ima

Egy hullámhosszon a Teremtővel

Szerző: nandor | Kategória: ima, nincs más rajta kívül, Teremtő

Egy hullámon a Teremtővel

Baal HaSulam levele a tanítványaihoz:

“Írva van: „Hívd Őt amikor közel van hozzád”, azaz, amikor hívja az ember a Teremtőt hogy vigye őt közel Magához, tudnunk kell, hogy a Teremtő már közel van hozzánk, mert ha nem lenne így akkor a Teremtő nem hívott volna minket… és magától értetődő, hogy ez megerősíti az embert abban, hogy a szívét kiöntse, mivel nincsen nagyobb érdem ennél. Hogy a világ Királya meghallgatja őt, és, amint a bölcseink mondják: „A Teremtő az igazak imáira vágyik”, mivel a Teremtő utáni vágy az ember számára az, hogy közelebb kerülhessen Hozzá, hatalmas sóvárgás ébred fel az emberben, hogy a Teremtőt keresse.

Akkor azt találjuk, hogy valóban az ima kimondása és meghallása, az ugyanazon a vonalon [Czinor-on] keresztül emelkedik, egészen addig amíg a gyülekezetben az ember mindent megszerez … és figyeljünk oda ezekre a dolgokra mivel ezek az alapvető feltételei a Teremtő útjának, Áldva legyen Ő”.

Nekünk meg kell találnunk azt a hullámhosszat a Teremtőhöz, és vissza Tőle, azért hogy érezzük, hogy ugyanazon kapcsolati csatornán vagyunk Vele, ahogy írva van: „Én a szeretőmé vagyok és a szeretőm az enyém”. Minden, ami bennem zajlik le, Tőle jön, és ha én helyesen akarok Neki válaszolni, akkor Vele kell összekapcsolódnom, és meg kell találnom a helyes választ Őbenne, hogy hogyan válaszoljak Neki.

A hullámban az első érintkezés már kezdetben Tőle jön, nekem kell keressem, hogy hogyan válaszoljak helyesen ugyanabban a hullámban. Így megkapom a Teremtőtől a formámat. Ő állandóan tanít engem, és én állandóan arra kérem, hogy mutassa meg, hogyan kell léteznem, hogyan válaszoljak Neki, hogyan válaszoljak rá.

Ha egy ember folyamatosan dolgozik, akkor mindig pontosan körülhatárolható a Teremtőről való leválasztódásának pontja, ahol az ember, csak egyetlen pontban érzi magát, amiben nem része a Teremtőnek. Tulajdonképpen fel akarja tárni a Teremtőt, abban a formában, hogy tulajdonságokat épít benne, kérdéseket, kéréseket, ezáltal stabilizálva mindenféle külső és belső feltételeket.

Tulajdonképpen fel akarja tárni a Teremtőt, abban a formában, hogy tulajdonságokat épít benne, kérdéseket, kéréseket, ezáltal stabilizálva mindenféle külső és belső feltételeket.

Ily módon minden a Teremtő számára íródik, és az ember csak az a pont, amelyben képes megkülönböztetni. Ebből a ponttól fordul az ember a Teremtőhöz és kérdezi, hogy mit tegyek, hogyan válaszoljak? Állandóan ezen a ponton marad az egyetlen diagnózisban. Ennélfogva, minden amivel az ember rendelkezik minden a Teremtőtől jön.

Így minden pillanatban meg kell próbálnunk megkülönböztetni, hogy minden ami bennem szól, az a Teremtő. És én hogyan tudok erre válaszolni, és amit válaszolok az is a Teremtőtől jön. Ilyen módon fedezem fel, hogy “Nincs más rajta kívül”.

2o12.12.24, Felkészülés a reggeli leckére

Tovább >0

25 dec 2012

Kapcsolat a Mennyel az egyenes vonalon

Szerző: nandor | Kategória: ima, reggeli lecke, spirituális munka

Kapcsolat a Mennyel az egyenes vonalon

A “Malchut” – ot hivjuk úgy, hogy Ima, hiányosság, amelynek meg kell jelennie, az az, egy űr legyen. A Közvetlen Fény első három fázisa után jön a negyedik és az utolsó szint a Malchut, a hiányosság. Ha a személynek nincs hiánya, ez annak a jele, hogy nincsen Malchutja, tehát már kezdettől fogva nincsen meg az Ádám szintje, nincs mivel elkezdje a spirituális megépítését.

