesik saját tehetetlenségétől. És akkor, amikor látja, hogy nincs más választása, a személy a Teremtőhöz fordul, és a Teremtő erre már válaszol, mivel a kérelem az abszolút.

A Fény nem működik mielőtt a vágy nem jelenik meg. 125 szint létezik az ahhoz vezető úton. Amennyiben én felemlekedek az első szintre, amennyiben hiányzik számomra a Fény akár a legkisebb mértékben is (kialakul a valódi szükség), a Fény azonnal elkezd hatni rám. Ezáltal én belépek a Fény zónájába. Az 5. szinten a szükségem megnövekszik, és a Fény ennek megfelelően dolgozik, mivel én közelebb kerültem Ahhoz. Ezek a Fény zónájának a törvényei.

Egyenlőre én ennek a világnak a szintjén létezem, és még nem rebdelkezem valódi szükséggel. Ahogy a szükség megjelenik, a Fény azonnal elkezdi munkáját, mivel az teremtette meg a vágyat, és az tartja a vágyat fenn. A vágy semmit sem képes tenni saját maga által.

Ebben az esetben hogy rendelkezhet a vágy egy szükséggel, epekedéssel (Hisszaron) a Fény irányában? Létezik a Fénynek egy szikrája a vágyon belül, mely abban a lelkek törése után maradt meg, az a szikra ébreszt fel minket, és mi ez által vonzódunk a Fény felé, még akkor is ha vágyunk közben visszafelé, lefelé húz minket.

Semmi nem várható el a személytől, mielőtt a szikra megjelenne, egyszerűen önző módon fejlődik. De ahogy a szikra begyulladt, a Fény abbahagyja addigi működését, és megadja a személynek a lehetőséget, hogy ő kérje a Fény hatását, munkáját. Ezen a szinten mi elérkezünk egy olyan helyre, ahol képesek vagyunk ezt a szikrát megnövelni, ameddig el nem kezdjük közvetlenül érezni a Fény hatását.

hzs

06 okt 2010

Milyen imák érik el a Teremtőt?

Kérdés:

Rabash azt írja, hogy a Teremtő „hallja minden száj imáját.” Azonban Ön azt mondta, hogy az imának belsőnek kell lennie. Tehát akkor milyen imákat hall meg a Teremtő?

Válasz:

Ez ima egy vágy, amely éppen eléri a Teremtőt. Csak két erő van a világon: a megszerzés ereje (vonzerő) és az adakozás ereje (elutasítás). Valamint van a formák egyezésének törvénye: a köztük lévő hasonlóság fokozatával arányosan, az erők (objektumok) közelednek egymáshoz, és az eltérésüknek megfelelő mértékben távolodnak egymástól.

Mivel a Teremtő egy abszolút akarat az adakozásra, és Ő „elvárja” tőlünk, az egyenlőséget vele, ahol a kapni akarás vágya, hasonlóvá válik Hozzá, és az adakozás erejévé válik. Ennek a biztosítására, elhelyezte egy szikráját, a „szívben lévő pontban”, ami egy kezdeti pontja az adakozás minőségének, a mi természetünkön, a kapni akaráson belül. Nekünk ezt kell finomítani.

A Teremtő csak erre az imára ad választ. Semmilyen más fajta ima, nem éri Őt el. A Teremtő mindenkinek az imáját meghallja, aki az adni akarás erejét kéri. A Teremtő, az adni akarás törvénye, tehát ő nem a kérésre reagál, hanem az adni akarás képességének a vágyára. Ha mi nem ezt kérjük, Ő még nagyobb szenvedést küld, hogy ezen az úton ismertesse fel velünk, hogy mit kell kérnünk.

kn

23 Sze 2010

67 queries in 0,184 seconds.