Minden spirituális munkánk abból áll, hogy kifejlesszük a mi hiányunkat (Hiszaron), a “Malchut” – unkat, hogy a “Málchut Shámáim ” (Mennyország Királysága) váljon, azaz, a “Malchut” mely kapcsolódik a Mennyországhoz, amely a “Bina” felügyelete alatt van. Ez annyit jelent, hogy a mi vágyunk olyanná váljon, mint a Teremtő vágya.

Ezzel a céllal az ember állandóan párbeszédet folytat: Felemeli a hiányát, leellenőrzi azt, és kéri, hogy kiderüljön, mi az igazi vágy, mit akar most a jelenlegi pillanatban, és általában. Ő állandóan a Teremtőhöz fordul ezzel a hiánnyal, azért hogy szervezkedjen, hogy megfeleljen a beteljesülésnek, a felső válasznak, és hogy megtartsa az állandó kapcsolatot a Teremtővel.

Ezért mondja: “Reménykedjünk, hogy ő egész nap imádkozik”, mert ez megteremti a kölcsönös kapcsolatot a Teremtővel. Nekünk csak állandóan irányítanunk kell a “Malchut” -unkat, a mi szívünket az új hiányossághoz. És ha mi nem tesszük ezt meg, akkor a természet, mint mindig, nyom minket a korrekció felé, együtt az összes teremtményekkel az általános Fény által. Az általános nyomás, amelyet mi érzünk, mint egy feszültséget, és az általános globális válságot.

De ha az ember akarja a személyes kapcsolatot a Teremtővel, akkor mindig Hozzá kell fordulnia a helyes hiányossággal, hogy formázza meg őt, szervezze meg, és állandóan aggódjon, hogy ez a hiányosság hogyan legyen kompatibilis a fejlődési szakasszal.

Lehetetlen, hogy befejezze ezt a munkát, és pihenjen, mert az ember jobban és jobban érzi, hogy a szíve egyre erősebben kapcsolódik a Teremtővel, a közvetlen és legrövidebb módon. A kapcsolatok fokozata határozza meg a világok fokozatát. Az ember érzi, hogy egyre jobban lerövidítheti az utat, és többet és többet érti a Teremtőt. A csoport az az eszköz ami összeköt, az idegen hiányosságnak a gyűjteménye. Mert ez garantálja, hogy az ember helyesen viszonyul a Teremtőhöz.

És így halad előre; minden új beteljesülés jobban megszervezi a vágyát. Pontosan ezt a beteljesülést akarja, mert azáltal lehetséges elégedettséget adni a Teremtőnek, hogy elhozza neki a teljes hiányosságot a beteljesüléshez.

2o12 December o4, Felkészülés a reggeli leckére

Tovább >0

08 dec 2012

A testvérek Egysége – a legjobb ajándék az apának

Szerző: nandor | Kategória: ima, megszerzési vágy

A testvérek Egysége - a legjobb ajándék az apának

Kérdés:

Mi teszi a mi imáinkat egy imává? Hogyan tudunk kérni együtt ugyanazt a dolgot?

Válasz:

Ezért nekünk újra, és újra meg kell vizsgálnunk magunkat, mert egyedül nem lehet imát emelni. Az ilyen ima nincs elfogadva.

A teljes cél, hogy a megszerzési vágy összegyűljön egyetlen szándékká, mint korábban, amikor teljesség létezett, amíg a törés behatolt minden morzsa megszerzési vágyába az adakozási szándékkal. Most ez a szándék el van törve, és az egó hatása alatt van, de a kapcsolat létrehozása által a két vágy között – a megszerzés és az adakozás vágya – mintha összekeveredtek volna egymással, és képesek együtt lenni.

Ugyanakkor ez a kapcsolat felhozza a kérdést: hogyan kell dolgozzunk? Hogyan kell levizsgálni, ha számításba vesszük, hogy mindkét vágy bennem van? Mivel Neked dolgoznod kell, a saját egyéni “rész” – el. A korrekció nem abban van, hogy az adakozás vágy uralkodjon a megszerzési vágy fölött, hanem abban, hogy a törés után a megszerzési vágy összekapcsolódjon az adakozási vággyal.

Van egy tendenciánk, hogy egyedül dolgozzunk, “én kész vagyok teljesíteni a Teremtő kéréseit”. Ő akarja, hogy én adakozzak, akkor én adakozok. Azt akarja, hogy összetapadjak Vele – én összetapadok. Az én személyes edényemben, bármire készen vagyok, csak mondja meg nekem mit kell csináljak. Azonban, hogy összekapcsolódjak másokkal az adakozás tulajdonsága által, amelyet megszereztem a törés ideje alatt, ezt nem.

Egyelőre, a Teremtő pontosan élvezi a cselekedetedet, hogy az egységre irányulsz. Mert akkor te használod az Ő erejét, és ahelyett, hogy gyűlölnél másokat, te szereted őket. Ezáltal kifejleszted magad a szeretet ereje felé, hogy azonos akarsz lenni a Teremtővel, a nélkül, hogy viszonyod lenne Vele. Végül is, kielégülést okozol Neki, de maga a cselekvés köztünk valósul meg. A te egységed a barátaiddal, ez a Teremtő elégedettsége.

Mi a megszerzési vágyból,vagyunk alkotva, amely által fel akarunk töltődni, és adakozási vágyból, mert nyerni szeretnénk a barátokon, és kihasználni őket ravasz módon. Neked át kell fordítanod, ezt az egészet, annak érdekében, hogy összekapcsolódjál másokkal, mint “egy ember, egy szívvel”. Ha te összekapcsolódsz a barátokkal, azért hogy, kielégülést okozz a Teremtőnek, és ezzel együtt a te megszerzési vágyad hasonlóvá válik Ővele, akkor ezzel te kielégíted Őt, és így megszerzed amit akartál.

A gyermek, amit Ő teremtett és készített, végül hasonlóvá akar válni Hozzá,olyan legyen mint az Atyja, független akar lenni, hogy hasonlítson az Ő tetteivel. Te nem tudsz, és nem szükséges, hogy adjál a Teremtőnek semmit ezen a kielégülésen kívül, neked csak azt kell tenned, hogy növekedj a másokkal való összekapcsolódás által.

2012 November 30, Reggeli lecke – A Zohár könyve

Tovább >0

04 dec 2012

Hogyan kérjek, hogy kérésem valóra váljon?

Szerző: nandor | Kategória: ima, kérés

Hogyan kérjek, hogy kérésem valóra váljon?

Kérdés:

Mi az ima?

Válasz:

Imának van nevezve a szívben való munka. De ez miért működik? Nem tudom, hogy mit akarok? Nem. Én nem tudom, hogy mit akarok és nem tudom hogyan kell magunkat helyesen harmóniába hozni mindezzel a munkával.

Azonban, ha ez egy hiányosság, mit tehetek? Egy gyermek sír, nem tudni az okát, egyszerűen csak szomorúságot érez. Egy személy, aki feltárta a Reshimókat (információs gének), megérezte az ízét a megkapásnak és adományozásnak, már tudja, hogy mi tette őt szomorúvá és mitől lesz boldog, így ő meg tudja mutatni ezt a meghatározott hiányosságot. Ez nem csak egy hiány, nem ebben a formában kell érteni, hanem egy olyan hiányosság, melyben eltérő ábrázolások és ítélőképességek vannak.

Szóval mit kell tennünk? Nem csak sírni, mint egy gyermek, hanem kitalálni mi az valójában, amit akarunk. Tegyük fel szeretni akarom a barátomat, aki nem szeret engem. Egy hiányt kell éreznem erre. Azt mondják: “Alakítsd a vágyaidat az övéihez”. De hogyan tehetem ezt meg, ha nekem nincsen egyáltalán vágyam erre?

Különböző intézkedéseket kell végrehajtani és azok által látni fogod, hogy mekkora mértékben nem akarod azt. De ezen intézkedések elvégzéséhez neked energiát kell belefektetned és azok az energiák tesznek bánatossá, mert nem akarod ezeket a dolgokat, amiket valójában akarsz.

Például én akarok venni egy házat, de annak érdekében, hogy ezt meg tudja tenni nekem szorgoskodnom kell, dolgozni menni, és ez nekem baj. Nincs hozzá erőm, hogy ezeket megtegyem és nincs vágyam sem rá, de azért én szeretnék venni egy házat. Ez így rossz. A személynek fel kell dolgozni a vágyát, így a vágy fog a célhoz csatlakozni.

Szóval akkor mi is az ima? Az ima, nem csak egy kérés, ez egy intézkedés sorozat, mely harmóniába hozza a kéréseimet későbbi életemmel. Minden egyes alkalommal feldolgozom és javítom a hiányosságomat nagyobb mértékben, így az imám helyesebb, pontosabb és nagyobb mértékben lesz feldolgozva, persze amennyire ez csak lehetséges.

Az ima, mely Malchut-nak van nevezve, azaz a hiány, nekem állandóan e miatt kell aggódnom. Semmi más miatt nem kell aggódnom, csak a helyes hiány miatt. Írva van: “Ha csak imádkozik egész álló nap”. Ez nem ugyanaz az ima, mint amilyen imákat azok az emberek mondanak, kik a földre esnek vagy a Sidur-ból olvasnak (imakönyv). Nem. Ez az ima az, amikor én megtisztítom belsőmet, mint ahogy mondva van a Maclhut-ban: “Én vagyok az ima”. Ez azt jelenti, hogy valaki azt mondja: “Ez az én imám, ez az én hiányom!” És nem az, ami valahova le van írva vagy valami amit valahol hallottam vagy tanítottak.

Vagyis, akkor “Én vagyok az Ima”, ami azt jelenti, hogy megtisztítom magamat a különböző külső hatásoktól és tisztázom magamban, hogy mi is az igazi hiányom, magamban! Ez a Malchut. Egy ilyen imára a személy választ kap a felsőtől, mivel ez egy megtisztított hiány.

2012 November 19, Napi Kabbala lecke 2. része, a Zohár könyvéből

SzL

Tovább >0

22 nov 2012

A Teremtőhöz vezető út lerövidítése

Szerző: nandor | Kategória: csoport, ima, Teremtő

Miután az ember minden erőfeszítést megtett, olyan állapotba kerül, ahol össze van zavarodva, úgy érzi, körbe-körbe topog, mindezek után megpihenve mégis megpróbál tenni valamit még a csoportban vagy egyedül a tanulásban, a külső terjesztésben, majd pedig mindezen kísérletek után, az összes felsorolt erőfeszítést egyetlen pontba koncentrálva imát – MAN – emel a Teremtő felé.

Ez a kérés, amely a sürgető segítség kérés, teremti meg az első kapcsolatot az ember és a Teremtő között, mivel az összes erőfeszítés eredményeképpen mind tudatosan, mind tudattalanul az ember magára vonja a Fény befolyását. Mi mindent megtettünk a hiány, a vágy megszerzése érdekében, legyen az bármilyen, akár támogató akár ellentétes, negatív vagy pozitív, ez mindig egy vágy marad, amelyből kiindul minden cselekedetünk. Minden alkalommal egy új hiányt tárunk fel, egy új igényt a kielégülésre, és ezzel vonjuk magunkra a Fényt, mivel a vágyak és a Fények eredendően össze vannak kapcsolva. Először magunkra vonjuk a Fényt, majd pedig ez elkezd rajtunk működni.

Így a különböző cselekedetek által nekünk csak arra kell ügyelnünk, hogy lerövidíthessük az utat. Mit jelent a lerövidítés? Ha mi helyes szándékot emelünk fel, a változás sokkal gyorsabban jelennek meg bennünk, és növeljük a változás frekvenciáját. Nem ugorhatunk át ezer Reshimot (spirituális információs gének), kihagyva őket, majd pedig újabb ezret, ezáltal ugrálva az idő tengelye mentén. Képes vagyok azonban letapogatni az összes Reshimot, feldolgozni ezáltal őket, és ha célzatosan teszem ezt, együtt a környezetemmel, amely támogat, de ugyanakkor nyomás alá helyez engem, akkor sokkal gyorsabban feldolgozom ezen a módon a Reshimokat.

Végezetül elérünk a helyes hiányt, amely a saját intenzitásának és karakterének megfelelően vagy a “felöltözés Reshimoja“, vagy a “keménység Reshimoja.” A felöltözés Reshimoja nem belső, mivel mindig egy magasabb szinten van, azonban többé kevésbé mégis megértem, amit hordoz magában, elképzelve azt az állapotot, ahol el akarom érni a megfelelő keménységet. Ha a Reshimo többé vagy kevésbé hozzáidomul a kapcsolatunk állapotához, a Teremtővel való kapcsolathoz, akkor ez a felgyorsítás megtörténik.

A lehető leggyorsabb kitöltése a Reshimonak a forrásainkból való tanulás során lehetséges, ahogy azt annyi cikk leírja, a vágy az, ami a tanulást imába fordítja. Általában minden erőfeszítés az emberben tárul fel a tanulás alatt és a leghatékonyabb feltételek a Zohár Könyvének olvasása alatt állnak fenn erre.

Ha az ember a korrekcióra gondol, miközben a csoporthoz kapcsolódik hogy belefoglalja magát, elvesszen benne, hogy az általános vágyhoz fordulva feltárulhasson számára a Teremtő ezáltal elégedettséget is okozzon a Teremtőnek. A Zohár hatalmas segítség a Reshimo legirányozottabb és leggyorsabb kitöltésére.

31 október 2012, Napi Kabbala lecke 2-dik részéből, A Zohár

Tovább >0

04 nov 2012

Helyezzél imát a szándékba!

Szerző: nandor | Kategória: ima, Teremtő

Helyezzél imát a szándékba!

Azt mondja, hogy a Teremtő imát helyez a személy szájába, ahogy megtölti a személyt a helyes szándékkal. A Fény elrendezi hiányosságainkat, és akkor mi képesek vagyunk felkiáltani a helyes hiányosság felfedezésével, amiért meg is kapjuk a korrekciót és a beteljesülést. Minden a Fénytől származik. Semmi nem létezik, ami ne annak segítségével történne.

Tehát, amikor mi a Fény forrása előtt állunk, mely a Zohár Könyve, akkor követelnünk, kérnünk kell, azt kell akarjuk, hogy a Fény elrendezze, megformázza, a helyes imát, a hiányosságot, a szükségességet, hogy mi kétséget kizárólag az adakozás tulajdonsága felé haladjunk, lépjünk tovább. Ez a tulajdonság segít majd minket olyan felfedezéseket elérni, melyek csakis annak érdekében lesznek, hogy mi elégedettséget adhassunk a Teremtőnek, nem pedig saját magunknak. Engedjük hogy a Fény elvégezhesse munkáját.

Tehát mindannyian együttesen ezért a hiányosságért könyörgünk, egyfajta hiányosságért a Teremtő érdekében. Lehet hogy maga ez a hiányosság kérelmünk a Teremtőhöz, teljesít majd be minket, és nekünk semmi másra nem lesz szükségünk csak erre. Ez már az imára adott válasznak számít. A sóvárgás és hiányosság lehet aktuálisan maga a beteljesülés.

2o12 október 29., Reggeli lecke 2.rész, Zohár

(HZS)

Tovább >0

01 nov 2012

Nincsen felesleges vágy

Szerző: nandor | Kategória: ima, szándék, vágy

Nincsen felesleges vágy

Ha nincs helyes szándék a Fény nem tud behatolni a vágyba, és a piszokban marad. Csak a szándék képes a “test”-et, a vágyat megtisztítani, és megengedni a Fény behatolását.

A szándék megjelenik, ha a test felismeri hogy szennyezve van, akkor akarja az összetapadást a Teremtővel és végrehajtja a cselekedeteket, hogy vonzza a Reformáló Fényt. Tehát a Tóra Fénye korrigálja őt az adakozás iránti szándékkal, és majd beleöltözik.

Először is, fel kell fedeznünk a valódi szándékot. Ez is egy megszerzés saját magunk számára. És így lesz a személynek szüksége a Fényre, hogy változtassa meg a szándékát az adakozás iránti szándékra.

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy a környezet építi meg a helyes szándékot?

Válasz: Nem, csak a Fény képes megadni a szándékot. A környezetet támogatja ebben a folyamatba, így a személy kéri a Fényt, hogy korrigálja őt.

Kérdés: Úgy értem, hogy csak az ima segít?

Válasz: Igen, az ima, a helyes kérés, a helyes kérés a forráshoz – más szóval, a hiány.

Az ima, MAN, ez a hiány, a vágy amely nem tölti meg magát, ez a Nukvától ered, integrálódva a “Biná -ba. Innen a neve – MAN, Méj Nukvin. Az adakozás vágyából a “Biná” megteremti a Nukvát, a női tulajdonságot és a Nukva olyan akar lenni mint a “Biná” a megszerzés vágyában. Ez két lépésből áll: először, amikor a törésbe a “Biná” belefoglaltatik a Nukvába, azaz a “Malchut”- ba, és majd a korrekcióba a “Malchut “belefoglaltatik a “Biná” – ba.

Kérdés: Akkor miért van szükségünk a fizikai cselekedetekre, amelyet teszünk ebben a világban?

Válasz: Ezek nélkül nem tudnánk élni. És ha én hozzáadom a megfelelő szándékot az állati vágyamhoz, hogy éljek és betöltsem magam, én megengedem neki, hogy korrigáljon. Egész életem a korrekcióra irányul.

Kérdés: Az összes cselekedet szándékot adhat hozzá?

Válasz: Igen. Még durvább vágyra is. A szándék segítségével minden cselekedet a spiritualitásra irányul. Bármilyen vágyat lehet korrigálni, még a legjelentéktelenebb, a legalacsonyabb, és a legostobábbat is. Mindenkinek a vágyába a Fény megadja az” Érvényességi bizonyítványt”.

2o12 október 3o, Reggeli lecke, “Mátán Tóra” (A Tóra átadása)

(BS)

Tovább >0

31 okt 2012

Csak helyesen kell kérnünk

Szerző: nandor | Kategória: cél, ima, reggeli lecke

Csak helyesen kell kérnünk

Minden úgy van elrendezve hogy a felső erő, a jó és jóság, az Felül van a Teremtő kezeiben. Annak érdekében, hogy a személy elérhesse ezt az erőt és azzal azonosulni tudjon, ahhoz adaptálnia kell, hozzá kell igazítania magát, ahhoz hozzá kell olvadnia, és egyszerűen fel kell fedeznie egy vágyat minderre. A személy korrekciója és felemelkedése teljesen a felső erőn múlik.

Ebből az következik, hogy létezik egy negatív erő alul és egy pozitív erő felül, és a személy a kettő között van, hogy képes legyen maga meghatározni azt hogy vajon a megszerző erőhöz, vagy az adakozó erőhöz akar-e tartozni.

Amikor a személy képes magát megkülönböztetni ettől a két erőtől, és elkezdi saját maga meghatározni saját állapotát, ez jelenti azt, hogy magán belül található “ember” pontjához kapcsolódott. A teljes munkánk abból áll, hogy tisztázzuk mit jelentenek mindazok az állapotok melyekbe állandóan belezuhanunk. A felső erő az mely meghatározza ezeket az érzéseket egónkon, vágyainkon, és tulajdonságainkon belül, hogy mi képesek legyünk meglátni mennyire ellentétesek vagyunk a felső természettől melyhez hasonlóvá akarunk válni, melyet el akarunk érni.

Ennek megfelelően képessé válunk arra, hogy meghatározzuk mit is kérjünk. Valójában semmi más nincs elvárva tőlünk kivéve a kérelmet, és ez összes erőfeszítésünk végeredménye, summája.

Ennél fogva azt mondja, “Én keményen dolgoztam és találtam!” Én erőfeszítést teszek annak érdekében, hogy leellenőrizzem és tisztázzam jelenlegi tulajdonságaimat, melyeket felkészülésként kaptam meg Felülről a törés eredményeképpen.
Nekem ezeket a tulajdonságokat a Teremtő tulajdonságaihoz kell hasonlítanom, de honnan tudhatnám ki ez a Teremtő?

Nekem a csoporton belüli adakozásra kell sóvárognom, és állandóan éreznem kell a cél fontosságát. Amikor egy ellentétes erő ébred fel bennem, képessé válok a két erő összehasonlítására. Én nem hasonlítom magamat másokhoz, hanem állandóan emelem a jobb vonalat, és akkor a bal vonal automatikusan megjelenik bennem. E között a két vonal között vagyok képes tisztázni a hiányosságot, azáltal hogy arra sóvárgok hogy hasonlóvá válhassak a jobb vonalhoz, a bal vonallal együtt, azt “áttéve a jobb oldalra”.

Ezáltal “Szent munkát” végzek korrekciómban, és mindent megteszek, hogy végre felfedezzem mennyire ellentétes vagyok a Szentséghez és tisztasághoz képest. Ez juttat el engem az imához.

Minden először is csak, az ima ereje által érhető el, mely összes erőfeszítéseink eredménye. Amennyiben én felfedezem a megfelelő hiányosságot magamon belül, meg leszek jutalmazva az adakozással a Fény által, először a korrekcióval majd a beteljesítéssel, mely már a Teremtővel való összeolvadást jelent.

A személy a munka végrehajtását ezen különleges módon keresztül éri el: A Teremtővel való teljesen ellentétes állapotból végül képes összeolvadni a Teremtővel. Meg kell értsük azt, hogy nincs magasztosabb állapot munkánkban, mint a hiányosság érzete, az ima, amennyiben a hiányosság valóságos. Ez az ahogy összes erőfeszítésünk summája, végkövetkeztetése megjelenik.

2o12 október 23., Reggeli lecke felkészülése

(HZS)

Tovább >0

27 okt 2012

A közepső vonal az egyenes út a Teremtőhöz

Szerző: nandor | Kategória: belső munka, Fény, ima, Rabash (továbbiakban Rabash írásaiból), vonalak

A közepső vonal az egyenes út a Teremtőhöz

A belső munka azzal kezdődik, hogy próbáljuk megépíteni saját magunkat. Nekem le kell ellenőrizem magam, hogy mennyi időt töltsek a”jobb vonalon” és mennyi időt a “bal vonalon” (Báál HáSzulám írja hogy a”a jobb vonalon kell tölteni 23,5 órát egy nap, és a bal oldali vonalon a hátralevő 30 percet”).

Nekem kell irányítanom magam, hogy melyik vonalon legyek, és nem lehet hányódni egyik oldalról a másikra az állapotok által, amelyek hozzám jönnek. Nem lehetséges az, hogy jön egy jó hangulat és elvisz a “jobb oldal” – hoz, és majd egy másik hangulat elvisz a “bal vonal” – hoz. Meg kell próbálni, hogy “én ébresszem fel a hajnalt, és nem a hajnal ébresszen fel engem”!

Azaz, az út elején igyekeznünk kell, hogy ember legyünk, el kell kezdjük a saját magunkon való munkát, próbáljuk megkapni, hogyan legyünk a két vonal fölött, és tartsuk mindkét gyeplőt a kezünkben. Ebben a formában haladunk a helyes úton. A legfontosabb dolog az erőfeszítés, az igyekezet amit elvárnak tőlünk.

Mert ha mi ebben a formában dolgozunk mi elérkezünk ahhoz a felismeréshez, hogy nem vagyunk képesek fennmaradni az állapotok fölött, amelyek le és fel dobálnak minket, mint egy tehetetlen csecsemőt. Mi egyszer leesünk “bal vonal” – ra a Fáraóhoz, és máskor a “jobb vonal” – ra, a Teremtőhöz, de nem értünk egyet Vele, és függetlenek akarunk lenni, hogy a saját erőnkből legyünk hozzátapadva a Felső Erőhöz és olyanok legyünk, mint Ő.

Azaz, kell legyen bennünk a jelenlegi “bal vonal” és “jobb vonal”, hogy mind a kettőből alkossuk meg magunk képmását. Így jutunk el az imához, amikor látjuk, hogy mi magunktól nem vagyunk képesek létrehozni a “közepső vonalat”, ő nem születik meg csak egy egyszerű kapcsolat által a” bal vonal” és a “jobb vonal” köztött. Itt szükségünk van a Fényre, hogy jöjjön és mutassa meg nekünk, hogyan lehet összekötni a két vonalat, milyen módon lehet összekapcsolni őket.

Ez egyáltalán nem könnyű, szükségünk van egy nagyon különleges formára, egy sokoldalú és többrétegű kapcsolatra. Az edények össze kell legyenek kapcsolódva a Fényel minden sejtben, minden legkisebb részecskében.

“Jobb vonal”, a Fény, amely meghatározza, hogy a “bal vonal” hogyan kapcsolódjon össze. A “bal vonal” adja az anyagot, majd a “jobb vonal “adja a formát, és a kettőből születik egy nagyon bonyolult szerkezet.

A “bal vonal” anyaga ez a nyersanyag, hasonló őssejtekhez, amelyhez tartoznak a kövületi, vegetatív, élő és “emberi” szintek. És a Fény ami a “jobb vonal”- tól érkezik ez, az, ami tudja, hogyan alkossa meg ezekből a sejtekből a különböző formáit a kapcsolatnak.

Hasonló ahhoz, ahogy az anyag elemi részecskékből épül fel :elektronokból, protonokból, stb. De a kapcsolat köztük határozza meg az atomok gazdagságát: a 126 elem periódusos rendszerét, amelyből azután megépült az anyag, kövületi, növényi és az állati formája. És az ember már ezek fölött van, mivel magában foglalja az erők rendszerét.

Tehát mi meg kell értenünk már kezdetektől, hogy mennyire fontos a környezet hatása: a tanár, a csoport, a tanulás, ezeken a tényezőkön keresztül kapjuk meg a Visszatérő Fényt. És az egésznek az a célja, hogy a saját állapotunk fölé emelkedjünk.

Mivel minden tapasztalatunkban, a hangulatunk fölé kell emelkedjünk, végül is így jutunk el a kudarchoz, feladjuk erőinket, és megértjük, hogy szükségünk van mind a csoport támogatására és mind felső segítségére.

Nagyon fontos, hogy az állapotok fölé emelkedjünk, mint két vonal fölé, mert ez hozza rögtön a személyt az egyenes út kezdetéhez a Teremtő felé – a “középső vonal” – hoz.

2o12 október 18, Reggeli lecke, Rábásh írásai

(BS)

Tovább >0

20 okt 2012

Honnan kaphatom meg az erőt a belső változásokhoz?

Szerző: nandor | Kategória: ima, lenullázás

Honnan kaphatom meg az erőt a belső változásokhoz?

Kérdés:

Azt mondja, hogy a személynek magát belsőleg kell megváltoztatnia, de honnan kaphatja meg a személy az erőt mindehhez?

Válasz:

Mi természetesen nem vagyunk felelősek belső vágyainkért, de képesek vagyunk azokat külső cselekedetekkel befolyásolni. Ez csak önbecsapás és hazugság természetesen, de azáltal, hogy magamat külsőleg lenullázom elérem belső lenullázásomat is.

Mindez azért van mivel ezt szándékosan teszem, azt akarván, hogy mindez megtörténjen. Ennél fogva cselekedeteim imának számítanak, segélykiáltásnak, MAN-nak, mivel én valóban benyomást akarok szerezni általuk.

Ezért hasznos az, ha valóban, külsőleg megalázom magam a barátok előtt, mert ez a fajta munka belső változásokat vált ki. A személy fél attól, hogy lenullázza magát és megmaradjon “értelem nélkül”, hogy elveszítse saját lehetőségeit, hogy elveszítse “én”-jét, teljes élettapasztalatait, és azt az életperspektívát melyet addig létrehozott.

Amennyiben valaki még mindig így gondolkozik, az annak jele, hogy még nem érte el a valódi alázat felismerését, és még nem értette meg, hogy nincsen semmi esélye arra, hogy saját maga sikert érjen el egyedül.

Akkor a személy még nem esett kétségbe saját erejének hiányától, tehát még túl korai számára, hogy megbirkózzon ezzel a fajta munkával. Akkor még pár évig várnia kell, amíg végre megérti, hogy semmi sem segíthet és, hogy mindaz amit tehet az, hogy mindent kitöröl magából, és azt kapja meg amivel barátai rendelkeznek.

Ő azt nem tudja barátai mivel rendelkeznek, csak azt tudja hogy bármi is legyen az pontosan az amire neki szüksége van, és mindeközben meg akar szabadulni mindattól, ami saját magán belül van.

És akkor a személy elkezdi végre meglátni, hogy valójában semmi más nem található magán belül csak a büszkesége és egója iránti aggodalma. Valójában mindaz, ami a spiritualitásban található, az ő egész felső szintje saját magán kívül található.

2o12 október 15., Reggeli lecke 1.rész, Rabash írásai

(HZS)

Tovább >0

19 okt 2012